Somogyi Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 84-109. szám)
1990-08-03 / 86. szám
1990. augusztus 3., péntek SOMOGYI HÍRLAP 5 A könyvkereskedésben a „klasszikus" trükk Megszeppent besurranok A válasz: bólogatás, fejrázás, vállvonogatás — ffA nővéremnek kopaszra vágták otthon a haját" — Mi soha senkitől nem kértünk pénzt!—állítja a három kis cigánygyerek. — Tehát a főutcán nem volt semmi lejmolás, és nem is zaklattátok a járókelőket— vonom le hangosan a „következtetést”. , — Áááá... soha! — válaszolják határozottan. —No jó, akkor mit csináltatok a pénzzel, amit szereztetek? A kérdésem nem volt túlzottan beugrató, de az igen szerény szellemi színvonalon élő gyerekek „bekapták”. — Hát cukrot, csokoládét vettünk rajta, meg kaját: parízert, zsömlét... 1. A beszélgetésünkre természetesen nem jellemző a „szópárbaj”, jelrendszerünk főleg bólogatásból, fejrázásból és vállvonogatásból áll, sokszor az egymást követő ellentétes értelmű kérdéseimre is tétován bólogatnak. Mindhárman tíz év körüliek, de jó, ha hat—hét évesnek kinéznek. Beszéd- készségük pedig a nyelvvel éppen csak ismerkedő kicsinyekre jellemző. Az, hogy a Vörös Hadsereg úti általános iskolában hogyan végezték el a koruknak megfelelő osztályokat, rejtély marad számomra... A GYIVI-ben az előzményekről Volner Zsuzsannát, a városi rendőrkapitányság bűnügyi osztályának nyomozóját kérdezem. — A cigánygyerekek által okozott probléma olyan súlyossá, nyomasztóvá vált Kaposváron, hogy mindenképpen tenni kellett valamit a megoldásért. Pénteken este találtuk meg őket, amint a mozi felöl jöttek föjfelé a Dózsa György utcában. Ellenkezés nélkül, bár némi megrökönyödéssel az arcukon ültek be az autóba. A rendőrségen vizet adtunk mosakodáshoz, és egy fésűt. Aztán megpróbáltunk beszélgetni velük. Hiába. Ideiglenés beutalóval vittük át őket a GYIVI-be. Hat hét áll a gyámügy rendelkezésére, hogy kiderítse: indokolt-e a gyerekek intézeti nevelése, vagy meg kell szüntetni az ideiglenes beutalást. Azt hiszem köztudott: a kóválygó gyerekeknek nemcsak kéregetés, lejmolás terheli a számláját, hanem egyéb bűncselekményeket is elkövettek, de koruk miatt nem büntethetők. Nem csupán erről a háromról van szó, a várost hatan „birtokolják”. A másik hármat is elő kell kerítenünk. Hányán láthattak nyitva hagyott ajtókon éppen besurranni készülő kis tolvajokat? (Lehet, hogy nem éppen beszélgetőtársaimat). Kaposvár egyik könyv- kereskedésében — kérésükre maradjanak névtelenek — klasszikus trükköt alkalmaztak: felbosszantva az eladónőt, beszaladtak a raktárba, a amíg a lány őket hajkurászta, társaik több mint 10 ezer forintot emeltek ki a kasszából. Csínynek ez alig nevezhető... 2. A három kis bajkeverő napokig néni hiányzott az otthoni „leltárból”. A szülők éppen akkor érkeztek az intézetbe amikor beszélgettünk. Otromba kiabálásukra mindenki fölfigyelt. Amikor a három gyerek meghallotta a szülők hangját, ijedt, megrémült tekintetük mindent elárult. Egyikük a földre vetette magát, nehogy meglássa az ablakból az agresszív apa, hogy ott vannak. — Szeretnétek itt maradni? — próbálom ismételten beszédre bírni őket azt követően, hogy elcsitul a vihar. — Igen. — Féltek? — Nagyon. Mond e’, egysző micsinyátak veled!—szólítja fel egyikük a gubbasztó kisfiút. A gyerek meglett férfinak való — valamikor szürke színű — melegítőnadrágja ötször van feltűrve. Lökdösi a lányt: hagyja békén. És hallgat. Azért lassan kiderül: úgy megverték egyszer, hogy eltört a keze. A lányok meg sodrófával „kapnak”. — Nyócan vagyunk testvérek, a 13 éves nővéremnek kopaszra vágták otthon a fejit, me' csavargott. Én is azért kaptam ki utoljára — ered meg egy kicsit a nyelve. — Ha most kérhetnétek valamit, mi lenne a kívánságotok? —Cukor, csokoládé, tej, túró- rudi... ... és sorolják azokat az élelmiszereket, amelyeket zaklatott gyerekéletükben, nem csupán anyagi de isszonyú lelki szegénység rabolt el tőlük. A környezet, amely életet adott ugyan nekik, érzelmeket azonban nem... 3. —Anyátokat, apátokat szeretitek? A válasz bizonytalan, egyáltalán nem meggyőző bólintás. Ki tudja, hogy ha az elkülönítőbői a GYIVI hasonló korú gyerekei közé kerülnek, mi lesz erősebb: a félelem, vagy a „világ” vonzása? Csorba Simon Életjel kiállítása Csorba Simon festőművész „bevetette” a szülőváros, Kaposvár két legjelentősebb kiállítóhelyét, nemrégiben a Somogy Megyei Múzeum nagytermében Ady Józseffel rendezett nagyszabású kiállítást, most ismét életjelt adott magáról a művész: szerdán a Somogyi Képtárban nyílt meg Életjel című, grafikai munkásságának legfontosabb korszakait reprezentáló tárlata. Ennek a tárlatnak is vannak meglepetései, akárcsak a korábbinak. Itt is fölépítette kis kertjét, édenét földből, fűből, fából Csorba Simon, de ez már nem hat az újdonság erejével a megyei múzeumi rendezés után, ám mindenképpen figyelemre méltó és egyben a festő filozófiájához is vezető. Ami a Somogyi Képtárban rendezett kiállítás igazi, látványos szenzációja: egy méhkaptárt méhészfelszerelésekkel is képei társaságába helyezett a festő és a kiállítást rendező H. Bognár Zsuzsa. Csorba Simon a hatvanas évektől számított korai munkáitól napjainkban készült alkotásain keresztül vezeti be a nézőt sajátos művészetébe. Az 1969- ben rajzolt Leilei fa című kép akár tegnap is készülhetett volna, illetve készült is, hasonlatos, amerikai tanulmányútja során. A természetelvűség jellemzi a korábbit, míg a Spirituel light- sorozat a szabadon futó vonalak természetességét nyújtják Csorba Simon Fa című grafikája — közelálló művészi hitvallással, mint ahogy a Leilei fa című rajza. Érdemes megfürödni Csorba Simon Currucplum vitae című betűtengerében is, mert nemcsak különös személyiségét, hanem művészetének lényegét is megfogalmazta képpé formált önéletrajz-vallomásában. Sajátos korszakok keverednek munkásságában, a színes Bohóc-sorozat expresszivitását a rácsszerkezetekből építkező sorozat követte, majd pontokból rajzolt képeket. A méhkaptár annak szimbóluma, hogy 1974-ben a művész a Bakonyba méhészpásztornak ment. Az itt töltött foglalatosság gyógyító hatásán túl megszületett az a sorozat is, amely a méhekről szól. Ez is fontos állomása tevékeny munkásságának, amiből gazdag válogatást láthatunk Kaposváron. Horányi Barna Kaptár a képtárban Egymilliót ajánlottak a hozzátartozóknak / Életveszélyben az anya, halott az újszülött ikerpár Sajtótájékoztató a Róbert Károly Körúti Kórházbai0jrténtekről A drotos es az olajkár KIÁLLÍTÁS A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUMBAN Bűnvádi eljárást indítanak foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés alapos gyanúja miatt ár. Kiss Csaba, a Róbert Károly Körúti Kórház ll-es számú szülészeti-nőgyógyászati osztályának főorvosa ellen. A kórház szülészetén történtek bűncselekménynek minősíthetők, ezért az érdekeltek azonnali felfüggesztését kérte a Magyar Orvosi Kamara, valamint azt, hogy a kórház élére — az ügy kivizsgálásáig—miniszteri biztost nevezzenek ki —jelentették be csütörtökön, a Népjóléti Minisztériumban. A sajtó- tájékoztatót annak kapcsán tartották, hogy a Képes 7 múlt heti száma a miniszterhez írt nyílt levélben tárta fel a Róbert Károly Körúti Kórház ll-es szülészetén történt tragédiák hátterét, dr. Kiss Csaba főorvos felelősségét. Az ügyben dr. Surján László miniszter azonnali kivizsgálást rendelt el. Felszólította az Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet igazgatóját az ügy felderítésére, s felkérte a Magyar Orvosi Kamarát az etikai kérdések tisztázására. A Fővárosi Tanács egészségügyi osztályának vezetőjét hasonló intézkedésekre kérte. A tanácsi kórházak igazgatójának kinevezése ugyanis a Fővárosi Tanács egészségügyi osztályának hatásköre. Az orvosi kamarának a kamarai törvény elkészültéig nincs rendelkezési joga. Legutóbb egy lombikbébi-ter- hesseg életképes ikerpárja vesztette életét, s az anya a terhességi mérgezés következtében kapott súlyos fertőzések miatt pillanatnyilag is életveszélyes állapotban van. Amennyiben a 34 éves asszonyt sikerül is talpraállítani, agy- és májkárosodása oly mértékű, hogy normális életre képtelen lesz — közölte a miniszteri kabinet munkatársa, aki részt vesz az ügy kivizsgálásában. A kora- szülés várható volt, azonban azt többször leállították. A kórháznak nincs koraszüléshez megfelelő háttér-részlege, így a szülő asszonyt át kellett volna szállítani az ilyennel rendelkező intézménybe. A császármetszést akkor végezték el, amikor az egyik magzat már halott volt, s mindkét magzat egyértelműen a terhességi mérgezés következtében vesztette életét. Megállapították: a császármetszésnél egyértelműen fertőzésből eredő szövődmények maradtak. A kórház főorvosi értekezlete a cikket rágalmazásnak minősítette. Ezzel egyidejűleg a család hozzátartozóinak egymillió forintot ajánlottak fel. A hajdani pest-budai utcaképhez hozzátartozik a vándorárusok, az utcai és a házaló iparosok és kereskedők. Ők azok, akik alkalomszerűen vagy rendszeresen, de többnyire szervezetten, céhekbe tömörülve piacokon és házakhoz járva kínálták áruikat. Szerszámaikat, készítményeiket, munkaeszközeiket vitték magukkal. A városi népélet e jellegzetes alakjaival ismerteti meg a közönséget a Budapesti Történeti Múzeumban A drótos, az olajkár és a többiek című kiállítás. Az augusztus 20-ig nyitva tartó bemutató egy készülő képeskönyv látványos anyagából való. Száz-százötven óv távlatából számunkra többnyire ismeretlen foglalkozások, ismeretlen iparok képviselői és munkaeszközei tűnnek fel a képeken, a tárlókban az alcíme szerint —Az utca népe Pest-Budán 1848—1914—jelezett időből. Két nagyméretű olajkép — Pest korabeli ábrázolása adja meg a hangulatot: a mai Kálvin tér 1885-ben és a mai vásár- csarnok 1892-beli környékét mutatva be. Majd metszetek, fényképek, grafikák tudósítanak a múlt századi utcai forgatagról. Gyümölcsárusok, drótosok, seprűfonók, gesztenyesütők, jövendőmondók, szerencsejátékosok és sorsjegyárusok által benépesített utcákról, terekről. Ott van Barabás Miklósnak, a kor legtermékenyebb festőjének két szerény vázlata — egy pesti virágáruslányról és egy kolduló gyerekről. A látványt halk muzsika kíséri: kintorna szaggatott zenéje. És megismerkedhetünk az into- nával, a kintorna egyik ősével, díszes verklikkel, s más utcai zenegépekkel. Hogy elődeink is gondban lehettek, amikor újságok, folyóiratok tömege között kellett válogatniuk, azt az újságárusok és rikkancsok kínálatát felsorakoztató ábrázolások tanúsítják. Árultak hajdanán is könyvet az utcán — ponyvát, kalandregényt és szerelmes történeteket. Részletek a kiállításról. (Dolezsál László felvételei) Színes öltözékükről, hangos szavukról ismerszik meg a vízhordók, Dunavíz-árusok csapata. Házhoz vitték száz évvel ezelőtt a tejet, a tojást a falusi termelők. Tót vándorlegények kínálták a vásznat, a gyolcsot, és közülük került ki a legtöbb drótos, üvegpohárárus. Járták a várost szlovák és horvát cserepesek, vászonárusok. És házhoz jött sokfiókos ládájával és tudományával a vándor gyógyszerárus, azaz az olajkár. A pest-budai polgárok nyugalmát felfegyverzett boltőrök vigyázták már az 1870-es években. Ferenc József adta ki a házaló kereskedelmet szabályozó császári nyíltparancsot 1852 szeptemberében, amellyel hosszú évtizedekre meghatározta a városok utcaképét, utca-népét. Kádár Márta
