Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)

1990-09-01 / 110. szám

I. évfolyam, 110. szám Ára: 5,30 Ft — KÖZÉLETI NAPILAP- 1990. szeptember 1., szombat A kőbányai vásárvárosban megnyílt a 71. nemzetközi mezőgazdasági, élelmiszer-ipari kiállítás és vásár. A képen: a farmergazdaságokban is hasznosítható traktorokkal ismerkedik Göncz Árpád (MTI-fotó—Kerekes Tamás felv.) Katasztrófa sújtotta megye 1,8 milliárdos az aszálykár A parlament nem érzi át a helyzetet? Nem lehet szovjet belügy A balti államok részt kívánnak venni az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Pá­rizsba tervezett csúcstalálkozó­ján — mondta csütörtökön kop­penhágai sajtóértekezletén Janis Yurkans. A lett külügyminiszter szerint a balti köztársaságok részvéte­lével nyomatékosítani kellene, hogy a litván, a lett és az észt függetlenség ügye nemzetközi kérdés, nem pedig szovjet bel­ügy, hiszen — mint mondta — „nem lehet béke Európában, amíg a balti államok vissza nem nyerik függetlenségüket". A Somogy megyei mezőgaz­dasági termelők érdekvédelmi szövetségének képviseleti ta­nácsa állásfoglalást adott ki a megyét sújtó aszálykárról és annak lehetséges rendezésé­ről. Az állásfoglalás megállapítá­sa szerint 1989 októberétől 1990 augusztusának végéig a megye csapadékhiánya 334 mm, ez az évi csapadék- mennyiség 50 százaléka. A jú­liusi átlaghőmérséklet a 25 éves átlaghoz képest 0,23 C- fokkal volt magasabb, az au­gusztusi 2,3 C-fokkal. (Folytatás a 3. oldalon) EMBERNEK MARADNI? Antall József Harri Holkerivel tárgyalt Kétoldalú kapcsolatokról Szakadozik a munkaszolgálatosok szövetsége is — A kétoldalú gazdasági együttműködés bővítésének lehetőségeiről és az európai fej­leményekről folytatott eszme­cserét pénteken Helsinkiben Antall József magyar és Harri Holkeri finn miniszterelnök. A kormányfői megbeszélés utáni sajtóértelezleten Antall József nagyon hasznosnak minősítette a két ország gazda­sági együttműködését, es ma­gyarországi beruházásokra biztatta a finn befektetőket. Úgy vélte, még két nehéz esztendő után fellendülést várhatunk a magyar gazdaságban. Említést tett az országot sújtó váratlan eseményekről, így az aszályról, amely 50—60 millió forint, vala­mint az iraki—kuvaiti konfliktus­ról, amely a magyar kintlevősé­gek és az embargó miatt 300— 400 millió dollár veszteséget okoz az országnak. Reményét fejezte ki, hogy Magyarország is részesül az amerikai kor­mányzat minap meghirdetett segélyprogramjáról, amelyből az Irak elleni embargó miatt kárt szenvedő államok részesülnek. Holkeri elmondta, hogy hasz­nos információkat kapott a magyar kormányfőtől nemcsak a magyarországi helyzetről, hanem a Varsói Szerződés szervezetének átalakulásáról' és a magyar—szovjet viszony­ról. Holkeri közölte, hogy érdek­lődött a romániai helyzet ma­gyar megítéléséről, mert Finn­országban úgy látják, hogy a jól induló romániai fejlődés meg­torpant, az események nem a jó irányba fejlődnek. Magyarországnak a Varsói Szerződéshez való viszonya iránt érdeklődő kérdésre a mi­niszterelnök elmondta, hogy Magyarország a VSZ politikai szervezetének gyökeres átala­kítása mellett van, és nem tartja indokoltnak a katonai szervezet létét, ezért a magyar csapato­kat gyakorlatilag kivonták a Var­sói Szerződés parancsnoksága alól. Ha addig nem szűnik meg, Magyarország a jövő év végén kilép a Varsói Szerződésből — remélhetőleg nem egyedüliként —jelentette ki Antall József kor­mányfő. Belső vívódások és küzdel­mek jellemzik a munkaszolgá­latosok szövetségének tevé­kenységét is. A MUSZOS eddigi rövid léte során már többször is válság- helyzetbe sodródott. A június 4- én Kaposváron megalakult szervezet ügyvezető elnöke, Kalmár Tibor lapunk július 18-i számában nyilatkozott a szö­vetség megalakulásának körül­ményeiről és céljairól. Ezt köve­tően az intézőbizottság nevében Szőcs Zoltán, Sárkö- zy István, Frei Imre, Müller Já­nos és Tóth Zoltán telefaxon ál­lásfoglalást juttatott el szer­kesztőségünkbe, miszerint Kal­már Tibort megfosztják elnöki tisztségétől. Indoklásként szerepelt, hogy Kalmár Tibor lapunknak adott nyilatkozatában az általa közöl­tek „jelentős része valótlan”. Többek között nem helytálló a föld alatti előkészítő munka, a húszezres tagság stb. Az inté­zőbizottság etikátlannak tartot­ta, hogy a szövetség belső vitáit — amelyek kevés kivételtől el­tekintve nem is voltak — nem a szervezeten belül, hanem a saj­tónyilvánosság előtt rendezik. Ezt követően augusztus 9-én a szövetség megtartotta első közgyűlését, és elnökséget vá­lasztott. Az elnök—többes jelö­lés után, titkos szavazással —> Kalmár Tibor lett. Tehát joggal gondolhattuk volna, hogy a bel­ső viszály megoldódott. Nem így történt. Úgy tetszik: két munkaszolgálatos-szövetség van. Az intézőbizottság tagjai ugyanis fölkeresték szerkesz­tőségünket, és elmondták, hogy az -említett közgyűlésre sem őket, sem pedig mintegy 30-35 kaposvári tagot nem hív­tak meg, s így született döntés, ahelyett, hogy az értekezleten ütköztették volna az állásponto­kat s megbeszélték volna a teendőket. (Folytatás a 2. oldalon) Hitelek hazánknak Magyarország 500 millió márka, korábban már kilátásba he­lyezett hitelt kap nyugatnémet bankoktól, részben szövetségi kezességvállalással — jelentette a Frankfurter Allgemeine Zeitung tegnap exkluzív értesülésként. A tizenkét hónapra szóló hitelt a Deutsche Bank vezetésével nyugatnémet bank- konzorcium nyújtja a Magyar Nemzeti Banknak. Mint a frankfurti lap írja, Magyarország likviditási gondjainak enyhítésére kap pénzügyi segítséget. Az ország devizaszűké­ben szenved, a Szovjetunióval szemben behajtatlan követelé­sei vannak Magyarországnak, a Bolgár Külkereskedelmi Bank pedig leállította kifizetéseit. A Frankfurter Allgemeine szerint a nyugatnémetek megközelítőleg 475 millió márka értékű, Ma­gyarországgal lebonyolítandó exportügyietekre további ke­zességet helyeztek kilátásba. Berlinben aláírták az október 3-án megvalósuló német egyesítés szer­ződésének dokumentumait. A képen (balról jobbra) Wolfgang Schäuble nyugatnémet belügyminiszter, Günter Krause keletnémet belügyi államtitkár és Lothar de Maiziere keletnémet kormányfő az aláírás után Most sem nagysága Hogy a paprika, miniszterné asszony? Tíz darab, jóforma paprikát vásároltam mindössze 5 fo­rintért a tárcanélküli miniszter zöldségespavilonjában. Bala- tonföldváron kötöttem e nagy­szerű üzletet Gerbovits Jenő standján. A javából válogattam, a csaknem tucatnyi zöldség mégis elfért a farzsebemben. Lévén csípős cseresznyepapri­ka. Tegnap este nagy áhítattal meg is kóstoltam az egyiket. Mit mondjak? Fölséges volt az íze. — Pedig az idén nem is a papa (a miniszter úr) ültette, kapálta, öntözte — mesélte a felesége, Mariska néni. — Mert sajnos, már nincs ideje ilyesmi­re. (A héten éppen Moszkvában tárgyalt. A szerkesztő.) Szóval, tavaly jobban ment az üzlet. Mivel akkor saját ter­mésüket kínálták, messzi vidé­ken a legapróbb forintokért ná­luk gyömöszölhették szatyruk­ba a vevők a zöldséget, a gyü­mölcsöt, a tojást és a tésztafélé­ket. Most 30-at kóstál a paradi­csom kilója az üdülőfalu köz­pontjában. Mariska nénit zsenge gyer­mekkorom óta ismerem, nagy- szüleim a szomszédjukban él­tek. Végigdolgozta vagy hatvan évét, s most sem szólíttatja magát nagyságos asszonynak. — Nem szeretem én a feltű­nést — ismételgette gyakran, miközben kiszolgálta a porté­káival (csörgő nyállal) szemező vevőket. Azt hiszem; az összes krumpliját, fokhagymáját ne­kem adta volna, sőt íziben rám íratta volna az egész üzletet, ha megígérem neki, hogy nem írok róla. Neki e cikkel kívánok még sok dolgos és egészséggel el­töltött esztendőt. A miniszter úrnak pedig azt üzenem: vigyen a kormány üléseire abból a pap­rikából, hadd csípje végre vala­mi az ország vezetőinek a sze­mét is. Czene Attila Augusztus 31-én megtörtént a műszaki átadása Kaposváron a Kos­suth téri volt Erzsébet Szálló épületének. A munkát — a tetőszerkezet és külső díszítések helyreállítását — az IKV végezte. Fotó: Király J. Béla

Next

/
Thumbnails
Contents