Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)
1990-07-11 / 66. szám
SOMOGYI HÍRLAP I. évfolyam, 66. szám Ára: 4,30 Ft KÖZÉLETI NAPILAP {V 1990. július 11., szerda Országgyűlési vita a pénzügyi csomagteréről Konzílium a beteg gazdaság felett Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának az idei pénzügyi egyensúly javítását szolgáló kormány-előterjesztés feletti tegnapi vitája orvosi konzíliumhoz hasonlított. Az nem kétséges, hogy a magyar gazdaságot számos kór emészti, ami viszont vitatható, hogy hány műtétre és milyen beavatkozásokra van szükség. Az első nagy kérdés, hogy a páciens túléli-e a sokkot és a vérveszteséget... Dr. Rabár Ferenc pénzügy- miniszter expozéjában azokat a szikemozdulatokat ismertette melyek nélkül — a kormány szerint — esély sincs a javulásra. Azt maga is elismerte, hogy a javasolt pirulák keserűek és mellékhatásoktól sem mentesek, ám lényegében úgy ítélte meg évtizedek „félrekezelése” után nincs, aki ezeknél jobbat tudna ajánlani. Ezt támasztotta alá az MDF- frakció vezérszónoka, dr. Szabó Iván is, aki először azt kívánta bizonyítani, hogy Békési és Rabár között nem csupán egy kecskeszakállnyi a különbség. Mint a nap során a kormány- koalícióba tartozó pártok más előadói még többször megtették, a korábban elkövetett hibákkal magyarázta a kényszerlépéseket. Leszögezte azonban, hogy most nem úgy kérnek áldozatokat a társadalomtól, hogy közben ne látszana az alagút vége. Az ellenzék felszólalói ezt sorra kétségbe vonták. így Teliér Gyula (SZDSZ) is, aki szerint pártja nem a nadrágszíjhúzás szükségességét vitatja, hanem a tervezett intézkedések konkrét tartalmát és mikéntjét. Hevenyészettnek minősítette az előterjesztést, s erre első példaként az állami tulajdon utáni osztalék — később mások által is kifogásolt — emelését említette. A szándékolt árintézkedések kapcsán fejtette ki, hogy a benzin aligha tekinthető luxuscikknek, miközben a motorizáció már széles körben termelőerővé vált. Rámutatott, hogy a korábban beterjesztett 100 napos kormányprogram gazdasági passzusai és a mostani csomagterv között ellentmondások feszülnek. E véleményét később egyetértőleg idézte a Fidesz és az MSZP előadója is. A kisgazda-frakció vezetője, dr. Torgyán József a „bolsevisták” anyagi felelősségre vonásában vélte megtalálni a gazdasági kilábalás kulcsát. A kormány előterjesztést pártja nevében elfogadta, s csupán azért illette bírálattal a Minisztertanácsot, mert nem annak kimunkálásával kezdték, hogy hogyan lehetne „elvenni a bolsevistáktól”. Soron kívül kórt szót dr. Orbán -Viktor (Fidesz), aki komoly arccal ám maró iróniával kórt választ e javaslat jogi lehetőségeit illetően, valamint, hogy ezek az intézkedések miért nem szerepelnek a kormány- programban. A dr. Torgyán Józseffel kialakult különvitába bekapcsolódott Őrsi Mátyás (SZDSZ) is a lényegtől messze kanyarodó választási kampánybeszédnek ítélve a kisgazda-felszólalást. A kedélyek némiképp lecsillapodtak dr. Békési László (MSZP) tényszerű és szakértői érvelése közben. A felszólaló egyetértve az egyensúlyjavító lépések szükségességével, sorra megkérdőjelezte a program intézkedéseinek mikéntjét. Föltette a kérdést, vajon megalapozottnak tekinthetők-e a kormány borúlátó becslései az év hátralévő részére. Nem csupán tartalékokat akarnak-e képezni a következő év indulásának könnyítéséhez? A csomagterv számos intézkedését, igya benzin- és energia-áremelést direkt inflációnövelőnek minősítette, rámutatva, hogy működő piac nélkül — például az áramdíjemelés — nem készteti majd a közületi fölhasználókat takarékosságra, sokkal inkább áremelésre. Ezután, sorra vette azokat a programban nem szereplő forrásokat, melyekből inflációs mellékhatások nélkül is előteremthető volna 12 milliárd. Ungár Klára (Fidesz), aki a tárgyalt előterjesztést összetákolt intézkedési csomagként említette azt hiányolta, hogy a kormány nem mondta meg világosan, hogy az intézkedések terhei melyik réteget milyen mértékben érintik. Mint mondta a kormány a legkisebb ellenállás irányába indult, ám e lépések bumeráng effektus veszélyét rejtik, például az infláció illetve a költségvetési kiadások növelésével. Az ebédszünet, valamint az interpellációk után dr. Füzessy Tibor tolmácsolta a keresztény- demokraták álláspontját. Hisznek a kormány szándékában és szakértelmében, ám fenntartásaik vannak amiatt, hogy a tervezett lépésekhez képest túl vékony a szociális védőháló. Dr. Fodor István a független képviselők egybehangzó véleménye szerint nem tartotta elég meggyőzőnek a kormányzati álláspontot, s így nem is támogatták az indítványt. A további, bizottsági előadók többsége támogatta az előterjesztést, ám még a kormány- pártiak is több fenntartást hangoztattak, elsősorban a szociális ellentételezés gyengeségeivel kapcsolatban... Soós Károly Attila (SZDSZ) némi meglepetéssel szolgált, mikor a költségvetési bizottsági kisebbségi véleményt tolmácsolva kijelentette: „A régi parlamentnek egy ilyen hevenyészett intézkedési tervet nem lehetett volna benyújtani, mert biztosan nem fogadták volna el. Most a kormánypárti többség nyilván elfogadja.” A Fidesz- szel egyetértve úgy tartotta nem ez az utolsó idei „ csomag". Lényegében hasonló érvcsatát hoztak az egyéni fölszólalá- sok. A kormánypártiak védték az előterjesztést — jóllehet dr. Kulin Sándor (MDF) nem hallgatta el a szavazással kapcsolatos belső lelkiismereti konfliktusait sem — míg az ellenzék érvek sorával szedte ízekre azt. (Folytatás a 2. oldalon) Üzletsor, óvoda, családsegítő Marcaliban Marcali még az idén gazdagodik új, illetve korszerűsített létesítményekkel. A Sport utcában üzletsor épül 4 millió 884 ezer forintos befektetéssel. A városi tanács végrehajtó bizottsága vállalta, hogy pénzügyi tartaléka terhére állja azt a 784 ezer torit különbséget, amely a bekerülési költség és a 10 üzemeltető által befizetett építési költség között van. A tervek szerint augusztus 31 -éig átadják rendeltetésének a volt munkásőr épületből kialakított óvodát, amelyben száz adagos konyha lesz. Az épület átalakítására 2,5 millió forintot költenek. Ez 2 és fél millió forinttal kevesebb annál, mint amit jelenleg a Kovács József utcában levő 75 férőhelyes óvoda felújítására kellene fordítani. Az utóbbi 1911-ben épült, falai nedvesek; igen rossz állapotban van a tetőszerkezete is. A szakemberek szerint az 5 millió forint ráköltése után sem lenne belőle korszerű gyermekintézmény. Az idén megteremtik Marcaliban a családgondozás korszerű feltételeit is: 1 millió 584 ezer forintot fordítanak a jelenlegi helyiség átalakítására. Itt kap helyet a városi információs iroda is. MESEAUTÓK GÁLÁJA Versenyautók és pilótáik adtak randevút egymásnak tegnap délután a kaposvári sétálóutcán. A Zsigulitól a Fordig sokféle kocsi parkírozott a négy éve alakult és az azóta rt- vé lett Hungária Biztosító jóvoltából, amely az általa szponzorált somogyi versenyautók gazdáit látta vendégül az évforduló alkalmából. Itt volt id. és ifj. Tóth János, Kampf Ferenc, Budai Béla csakúgy, mint a Hideg—Kecskeméti és a Ranga—Dudás páros A járókelők közül voltak, akik a kormány mögé is beültek. Fotó: Kovács Tibor Az Aerocaritas működéséről a szervezet kaposvári pilótája tá jékoztatta lapunkat. írásunk az 5. oldalon található. Bánkuti Béla: A mezőgazdaság nem tárgyalópartner... Tart a gabonavita, a földeken közben aratnak Folyik a taktikázás, a tartalékolás, zajlanak az árviták. Közben, ha az időjárás engedi, szorgalmasan araszolnak a búzatáblákon a kombájnok. Az idei aratás egyik legfőbb ismérve, hogy egyre kevesebb hullott szemet lehet találni az útpadkákon. Ilyen gazdasági helyzetben mar nem tarthatja el sínylődő agrárágazatunk az isten madarait is. A Somogy Megyei Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége körlevélben értesítette a búzatermesztő gazdaságokat, hogy hiábavalónak tűnik próbálkozásuk: marad a tavaly meghirdetett ár. • Bánkuti Béla főmunkatárs elkeseredetten mondta: — Megalázó, hogy nem jegyeznek bennünket sehol sem. Már régen nem néhány íróasztalt koptató személy akciójáról van szó, hanem egy egész országot átfogó érdekközösség akaratáról. Miért nem legitim a felelős döntéshozók szemében a majd 1500 mezőgazdasági üzem képviselete? Kivel akarja ' megtárgyalni a kormányzat a mezőgazdaság ügyeit? A jelenlegi döntések sajnos, arra utalnak, hogy a mezőgazdaság nem tárgyalópartner. (Folytatás a 3. oldalon) Orvosi könyvtárosok tanácskoznak Kaposváron Új pillérekre kerül az egészségügy A kaposvári megyei kórház tizenhatezer kötetes könyvtára ad otthont az orvosi könyvtárosok és orvostanácsadók tizenkettedik tájértekezletének. A hétfőn kezdődött rendezvényen tegnap délelőtt előadások hangzottak el a szakirodalmi információs rendszerek belső megújulásáról. Beleszőtte a Népjóléti Minisztérium véleményét az orvosi könyvtárak és a szolgáltató információrendszerek szükséges fejlesztéséről szóló előadásába dr. Bajtay András, a minisztérium gyógyítással és megelőzéssel foglalkozó államtitkár-helyettese is. Arra is vállalkozott, hogy a tanácskozás mintegy százötven résztvevőjének a legfrissebb tájékoztatást nyújtsa. — A magyar egészségügyet már nem lehet megreformálni, alapjaiban kell megújítani — kezdte a nagy figyelmet kiváltó előadását. Legrészletesebben a betegbiztosítás teljes átalakításának tervéről szólt. Bejelentette, az ősszel kerül az Ország- gyűlés elé az új biztosítási törvény, amelyet várhatóan 1991. január 1 -jén vezetik be. Ez a biztosítási rendszer lesz a megújuló egészségügy egyik legfontosabb tartópillére. A biztosítók és a biztosítottak közö9 érdeke lesz, hogy megvalósuljon a lehető legmagasabb szintű orvosi ellátás. Az új biztosítási rendszer kiterjed a nyugdíjellátásra, a betegellátásra, a munkanélküliségre és a munkaképességben bekövetkezett változásra. Eddig egy forintot sem fordítottak a dolgozók által befizetett negyvenhárom százalékos társadalombiztosítási hozzájárulásból az egészségügyre. Tavaly a befolyt 280 milliárd forint hatvanegy százalékát a nyugdíjasok kapták: a többit táppénzre, gyógyszerre, szociális segélyekre fordították. Sok pénz kell a biztosításra: az idei évben erre a célra tervezett hatvanhat milliárd forintból már csak forintok vannak. Az államtitkár-helyettes véleménye szerint a gazdasági fejlődés ütemének növekedése, a bérek, a biztosítási járulékok emelkedése lehet a garancia arra, hogy az egészségügy az eddiginél többet kapjon és fejlődhessen. Az államtitkár-helyettes az új biztosítási rendszer érdekeltségi formáiról szólva ismertette a csekk-könyvvel ellátott beteg „spórolási" lehetőségeit: ha kevesebbszer megy az orvoshoz, akkor év végén „részesedést” is kaphat a biztosítótól. (Folytatás az 5. oldalon)
