Somogyi Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 84-109. szám)
1990_08-21 / 100. szám
1990. augusztus 21., kedd SOMOGYI HÍRLAP 3 Antall József miniszterelnök nyilatkozott a Somogyi Hírlapnak A földről a földiekkel A kormányfő kötéséi látogatása — Támogatást, bizalmat a vezetésnek — Falusi turizmust (Folytatás az 1. oldalról) Találkozójukon Antall József mondott megnyitóbeszédet. A miniszterelnök a tulajdonviszonyokról szólva kifejtette: a teljes körű és a mindenki számára igazságos tulajdonvisszaállítás nem jöhet szóba. A koalíciós pártok és a kormány kizárólag a földtulajdon részleges helyreállítására törekszik, ezzel keresi az ésszerű kompromisszum lehetőségét. Elmondta még, hogy véleménye szerint nem lehet olyan kormányt „összeállítani” mely gyorsan és fájdalmas beavatkozás nélkül képes lenne a mély válságából kivezetni az országot. A problémákat csupán együttes erővel, az egész nép támogatásával lehet megoldani. Belső gondjaink mellett ugyanis számos külső kényszerítő körülménnyel is számolni kell. Végezetül bizalmat kért az ország jelenlegi vezetése számára. A miniszterelnök tiszteletére adott ebédet követően a helybéliek kíséretében bejárta a települést. Antall József rendkívül feszített időbeosztása ellenére, mielőtt elsietett a Lothar de Mai- ziere keletnémet miniszterelnökkel való soproni találkozóra, válaszolt a Somogyi Hírlap kérdéseire. — Miniszterelnök úr! A köt- cseiek büszkék arra, hogy az ön ősei erről a vidékről származtak. Milyen találkozások maradtak meg emlékezetében a faluval kapcsolatban? — Nem először járok itt, már 1980-ban voltam a falu vendége, amikor Kötcse újratelepülé- sének 250. évfordulóját ünnepelték. Kötcse és környéke egy jó évszázadig a török ellen harcoló családomnak volt ugyanis a birtoka. A faluban még ma is sok olyan tégla található az elbontott kúriákban, melyeken jól látható az A. J. monogram. Mindez arra vezethető vissza, hogy a téglaégetés egykor a birtokosoknak való előjoga — jóformán a környék minden téglaépületét ezekből emelték a 18. században. — Tíz éve a falunak ajándékozta az örökölt földet, melyen a református, katolikus és evangélikus templom, illetve parókái áll. A harang magasából látni a közeli Balatont. — Ön mikor nyaralt a tó mellett utoljára és milyen benyomásokat szerzett? — Magánemberként már hosszú ideje nem volt alkalmam a Balatonra látogatni. Harmadik éve nem voltam szabadságon. — Miben látja itt a legfőbb gondokat? — Abban látom, és ezt éppen itt Kötésén is jól lehet érzékelni —, hogy nem sikerült kiterjeszteni a Balaton hatósugarát. A mai autósvilágban tulajdonképpen teljesen ostoba dolog, hogy a tótól 8—10 kilométerre fekvő falvak nem élvezik a Balaton idegenforgalmi előnyeit. Nincs kiépítve az infrastruktúra, mely egyben tehermentesítené a közvetlen partvidéket. A falusi turizmus jelenthetne fellendülést ennék lehetőségeit kellene kihasználni. —Ön szerint a falusi turizmus felélesztése a legsürgősebb tennivaló a Balaton mellett? — Mindenképp szükséges ezt megpróbálni, mert könnyítene az itt élők sorsán. — Köszönöm, hogy válaszolt kérdéseimre. Czene Attila Szüret Bogláron A vigadalom napjai — Elsőbbséget adott a gyorsvonat (Folytatás az 1. oldalról) Az össznépi mulatság már szombaton megkezdődött, amikor az árusok megjelentek portékáikkal a Platán strandnál, de a hivatalos megnyitóra csak vasárnap délelőtt került sor. Ekkor a bogiári szüret házigazdája, Mészáros Győző, a borkombinát vezérigazgatója, Szabó József, a város tanácselnöke, köszöntötte a vendégsereget. A kora délelőtti időpont ellenére már megtelt a tér: a pápai és a Honvéd Fúvószenekartérzenéje ébresztőül is szolgált a helybelieknek, a nyaralóknak. Az igazi attrakció természetesen a szüreti felvonulás volt. A hazai borrendek is elküldték képviselőiket a jeles ünnepre: itt voltak a csopaki, az egri, a tokaji bortisztelők küldöttei is. (Ők később, már a színpadon reneszánsz muzsikával övezett ceremónia közben vették fel új tagjaikat.) Világszínvonalú technikával világmárkát Boris Beckernek is ízlett—A bogiári életképessége Borról az igazság Lehet, hogy Lucullus lakomáihoz is a Balaton déli partjáról szállították a szőlőt és ennek nedűjét? Közvetlen bizonyítékunk természetesen nincs,.de a Somogyi Hírlap krónikásai már dolgoznak a történelmi tények feldolgozásán... Az eddig előkerült adatok szerint Szabaditól Szentgyör- gyig már a rómaiak is termesztettek szőlőt. Mészáros Győző, a Balatonboglári Mezőgazda- sági Kombinát vezérigazgatója rövid áttekintést adott erről a történelmi borvidékről: — A Balaton déli partja egyességet képez szőlőtermesztés szempontjából. Furcsa, hogy a történelmi borvidék fogalmát nálunk alig használták, pedig ezt az árakban is érvényesíteni lehetett volna. Ha a piaci mechanizmus érvényesülhet, ma már külön palackozhatnánk a kőröshegyi a kötcsei vagy a bogiári borokat. Az eredetvédelem ugyanis egyben meghatározza a borvidék értékét is. — A bort nem vegyészek készítik? A vezérigazgató elmosolyodik a kissé provokatív kérdés hallatán: — Az évezredes hagyományokat, az emberek szőlősze- retetét, szakmai tudását nem rendelhetjük alá a vegyészeknek, hiszen nem ronthatjuk a rólunk kialakult kedvező képet. A jelenlegi rendszer évtizedek során bizonyította életképességét; a szőlőtermelés eddig rentábilis volt. Az elmúlt 15 évben 2000 hektáron telepítettünk szőlőt, az egyéni gazdálkodók és a nagyüzemek 1500 hektárról adják hozzánk feldolgozásra terméküket. Hasonló nagyságú területen műveljük mi is a szőlőt. Társulásunkban mindenki megtalálja a számítását, a maga hasznát. Eddig a mennyiség volt a lényeg, most már egyre inkább a minőségre kell helyezni a hangsúlyt. — Ezért telepítettünk francia fajtájú szőlőket, hiszen ezeket évszázadok alatt válogatták ki. A francia szőlő és bor etalon a világon. Felkészültünk a jövőre: világszínvonalú technikát vásároltunk, a BB márkanév ismert lett valamennyi földrészen. Mészáros Győző az idegen- forgalom fontosságáról, a hazai kínálatról beszél. Arról, hogy 2- 3 millió hektoliter bort lehet évente itthon eladni, s hogy a déli parton hömpölygő turisták seregével sikerült megkedvelteim a balatoni borokat. — Nagyon fontos, hogy a vendég jól legyen kiszolgálva. Érezze, tudja, hogy minőségi italt kap; tudja, hogy a magyaros konyha, a gasztronómia szerves tartozéka a kultúrált borfogyasztás! Először természetesen itthon kell megfelelő fogadószintet elérni ebben, s csak utána jöhet a külföld meghódítása. S ha már az étkeknél tartottunk, megkérdeztem vendéglátómat: —Milyen bort szeret, és mikor iszik? — Aki a bort ismeri, az az ételekhez válogatja. Én is így vagyok. Aperitifnek egészségesebb a száraz ital: a pezsgő, a bor vagy a martini. Munkaidőben egyébként soha nem iszom, ha csak a protokoll nem kényszerít rá. BB számomra mindig egy gyönyörű, szőke nőt jelentett. Brigitte Bardot! Az ideális nőt, a szépséget. A bogiáriak neki is, Boris Beckernek is küldtek termékeikből. Boris megköszönte; dedikált fényképe ma is a bogiári teniszezők öltözőjének falát díszíti. Süli Ferenc Kiskertek mesterei Somogybán Standot az ár ellen! A jól müveit és megkímélt környezetért Új színfolttal gazdagodott a hét végén a nagyatádi piac. A vásárcsarnokban nyitották meg a Kiskertek mesterei kiállítást, amely a somogyi kertbarátok hagyományos találkozója is. Nagyatád harmadszor házigazdája ennek, nem véletlenül. Tamás Imrétől, a helyi kertbarátkor elnökétől megtudtam, hogy a megye legszervezettebb egyesülete az övék; száz tagot számlálnak. —A kertbarátkörök nem csak önmagukért vannak, felelősséget vállalnak a lakosság ellátásáért is. Vitathatatlan, hogy drága a nagyatádi piac. Mi szeretnénk letörni az árakat. Éppen most tárgyaltunk a tanácsi vezetőkkel. Szeretnénk állandó standot a piacon, ahol minden alkalommal más és más árulná a kiskertek mestereinek portékáját. Természetesen jóval olcsóbban, mint a kereskedők... Tamás Imre talán szerénységből nem említette a leglényegesebbet, a kiskertekből nem csak olcsó, de szemnek, szájnak is szép és jó termények kerülnek a piacra. A kiállítás meggyőző bizonysága ennek. Méltán kapott termelői nagydíjat a magyaregresi Molnár Margit, a somogysárdi Czifra Elekné és a nagyatádi Tamás Imréné. Első díjat vehetett át gyümölcseiért a mesztegnyői Nádudvari Lajos, szőlőjéért a kaposvári Gábor István, zöldségéért a nagyatádi Kovács Istváné s az egyéb kategóriában a hetesi Beck József. Dr. Jasinka János, a megyei egyesület elnöke nemcsak a megnyitó beszédében szólt a kertbarátmozgalom jelentőségéről, hanem előadásában is beszélt erről, miközben a legkorszerűbb növényvédelmi eljárásokat ismertette. Dr. Laubál László, a Hoest magyarországi képviselője a Roussel Uclaftermékeket hozta el. Cégük naponta tízmilliót költ a kutatásra és a környezetkímélő fejlesztésre. Ilyen például a Decis, amely egészen kis csomagolásban is megvásárolható, a kisüzemek és a hobbikertek tulajdonosainak örömére. Tora Péter a Rhone-Poulenc- Agro Borsod Kft. képviseletében jött Nagyatádra. Ez a Borsodi Vegyi Kombináttal közösen létrehozott részvénytársaság az első Kelet-Európábán. Nem titkolta, hogy tesztelni akarták termékeiket, mert kíváncsiak minden véleményre, tapasztalatra, hogy még jobb termékekkel jelenhessenek meg a piacon. Borsodi Oszkár a Nichimen Corporation! képviselte. Érdeklődésünkre elmondta, hogy cégük mindennel foglalkozik, amiben üzlet van, így forgalmaznak növényvédő szert éppen úgy, mint repülőgépet vagy chipeket, de vásárolnak zöldséget, gyümölcsöt is. Fontos, hogy valamennyi cég a kevésbé mérgező anyagokat helyezte előtérbe. A somogyi homokhát ugyanis elsősorban a burgonyáról híres, így több olyan szert hoztak el, amely a burgonyabetegségek és a kártevők ellen használható hatásosan. Ilyen például a Schell Nomolt-15 SC nevű szere, amely a lárvát pusztítja el. Richnovszky Andor a sellyei Agrokémiától jött Nagyatádra; kisszövetkezetük a legígéretesebb növényvédőszer-gyártók közé tartozik. A nagyatádi kiállítást három napon keresztül látogathatták az érdeklődők. Nagy Jenő
