Somogyi Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 84-109. szám)
1990-08-10 / 92. szám
1990. augusztus 10., péntek SOMOGYI HÍRLAP 3 Padlóra kerül a mezőgazdaság? Bizonytalanok az agrártermelők. Az aratás már befejeződött, de az étkezési búzának még mindig nincs elfogadható ára. S ami talán még ennél is inkább borzolja a kedélyeket, hogy a megoldást kínáló egyezkedések sem a napjainkban korszerű, piacos módszereket veszik számításba. Azon vitatkoznak a termelők, s az érdekeiket képviselők, hogy a kormány mekkora összeggel emelje az étkezési búza hatósági felvásárlási árát. Teszik ezt akkor, amikor a takarmánybúza már szabadáras és hirdetett cél a piacgazdaság kiépítése. Az árvitát mindkét tény tagadja, hiszen az étkezési búza hatósági árának fenntartása egyikkel sem rokon megoldás. A jobb kéz, meg a bal Működnek a régi mechanizmusok mind a kormány, mind a termelők házatáján. A gabona kétféle árformája már induláskor is ellentmondásokat takart, s várható volt, hogy ezek előbb vagy utóbb kiéleződnek, a nyílt viták forrásaivá válnak. A döntést hozóknak is tudniuk kellett, hogy az étkezési búza hatósági, tehát felülről megállapított ára az értékesebb terméket hozza hátrányosabb helyzetbe. Ezt csak tetézték a termelők, amikor áremelést követeltek, ahelyett, hogy a gabona egységes árformájáért, a szabad árért harcolnának. így ugyanis valóban a piacon dőlne el, melyik termék, mennyitér. Nem szünetelnek a fiskális megoldások az export támogatásában sem. A költségvetési kiadások kényszerű kímélése miatt támogatási kulcsok várhatóan mintegy 30—40 százalékkal mérséklődnek. Nem vitatható, ez átmenetileg csökkenti a kiadásokat, ám nem kellő gondossággal számol a hosz- szabb távú érdekekkel. A támogatás elapadása ugyanis már az idén mérsékelheti az agrárexportot, olyan időszakban, amikor a kormány a korábbinál kedvezőbb fizetési mérleget vállalt a Valutaalapnál. Másfelől a gazdálkodók jelzésértékűnek tekintik az intézkedéseket, s erre a termelés jelentősebb visszafogásával válaszolhatnak; következésképpen a jövő évi export kerülhet veszélybe. Kétszáz tsz válik veszteségessé A rövid távú és távlati célok ellentmondásban vannak a támogatási kulcsok mérséklésével. Ezt a helyzetet még az sem menti, hogy az első félévben a tervezettnél nagyobb összegű támogatást kaptak a termelők. Ennek gyökerei is kormányzati hibákra vezethetők vissza, jóllehet, nemcsak a jelenlegi kormány felelősségére. A támogatások számbavételekor olyan alacsony árakkal kalkuláltak, amelyeket a piac jócskán túlteljesített. Csak példaként említve: az élő sertés tervezett export ára 800 dollár volt, ezzel szemben a valóságban 1300 dollár lett. E hibákat persze célszerű feltárni, kijavításukra intézkedéseket kell hozni, ám a következményeket nem lehet egyoldalúan a termelőkre hárítani. Ha mégis ez történik, nyilvánvalóan számolni kell a válaszlépésekre, illetőleg azok költségvetési hatásaira is. Fékezi a normális termelési folyamatokat a kedvezőtlen adottságú térségekben az árkiegészítés drasztikus csökkentése is. A kétmilliárd forintos mérséklés a gazdaságoknak mintegy a felét érinti, de közülük kétszáz veszteségessé válik. Egyes térségek különösen veszélybe kerülnek. Borsod és Szabolcs megyében emiatt zárja veszteséggel az évet a gazdaságok 75 százaléka. Durva, kiszámíthatatlan beavatkozás A mezőgazdaságot sújtó csomag — a számítások szerint — mintegy 12 milliárd forinttal hozta kedvezőtlenebb helyzetbe a gazdálkodókat. Ezt sokféleképpen lehet közelíteni: a 12 milliárd forint a mezőgazdasági nyereségnek mintegy a harmada, a nagyüzeminek a fele; s ilyen gyors és váratlan visszafogásra még nem volt példa. Mindez bizonyíthatatlan gyanú- sítgatásokra ad okot. Egyre gyakrabban hallani azt a termelői véleményt: az intézkedések közgazdasági módszerekkel verik szét a jelenlegi agrárstruktúrát, hogy a tulajdonreformot felgyorsítsák. E vélekedés akkor igazolódna kétséget kizárólag, ha a nagyüzemek szétesése után viszszaállnának a korábbi támogatások. Az ugypnis nem vitatható, hogy az említett „köz- gazdasági csomag” tönkreteheti a mezőgazdasági nagyüzemeket; de egyben a privatizációt is fékezi, hiszen az új agrárstruktúrában ajövedelme- zőség még inkább a gazdálkodás homlokterébe kerül. A józan parasztember mindig is számol, s a tartósan veszteséges termelésnek még a környékét is elkerüli. A mostani bizonytalanság helyett tartós biztonságra van szükségük a gazdálkodóknak. Ezt az érzetet pedig csak akkor lehet megteremteni, ha a mostanihoz hasonló évközi, kiszámíthatatlan, durva beavatkozásokat a piaci szabályok váltják fel. V. Farkas József Új magyat—NSZK vegyes vállalat A nyugatnémet Mannesmann Rexroth cég és a Danuvia Gépipari Vállalat vezetői aláírták a Rexroth—Danuvia Hajtás- technikai Kft. alapító okiratát. A hidraulikus szabályozó elemeket gyártó és forgalmazó vegyes vállalat alapítói az elmúlt húsz esztendőben is együttműködtek; a Danuvia összesen 200 millió márka értékben szállított az automatizálásnál nélkülözhetetlen hidraulikus elemeket a Mannesman- nak. A kft. létrehozása tulajdonképpen az eddigi együttműködés folytatása ám új alapokon. A nyugatnémet cég jelentős anyagi forrással járul hozzá a magyar gépipari cég műszaki fejlesztéséhez. Az első három év jövedelmét teljes egészében új gépek vásárlására fordítják. Mennyire mérgezzük magunkat? Uborkavizsgálat piaci mintából Nagy riadalmat keltett, hogy az uborkában több növényvé- dőszer-maradványt találtak a megengedettnél. Az idei időjárás is besegített ebbe, hiszen a termelők — mentve ami menthető — igyekeztek legalább vegyszeresen védekezni a pe- ronoszpóra és a rovarok ellen. A szomszéd ajánlotta A kaposvári növényvédő-állomás munkatársai ellenőrzik a piaci termékekben levő kemikáliákat. Kopházi Ferenc- nével és Tóth István igazgatóval jártuk végig a piacot. Az első termelő, akit felkerestünk, Ka- posmérőből hozta be az áruját. Amíg Kopháziné mintát vett, addig Tóth István arról érdeklődött, hogy mivel permeteztek és mikor. A válasz meglepő volt: — Nem tudom. A vegyszereket nem igazán ismerem, de a szomszédom ajánlotta. Idős ember Ötvöskónyiból; uborkát, babot, paradicsomot árult. Kérdésünkre egyértelmű választ adott. Miltox speciállal permetezett három hete. — Nem lesz semmi baj — nyugtatott meg bennünket búcsúzóul. Az egyik batéi árus azt igyekezett bizonygatni, hogy ő semmivel sem permetezett. — Sokba kerülnek a vegyszerek és nincs is időm rá — mondta. A vásárlók reakciója is érdekes volt. Amint híre ment, hogy vegyszermaradvány-ellenőr- zés van, körbevették kis csoportunkat, és megjegyzéseikkel egyetértésüket fejezték ki. — Nagyon nagy szükség van erre! Talán ezzel visszafogják a felelőtlen permetezést... Gyakrabban kellene ezt csinálni. Az ellenőrök az egyik magán- kereskedőhöz is odamentek. Azt, hogy kitől vette az árut, még meg tudta mondani, de a 4—5 helyről vásárolt uborkát egy kupacba öntve, már mindezt ellenőrizhetetlenné tette. Nem tudott választ adni arra, hogy a termelő használt-e vegyszert, vezet-e permetezési naplót. Nem gondolta, hogy ezt neki tudnia kellene. Tóth István felvilágosította: ha vegyszermaradványt találnak az uborkában, akkor őt, az árust büntetik meg. Elsikkad a jó tanács A Kaposszerdahelyről érkezett idősebb néni már ismeri az ellenőröket. — Legutóbb cukorborsót vittek tőlem, azzal sem volt baj. Arra a kérdésre, hogy permetezett-e, nem tud egyértelmű választ adni. — Nem tudom. Lehet, hogy az unokám permetezett, de az is lehet, hogy nem ért rá. Lehet sorolni még az eseteket. Abban valamennyi hasonló, hogy sem a permetszereket, sem azok hatását általában nem ismerik az emberek. Király János, a kaposvári piac egyik vetőmagboltját vezeti. Gyakran fordulnak hozzá tanácsért a kistermelők. — A legnagyobb gondot a vírusbeteg magok okozzák. A mag már magában hordozza a betegséget: ilyenkor csak az úthenger segíthet. — A leggyakrabban mit tanácsol a termelőknek? — Ha a növény még fiatal, az erősebb, ha már termése van akkor a gyengébb szert használják. A legszomorúbb az, hogy az embereknek fogalmuk sincs a vegyszerekről. Azért vásárol meg egy szert, mert valaki ajánlotta, de arra már nem figyel, hogy mire jó. Mert nem mindegy, hogy szőlőre, uborkára vagy zöldségre használja-e. A hatóanyag másképpen bomlik le. A nyugati országokban csak annak van kertje, akinek szakértelme is. Ezúttal nem történt baj A11 piaci mintát a növényvédő-állomás laboratóriumában Orosz Ferenc analizálta. Az eredményekről érdeklődtem. — A behozott terméseket egyenként homogenizáltuk, és azt elemeztük. Közel 250 féle hatóanyagot tudunk azonosítani. Egy ellenőrzés 3500 forintba is belekerül. De ma Magyarországon ezt az összeget akkor sem térítik meg az állomásnak, ha a vizsgált anyagban egyértelműen kimutatható a nagyobb mértékű vegyszermaradvány. — A 11 minta eredményét milyennek ítéli? — Hálaistennek, nagyobb baj egyik esetben sem volt! PélFotó: Jakab Judit dául vizsgáltuk a réz-hatóanyagú szereket. 1,5 és 7,7 milligrammot találtunk kilónként a behozott uborkában. Ez elfogadható, hiszen a határérték 10 milligramm kilónként. A többi szermaradványoknál is hasonló eredmények voltak kimutathatók. Megkönnyebbülten hallgattam Orosz Ferenc laborvezető beszámolóját. Ez esetben nem történt baj. De elgondolkodtató, hogy csak megyénkben 100 fölött van azoknak a boltoknak a száma, ahol vegyszert lehet vásárolni, s a falusi boltokban még az is előfordul, hogy az élelmiszeres polcok közelében tárolják ezeket a mérgeket. Hunyadkürti Ilona Mi újság a használtautó-piacon? Kevesebb a pénz, nyomottak az árak kapni 15 éves Barkas kisteherautót 65 ezerért, 4 éves (kétütemű) Wartburgot 125 ezerért. Egy 8 hónapos, ötsebességes Dacia TLX 225 ezer, a négyéves 1500-as Lada 299 ezer, egy ugyancsak 4 éves kis Polski 130 ezerforintba kerül. Bár az árakból többnyire alkudni is lehet. 3 Mivel új autóhoz csak hosszú éveket igénylő várakozás után lehet jutni, ezért a valóságos szükségletek joggal hozták létre az autóügynökségeket. Ezek az ügynökségek jelentősen megkönnyítik az eladni és a venni szándékozók dolgát. Helyben elintéznek minden „papírügyet”, viszonylag csekély közvetítési díjért. Megy hát az üzlet az adok, veszek, cserélek. A benzin ára ugyan már a csillagokhoz közelít, ám a jól értesültek újabb gépkocsiár-eme- léssel rémisztgetnek bennünket. A hivatalos szervek ezt ugyan egyelőre cáfolják, no de — mint tudjuk—az ördög sohasem alszik. Utánanéztünk: vajon a tomboló nyár föltornászta-e a használt gépkocsik árát. Kaposvár három autóügynökségén jártunk. — Hát, nagy levegővétel jellemzi a használtauto-piacot — mondta Karg Ferenc, a Karg Autóügynökség tulajdonosa. — Nyomottak az árak, nyomott a kereslet. Nem szabad elfelejteni, hogy itt mindig a keresletkínálat határozza meg az árakat. A sokak által kedvelt kis Polskiból például márciustól túlkínálat van. Ez azt eredményezte, hogy az árak mintegy 20—25 százalékkal estek. — Nem tett jót a nyugati gépkocsikra kiszabott 25 százalékos áfa sem, de bízom abban, hogy ezt a rendeletet módosítani fogják — fűzte hozzá. Itt, a telepen a keleti típusú autók mellett most csak magyar rendszámú nyugati autók vannak. Ezeknek is viszonylag alacsony az ára. — Most kell nyugati kocsit venni — mondta mosolyogva a tulajdonos. Megtudtuk azt is, hogy a Karg Autóügynökségen az átlag vevő 100—150 ezer forint között keres gépkocsit. Itt ehhez — ha a vevő igényli — a vételár 50 százalékának erejéig még kölcsönt is biztosítanak. — Mindig ki kell találni valamit — mondta Karg Ferenc. — Már a jövőre is vannak ötleteim. No, de ez egyelőre üzleti titok... 2 Az „Ági” Autóügynökség tulajdonosa, Szalontai Endréné érdeklődésünkre elmondta: — Ebben a szezonban sokan keresnek olcsóbb gépkocsit, s egyre fontosabb szempont, hogy az autó kis fogyasztású legyen. Az új gépkocsira természetesen még mindig kérnek felárat, de az is igaz, hogy ennek az összege is csökkent. Sokan akarnak kiutalást eladni, de az autóügynökségen ezt nem lehet. Azt is figyelembe kell venni, hogy az évjárat, a lefutott kilométer és az ár önmagában nem sokat mond. Meghatározó a gépkocsi állapota, hiszen például egy gumigarnitúra legalább tízezer forint. A karban- tartottság is fontos, összképet javító tényező. Kínálatból nincs hiány. Lehet Az „Edit” Autóügynökségen is megtalálható mindenféle gépkocsi. — Nincs olyan típus, amely ne érdekelné a vevőket — mondta Boldizsár László. — Persze, ki-ki a pénztárcája szerint válogat. A Lada és a Trabant a legkeresettebb e nyáron. 200—250 ezer forintig még megveszik az autót. Ezért az összegért például lehet venni egy új Daciát, egy új kis Polskit, esetleg 3 éves Lada 1300-ast. . Akinek van pénze, vásárol. Az árak is alacsonyabbak lettek. Egy négyéves, jó állapotú Lada 1200 S 149 ezer, 12 éves (benzines) Ford Taunus — szintén jó állapotban — 195 ezer; 4 éves Zastawa GTL-t láttunk 189 ezerért, 5 éves Skoda 120 L-est 144 ezerért, s egy 14 éves felújított Trabant 601-es 45 ezer forintba került. Hát ilyen az idei nyár. A kereslet-kínálat azt is mutatja: nemcsak a benzináremelés befolyásolja az autópiacot. Elsődleges cél lett a megélhetés... Lengyel János
