Somogyi Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 84-109. szám)

1990-08-18 / 99. szám

12 SOMOGYI HÍRLAP 1990. augusztus 18., szombat — Uram, én egyre jobban fé­lek! — mondja az eladónő a Fortuna üzletház melletti ba­zársoron. — Reggel héttől estig itt vannak a valutázók. Kész maffia! Este már nem merem egyedül bezárni a bol­tot. Egyik szerelő ismerősünk éppen ma mesélte, hogy az arabok késsel fenyegették meg. Tegnap este meg a Shell- kútnál kerültek elő az arabok kései. Mondja, mikor lesz már vége ennek?! — Asszonyom, ha megmon­daná a nevét... — Nem érti? Félek! Itt már mindenki fél. Dr. Bene József százados, a megyei rendőr-főkapitányság gazdasági rendészetének ve­zetője egy cseppet sem lepődik meg a beszélgetés hallatán. — Nemzeti tömegsporttá vált a valutával való visszaélés. Nekünk nem azokkal van gon­dunk, akik külföldre készülve igyekeznek pótolni az ötven- dolláros keretüket, hanem azokkal, akik nagy mennyiség­ben vásárolják föl a valutát és ezzel üzérkednek. Itt már szer­vezett bűnözésről kell beszél­nünk. Reggel hétkor találkoztunk Bene századossal és munka­társaival: Szurkos Andrással, Illetve Kárpáti Lászlóval, a gaz­dasági rendészet két főnyomo­zó hadnagyával, hogy a vám- és pénzügyőrség nyomozó- csoportjával közösen próbál­junk bepillantani a „nagy üzlet” kulisszái mögé. Arra senki sem számított, hogy egyetlen akció­val sikerülne felszámolni a fe­ketepiacot. Csak később értet­tem meg pesszimizmusuk okát. „Drót” a valutapiacnak A nyomozók szétszóródnak a szántódi Oázis üzletház előtti tömegben. Rutinszerűen föl ismerik a valutázókat, de vár­nak az alkalmas pillanatra. A valutaüzérek ellen csak akkor léphetnek föl eredményesen, ha tetten érik őket. Mutatják a feketeinges arabot, akit időn­A feketeinges feketén váltott Az üzér mesél — A nagy halak taktikája — Azok a menyasszonyok ként meg-meg szólít valaki. Leülnek a padra, és nyíltan csereberélnek — forintot. Ké­sőbb kiderül: a „négereknek" ő adja ki a forintot, hogy vásárol­hassanak a németektől. A hiva­talos árfolyamnál többet ígér­nek a márkáért, így könnyen jutnak hozzá. A pénzügyőr nyomozók ha­mar lefülelnek egy párt. Az arab férfi váltig állítja, hogy a szőke hölgy a menyasszonya. A nyomozók feltűnés nélkül viszik el őket. A pánik akkor tör ki, amikor a valutázó csapat főnöke felfedezi eltűnésüket. Megkezdődik a rohangálás. Nem tudják, mire vélni a dolgot. Aztán „drótot” kapnak vala­honnan. Elcsendesedik a valu­denek üzletelni. A rendőrök és a pénzügyőrök kivárnak. Tud­ják, hogy arabjaik nagyhalak. A fonyódi rendőrségen egy­más után hallgatják ki őket. Hi­hetetlen mennyiségű valuta és forint kerül az asztalra. A leg­óvatosabb becslés szerint is legalább másfél milliós érték. Dinawi huszonhat éves. Szí­riában született. Azt mondja tört magyarsággal, hogy Fran­ciaországban van üzleti vállal­kozása, s ebbe az ügybe vélet­lenül került. A mese ismerős. Miként az is, amit a nála lévő pénz eredetéről mond. Nyolc- vannégyezer-hatszázötven fo­rintot, 4500 márkát, 250 ameri­kai dollárt és 200 francia fran­kot vesz ki a zsebéből. — A márkát a kaszinóban nyertem. Tízezret; ennyi ma­radt meg belőle. A forint meg ugye van... A bankban bevál­tottam ezer dollárt, meg a ba­rátnőm adott harmincezret. Valutás „bérek” A barátnő magyar, de a ne­vét nem tudja. Zavarosak a mondatai. Amikor kettesben — pontosabban: az őrrel együtt hármasban — maradunk, Di- nawiról kiderül, hogy remekül tud magyarul, az újságíróval szívélyesen tárgyal. Megtu­dom tőle, hogy a valutaváltók 6—7 fős csoportokban dolgoz­nak. Leginkább a márkára és a dollárra utaznak, mert ezekben nem lehet csalódni. Az előbbit 40—42 forintért, az utóbbit 60—65-ért veszik. S persze je­lentős felárral adják tovább. Hogy hol? Széttárja a kezét: erre azért már nem válaszol. Arra viszont igen, hogy a társa­ságok főnökei naponta negy­venezer forintot is megkeres­nek, de akkor nem volt jó nap­juk. A felhajtok 2—3000-et kap­nak. Hogy miért olcsó a márka? Nagy a túlkínálat, Az egésznapos kánikulai „séta" után .meglehetősen el­fáradt a csapat. Mégsem lehet pihenni. Készülnek a jegyző­könyvek, Az arabok megle­pően nyugodtak, Kifizetik majd a büntetéseiket, s folytatódik tovább a feketézés. Hogy mi­kor lesz vége? A nyomozók egyöntetűen állítják: majd ak­kor, ha a forint is konvertibilis valuta lesz. Játékpénz? S addig: a pénzügyőrök és a rendőrök szerény lehetősé­geikkel folytatják a párbajt. Romvári Györgyéé pénzügyőr főhadnagy az akciót követő délelőtt mesélte el, hogy arány­lag jó fogást csináltak. Öt bűn­vádi eljárást indítottak öt arab férfi ellen. A forintokat, mivel nem hivatalos beváltásból származik, a jogszabály értel­mében lefoglalták. Ezúttal nem találtak hamis pénzt. Pedig tudják, hogy van. Legutóbb bolgárokat fogtak el hamis dollárokkal. Szurkos András rendőr hadnagy igazi „csemegét" mutat: egy száz­dollárost, amit Kaposváron akart beváltani egy idősebb fér­fi. A lengyelektől kapta. Ha is­meri a bankjegyet, rájöhetett volna, hogy a hamisítvány hát­lapján más a grafika, mint az eredetin. S ha tudott volna an­golul, akkor elolvashatta volna rajta az apróbetűs feliratot; „Bz játékpénz, de azért mi szeret- jükl" Nagy Jenő tapiac. Nemcsak a rendőrök figyelik őket:, ők is figyelik a rendőröket, Útitársaim szerint nagy nagy valószínűséggel a környékbeli kereskedők is se­gítenek a valutázóknak: ha meglátnak egy ismerős rend­őrt, máris működik a hírlánc. Nincs értelme, hogy tovább maradjunk. A többórás várako­zásnak így is van eredménye. Akárcsak később a Fortuna üzletház előtt. Egy lengyel férfi előttünk vesz márkát forintért. A nyomozók pillanatok alatt mellette vannak. A távolból fi­gyelem a fejleményeket. Az autómosó fiúk felsóhajtanak. — Hálistennek ezt elvitték!... Hogy miért a'megkönnyeb- bülés? A boltjukat rontotta az idegen. Csakhogy nem tudhat­ják: nemcsak az a két nyomozó várakozott a parkolóban, aki elvitte a lengyelt. A többórás várakozás meghozza eredmé­nyét. Megérkezik az Oázisban megzavart csapat. Most itt kéz­Amj elhangzott — és ami nem... A „ Nyaraini jött, majd vállal­kozott” című, a Somogyi Hír­lapban megjelent cikk egy, sze­mélyemnek tulajdonított, de valótlan megjegyzését kérem kiigazítani, mely úgy hangzott, hogy „...amikor a boglárlellei í tanácselnök azt nyilatkozta va­lahol, hogy utánanéztek pénz­ügyi helyzetemnek és kiderült, hogy egy vasam sincs, kissé ideges lettem.” Mindenekelőtt: ilyen nyilat­kozatot nem tettem! Meggyő­ződésem, hogy a Schilling Kft.- vel a bogiári városrész alköz­pontjának kiépítésében korrekt kapcsolatot igyekeztünk kiépí­teni. A szükséges testületi dön­tések folyamatában azonban az MDF helyi szervezete, majd más pártok is megkérdőjelez- | ték a terület értékesítésének önmagában valóban jelképes ' vételárát, s a beruházás meg­valósításának pénzügyi garan- j ciáit. Ezek alapján a városi ta­nács testületé úgy határozott, ! hogy a végleges döntést az új j önkormányzat hatáskörébe i utalja. Mindezekről május 10- én kelt levelemben tájékoztat­tam a kft. vezetőjét, Schilling j urat. Miután e levélre az ügy- i ben tett két nyilatkozatom ide­jéig válasz nem érkezett, a televízió Új Reflektor-magazin ieímű műsorában és a városi : újságban a lényeget tekintve egybehangzóan azt mondtam, * hogy több olyan információ ér­kezett hozzánk, mely szerint a j vállalkozónak a pénzügyi hát- ! tere nem elég rendezett. Ennyit és nem többet! így természetes, hogy a So­mogyi Hírlapban megjelent és már idézett, nekem tulajdoní­tott megjegyzést nem vállalom. ’ Mindezekkel együtt reményke­dem, hogy a pártpolitikai küz­delmek lezárása és az önkor­mányzati választások után j olyan közmegegyezés jön lét­re, mely a város polgárainak és I üdülővendégeinek európai 'színvonalú ellátást biztosít az adott területen. A város javaival jól gazdálkodva megszépül a bogiári alközpont, felépül 50— 60 új üzlet, Idegenforgalmi léte­sítmény, amely 200—250 bog­lárlellei polgárnak ad majd munkahelyet, s biztosít tisztes­séges megélhetést. Szabó József • városi tanácselnök Boglárlelle P 1 L ÉPÍTKEZŐK, LAKÁSFELÚJÍTÓKi A SOMOGY—ZALA MEGYEI TÉGLAIPARI VÁLLALAT Kiváló minőségben gyártott, korszerűen csomagolt termékei a legkényesebb igényeknek is megfelelnek Keresse termékeinket! SOMOGY-ZALA TÉGLAIPAR KAPOSVÁR A NAGYKANIZSAI I. sz. téglagyárból (tel.:93-11-275) dekoratív külső és belső falfelületek, kerítések készítésére alkalmas piros (á: 8.20 Ft/db) és barna (á: 9.60 Ft/db) burkolótéglát A TESKÁNDI téglagyárból (tel.: 92-12-648) 1 körítő hőszigetelő falak készítésére THERMOTON kézi falazóblokkot (á: 35 Ft/db) válaszfalak készítésére: 6-os (á: 17.30 Ft/db) és 10-es (á: 24.60 Ft/db) válaszfallapokat födémek készítéséhez: FB 60/19-es kerámia béléselemet (á: 41 Ft/db) (A közölt művi eladási árak a 25% forgalmi adót is tartalmazzák.) Címünk: Somogy—Zala ei Téglaipari Vállalat > £'■ 7402 Kaposvár, Rákóczi tt>.-13. Tel: 82-12-614 Telex: 13-357 Fax:21-366 Keresse részletes tájékoztatónkat! IDŐT FÁRADSÁGOT TAKARÍT MEG, HA MINDENT EGY HELYEN, TŐLÜNK VÁSÁROL MEG! (111667) I I I I I I I I í t. I I I I I I I I 1 iiHiiiaiewwwimf

Next

/
Thumbnails
Contents