Somogyi Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 84-109. szám)
1990-08-14 / 95. szám
V/ SOMOGYI HÍRLAP I. évfolyam, 95. szám Ára: 4,30 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1990. augusztus 14., kedd Tulajdonjog, érdekvédelem Gerbovits Jenő álíamminsszter Szárszón Politikai sérelmek — anyagi kárpótlás Mennyit érnek az elvesztett évek? Beszélgetés Kiss Gyula tárca nélküli miniszterrel A telefonhálózat fejlesztésére ÚJABB HITEL Befejeződtek a tárgyalások a magyar kormány és a Világbank között egy újabb hitel felvételéről. A létrejött megállapodás alapján a Világbank 150 millió dolláros hitelt nyújt a magyar telefonhálózat fejlesztéséhez. A megállapodást a Világbank ügyvezetőségének még jóvá kell hagynia. A világbanki hitelhez kapcsolódóan az Európai Beruházási Bank 100 millió dolláros kölcsönt nyújt hazánknak, szintén telefonhálózatfejlesztésére. Az Európai Beruházási Bank képviselőivel a tervezett kölcsönről szeptemberben kezdődnek tárgyalások. Szőlőtermesztők ankétjának hirdették, de a szigorúan vett szakmai rész kissé háttérbe szorult Balatonszárszón. A résztvevő agrár szakembereket elsősorban a földtörvény és az ezzel kapcsolatos privatizáció izgatta. Gerbovits Jenő államminiszter jelenléte, előadása ugyanis arra ösztönözte az agronómusokat, tsz-elnököket, hogy kifejtsék álláspontjukat a törvénytervezettel kapcsolatban. Volt, aki a saját véleményét mondta el; volt, aki egy kollektíváét. Olyan is volt, aki — nem lehet tudni, hogy fenyegetésnek — vagy ígéretnek szánta — azt mondta az államminiszternek, hogy az egész szövetkezet a Kossuth téren tartózkodik majd, amikor a földtörvény tárgyalására kerül sor. Gerbovits Jenő bevezető előadásában arról beszélt: „a tulajdont és a versenyt nem lehet szimulálni. (Folytatás a 2. oldalon) A közelmúltban kormányzati döntés született a törvénysértések okozta egyéni sérelmek, a politikai okokra visszavezethető következmények orvoslásáról. Az előző kormány működésének utolsó szakaszában megtett tétova kezdőlépéseket felgyorsíthatja a Kárpótlási Hivatal létrehozása. A szeptember 1 -jétől működő hivatal céljáról, feladatairól, munkamódszereiről Kiss Gyula tárca nélküli miniszterrel, a politikai rehabilitációt felügyelő kormányzati vezetővel beszélgettünk. — Mindenekelőtt arra a kérdésre szeretnénk választ kapni, hogy milyen politikai igény hívta létre a Kárpótlási Hivatalt? — Egyáltalán a rehabilitációnak, a kárpótlásnak a politikai indoka: ahhoz, hogy Magyar- országon véghez vihető legyen az a politikai rendszerváltás, amit az Antall-kormány fölvállalt, előfeltétel a múlt politikai sérelmeinek orvoslása. Alapvető igazságértékek húzódnak még mindig feszültségként a mélyben kezeletlenül. S ilyen politikai múltra nem lehet ráépíteni egy gyökeres rendszerváltást, ami pedig célunkat képezi. Ahhoz ezt a politikai múltat kezelni kell. Ebben a koncepcióban jelenik meg, ebbe a törekvésbe ágyazódik a politikai rehabilitáció. Ami a jelen esetben nem jelent mást, mint a politikai meggyőződésük miatt sérelmet szenvedett anyagi kárpótlását. Mégpedig ez a kor jogilag is pontosan behatárolható. (Folytatás a 3. oldalon) A kormány a közelmúltban döntött arról, hogy felgyorsítja a telefonhálózat fejlesztését. A következő három év során a tervek szerint a jelenlegi 1 millió vonalas hálózat 520 ezer új vonallal bővül. Ennek költsége 83—84 milliárd forint, amelyet csak részben fedeznek hazai forrásokból. A külföldi kölcsönök arra szolgálnak, hogy beszerezzék a fejlesztéshez szükséges korszerű importberendezéseket. (MTI) Növekszik a dolláraktívum Az év első hét hónapjában 603 millió dollár volt a nem rubel elszámolású külkereskedelem aktívuma — közölték tegnap a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában. Ez jelentős növekedés az elmúlt évhez képest, amikor július végéig mindössze 112,7 millió dollár volt az aktívum. Az idei export az elmúlt hónap végéig — az előkalkulált szállítási költségekkel — 3 milliárd 409 millió dollár volt, ami 15,6 százalékos növekedést jelent az elmúlt év hasonló időszakához képest. Figyelemre méltó, hogy ugyanakkor, az importliberalizáció ellenére 1,1 százalékkal csökkent a behozatal, értéke ösz- szesen 2,806 milliárd dollár. A rubel-külkereskedelemben hét hónap alatt 145 millió rubel passzívum keletkezett, azaz ellentétben az elmúlt évi helyzettel, amikor 374 milliós aktívumot mutatott július végén a mérleg — az idén nem nyújt kamatmentes áruhitelt a magyar gazdaság. Az már kevésbé örvendetes, hogy a rubelexport hét hónap alatt 29,7 százalékkal csökkent, s összértéke így 2 milliárd 976 millió rubel. Az import 19,1 százalékkal kevesebb, összesen 3 milliárd 121 millió rubel. (MTI) Segélyhívás a telefonbetyárok ellen 134 nyilvános állomást rongáltak meg JUTALOM A NYOMRAVEZETŐKNEK — LOPJÁK AZ „ÉLŐ” VEZETÉKEKET IS A telefont időnként segélyhívásra használjuk. Arra azonban eddig még nem volt példa, hogy a telefonvonalak kezelői forduljanak segélyhívással a telefonálókhoz. Tegnap délután ez történt Kaposváron, ahol Tölösi Péter, a Pécsi Távközlési Igazgatóság vezetője tartott sajtótájékoztatót. Elmondta, hogy a Balaton déli partján Keszthelytől Siófokig 270 nyilvános telefonállomást működtetnek, s a szezonkezdéstől eddig 134- szer rongálták meg ezeket. Van olyan telefonfülke — például a balatonszemesi — amelyet többször is feltörtek. A „fekete hét” augusztus 3-a és 9-e között volt: ekkor harminchat nyilvános fülkét fosztottak ki, illetve rongáltak meg. Ez körülbelül 236 ezer forint kárt jelent a postának. De nem is ez a lényeges! Sokkal nagyobb gond, hogy a készülékek használhatatlanná váltak, nem lehetett egyetlen mentőszervezetet sem hívni: sem a tűzoltókat, sem a mentőket, még a rendőrséget vagy az ügyeletes orvost sem. A posta patthelyzetben van. Tudják jól, hogy fejleszteni kellene, de ehhez nincsen elég pénzük. A lapos pénztárcából hiába akarnak fejleszteni, ha a forintok a pótlásra kellenek. Nem titok: a zalai fejlesztésre szánt pénzből a Balaton déli partján megrongált készülékeket cserélik ki. Tudni kell, hogy egy-egy megrongált készülék huszonhétezer forintba kerül. Ez bizony sok. Tölösi Péter elmondta, hogy a Somogyi Hírlap tudósítájának javaslatával egyetértve tízezer forint jutalmat ajánlanak föl a nyomravezetőnek. Ugyanúgy, mint a távvezetékek tolvajainak felderítőinek. Ez ugyanis a távközlési igazgatóság másik gondja; még az „élő” vezetékeket is lopják, s így az igazgatóságnak az idén 4,3 millió forint kárt okoztak. Ennyi pénzből egy közepes nagyságú település hírközlési rendszerét lehetne kiépíteni. A több mint négymillió forint kárhoz csak egyetlen megjegyzést, ez csak az anyag értékét jelenti. S akkor még hol van a pótlási munkák költsége? (Folytatás a 2. oldalon) Brit szakértő Csehszlovákiában Nagy-Britannia egy évre „kölcsönajda” egyik magas rangú köztisztviselőjét Csehszlovákiának, hogy a Kelet- Európa támogatására szervezett program keretében segítséget nyújtson a foglalkoztatási problémák megoldásában — közölték tegnap Londonban. Alan Cranston, a brit foglalkoztatási minisztérium pénzügyi részlegének helyettes vezetője szeptember 10-től Marian Calfa csehszlovák miniszterelnök hivatalában fog dolgozni. Hazakészülnek a kint rekedt magyarok Előkészületek az evakuálásra Várhatóan a hét második felében indulnak el a magyarok Bagdadból, illetve Kuvaitból Ammanba, ahonnan repülőgép szállítja majd haza őket — közölte a Külügyminisztérium illetékese. Nagy Imre elmondta, hogy jelenleg az elszállításhoz szükséges különböző engedélyek beszerzése folyik. A Bagdadban tartózkodó 33 magyar állampolgár közül a nők és a gyermekek térnek haza, míg Kuvaitból a 159 magyarnak valószínűleg a többsége. Javában tart a munka a Somogy Megyei Zöldért raktárában: a zöldség és gyümölcs mellett most a szántóföldről beérkező paprika válogatása és kiszállítása a fő feladat. A kővetkező hetekben dől el, hogy a szárazság mennyit ártott a növényeknek, eddig ugyanis üvegházi és fólia alatt termesztett árut forgalmaztak. Fotó: Kovács Tibor A miniszteri vélemény ellenére Kenyéráremelés az ünnep után A kenyér árának várható emelkedését — a felvásárlási árak ismeretében — Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter múlt heti nyilatkozatában indokolatlannak tartotta. Ennek ellenére a Sütév somogy kereskedelmi partnerei megkapták az augusztus 21-től érvényes árjegyzéket, s ez mintegy 150 sütőipari termék árának növekedését tartalmazza. Bánkuti Bélától, a Sütév igazgatójától kertünk némi útbaigazítást, hiszen oly sok vélemény látott már napvilágot megalapozatlanul. — Nem értem a miniszteri nyilatkozatot — mondta az igazgató —, hiszen a Sütőipari Egyesülés már majd másfél hónapja letette az illetékes asztalára a tételesen kimunkált áremelési javaslatát. Augusztus 1-jétől 19 százalékkal emelkedett a liszt ára, 13,3-mal az élesztőé, 7,8 százalékkal a cukoré. A két legfontosabb energiahordozó, a gázolaj és a benzin esetében 30, illetve 25 százalékos volt az áremelkedés. A Sütév költség- elemzésében azonban más érdekesség is van. A késztermék ársorán ugyanis szerepel a 7,5 százalékos nagykereskedelmi és a 15,5 százalékos kiskereskedelmi árrés, valamint egyes termékeknél a 25 százalékos „áfa” is. — A begyűrűződő hatások miatt kényszerültünk a házi jellegű kenyér árának 14, egyéb sütőipari termékeink árának 12,7 százalékos áremelésére. Egyéb édesipari termékek, a babapiskóta és a teasütemények esetében, a száraztésztáknál, a zsemlemorzsáknál és a cukrásztermékeknél nem érvényesítette a Sütév a begyűrűző hatásokat. A vállalati nyereség terhére próbálja „lenyelni” az amúgy is drága termékek veszteségét. — A döntésnél a lelki konfliktus mellett a vállalatot érintő, évente mintegy 70 millió forintos költségnövekedést kellett figyelembe venni — mondta Bánkuti Béla. A hatóságilag rögzített áras fehér kenyérnek változatlanul 14,80 marad az ára, ugyanígy a vizes zsemle és a tejes kifli is 1,70 marad. (Folytatás a 3. oldalon) Az elnöknél lehet fellebbezni? NINCS KEGYELEM? Az MTI információja szerint egyelőre szünetel a kegyelme- zési eljárás, ugyanis az Igazságügyi Minisztérium szeretné megváltoztatni a kérelmek elbírálásának rendjét. Jelenleg a köztársasági elnök az igazságügyi miniszter előterjesztésére támaszkodva gyakorolja kegyelmi jogát. A döntések előkészítése alapos munkát igényel, hiszen tanulmányozni kell egyebek között az ítéletet, az elítélt személyiségét, környezetét. A minisztérium véleménye: a köztársasági elnök egyszemélyi felelősségének a kegyelmi döntés megalapozásában is meg kell jelennie, a miniszter ne vegyen részt a folyamatban. Az elképzelések szerint az ítéleteket hozó első fokú bíróságok közvetlenül a köztársasági elnökhöz terjesztenék föl a kérelmeket. Ehhez azonban előbb meg kell változtatni az alkotmány és a büntetőeljárás jogitörvény rendelkezéseit. A miniszter az elmúlt hetekben már az általa javasolt változtatások alapján jár el, azaz nem készített előterjesztéseket a köztársasági elnök számára. Az érvényes jogszabályok szerint azonban ez nem nélkülözhető, s a parlamenti, hivatali apparátus sem alkalmas az elnöki gesztus előkészítésére. Ha a helyzet nem változik, akkor a törvények módosításáig — a parlament őszi ülésszakáig — nem születhet döntés az egyre halmozódó ügyekben. Az eljárás újraindulását a halálra és a különböző idejű fogva tartásra ítéltek egyaránt várják.
