Somogyi Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 84-109. szám)

1990-08-11 / 93. szám

I. évfolyam, 93. szám Ára: 5,30 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1990. augusztus 11., szombat Érvénytelen Kuvait megszállása A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK NYILATKOZATA A Külügyminisztérium pénte­ken az alábbi kormánynyilatko­zatot juttatta el a Magyar Távíra- ti Irodához: A Magyar Köztársa­ság kormánya mély megdöbbe­néssel és aggodalommal fo­gadta a Kuvait Irak általi beke­belezéséről augusztus 8-án Bagdadban nyilvánosságra hozott döntést. E lépés — meg­ítélése szerint — összeegyez­tethetetlen az ENSZ alapokmá­nyával és a nemzetközi jognak az államok közötti kapcsolatok­ra vonatkozó elveivel, ezért semmis és érvénytelen. A magyar nép legújabb kori történelmi tapasztalatai tükré­ben ellenérzéssel tekint külföldi csapatok „segítségnyújtás” címén történő bárminemű alkal­mazására. Ezért a kormány kü­lönösképpen indíttatva érzi magát arra, hogy nyilvánosan is felemelje szavát Irak törekvése ellen, amely az elfogadhatatlan katonai agressziónak törvé­nyes látszatot kíván adni. A Magyar Köztársaság kor­mánya a Biztonsági Tanács 660., 661. és 662. számú hatá­rozatával összhangban követe­li Kuvait állami szuverenitásá­nak helyreállítását és területi sérthetetlenségének biztosítá­sát. Álláspontja szerint a hely­zet rendezésének alapfeltétele az iraki csapatok haladéktalan, teljes és feltétel nélküli kivoná­sa Kuvait területéről. Magyarország magára nézve kötelező érvényűnek ismeri el az ENSZ Biztonsági Tanács 661-esfezámú, szankciókat el­rendelő határozatának végre­hajtását, mivel az a válság mi­előbbi megoldását szolgálja. A rendezés előmozdítása érde­kében javasolja ENSZ béke- fenntartó erő felállítását és a térségbe irányítását. Csatlakozva az Európai Kö­zösségek 1990. augusztus 10-i, brüsszeli miniszteri találkozó­ján elfogadott nyilatkozathoz, a Magyar Köztársaság kormánya kész közreműködni bármely, az ENSZ keretében foganatosí­tott, a térség békéjének és biz­tonságának helyreállítását szolgaló akcióban. Bízik abban, hogy az arab állam- és kor­mányfők csúcsértekezlete a mielőbbi rendezést hatékonyan szolgáló eredményt hoz. A magyar kormány értetlenül áll szemben azzal a ténnyel, hogy többszöri kérése ellenére (Folytatás a 2. oldalon) A tűzoltás sikeres volt, de a kedvező folyamatokat meg kell szilárdítani Az MNB elnökének sajtótájékoztatója A tűzoltás sikeres volt, ám a kedvező folyamatokat még meg kell szilárdítani — foglalta össze Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az idei pénzügyi folyamatokat. Elmondotta: az első hat hónap során az ország fizetőképessége szempontjából veszé­lyes helyzet alakult ki, a kelet-európai változások hatására meg­rendült a befektetők bizalma a térség iránt. Százezer forint támogatás a dunántúli üzemgazdász­képzésnek A Somogy Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága száz­ezer forinttal támogatja a „du­nántúli üzemgazdászképzés" elnevezésű alapítványt. Ezt a Pénzügyi és Számviteli Főis­kola Zalaegerszegi Intézete azért kezdeményezte, hogy előmozdítsa a pénzügyi, számviteli és szervezési kép­zés színvonalának emelését, a diákköri munkának és az okta­tók kiemelkedő eredményének elismerését, valamint a nyelv- tanulás feltételeinek fejleszté­sét. A megyei tanács-vb azért döntött a támogatás mellett, mert Somogybán nincs elég jól képzett pénzügyi, számviteli szakember. Néhány helyen az országos átlagnál is rosszabb a helyzet. A Magyar Nemzeti Banktól ebben az időszakban mintegy 500 millió dollár értékű rövidle­járatú betétet vontak ki. Ez meglehetősen nehéz helyzetet teremtett Magyarország finan­szírozása szempontjából. U- gyanakkor kedvező volt, hogy a gazdasági folyamatok a vártnál lényegesen jobban alakultak. A folyó fizetési mérleg egyenlege egy éven belül 1,2 milliárd dol­lárral javult, s míg tavaly az első félév során 985 millió dolláros hiány keletkezett, az idei első hat hónap befejeztével a többlet elérte a 185 millió dollárt. Mindez annak hatására kö­vetkezett be, hogy jelentősen nőtt a kereskedelmi és az ide­genforgalmi mérleg többlete. A dollárelszámolású export 17 százalékkal bővült és a tavalyi egész éves félmilliárd dolláros aktívumot már az idei első hat hónap során sikerült elérni. Az import-liberalizáció tovább szé­lesedett és jelenleg már kiterjed a dollárért behozott termékek 70 százalékára. A korlátok le­bontásával párhuzamosan el­maradt a vart nagy importnö­vekmény, a behozatal csak 1,3 százalékkal növekedett, s ami sosem fordult elő az elmúlt negyven évben: az export az év eddigi időszakában egyenle­tessé, kiegyensúlyozottá vált. (Folytatás a 2. oldalon) Holl Lajos, a Délviép igazgatója bizonyítja A DRAVA VIZE AZ IGAZI Húsz év tapasztalata, tanulsága —A piacon döntő a minőség — A cél: a stabilitás A Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat 20 éves. Ezt sok megyei vállalat elmondhatja ugyan magáról, sőt meg is told­hatja akár évekkel is, ám olyan már kevesebb akad, amelyik tal­pon is tudott maradni és stabilan gazdálkodik ma is. A húszadik évfordulón azt kérdeztem Holl Lajos igazgatótól: — Bizakodó most is ? — Sokan megkérdezték már tőlem az utóbbi időben, hogyan is látom a jövőnket. Figyelembe véve, hogy egy közműellátás te­rén elmaradott országban élünk és dolgozunk, ezen belül pedig a működési területünk még az or­szágos átlagnál is rosszabb képet mutat, a lakosság elvárja és ne­künk törekednünk is kell a fejlesz­tésre. Sok településen még ma sem felel meg az egészségügyi előírásoknak az ivóvíz minősége, ezenkívül fontos feladat a vízter­melés és a tárolókapacitás növe­lése. Takarékos vízfogyasztás mellett is növekvő fogyasztással kell számolni a jövőben. Ami a csatornázást illeti, nos, e téren 20—30 százalékos az elmaradás az ivóvízzel szemben. Mint szak­ember és mint a környezetéért aggódó polgár azt mondhatom: rendkívül fontos feladat ez, amit meg kell tudnunk oldani. Kérdés, hogy miként és főleg, miből... A Dél-Dunántúlon mintegy ezer te­lepülés van. A két kezemen meg tudom számolni, hány olyan kis település van, ahol megoldották a csatornázást. Nem vagyok túlzot­tan optimista, de azért bízom ab­ban, hogy a kormányzat biztosítja az ehhez szükséges pénzt. Ez ugyan nem lesz látványos mun­ka, de ha elmarad, visszafog ütni. (Folytatás a 3. oldalon) A kaposvári szennyvíztelep (Fotó: Jakab Judit) BALATONI NYÁR 6—7. OLDAL A parton még a munka is öröm? Van, aki a forró éjszakákért jön a Balatonra, van aki a har­matos hajnalokért. Van, aki a tüzes nappalokat szereti, s van, aki a hűsítő habokat. Akik felke­resik a tóparti településeket, zömmel kikapcsolódni, pihenni jönnek. Riportalanyainknak nem ez jutott. Ők dolgoznak keményen. Ők szórakoztatnak, kiszolgálnak bennünket, védik vagyonúnkat. Munkájukra alig Iftjyelünk, oly természtesnek hat, hogy ott állnak a színpa­don, a benzinkútnál, a vásári forgatagban, hogy segélykéré­sünkre gépkocsiba pattannak — ha éppen van. (Folytatás a 7. oldalon) Vita a föld és az erdő tulajdonjogáról Szépszámú érdeklődő rész­vételével tartott megbeszélést tegnap este Kaposváron a Kis­gazdapárt agrárklubja. A klub rendezvényein pártállástól függetlenül bárki részt vehet, akit foglalkoztat az agrárága­zat helyzete. Somogy megyé­ben bizonyára szép számmal vannak ilyenek. Tegnap dr. Tarján Lászlóné és Németh Béla országgyűlési képviselők részvételével a földtörvényter­vezetről folyt a vita. Dr. Tarján Lászlóné rövid bevezetőjében szólt a csütör­töki Minisztertanács-ülésről. Elmondta, hogy a hárompárti egyeztetés eredményekép­pen megszületett törvényter­vezet legújabb változatát hoz­ta magával, majd a tervezet egyikfontos pontjáról, az erdő­tulajdonról szólt. Emlékezte­tett rá, hogy az első időszak­ban az erdő nem is szerepelt a visszaadandó területek kö­zött. Sokan úgy gondolkodtak, hogy az állami erdők a nemzet vagyonát jelentik, s kár lenne szétaprózni. Ám a törvényter­vezetben már az szerepel, hogy az erdőket hat hektárig vissza lehet juttatni volt tulaj­donosaiknak, a közbirtokos- (Folytatás a 2. oldalon) Van már kapcsolat a KW kuvaiti vezetéképítőivel Kedden hírül adtuk, hogy Kuvaitban rekedt a siófoki Kő­olajvezeték-építő Vállalat 16 dolgozója. Már a befejező mun­kálatokat végezték azon a 160 kilométer hosszú, 30 coll átmé­rőjű földgázvezetéken, amely­nek építésére tavaly verseny- tárgyaláson kaptak megbízást. Az iraki katonai inváziót köve­tően — mint kedden megírtuk — a KW kapcsolata megsza­kadt a Kuvaitban maradt dolgo­zóival, és többszöri próbálko­zás ellenére sem sikerült velük kapcsolatot teremteni a hét ele­jén. Tegnap ismét érdeklődtünk a KVV-nél: van-e már hírük veze­téképítőikről? Szinável Károly gazdasági igazgatóhelyettes elmondta: a követség útján ér­tesültek arról, hogy dolgozó­iknak eddig nem esett bántódá- suk, állomáshelyükön tartóz­kodnak. A jó hírről természete­sen tájékoztatták a családtago­kat is. Arra a kérdésre, hogy mit szándékoznak tenni a kintre­kedtek, nem tudott felvilágosí­tást adni. Valószínűleg nyom­ban indulnának haza. Hogy erre mikor lesz lehetőségük, még nem tudni. Sorsukat továbbra is figye­lemmel kísérik. Egyelőre a nagykövetség és a külkereske­delmi vállalat segítségével jut­hatnak némi információhoz. Remélik, valamennyien épség­ben hazatérnek. Sz. N.

Next

/
Thumbnails
Contents