Somogyi Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 84-109. szám)
1990-08-03 / 86. szám
Mellékletünk: 16 oldalas műsorújság SOMOGYI HÍRLAP • • ____/ I . évfolyam, 86. szám Ára: 4,30 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1990. augusztus 3., péntek ÖSSZEHÍVTÁK A BIZTONSÁGI TANÁCSOT Irak elfoglalta Kuvaitot Iraki csapatok csütörtökre virradó éjszaka megtámadták Kuvaitot és néhány óra múlva bevonultak a fővárosba. A kuvaiti védelmi minisztérium hajnalban még kiadott egy közleményt, amely szerint a támadás éjfél után 1 órakor kezdődött és az iraki csapatok az ország több pontját elfoglalták. A bagdadi vezetés kora reggel már'-a kuvaiti korrri&ny megdöntéséről adott hírt. Az AP amerikai hírügynökség kuvaiti beszámolója szerint mintegy 350 iraki páncélos tört be Kuvait hasonnevű fővárosába. A lakosok otthonaikban maradtak, az ablakok lehúzott redőnyeinek résein át vagy a háztetőkről nézték végig a megszállást. Az Iraki Forradalom Parancsnokságának T anácsa közleményében sajátos, de a közelmúlt történelmében nem példátlan módon arról szól, hogy az iraki csapatok a rezsimet megdöntő kuvaiti forradalmárok megsegítésére vonultak be az országba. Irak a közlemény szerint „kész visszavonni csapatait, mihelyt a helyzet stabilizálódik, és a kuvaiti kormány is ezt kéri. A visszavonulásra néhány nap vagy néhány hét múlva sor kerülhet”... Az Egyesült Államok még az éjszaka elítélte az inváziót és az iraki csapatok azonnal és feltétel nélküli visszavonására szólította fel Bagdadot. „Sajnáljuk a katonai agressziót és az ENSZ alapokmányának megsértését. Kuvaittal együtt a Biztonsági Tanács sürgős öszszehívását kérjük" — mondotta a Fehér Ház szóvivője. James Baker amerikai külügyminiszter arra kérte szovjet kollégáját, Eduard Sevardnad- zét, hogy a Szovjetunió állítsa le Irakba irányuló fegyverszállításait. Baker az Irkutszból Ulánbátorba tartó repülőgép fedélzetén újságírókkal közölte, hogy az invázióról éppen a szovjet külügyminiszterrel tartott utolsó találkozója előtt értesítették. (Folytatás a 2. oldalon) A képviselők versenyfutása az idővel Döntöttek az Alkotmány módosításáról Az Országgyűlés tegnap délutáni ülésén folytatta verseny- futását az idővel remélve, hogy végre tető alá kerül az önkormányzati választások feltételét jelentő törvónyhármasról szóló döntés. A két és fél napja tartó bizottsági ülések kezdetén általános volt a bizakodás a hatpárti egyeztető tárgyalások során született kompromisszumok miatt. Azután kiderült, hogy korai volt az öröm, mert például az úgynévezett kétharmados szabály ügyében jottányit nem közeledtek az álláspontok. A felek az újabb hatpárti ülésen sem engedtek. (Folytatás a 2. oldalon.) Szabaddemokrata „kupaktanács” a szünetben ÚJABB PARLAMENTI SZÓPÁRBAJOK A hét végére önkormányzati törvény — Van rá remény, hogy még ezen a héten sikeresen befező- dik az önkormányzati törvényjavaslatok vitája, s megszülethetnek a törvények — mondotta Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke csütörtökön, a Parlament munkájáról tartott sajtótájékoztatón. Kedvezőnek tartotta, hogy jelentősen csökkent a módosítások száma, mivel azok túlnyomó többségét az indítványozók visszavonták. A tájékoztatóban szó volt arról is, hogy várhatóan napirendre kerül a pártokról, illetve a pártok gazdálkodásáról szóló törvény módosítása is, amelynek lényege, hogy a parlamenti, illetve a parlamenten kívüli pártok a jövőben negyedévenként ne utólag, hanem előre kapják meg a működésükhöz szükséges költségeket. Ki veri a harci dobot? KAPOSVÁRI PÁRTPAKTUMKERINGŐ Van vagy nincs „leváltandók" listája? Élénk sajtóvisszhangot keltett a kaposvári ötpárti (majd hétpárti) koalíció, amely az ön- kormányzati választások előtt ismét „föltámasztotta” a városi ellenzéki kerekasztalt a „választások hiteles lebonyolítása érdekében”. Azóta sokféle elképzelés, hír is szárnyra kelt. Egyes vélemények szerint a pártpaktum keretében különböző névsorokat gyártanak. Ezek a listák 80, illetve 160 „leváltásra” érett személy nevét tartalmazzák, egészen a vállalati osztályvezetői funkcióig bezárólag. A kaposvári ellenzéki pártok az MDF belvárosi szervezetét tekintik legitimnek az MDF országos központja pedig az MDF kaposvári szervezetét fogadja el. Ezért a megállapodás egyik kritikus pontja az MDF kaposvári szervezetének széttagoltsága. Már a sokadik kísérlet történt a nagy kibékülésre, ez azonban információink szerint újfent meghiúsult. Az MDF belvárosi szervezetének tagsága a hét elején egyhangúlag elutasította azt a tervezetet, amely szerint a két MDF-csoport vezetősége szeptember 1 -jéig ügy- vivő-egyeztető bizottságként működik. Ennek egyik okaként említették, hogy Hódos Győző kiadványa megsértette a megállapodásnak a sajtónyilvánosságra vonatkozó részeit. Tehát meghiúsulni látszik az az elképzelés, hogy Kaposvár területén az MDF-nek csak egy képviselője legyen. (Folytatás a 3. oldalon) Novembertől felügyelő-bizottságot állítanak a nagyvállalatok élére — Ülést tartott a kormány Csődeljárás a fizetésképtelen cégek ellen Kevés vetőmagot rendeltek a gazdaságok A nagyüzemek ez idő szerint rendkívül kevés fémzárolt vetőmagot szereztek be—informálták az MTI-t a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalatnál. Csiszér János vezérigazgató elmondta: az üzemek feleannyit rendeltek búza, őszi árpa, illetve rozs vetőmagból a vállalat központjától, valamint az ország különböző tájegységében működő kft.-itől, mint tavaly. Ez azt jelenti, hogy a kalászosok 1,5—1,6 millió hektár vetésterületéből mindössze 750—800 ezer hektárra elegendő jó minőségű szaporítóanyagot szállít megrendelőinek a vállalat. A többit — valószínűleg — a kisebb biológiai értékű saját termelésű maggal pótolják a gazdaságok. Mivel az üzemek jelentős része évek óta ily módon gondoskodik a vetőmagról, a vetőmag egyre inkább veszít minőségéből, végső soron évről évre kisebb termést ad, egyre érzékenyebb lesz a növényt támadó betegségekre. Az idén megtermett a megfelelő mennyiségű kalászos vetőmag, amit a. gazdaságok már csaknem mindenütt betakarítottak, tehát az őszi kalászosok fémzárolt vetőmagjából bőséges a készlet. A vállalatnál — tekintettel a gazdaságok nehézségeire — jónak látnák, hogy a bankok, ha másként nem, egymással összefogva, a gazdaság számára elfogadható kamatfeltételekkel a kis- és nagyüzemeknek hitelt nyújtanának a vetőmagvásárláshoz. Erre soron kívül szükségük volna. Inflációbecslés A KÖVETKEZŐ HÓNAPOKBAN NÖVEKEDÉS VÁRHATÓ tói árak 25,7 százalékkal növekedtek. Az áremelkedés főleg az év első hónapjaiban volt gyors, márciusban, áprilisbsan, és májusban az inflációnövekedés havi mértéke jelentősen csökkent. Míg januárban — decemberhez képest — 7,7 százalékkal emelkedtek az árak, áprilisban, márciushoz képest 2,5 százalékkal. Májusban ez az érték 0,8 százalékra, júniusban 0,5 százalékra csökkent. A következő hónapokban azonban ismét gyorsul az inflá- Az első hat hónapban — a ció növekedése, múlt esztendő hasonló időszakához viszonyítva—a fogyasz- (Folytatás a 2. oldalon.) A legutóbbi áremeléseket, s a jelenlegi fogyasztói árváltozásokat is figyelembe véve — a Központi Statisztikai Hivatal becslése szerint—az idén az éves infláció mértéke várhatóan 30 százalék körül alakul. A csütörtök délutáni parlamenti plenáris ülést megelőzően délelőtt a kormány is tanácskozott. Az ülésen született döntésekről László Balázs kormányszóvivő tájékoztatott. Elmondta, hogy a Miniszter- tanács döntött a gépjármüfele- lőség-biztosítás rendszerének módosításáról. Ennek értelmében január 1 -jótői a kötelező felelősség-biztosítás keretében a biztosítás költségeit — mind a magánszemélyek, mindakőzü- letek esetében — maguknak a biztosítottaknak kell fedezniük. A jövő év elejéig a kérdésben illetékes tárcák vezetői dolgozzák ki az új biztosítási rendszer mikéntjét, lehetőleg úgy, hogy egyetlen biztosítótársaság se kerüljön monopolhelyzetbe. A kormányszóvivő szólt arról is, hogy az illetékesek elképzelései szerint lépcsőzetes biztosítási szisztémát kívánnak létrehozni, amely a minimálistól a teljes körű biztosításig terjedne. A kormány foglalkozott a nehéz helyzetben lévő iparvállalatok ügyével is. A kormány több kategóriába kívánja sorolni a hazai iparvállalatokat, s már a közeljövőben hét teljesen fizetésképtelenné vált cég ellen kezdeményezi a csődeljárást. A többi fizetésképtelen iparvállalat sorsát később, több lépcsőben rendezik majd, hiszen százegynéhány nagyvállalat sorolható a nehéz helyzetűek kategóriájába. A kormányszóvivő említést tett arról is, hogy mindamellett vannak olyan nagyvállalatok—mint például a Csepel Autógyár, az Ikarus, a Videoton — amelyek egyedi kezelést igényelnek. A kormány csütörtöki ülésén döntött arról is, hogy október 31 -e után az ipari és kereskedelmi miniszter felügyelő-bizottságot nevez ki az államigazgatási hatáskörbe tartozó vállalatok élére. A hat-hét főből álló felügyelő-bizottság azonban nem helyettesíti az igazgatót, hiszen nem operatív, hanem stratégiai szerepet tölt be, azaz egyfajta szakmai jellegű felügyeletet, szakértői kontrollt gyakorol az egyes cégeknél.
