Somogyi Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 84-109. szám)
1990-08-29 / 107. szám
1990. augusztus 29., szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 Mit sütsz Sütev? Megmérettetés előtt A privatizáció rögös útján —10 év szolgálat után teljes optimizmussal Takarékoskodnak a postaköltséggel Nem használja a tanács a rászorultak pénzét A panaszos késve adta be a kérelmet A kormány még a parlament nyári szünete előtt megtárgyalta és a képviselők elé terjesztette a vállalati tanácsok újjáalakításáról szóló határozatát. Ezeknek az újjáalakított vállalati tanácsoknak kell szeptemberben megerősíteni vagy állásukból felmenteni az igazgatókat. A Somogy megyei Sütév igazgatója, Bánkúti Béla már 10 éve vezeti a naponta majdnem 350 ezer ember kenyérellátását biztosító megyei vállalatot. Milyen most a közérzete a megmérettetés előtt? Egymillió nyaralónak is — Az elmúlt tíz évben felhalmoztunk egy olyan technikai színvonalat, amely ma minden próbát kiáll. Nemcsak a napi kenyérellátást, hanem a balatoni szezon idején a parton jelentkező, esetenként napi 1 millió nyaraló ellátását is több mint 90 százalékban mi biztosítjuk. Ez alatt a tíz év alatt az átlagosnál magasabb ütemben növekedett a dolgzói jövedelem, megkezdtük a versenyhelyzetre való felkészülést a privatizáció megindításával. Összességében optimista vagyok, várom a vállalati tanács határozatát. Ha véletlenül nemleges döntés születik, szomorúan, de emelt fővel adom át a helyemet. — A vállalati tanács már május 31 -i ülésén megtárgyalta a vállalat részleges átalakításának tervét. Mi valósult meg ebből? — Első lépésként a bérleti működtetési formát választottuk. Vendéglátó üzemeinket, élelmiszert is árusító kenyérboltjainkat adtuk ki magánvállalkozóknak. A vállalati tanács döntése alapján négy kisebb üzemet is bevontunk a privatizációs folyamatba. Ezek működő vagy úgynevezett „hideg tartalék" üzemek voltak. Balatonberényben már 1984 óta üzemel bérleti szerződésben a sütőüzem, a kaposvári Május 1. utcai üzem versenytárgyalásáról már korábban beszámoltunk. Igáiban már üzemel, Kaposfüreden még ez évben beindul a már bérleti formában működtetett pékség. — Mi késztette a sürgős privatizációra a vállalatot? A piac kényszere — A valós piacgazdasághoz elengedhetetlen a résztvevők számának növekedése. Miután az üzemek felett csak kezelő joga van a Sütévnek, nem várhattunk az új önkormányzatok megalakulásáig, az alapellátás biztosítása politikai kérdés is. — Mi lesz a középüzemek sorsa? — A működő hét üzemigazgatóságából öt átszervezés alatt áll. Kft.-k lesznek. Minden esetben célszerű az üzemi dolgozókkal, valamint a helyi ön- kormányzat — ma még tanács — bevonásával létrehozni a kft.-ket. Példaként említhetem Barcsot, ahol a teljes dolgozói kollektíva a kft. tagja lett. — Az átalakulások után miként változik a központ munkája, mi lesz a befolyó bérleti díjak sorsa ? — A megmaradó Sütév állami vállalatnak kell gondoskodnia az elhasználódott termelési eszközök cseréjéről, felújításáról. Ehhez felhalmozási alapot kell koncentrálni, tehát a befolyt bérleti díjakat visszaáramoltatjuk a termelésbe. — Korábban a nagyvállalat igazgatóját a nyereség arányában premizáltuk év végén. A legújabb döntések értelmében évi fizetésének 100 százaléka lehet a kifizethető prémium. Miért hajszolja továbbra is a nyereséget? — A közellátás minden esetben kihat a politikai közéletre. A piaci versenyhelyzet, a magánszféra fellendülése ezt segíti elő. A kiegyensúlyozott átmenethez így járulhat hozzá legjobban a Sütév. Jobb jövedelem nyújtanak segítséget. Ez év elején 25 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre, most dolgozzák ki az újabb 10 százaléknyi béremelést. A korrekciót a növekvő infláció miatt tartja szükségesnek az igazgató. A vállalati nyereség terhére az idén még két ízben terveznek jutalmazásokat is. A megyében a vállalati alkalmazottak között igen előkelő helyen állnak a Sütév dolgozói, jövedelemszintjük meghaladja az évi 160 ezer forintot. Ami pedig az irányítást illeti, mára már csak 12 százalék a vezetői és adminisztratív létszám. — A privatizált egységekben hogyan változik a foglalkoztatottság? — Az üzemek belső ügye a létszámgazdálkodás. Nem kívánunk beleszólni a belső ügyeikbe. A vállalati tanács legutóbbi minősítésében a következő olvasható: ,.Természetesen az elért eredmények az itt dolgozó vezetők és munkások közös erőfeszítései nyomán születtek. Elvitathatatlan azonban, hogy Bánkúti Béla igazgató vállalkozókészségének, bátor, közgazdaságilag megalapozott döntéseinek, határozott, dinamikus egyéniségének az elért eredmények kialakításában döntő szerepe volt." Akik rászorulnak az új, fölemelt és a régi lakbér közötti különbözet megtérítésére, a városi tanácstól kapják a szociális hozzájárulást Kaposváron. Szabó Ferenc, a Kaposvár, Füredi út 31. II. emelet 1. szám alatti olvasónk érdekes okfejtést hozott be szerkesztőségünkbe ezzel kapcsolatban. „Olyan kérdésre szeretnék választ kapni az „illetékestől”, amelyet rajtam kívül mindazok föltehetnének, akik Kaposváron jogosultak lakbértámogatásra. A 19/1990./I.31.) Mt-ren- delet (a lakbér megfizetésének támogatásáról) 7. paragrafus 2. bekezdése szerint: „A 4. és 6. paragrafusok alapján a támogatás az igénylőlap és a jövedelemnyilatkozat benyújtását követő naptári hónaptól jár. A havi támogatás összegét minden hónap 10-ig az 1990. március 10-ig benyújtott kérelmek alapján április 10-ig kell folyósítani.” A fenti minisztertanácsi rendelet végrehajtását Kaposváron a helyi tanács sajátságosán értelmezi és a lakbértámogatást negyedévenként utólag fizeti meg az igényjogosultnak. Én mint igényjogosult a negyedévet figyelembe véve 1 havi lakbértámogatás összegét 3 hónapra, 1 havi lakbértámogatást 2 hónapra, 1 havi lakbér- támogatást 1 hónapra a tanácsnak megelőlegezek, azaz a pénzemet használja. A mai kamatok nagyságát figyelembe véve 25 százalékkal számolva — mivel velem mint igényjogosulttal előre fizettetik ki a teljes lakbért —, 1 főre jutó átlaggal számolva, 500 forint és 2000 (pontos összegeket, igényjogosultat nem tudok) igényjogosultat figyelembe véve könnyen kiszámítható, hogy negyedévenként körülbelül 150 000 forint kamatbevételhez jut a tanács. Éves szinten még hozzászámolható 20 százalék infláció, akkor már ez az összeg 720 000 forintot tesz ki. Ezt az összeget tulajdonképpen azoktól veszik el, akik a legjobban rászorultak.” Szabó Ferenc két kérdést fogalmazott meg a városi tanács elnökének. Papp János felhatalmazása alapján dr. Bártfai Anikó egészségügyi osztályvezető-helyettes válaszolt, először arra: miért nem a miniszetertanácsi rendelet alapján, havonta kapják a lakbértámogatást. E válasz természetesen nem hagyhatta figyelmen kívül Szabó Fenrenc föltételezését a „kamatbevételről”. — A február végétől április 20-ig beérkezett körülbelül 1500 kérelmet a beérkezés sorrendjének megfelelően és az egyéb szociálpolitikai ügyekkel párhuzamosan intéztük, mivel a lakbértámogatási kérelmek elbírálásához nem volt külön ügyintéző. Megjegyzem, hogy külön díjazást sem kaptunk érte. Szabó Ferenc kérelmét március 27-i iktatással adta be osztályunkra. Tekintettel arra, hogy nem érkezett be március 10-ig, nem kötött bennünket az április 10-i — a rendeletben előírt — ügyintézési határidő. Kérelmét a május 17-én kelt határozatunkban bíráltuk el, s visszamenőleges hatállyal február 1 -jétől kezdődően megállapítottuk a támogatást. Ezt az osztály gazdasági csoportja egy összegben június 30-ig bezárólag folyósította részére. A Szabó Ferenc levelében idézett minisztertanácsi rendelet 7. paragrafus (3) szerint „az április 20-ig beérkezett igénylőlapok alapján a lakbéremelés időpontjától kell a támogatást utólag elszámolni”. Tekintettel arra, hogy az IKV a lakbéremelés mértékéről az értesítéseket február közepétől kezdte kiküldeni, a kérelmeket a beadást követően fel is kellett dolgozni, így semmiképpen sem volt lehetséges az első félévben a február 1-jétől való havonkénti utalás. A megyei tanács közgazda- sági főosztálya a Pénzügyminisztérium által megelőlegezett összegből fedezte a lakbértámogatást, valamint a személyenkénti 20 forintos postaköltség kiadásait, majd a felhasználás mértékének megfelelően igényelte meg a III. negyedévre vonatkozó várható összeget, a minisztérium utasításának megfelelően. A III. negyedévben van lehetőség a IV. negyedévi fedezet megigénylésé- re a központi keretből. A tanács tehát a pénzkeretet semmiképpen sem tudja egyéb célra felhasználni, mert azonnal kiutaljuk a jogosultaknak a következő tárgynegyedév hónapjaira. Az előre, tárgynegyedévenkénti utalásra a megyei tanács elnöke által kiadott körlevél alapján van lehetőség. Ez az intézkedés elsősorban a postaköltség csökkentését szolgálja. Az összegek kiutalása személyenként és esetenként 20 forint postaköltséget jelent. Ez az 1700 személy esetében havi 34 ezer, egy évben 408 ezer forintot jelentene, míg a negyed- évenkénti utalásnál ez az összeg 136 ezer forintra csökkenthető. Alii. negyedévre vonatkozó, 1699 nevet tartalmazó kimutatást július 2-án küldtük meg a háromhavi támogatás kimutatása végett gazdasági csoportunknak, ahol az ügyintézők egyéb feladataik végzésével párhuzamosan foglalkoznak a kiutalással. A pénz a bankon és a postán keresztül jut el a támogatásban részesülőkhöz. — Szabó Ferenc azt is megkérdezte, miért nem fizethetnek a lakbér-kiegészítéssel csökkentett lakbért személyenkét (családonként) megkapott tanácsi határozat alapján. — A minisztertanácsi rendelet előírja, hogy a támogatást a bérlőnek kell utalni. A minisztériumi útmutató azonban lehetővé teszi a tanács szociálpolitikai szakigazgatási szerve és a bérlő között egy olyan megállapodás létrejöttét, amelynek alapján a bérlő meghatalmazza a tanácsot, hogy a lakbértámogatást közvetlenül a bérbeadónak utalja át. E megállapodás csak önkéntes lehet, a bérlőnek — így esetlen Szabó Ferencnek — személyesen kell bejönnie osztályunkra, aláírni a megállapodást s átvenni egy példányát. Lajos Géza A dolgozói közérzet megítéléséhez legjobban a számok Mészáros Tamás EGETT AZ ERDŐ NAGYBAJOM HATARABAN Ötmillió forint a kár Aszály, gondatlanság... — netán szándékosság? Tizennégy esetben riasztották a tűzoltókat a hét végén. A somogybabodi tsz-nek három különböző helyszínen égett le a szalmája. A kár csaknem kétszázezer forint. Martinka János tsz-elnök arról tájékoztatott bennünket, hogy valószínűleg szándékos gyújtogatás történt. A rendőrségi vizsgálat még folyik. A legnagyobb kár az Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nagybajomi erdészetét érte. A csütörtökön eloltott erdőtüzet a megélénkülő szél ismét felszította, és szombaton újból lángra lobbant a tűz az erdőben. Vörös György igazgató elmondta, hogy 27 hektáron zömében cser, égerfa és fiatal tölgyes pusztult el. A kár eléri az ötmillió forintot, és legalább hárommilliót kell erre a területre fordítani, hogy ismét facsemeték növekedjenek itt. Kimentünka helyszínre. Atűz hihetetlen pusztást végzett. Hamu és pernye borítja vastagon a földet. Egy-egy helyen még mindig izzik, füstölög az erdő. Éppen emiatt éjjel-nappal emberek őrzik a tűz maradványait. — Egy kiadós eső sokat segítene; addig folyamatosan ügyeletet tartunk — mondta Horváth István műszaki vezető. — Volt biztosításuk? — kérdezem tőle. — Olyan magasak a biztosítási költségek, hogy az erdőterületre nem éri meg kötni. Csak a kitermelt fát biztosítottuk. Sajnos, a hét elején is folytatódtak a tüzek. Horváth Antaltól, a megyei tűzoltóparancsnokság ügyeletesétől megtudtuk, Az erdőtűztől megrongálódott, balesetveszélyes magaslest is eltávolítják a nagybajomi erdőben ZAKLATOTT KEDELYEK NAGYATÁDON Egy kizárás margójára A pártok belső ügyei nem a nyilvánosságra tartoznak, csakhogy néha maguk teszik nyilvánossá belső harcaikat, íme: Bakos József, a nagyatádi MSZDP-szervezet elnöke néhány nappal ezelőtt megkereste szerkesztőségünket. Akkor még úgy gondolta, hogy ő a helyi szervezet elnöke. Ennek kapcsán elmondta, hogy szervezetükben már-már tarthatatlan helyzet alakult ki, s felvázolta viharos történetük néhány mozzanatát. Ezek jelentős része számunkra sem volt ismeretlen. De úgy gondoltuk, hogy július 28-án, amikor Bakos Józsefet a helyi szervezet elnökévé választották, lezárult a nagyatádi MSZDP megosztottságának története. Tévedtünk, mert nem a szent béke időszaka következett. Bakos József elmondta, hogy az elnökválasztást követően lényegében egyetlen fórumot sem sikerült összehívni. Többek között az augusztus 9-i gyűlés is elmaradt, illetve a helyi szervezet négy tagja a rendőrség épületében külön megbeszélést folytatott. Erről dr. No- vák János azt nyilatkozta, hogy egy üdítőitalra hívta meg barátait, szó sem volt pártgyűlésről. Az augusztus 13-i rendezvény szintén meghiúsult, ám másnap már megjelent egy levél, melyben bejelentették, hogy újjászervezik az MSZDP helyi szervezetét, de nem kívánják soraikba Dergez László országos választmányi tagot és Bakos Józsefet. Az újjáalakuló ülésre augusztus 16-án került sor, erre tehát Dergez Lászlót és Bakos Józsefet már meg sem hívták. Eközben egy meggondolatlan cselekedetre került sor. Dergez László Nagyatádon több száz példányban szórólapot adott ki dr. Novák János ellen. A hatás nem maradt el. A megyei választmány a következő nap már döntött is a vitás kérdésekben. Dergez László országos választmányi tagot visszahívta minden tisztségéből. Tudomásul vette a nagyatádi szervezet újjáalakulását, s azt, hogy a tagok sorából kizárták Dergez Lászlót és Bakos József volt elnököt, mégpedig az érdekeltek meghallgatása nélkül. Látszólag minden rendben van tehát. Csak éppen abban nem vagyunk biztosak, hogy az ügy lezárult. Nekünk ugyanis teljesen mindegy, hogy kinél van a bélyegző s kinél a bélyegzőpárna. Bár az egymásnak ellentmondó nyilatkozatoknak mi sem örülünk. Az MSZDP országos ügyeiben sem kívánunk beavatkozni, de erős a gyanúnk, hogy ennek hatása Somogybán is érzékelhető. Azt pedig kifejezetten furcsálljuk, hogy egy párt megválasztott tisztségviselőjének a megyei laphoz kell fordulnia ilyen ügyben. Végül is azonban ezt sem bánnánk, ha megtudhatnánk, vajon ki kicsoda. Egy dolgot bizton állíthatunk: nem képzelhető el rendszerváltozás módszerváltás nélkül. Lengyel János hogy hétfőn délután több esetben riasztották őket. Szenna határában tölgyes, szelídgesztenye, csemetés égett. Csurgón pedig egy farostlemezből összetákolt terménytároló kapott lángra. A kár három és félmillió forint... Az ügyeletes tiszt szerint az idei tűzesetek száma már most meghaladja a múlt évit. Ennek legfőbb oka a hónapok óta tartó szárazság. (Hunyadkürti)