Somogyi Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 110-134. szám)
1990-09-01 / 110. szám
I. évfolyam, 110. szám Ára: 5,30 Ft — KÖZÉLETI NAPILAP- 1990. szeptember 1., szombat A kőbányai vásárvárosban megnyílt a 71. nemzetközi mezőgazdasági, élelmiszer-ipari kiállítás és vásár. A képen: a farmergazdaságokban is hasznosítható traktorokkal ismerkedik Göncz Árpád (MTI-fotó—Kerekes Tamás felv.) Katasztrófa sújtotta megye 1,8 milliárdos az aszálykár A parlament nem érzi át a helyzetet? Nem lehet szovjet belügy A balti államok részt kívánnak venni az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Párizsba tervezett csúcstalálkozóján — mondta csütörtökön koppenhágai sajtóértekezletén Janis Yurkans. A lett külügyminiszter szerint a balti köztársaságok részvételével nyomatékosítani kellene, hogy a litván, a lett és az észt függetlenség ügye nemzetközi kérdés, nem pedig szovjet belügy, hiszen — mint mondta — „nem lehet béke Európában, amíg a balti államok vissza nem nyerik függetlenségüket". A Somogy megyei mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szövetségének képviseleti tanácsa állásfoglalást adott ki a megyét sújtó aszálykárról és annak lehetséges rendezéséről. Az állásfoglalás megállapítása szerint 1989 októberétől 1990 augusztusának végéig a megye csapadékhiánya 334 mm, ez az évi csapadék- mennyiség 50 százaléka. A júliusi átlaghőmérséklet a 25 éves átlaghoz képest 0,23 C- fokkal volt magasabb, az augusztusi 2,3 C-fokkal. (Folytatás a 3. oldalon) EMBERNEK MARADNI? Antall József Harri Holkerivel tárgyalt Kétoldalú kapcsolatokról Szakadozik a munkaszolgálatosok szövetsége is — A kétoldalú gazdasági együttműködés bővítésének lehetőségeiről és az európai fejleményekről folytatott eszmecserét pénteken Helsinkiben Antall József magyar és Harri Holkeri finn miniszterelnök. A kormányfői megbeszélés utáni sajtóértelezleten Antall József nagyon hasznosnak minősítette a két ország gazdasági együttműködését, es magyarországi beruházásokra biztatta a finn befektetőket. Úgy vélte, még két nehéz esztendő után fellendülést várhatunk a magyar gazdaságban. Említést tett az országot sújtó váratlan eseményekről, így az aszályról, amely 50—60 millió forint, valamint az iraki—kuvaiti konfliktusról, amely a magyar kintlevőségek és az embargó miatt 300— 400 millió dollár veszteséget okoz az országnak. Reményét fejezte ki, hogy Magyarország is részesül az amerikai kormányzat minap meghirdetett segélyprogramjáról, amelyből az Irak elleni embargó miatt kárt szenvedő államok részesülnek. Holkeri elmondta, hogy hasznos információkat kapott a magyar kormányfőtől nemcsak a magyarországi helyzetről, hanem a Varsói Szerződés szervezetének átalakulásáról' és a magyar—szovjet viszonyról. Holkeri közölte, hogy érdeklődött a romániai helyzet magyar megítéléséről, mert Finnországban úgy látják, hogy a jól induló romániai fejlődés megtorpant, az események nem a jó irányba fejlődnek. Magyarországnak a Varsói Szerződéshez való viszonya iránt érdeklődő kérdésre a miniszterelnök elmondta, hogy Magyarország a VSZ politikai szervezetének gyökeres átalakítása mellett van, és nem tartja indokoltnak a katonai szervezet létét, ezért a magyar csapatokat gyakorlatilag kivonták a Varsói Szerződés parancsnoksága alól. Ha addig nem szűnik meg, Magyarország a jövő év végén kilép a Varsói Szerződésből — remélhetőleg nem egyedüliként —jelentette ki Antall József kormányfő. Belső vívódások és küzdelmek jellemzik a munkaszolgálatosok szövetségének tevékenységét is. A MUSZOS eddigi rövid léte során már többször is válság- helyzetbe sodródott. A június 4- én Kaposváron megalakult szervezet ügyvezető elnöke, Kalmár Tibor lapunk július 18-i számában nyilatkozott a szövetség megalakulásának körülményeiről és céljairól. Ezt követően az intézőbizottság nevében Szőcs Zoltán, Sárkö- zy István, Frei Imre, Müller János és Tóth Zoltán telefaxon állásfoglalást juttatott el szerkesztőségünkbe, miszerint Kalmár Tibort megfosztják elnöki tisztségétől. Indoklásként szerepelt, hogy Kalmár Tibor lapunknak adott nyilatkozatában az általa közöltek „jelentős része valótlan”. Többek között nem helytálló a föld alatti előkészítő munka, a húszezres tagság stb. Az intézőbizottság etikátlannak tartotta, hogy a szövetség belső vitáit — amelyek kevés kivételtől eltekintve nem is voltak — nem a szervezeten belül, hanem a sajtónyilvánosság előtt rendezik. Ezt követően augusztus 9-én a szövetség megtartotta első közgyűlését, és elnökséget választott. Az elnök—többes jelölés után, titkos szavazással —> Kalmár Tibor lett. Tehát joggal gondolhattuk volna, hogy a belső viszály megoldódott. Nem így történt. Úgy tetszik: két munkaszolgálatos-szövetség van. Az intézőbizottság tagjai ugyanis fölkeresték szerkesztőségünket, és elmondták, hogy az -említett közgyűlésre sem őket, sem pedig mintegy 30-35 kaposvári tagot nem hívtak meg, s így született döntés, ahelyett, hogy az értekezleten ütköztették volna az álláspontokat s megbeszélték volna a teendőket. (Folytatás a 2. oldalon) Hitelek hazánknak Magyarország 500 millió márka, korábban már kilátásba helyezett hitelt kap nyugatnémet bankoktól, részben szövetségi kezességvállalással — jelentette a Frankfurter Allgemeine Zeitung tegnap exkluzív értesülésként. A tizenkét hónapra szóló hitelt a Deutsche Bank vezetésével nyugatnémet bank- konzorcium nyújtja a Magyar Nemzeti Banknak. Mint a frankfurti lap írja, Magyarország likviditási gondjainak enyhítésére kap pénzügyi segítséget. Az ország devizaszűkében szenved, a Szovjetunióval szemben behajtatlan követelései vannak Magyarországnak, a Bolgár Külkereskedelmi Bank pedig leállította kifizetéseit. A Frankfurter Allgemeine szerint a nyugatnémetek megközelítőleg 475 millió márka értékű, Magyarországgal lebonyolítandó exportügyietekre további kezességet helyeztek kilátásba. Berlinben aláírták az október 3-án megvalósuló német egyesítés szerződésének dokumentumait. A képen (balról jobbra) Wolfgang Schäuble nyugatnémet belügyminiszter, Günter Krause keletnémet belügyi államtitkár és Lothar de Maiziere keletnémet kormányfő az aláírás után Most sem nagysága Hogy a paprika, miniszterné asszony? Tíz darab, jóforma paprikát vásároltam mindössze 5 forintért a tárcanélküli miniszter zöldségespavilonjában. Bala- tonföldváron kötöttem e nagyszerű üzletet Gerbovits Jenő standján. A javából válogattam, a csaknem tucatnyi zöldség mégis elfért a farzsebemben. Lévén csípős cseresznyepaprika. Tegnap este nagy áhítattal meg is kóstoltam az egyiket. Mit mondjak? Fölséges volt az íze. — Pedig az idén nem is a papa (a miniszter úr) ültette, kapálta, öntözte — mesélte a felesége, Mariska néni. — Mert sajnos, már nincs ideje ilyesmire. (A héten éppen Moszkvában tárgyalt. A szerkesztő.) Szóval, tavaly jobban ment az üzlet. Mivel akkor saját termésüket kínálták, messzi vidéken a legapróbb forintokért náluk gyömöszölhették szatyrukba a vevők a zöldséget, a gyümölcsöt, a tojást és a tésztaféléket. Most 30-at kóstál a paradicsom kilója az üdülőfalu központjában. Mariska nénit zsenge gyermekkorom óta ismerem, nagy- szüleim a szomszédjukban éltek. Végigdolgozta vagy hatvan évét, s most sem szólíttatja magát nagyságos asszonynak. — Nem szeretem én a feltűnést — ismételgette gyakran, miközben kiszolgálta a portékáival (csörgő nyállal) szemező vevőket. Azt hiszem; az összes krumpliját, fokhagymáját nekem adta volna, sőt íziben rám íratta volna az egész üzletet, ha megígérem neki, hogy nem írok róla. Neki e cikkel kívánok még sok dolgos és egészséggel eltöltött esztendőt. A miniszter úrnak pedig azt üzenem: vigyen a kormány üléseire abból a paprikából, hadd csípje végre valami az ország vezetőinek a szemét is. Czene Attila Augusztus 31-én megtörtént a műszaki átadása Kaposváron a Kossuth téri volt Erzsébet Szálló épületének. A munkát — a tetőszerkezet és külső díszítések helyreállítását — az IKV végezte. Fotó: Király J. Béla