Somogyi Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 84-109. szám)

1990-08-01 / 84. szám

I. évfolyam, 84. szám Ára: 4,30 Ft KÖZÉLETI NAPILAP .>r,\ ( . 1990. augusztus 1., szerda 'far'. 1 Véget ért a gyékényesi sztrájk .'W; A kukorica miatt is taktikáznak a gazdaságok > * Kevesebb búzát vettek át Zuhant a gabonaár a világpiacon Az igazgatót embergyűrű kényszerítette döntésre — Meghosszabították a régi üzemvezető megbízatását — Augusztus 16: döntés az önállóságról Négyórás, zárt ajtók mögött folytatott, kemény tárgyalás után Szokolai Sándor igazgató újabb haladékot kért és távozni akart Gyékényesről: a délelőtt 9 óra óta várakozó munkások azonban elálltak az útját és kije­lentették: addig nem engedik el, amíg nem dönt. Mondjon igent, vagy nemet, de mondjon vala­mit, hogy tudják mihez tartani magukat. Lapunkban többször beszá­moltunk már arról, hogy a gyé- -^Kényesi kavicsbánya önállósul­ni akar. Eddig azonban hiába próbáltak tárgyalni a vállalat vezetőivel. Végső érvként a sztrájkhoz folyamodtak a bánya dolgozói. Csütörtökön délben leállt a munka és azóta nem dol­goztak. (Folytatás a 3. oldalon) Javában tart az aratás. Hogy mennyi gabona termett az or­szágban, azt ma senki sem tud­ja megmondani, merthogy megszűnt a korábbi jelentési kötelezettség. Az azonban bi­zonyos, hogy a gabonaforgalmi vállalatok kevesebbet vettek át a szokásosnál. Az MTI jelenté­se szerint nem arról van szó, hociy akadozik az átvétel — a szállítmányokat a legtöbb he­lyen folyamatosan fogadják —, hanem arról, hogy a termelők taktikázni kezdtek. Ennek a szakemberek szerint nagyon sok összetevője lehet. (Folytatás a 4. oldalon.) KINEVEZTEK A TELEVÍZIÓ „ ÉS A RÁDIÓ ELNÖKÉT ANTALL JÓZSEF VELENCÉBEN Új-zélandi és ír állattenyésztők Kaposváron Egy Somogy megyei vizsgálat tapasztalatai Antall József kormányfő és Jeszenszky Géza külügymi­niszter kedd délután Velencébe utazott. A magyar vezetők a Duna— Adria regionális együttműkö­dés kétnapos csúcstalálkozó­ján vesznek részt az olasz vá­rosban. A velencei csúcsot kö­zép-európai kulturális fórum kíséri, amelyen az öt résztvevő állam művészeti, tudományos életének neves személyiségei vitatják meg az európai együtt­működés jövőjével összefüggő kérdéseket. Országos Érdekegyeztető Tanács Tárgyalási minimum: a minimálbér A kormány javaslatára és a szakszervezetek kezdeménye­zésére szerdán összeül az Or­szágos Érdekegyeztető Ta­nács. Miről is lesz szó ezen a mostani tanácskozáson? Isme­retes, a kormány korábban már megvitatta és mintegy „meg­ajánlotta” az 5100 forintos mini­málbért. A szakszervezetek fel­mérve az infláció mértéket, s a megélhetési költségeket — egymásközt — megállapodás­ra jutottak, hogy a tárgyalások során a kiindulási alap: 5700 forintos minimálbér. Meglehetősen nagy a távol­ság a két összeg között, s ha egy kicsit elvonatkoztatunk, akkor kiderül, hogy nemcsak a két összeg között nagy a kü­lönbség, hanem a kormány és a szakszervezetek között is. Dr. Antall József miniszterel­nök több ízben kijelentette már, hogy nem kíván a szakszerve­zetekkel érdemi tárgyalásokat folytatni, nincs szükség „csúcs- találkozókra”, az érdekvédelmi konfliktusok feloldása és meg­oldása nem a kormány és a szakszervezetek, hanem a munkavállalók és a munkálta­tók feladata, s ebben az érdek- egyeztetésben van hatalmas szerepük a szakszervezetek­nek. (Folytatás a 3. oldalon) Elkészült az új földtörvény tervezete Szarvasfarmon szerzett kapcsolatok Új biotechnológiai módszerek a szaporításban — A ménes és az iskola Rendszerváltás és a helyi társadalom Több éves szakmai kapcso­latok és együttműködés ered­ménye az új-zélandi állatte­nyésztési szakemberek mosta­ni látogatása a kaposvári állat- tenyésztési karon. Segítségük­kel honosították meg Kaposvár­tól délre a zselici lankákon az in­tenzív gímszarvas-tenyésztést. A tárgyalássorozat befejezése­ként Maróc-pusztára látogattak a Széchenyi Zsigmond létesí­tette kúriára, ahol alig egy éve kapott helyet a kar tan- és kísér­leti üzemének gidrán-törzste- nyészete. Hóm Péter akadémikus, az • egyetem rektora Gary S. Gar- vey-t, a Wrightson cég igazgatóját, Peter D. Camp- bellt, az új-zélandi szarvaste­nyésztés vezetőjét, és Keith Hood-t, a legnagyobb szarvas­farm vezetőjét kísérte el a mé­nesbe. (Folytatás az 5. oldalon) A Magyar Köztársaság kikiál­tása, az 1990. évi országgyűlé­si választások, majd az ezt kö­vető törvényhozás, a parlament működése stb. jelzik, hogy a hatalommegosztás központi szinten megtörtént, éppúgy, mint ahogy a jogállam keretei is kezdenek kialakulni. A többpárti országgyűlés napjainkban tárgyalja az állam, a társadalom „tartópillérének” aposztrofált önkormányzati tör­vénytervezetet. Kérdés persze, hogy a szeptemberre kiírt hely- hatósági választásokat köve­tően megalakuló települési (megyei?) önkormányzatok va­jon milyen eszközökkel, valósá­gos lehetőségekkel rendelkez­nek majd ahhoz, hogy megfelel­jenek az állampolgárok elvárá­sainak, bírják a településen la­kók bizalmát, végül is pedig megvalósuljon egy valóban alulról szerveződő, önkormány­zó magyar társadalom. Erre is tekintettel emprikus kutatásokat végzett 1990 júniu­sában Somogy különböző típu­sú, fekvésű- és nagyságrendű községében, illetve városában az MTA regionális kutatások 'központja. Lapunk 3. oldalán ennek a tanulmánynak cikksorozattá rövidített változatát közöljük. Új szolgáltatással gazdagodott So­mogy megye. Agrosped Szállítmá­nyozó Kft. Kaposvá­ron a Cseri úton meg­nyitotta Radiál Gu­miszervizét, ahol a szerelő gépek a legú­jabb nyugati csúcs- technológiával javít­ják a tehergépjármű­veket, autóbuszokat, rakodó- és erőgépe­ket. A Miniszterelnöki Sajtótitkár­ság közli: Göncz Árpád ideigle­nes köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök javasla­tára, 1990. augusztus 1-jei ha­tállyal kinevezte Hankiss Ele­mért a Magyar Televízió elnö­kévé és Gombár Csabát a Ma­gyar Rádió elnökévé. A két újonnan kinevezett, va­lamint Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség néhány nappal korábban kinevezett ügyvezető igazgatója kedden délelőtt a miniszterelnök előtt letette a hivatali esküt. (MTI) A héten megkezdődnek a tár­sadalmi viták és a hivatalos tár­caközi egyeztetések a termő­föld tulajdoni rendezésének egyes kérdéseiről. A Földműve­lésügyi Minisztérium hivatalos álláspontját tükröző törvényter­vezetet lapunk 2. oldalán azért közöljük, mert ez a tárgyalási alap. A minisztérium közlemé­nye szerint a július 30. előtti dá­tumozással készült tervezete­ket nem lehet az FM hivatalos álláspontjának tekinteni.

Next

/
Thumbnails
Contents