Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)
1990-07-09 / 64. szám
1990. július 9., hétffő SOMOGYI HÍRLAP 5 Épül vagy pusztul a Vaszary-ház? Kiállítások, szakkörök, Szentjakabi vállalkozások 700 család televíziója — Gyermekeknek póni ló Kaposváron mindössze négy műemléképületet tartanak nyilván — közli a Somogyi honismeret legújabb számában dr. L. Szabó Tünde, megyei főépítész. A huszonegy müemlékjel- legü épület között találjuk a Vaszary-házat, amin emléktábla jelöli: itt született a neves festő. A Kaposvári Városi Tanács kezelői jogon vállalta is, hogy a lepusztult épületet felújítattja. Évek óta készülök arra, hogy beszámolhassak, hol tartanak a munkálatokkal a kivitelezők, ám látványos eredménnyel mindeddig nem dicsekedhettek. A terv, az elképzelés, amit ismerek, akár példaértékűnek is minősíthető: a festők városa városi képtárat kívánt alapítani. Ide kívánták elhelyezni a Somogy Megyei Múzeum Vasza- ry-gyűjteményét is, amit vonzó látványosságként európai rangúnak tekinthetnénk. A kaposvári Április 4 utca 9. szám alatt, a Vaszary-házban megállt a munka, elfogyott a város erre szánt pénze. Milliókba került eddig is, ám még nagyon sok pénzre lenne szükség, hogy az utolsó simításokat is elvégezzék a kőművesek. Épül, vagy pusztul a Vaszary- ház? A félbehagyott munka taszító látvány. Az újrakezdés pedig újabb tetemes költséggel jár. H. B. Kaposvár szentjakabi városrészének társadalmi és kulturális központja a Móricz Zsig- mond Művelődési Ház. A programok fő gerincét a kistermelés és kistenyésztés alkotja. 18 szakkör működik itt, megtalálják érdeklődési körüket a fiatalok, van hobbi és sok más szakkör (nyulász, galambász). A cigányokkal való foglalkozás kiemelt feladatot jelent számukra. Működik a nagyözösségi antennarendszer, amely 4 földi és 6 Satelit-programot képes továbbítani jelenleg 276 fogadóállomásra. Fejlesztése többirányú, szeretnék, ha a közeljövőben már 700 család kapcsolódhatna be a vételbe. Hetente, hétfőn és pénteken közérdekű közleményeket, hirdetéseket, fórumokat sugároznak, illetve leadják a Kapos Tv műsorát is. Felújítják a romkertet Másik figyelemreméltó tevékenységük az Árpád-korabeli Bencés-apátság felújítása, hasznosítása. A szentjakabi romot eddig elhanyagolta a régi kezelője. Most a művelődési ház felügyelete alatt áll, szeretnék komoly idegenforgalmi hellyé kiépíteni. A helyreállítás már elkezdődött, terveznek panziót, kiállítótermeket, kiszolgáló egységeket, s helyet adhatnak majd különböző alkotótáboroknak is. Sehogy mi a legközelebbi cél? Kérdésemre a művelődési ház igazgatója Hász Mihály felel: — Július 19—25-e között a Magyar Állatkértek Szövetségével közösen Keszthelyen az Ifjúsági Parkban és hozzá tartozó létesítményeiben rendezzük meg a Balaton-parti kisállattenyésztők és állatkerti állatok bemutatóját. Innen a bemutató Vonyarcvashegyre költözik, ahol 26—29 között tekinthető meg. Ezeken a rendezvényeken bemutatásra kerül a kiste- nyésztők, hobbitenyésztők állatállománya (díszmadarak, díszmacskák, díszgalambok, haszon- és díszbaromfiak) az állatkertekből pedig (Budapest, Pécs, Veszprém) kisragado- zók, nagyragadozók, hüllők, víziszárnyasok láthatók majd. Gyermekeknek pónilovaglás is lesz. A rendezvény színvonalasabbá tételére biztosítja a szombathelyi tsz cserepes virágait, amit a helyszínen meg is lehet vásárolni. Videokivetítőn ismeretterjesztő filmeket tekinthetnek meg az érdeklődők. Kistermelők bemutatója Kistermelők részére idén is megrendezzük a megyei kertbarátbemutatót és -versenyt, amely az idén Nagyatádon lesz. Itt a kertbarátok és termelő cégek termékeit mutatjuk be, s részt vesz néhány nagyvállalat is, akik növényvédő szerek gyártásával foglalkoznak. — Ez igen gazdag kínálat! Kik a támogatók? — Az élelmiszeriparral foglalkozó cégek, a gabona és a malomipar, az Agroker, a Somogy Megyei Zöldért, a Tejipari Vállalat... — Hogyan tartják a kapcsolatot azokkal a kistermelőkkel, akiknek terményei, állatai részt vesznek a bemutatókon? Díszmadarak — A szakkörökre épülnek ezek a kiállítások, ehhez csatlakozik még egy-két tenyésztő. — Mit terveznek még? — November 16—18 között a Kilián Művelődési Házban kerül sor a XII. Nemzetközi Díszmadár Kiállításra. Ezt össze szeretnénk kötni az Erzsébet és Katalin napi virágvásárral. Tóth Kriszta Antik kincsek a szemétben Római kori szobortöredékekre, valamint pun, római és középkori kerámiák tömegére bukkantak egy Cagliari melletti szeméttelepen az elmúlt két évtized építkezéseiből származó hulladékhalmok között — közölték a szardíniái hatóságok. Olaszországban mindennaposak az illegális ásatások és a műkincslopások. Olyan is megtörtént, hogy egy régen meghalt műkereskedő házának lebontásakor találtak befalazott kincseket. Először történt azonban, hogy az itáliai múlt értékes darabjai a szemétdombra kerültek. Az érzés elmúlik Kaposvári színészek — Be- zerédi Zoltán, Csákányi Eszter, Lázár Kati — szerepelnek ma este a televízió 1. programjában: ,,Az érzés elmúlik... vagy megmarad” című műsorban — amely 20.05-kor kezdődik — Brecht-Weill, Kander-Ebb zenés játékaiból adnak elő részleteket. A A két különc: Ady József és Csorba Simon Rendhagyó képzőművészeti tárlat előkészületei kezdődtek meg a hét végén a Somogy Megyei Múzeumban. Az Erdélyből áttelepült Ady József és a Kaposváron nevelkedett Csorba Simon közös élményből született képeit először láthatja a hazai közönség. A Balaton északi partja fölött, Köveskál és Zánka szomszédságában egy sajátos bazaltképződményt neveznek Hegytünek — innen ered a kiállítás címe is. A két festőnek zarándokhelye ez a természeti látványosság. Az ennek igézetében fogant műveket szerdától tekintheti meg a meghívó nélkül is várt érdeklődő. Ady József a szilágysági Ady- ág fiatal hajtása. — Debreczeni László iparművész, Kóos Károly építész szellemi örököse bogozta ki, mily ágon kötődöm az Ady-csa- ládhoz. A szilágyságban a legismertebb Ady Béla, kalotaszegi lelkésztől gyökereztethető az én családfám. Csíkszeredán él Agy Ernő, nyugalmazott építész, ö is ehhez az ághoz tartozik. Ady Árpád iparművész Marosvásárhelyen. — Az Ady név mit jelent önnek? — Az ősök nyomasztják az utódokat. Különösen, ha az illető művész, mint jómagam is. Éppen ezért sosem foglalkoztam különösképpen a családi Hegytű képekben hagyományokkal. Ady Endre verseit természetesen szívesen olvasom. Ám sosem volt kenyerem, hogy belőle éljek... — Csorba Simonnal miként hozta össze a sors? — Az év elején települtem át. A váci grafikai műhelyben ismerkedtünk meg, azóta együtt dolgozunk. Erdélyből úgy jöttem át, hogy még festéket sem hoztam magammal. Csorba látott el minden szükséges eszközzel, hogy dolgozhassam. Csorba Simon különcsége szinte vonzotta, hogy együtt alakítsák ki festői programjukat. Sajátos „festőszektát" hoztak létre. — Kaposváron érettségiztem. Az x-es káderek hányattatott sorsát éltem át. Mielőtt fölvettek az állatorvosi egyetemre, a Nagyberekben dolgoztam. Kanász volt az első foglalkozásom. Kacskaringós pályámat az orvostudományi egyetemen folytattam, ott döntöttem el, hogy festő leszek. Mesterem Martyn Ferenc volt. Sokat tanultam még Schwierkievicz Róberttól, aki szintén kaposvári. Az orvostudományi egyetemen Barcsay Jenő anatómiakönyvéből tanultam és vizsgáztam Szentágothay professzornál. Nagyon büszke volt rám Barcsay mester, akivel Szentendrén ismerkedtem meg. Én vagyok az egyetlen olyan tanítványa, akit ugyan nem tanított a képzőművészeti főiskolán, mégis „belőle vizsgáztam” — emlegette. A különc festő nagynéha fölkereste Kaposvárt, innen régebbi ismerettségünk. Ám első kiállítását most rendezi gyerekkorának színhelyén. Aki segítségére van, nem más, mint Martyn Gizella, Martyn Ferenc testvérbátyjának, Martyn Ró- bertnek a lánya. Lám-lám, nem is olyan kuszák azok a szálak, amelyeket Csorba Simon szövöget; az egykori mester szelleme is jelen van a megyei múzeum falai között rendezett kiállításán. Horányi Barna Kiállítás meghívó nélkül Két dió Meghalt Anyám, és rám hagyta az örökséget: két diót. Ennyit hagyott maga után, több semmit. Szorongatom a két diót a markomban, s arra gondolok: gazdag vagyok. Hadd higgye a világ, hogy ez a két dió nem érték, hadd higgye, hogy semmim sincs, elég, ha én tudom, minek lettem a birtokosa. Mert nem két közönséges diót tartok a tenyeremen, hanem valami olyasmit, mint a tündérek varázsdiója, amit bajban a hátad mögé dobva megmenekülsz. Anyám vagyonát tartom a markomban. Kis helyen elfér, mégis egy világot jelent. Ő nem szerzett vagyont, ez minden érték, ami a tárgyi valóságból osztályrészéül jutott. S a valóságban ez a két dió is szellemi jellegű. Ezt a két diót mindenhová magával vitte. Még az onkológiai osztály kis kórtermébe is. Áz éjjeliszekrénye fiókjában őrizgette. Ha csakis az ő számára jelentett volna értéket, eltemettem volna Vele együtt. De ez a hagyaték immár nemcsak az Övé. Mert a hagyaték nem más, mint Móricz Zsigmond két diója. Azon a diófán termett, amit ő ültetett saját kezével leányfalusi kertjében. Móricz Virágtól kapta Anyám. Mert az én anyám Móricz Zsigmond világában élt: minden sorát olvasta — s mindazt, ami róla megjelent. Egy akadémiai szintű Móricz-kutató nem ismerhette volna jobban ezt a világot, ami épp olyan teljes és mély, akár maga az élet. Halála előtt mintegy hat esztendővel elvitték magukhoz a testvérei. Akkor már nehezen járt. Az volt a kívánsága, hogy vigyék el Leányfaluba. Látni akarta Móricz Zsigmond házát. Hogy milyen bensőséges beszélgetés folyt le Móricz Virág és Anyám között, most már csak a még élő, másik féltől tudhatnám meg. A testvérek mesélték: amikor elbúcsúztak, Móricz Virág megcsókolta a kezét. Hát ilyen dió ez az én örökségem. Miután Anyámat hazahozták a testvérei, többé nem volt hajlandó elhagyni a házat. A lakásban jött-ment, matatott, s bár panaszkodott néha arra, hogy sokat van egyedül, soha többé nem volt hajlandó kilépni belső világából. A külvilágban nem volt több elintéznivalója. Fekete kabátom zsebében volt a két dió a temetésen. Abba kapaszkodtam, meg egy feketerigó égnek feszülő, szabad szárnyalásé trilláiba, ami szebb volt minden gyászbeszédnél. De nem voltam képes a göröngy helyett a mélybe dobni a két diót, Móricz Zsigmond két dióját. Fél évig töprengtem, mi legyen a diók sorsa. Aztán rájöttem: nem is a diók sorsán, hanem a magamén törtem a fejem. Előbb szerettem volna elültetni őket. De ha Anyám sírjára ültetem, amikor majd rám kerül a sor, kegyetlenül ki fogják vágni az esetleg születendő két diófát. Akárhová nem ültethetem őket. S ha el is ültetem, ki fogja tudni, mit jelent az a két csemete, amely belőlük születik? így inkább megőrzőm őket. A markomban szorongatom a két diót, párnám alá rejtem éjszakára, s mikor eljön az ideje, a lelkembe ültetem el. Hadd fonják be egész bensőmet gyökereik, hadd lombo- sodjanak, izmosodjanak gondolataimban, képzeletemben, s kössenek engem végérvényesen ahhoz a valósághoz, ahhoz a hivatáshoz, amit Anyám hagyott rám. Domokos Eszter
