Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)
1990-09-11 / 118. szám
SOMOGYI HÍRLAP I. évfolyam, 118. szám Ára: 4,30 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1990. szeptember 11., kedd A képviselők derekasan nyomták a gombot Ellenzéki módosítások—pergő replikák A vágómarhaár csökkenésének hatása KESERVERVEK Örömből üröm hónapok alatt Az Országgyűlés elnöke tegnap elsőként két ismert szocialista párti képviselő, dr. Ormos Mária és dr. Huszár Tibor lemondását jelentette be: ők ugyanis — más elfoglaltságukra való hivatkozással — visz- szaadták mandátumukat. Ezt követően önálló indítványok sorsáról döntöttek a honatyák. Dr. Kávássy Sándor kisgazda-képviselő előterjesztését elvetették. Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ) házszabályt módosító előterjesztését viszont sürgősséggel felvették a közeljövőben tárgyalandó kérdések közé. Nagy figyelem kísérte — a némi huzavona után szólásra emelkedő — dr. Zsíros Géza (FKgP) szavait. A honatya a földtörvény egyes kérdéseihez szólt hozzá, elsősorban annak kapcsán, hogy saját neve alatt is futott — nem is visszhang nélkül — egy ilyen indítvány. A kisgazdák képviselője hangoztatta, hogy tervezetét nem párt- politikai érdekek alapján készítette el, és hogy az a mezőgazdaságban dolgozók, a termelést irányítók és a jelen lévő parlamenti képviselők közös javaslata.'Ezek után — nem kis meglepetésre — Zsíros Géza bejelentette, hogy elképzelését visszavonja, mivel tárgyalt a miniszterelnökkel, és Antall József ígéretet tett neki, hogy a kormány hamarosan leteszi az asztalra a saját elképzelését. Dr. Szabad György ezután ismertette az elmúlt ülésszakon már megszavazott, ám utólag hibásnak talált, a polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos kormányzati módosítást, amelyet a honatyák szinte egyhangúlag elfogadtak, így azt már a mai nap folyamán tárgyalni fogják. Ezután került sor az Országgyűlés napirendjének elfogadására. Ennek somogyi vonatkozása, hogy az interpellálok között várhatóan ott lesz dr. Páris András szabaddemokrata képviselő is, aki infrastrukturális ügyben kíván előterjesztést tenni. A tulajdonképpeni első napirendi pont megvitatása következett ekkor: ez a társadalmi szervezetek kezelői jogának Zsíros Géza a földtörvény előadója MTI FOTÓ: Kovács Attila megszüntetéséről szólt. A jogászok számára bizonyára csemegét jelentő, ám a hozzá nem értőknek jószerével érthetetlen, rövid vita után döntéshozatal következett. Ez a procedúra tovább tartott, mint maga a vita... Nagy viták, rövid, de csípős felszólalások tarkították a társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló törvény- javaslat részletes vitáját. Különösen hagy figyelmet keltett Horváth Béla (MDF) hozzászólása, aki a csillebérci úttörőtábor „átjátszásának”, majd a tábor területe egy részének jó pénzért történt értékesítésének históriájával borzolta fel a kedélyeket. A Demisz ugyanis ingyen átadta az 50 hektáros területet az úttörőszövetségnek, az pedig százmillióért értékesített belőle egy darabot... Ráadásul az átiratás is több mint gyanús körülmények közepette ment végbe: a földhivatal — igen „előzékenyen” — a több tízezer várakozó elé helyezte az ügyet, így az még éppen belefért a törvény szabta határidőbe. Ezek után némi szópárbajra került sor a szocialista párti honatyák és a többiek között, majd dr. Balsai István igazságügyi miniszter igen elégedetten terjeszthette a T. Ház elé a törvényjavaslatot: mint mondta, végre egy olyan indítvány, amelyet (majdnem) mindenki helyesel... Elfogadása nem is okozott meglepetést. Az ismét szinte a végtelenbe nyúló vita után került sor az állami vállalatokra vonatkozó egyes jogszabályokról előterjesztett tövénytervezet vitájára. Erre az volt a jellemző, akár a soron következő témára: a kormánypártok támogatták, az ellenzék bírálta a javaslatokat. A döntés mégis viszonylag egyértelmű volt. A gazdálkodó szervezetek átalakulásáról és önállóvá válásáról szóló vitát dr. Szűrös Mátyás vágta ketté azzal, hogy az illetékes miniszter ma kap lehetőséget a válaszadásra. Végül a megüresedett bizottsági helyekre választottak új tagokat a honatyák, amelyekre a kormánykoalíció pártjai tettek ajánlatot. Iraknak el kell fogadnia a BT határozatát AMERIKAI INTÉS BAGDADNAK A NATO külügyminiszterei hétfőn, az Észak-atlanti Tanács ülésén megerősítették azt az elvet, amelyet a helsinki csúcsról kiadott közleményben George Bush amerikai és Mihail Gorbacsov szovjet elnök is vállalt, nevezetesen, hogy Iraknak a Biztonsági Tanács rá vonatkozó valamennyi határozatát el kell fogadnia. (Folytatás a 2. oldalon) Gurul-e az alma a szovjet piacra? Megszigorították a feltételeket Laborvizsgálat, orosz nyelvű jegyzőkönyvek Megszigorították az alma szovjet piacra történő eladását — erről tájékoztatott a megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás igazgatója, dr. Tóth István. Az előírások és a követelmények egyaránt megváltoztak. Ezután a laboratóriumi vizsgálati eredményt csatolni kell, különös tekintettel a kadmium-, a cink- és az ólomtartalomra. A vizsgálatokat az állomás, illetve az állomás által megbízott más intézmény laboratóriumában végezhetik el. Orosz nyelvű vizsgálati jegyzőkönyvet is mellékelni kell. — Különösen azokat a termelőket érinti rosszul ez a rendelkezés — mondta az igazgató —, akiknek a gyümölcsösük a nagy forgalmú közutak mellett van. A csatolt jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell még a permetezési napló adatait, az ipari és közúti környezet leírását, továbbá a geológiai jellemzőket. Arra a kérdésünkre, hogy a nyugati exportnál is hasonló szigorúsággal járnak-e el az átvevők, dr. Tóth István elmondta, hogy jegyzőkönyvet csatolni nem kell, a vizsgálatokat ők végzik el. (Hunyadkürti) Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 356. tanévnyitóját tartották szeptember 10-én, melyen Antall József miniszterelnök mondott ünnepi beszédet MTI FOTÓ: Cseke Csilla Válasz a koalíciós lista közlésére Lapunk szombati számában már közöltük a pártok és más érintett véleményét a Kaposvári Koalíció pénteken megjelent titkos jegyzőkönyvéről. Tegnap kaptuk meg az ügyben leginkább érintett Szigetvári György válaszát. Ezt teljes terjedelmében ugyancsak az 1—2. oldalon jelentetjük meg: „Tisztelt Somogyi Hírlap! Lapjukban két napja folyó bombarobbantási kísérlettel kapcsolatban jogos igénynek tartom, hogy véleményemet közöljék, miután a robbantás középpontjába személyemet állítják. Ismételten hangsúlyozom, hogy az Önök által leközölt tervezetet sem titkosnak, sem ,,B" listának nem tartom. Nem titkos, mert a koalíció által megtartott sajtótájékoztatón magam ismertettem, ennek alapján a sajtó nyilvánossága elé került. A „B” listázást a magam részéről akként értelmezem, hogy bizonyos személyt, bizonyos pozícióból pártállása miatt leváltanak, a tervezetből ilyent a tényeket szándékosan elferdítő sem olvashat ki. (Folytatás a 2. oldalon) Amikor július közepén a zselici lankák között Faggyas Fe- rencné vállalkozásáról írtunk, a fő motívum az örömé volt: hosz- szú idő után végre ismét megfelelően hasznosítják a dombvidéki legelőt. Azóta, sajnos, az aszály kiégette az ősgyepet; a nap heve nem kegyelmezett a telepített füveknek sem. Ez azonban csak az egyik szomorú oldal. A másik még vigasztalanabb: az ember okozta akadályok gátjain bukni látszik a váljalkozás. Ötven vemhes üsző vásárlásával kezdődött a cserénfai farmerkodás, tíz növendékbikának már beteljesült sorsa. íme, a gyorsmérleg! — Érkeznek is meg nem is a számlák; fizetnem kellene, de a várt pénz valahogy nem akar csordogálni — mondta Fagy- gyasné, nem panaszképpen, csak a tényeket sorolva. Ötven megszületett borjúra már megkapta a darabonkénti 5000 forintos állami támogatást, mostanság, október elején lenne esedékes a tehenek után járó, darabonként 20 ezer forint támogatás 70 százaléka. A maradék harminc százalékra —, ha egyáltalán megkapják — februárban számíthatnak. Eddigi kiadásaikat tekintve még csak részeredmények vannak. — 250 ezer forint a banki törlesztés, 160 ezer az idei kamat, 319 ezer forintos számlát kaptam a minap a termelőszövetkezettől a bérleti díjra. 105 ezer volt a biztosítási díj, de nem tudom, miért fizettem, mert az április 29-én megdöglött tehénre nem fizettek. Pedig április 12- én megkötöttük a szerződést. Aztán Faggyasné sorolja tovább: 100 bála szalma ára, a bálázásának költsége és a fuvar még számlázatlan, éppúgy, mint a 200 bála széna fuvarköltsége. 80 ezer forintot kell fizetni a kaszálásokra és a legelőművelésre. — Téli takarmányozásra is kellene némi pénz. Meg kell venni 300 mázsa répaszeletet és uqyanannyi abrakot. Lesz-e miből? (Folytatás a 3. oldalon) IRAK—KUVAIT Mibe kerül nekünk a konfliktus? Nem az olajár a legnagyobb kár — Siófoki mérleg Amikor Irak Kuvait elleni támadása szóba került, szinte mindenkinek először az olajáremelkedés jutott eszébe. Ám azóta kiderült, hogy talán nem is az olajárak emelkedése miatt fájhat legjobban a fejünk. Az egyéb ipari, beruházási következmények, a hazai gyártók felvevőpiacának beszűkülése, a vegyesvállalati tárgyalások megszakadása, a térségből származó működőtőke importkiesése miatti károk jóval meghaladhatják az olajár-növekedés miatti veszteségeket. Néhány, atérségben érdekelt vállalat vezetőjét kérdeztük arról, hogy nekik milyen veszteségeket okozott a közép-keleti konfliktus. Cikkünk a 3. oldalon. Nem kell méregzöldnek lenni, de... HÉTSZÁZ TONNA HIGANY AZ ÜZEM ALATT A Borsodi Vegyi Kombinát által okozott nagyfokú higanyszennyezés okán a magyarországi Zöld Párt sajtótájékoztatót tartott Budapesten. Szita Károllyal, a párt országos társelnökével beszélgetünk a kazincbarcikai környezetszennyezésről és a környezetvédelem jövőjéről. — A Borsodi Vegyi Kombinátban tizenkét éve dolgoznak olyan PVC-gyártási technológiával, amely higanyt használ. 1988-ban derült ki, hogy hiányzik a higany, valahová eltűnt. A miskolci zöldek elkezdték kutatni az okokat, s a higanyt az üzem alatt találták meg. Mindez azt jelenti, hogy 1988-ig évente 70 tonna higany került a padozat alá a rossz technológia miatt. 1988-ból, mivel padozatcsere volt, már csak évente 40 tonna. (Folytatás a 2. oldalon)
