Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)

1990-07-09 / 64. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. július 9., hétfő i h iv l. I * Fidesz-kongresszus Költségvetés már van, végleges alapszabály még nincs A Fidesz szombati küldött- közgyűlésén a részt vevők jóvá­hagyták a költségvetést, és részben elfogadták a párt új alapszabályát. A tanácskozá­son — amely a Fidesz III. kong­resszusának folytatása volt — döntés született arról is, hogy a végleges alapszabály elfoga­dására csak az önkormányzati választások után kerül majd sor. A nagyszámú módosító ja­vaslat miatt eleve várható volt, hogy az új alapszabály elfoga­dása hosszabb procedúrát igé­nyel majd. Ennek ellenére a ter­vezet számos fejezetében sike­rült megegyezésre jutniuk a küldötteknek. így elfogadták a kongresszusról szóló részt, amelynek értelmében a Fidesz kongresszusai továbbra is nyi­tottak maradnak minden fiatal demokrata számára, ám csak a küldötteket illeti meg a szavaza­ti és a tanácskozási jog. Ugyancsak elfogadták a man­dátum-, a számvizsgáló és az etikai bizottság felállítását. Döntés született az országos tanács felépítéséről is. Eszerint a jövőben a Fidesz országos tanácsába a főváros 8, a me­gyék 2—2 küldöttet delegálnak a két kongresszus közötti idő­szakban. Az OT munkájában részt vesznek majd a választ­mány és a parlamenti képvise­lőcsoport tagjai, a területi koor­dinációs irodák vezetői, vala­mint a Fidesz hivatalának veze­tője. A küldöttközgyűlés elsöprő többséggel erősítette meg tiszt­ségükben a választmány tag­jait, akiket egy hónappal ezelőtt választott meg a III. kongresz- szus. A megerősítésre azért volt szükség, mert a Radikális Frakció küldötte úgymond bi­zalmatlansági indítványt tett a választmány ellen, kifogásol­ván, hogy a testület „hatalom- koncentrációt" valósít meg. Miután a „bizalmatlansági indít­vány” konstrukciója nem szere­pel a Fidesz szervezeti és mű­ködési szabályzatában, Fodor Gábor, a választmány tagja kért a testület nevében bizalmi sza­vazást. Ennek eredménye azt igazolta, hogy csupán egy törpe kisebbség bizalmatlan a vá­lasztmánnyal szemben. A ta­nácskozáson egyébként bebi­zonyosodott, hogy mind a Fi­desz parlamenti képviselői, mind a júniusban „hivatalba lépett” választmány — amely­ben négy régi választmányi tag és egyben országgyűlési képvi­selő kapott helyet —, élvezi a tagság által választott küldöttek bizalmát. Ülést tartott az MSZP Országos Választmánya A Szocialista Párt — amely a márciusi választásokon legitim parlamenti párttá vált—mint poli­tikai szervezet még formálódó­ban van. Nem fejeződött be a volt állampárt „szanálása” sem — hangzott el az MSZP szombaton tartott választmányi ülésén. A pártnak arra kell törekednie a jö­vőben, hogy megőrizze, sőt, of­fenzív politizálással gyarapítani tudja több mint félmilliós szavazó­táborát, és érdemben képviselje a felvállalt szociáldemokrata érté­keket — hangsúlyozta Szekeres Imre, a szocialisták országos tit­kára. Kifejtette, hogy a kormány­zat szociális érzékenysége gyen­ge, valódi kormányzati lépéseket gyakran „pótcselekvéssel” he­lyettesít. Szekeres Imre részlete­sen szólt az őszi önkormányzati választásokról is. Kifejtette, hogy a „múlt” várhatóan továbbra is meghatározó szerepet játszik majd a pártok közötti küzdelem­ben, így számítani kell arra, hogy a Szocialista Párt pozíciói nem javulnak. Ez azonban nem zárja ki a taktikai jellegű együttműködést, helyi szinten bármely politikai párttal vagy politikai-társadalmi közösséggel szövetséget köthet­nek. Vitányi Iván, az MSZP választ­mányának elnöke arról szólt, hogy a népszavazás ügyét nem lehet olyan akciónak tekinteni, amelynek során a Szocialista Párt revansot vehet más politikai pártoktól. Az SZDSZ múlt évi népszavazási akciója során ugyanis a szabad demokraták po­litikai tevékenységük felfelé ívelő szakaszában voltak. A párt jövő­jével kapcsolatban hangsúlyozta: eljött az ideje annak, hogy a Szo­cialista Párt valódi programpárttá váljon. A választmány még nem nőtt fel a párton belüli parlament szerepéhez, az elnökség azon­ban már a párt kormányaként te­vékenykedik. A párt egyes testü­letéi között az ügyrendi rivalizálás helyett jó együttműködésre lenne szükség — húzta alá. A vitában Jánosi György, az MSZP alelnö- ke aláhúzta, hogy a kormánypár­tok nagy része — különösen a földkérdés és az önkormányza­tok ügyében — kétarcú politikát folytat. Miközben a parlament őszig megerősítette a tanácso­kat, helyi szinten a kormánypár­tok képviselői a tanácsok munká­jának nehezítésére törekszenek. Ugyanez a helyzet a földdel kap­csolatban: miközben a Parla­mentben folyik a földtörvény mó­dosítása, a kormánypártok képvi­selői vidéken földfoglalásra bíz­tatják a helyi lakosokat. Szűrös Mátyás szerint a legnagyobb kor­mánypárt — a legnagyobb ellen­zéki párttal kötött paktuma révén — gyakorlatilag szavazógépet működtethet a Parlamentben, az SZDSZ pedig kvázi kormánypárt­ként lép fel a kérdések egy részé­ben. A választmány jóváhagyta, hogy Bihari Mihály legyen a Tár­sadalmi Szemle új főszerkesztő­je, és arról is döntött, hogy egy önálló alapot hoznak létre az el­méleti folyóirat finanszírozására. Az Ezüst Rózsa Angol—Magyar Kft. értesíti a kedves ügyfeleit és leendő partnereit, hogy Budapest XIII. kér., Radnóti M. u. 5—7.sz alatti nagykereskedelmi raktára július 1-jétől szombat—vasárnap is nyitva tart reggel 9-től délután 14 óráig. A nagyraktárban vásárolhatók, és megtekinthetők Angliából származó áruink: gyönyörű és híres angol és francia kozme­tikumok, készség- és fantáziafejlesztö ügyes gyermekjáté­kok, szexis fehérneműk, exkluzív alkalmi ruhák és a legfino­mabb trópusi szárított gyümölcsök és mogyorófélék. Minden kiskereskedőt szeretettel vár az igazgatóság. Izraeli támadás Csatatér békeidőben Helyszíni bejárás a Kiskunsági Nemzeti Parkban Heves légitámadást intéztek vasárnap izraeli harci gépek a Hezbollah nevű szélsőséges Irán-barát iszlám szervezet dél­libanoni állásai ellen. Hat va­dászgép rakétákkal lőtte két fa­luban az iszlám erőket. A jelen­tések szerint a Hezbollah egyik fő harcálláspontját érte a pusz­tító erejű légi rakétatámadás. Eddig négy sérültről érkeztek hírek s szemtanúk szerint a támadásban megsemmisültek Katonák és rendőrök vasár­nap lezárták a járókelők elől azt a tiranai utcát, ahol a legtöbb külképviseleti épület áll és biz­tosítják a missziók — közöttük a magyar nagykövetség — nyu­galmát. Ezáltal a menekültára­datnak is véget vetettek — kö­zölte az MTI telefonon feltett kérdésére Kornidesz Mihály nagykövet. Egyes diplomáciai hírforrások 600 főnyi karhata­lom bevetéséről tudnak. Koráb­ban az albán katonák és rend­őrök szemet húnytak a tömeges szökések fölött, ami viszont szinte elviselhetetlen körülmé­nyeket teremtett a menekültek­kel zsúfolt képviseleteken. Az MTI bonni tudósítója Hans- Dietrich Genscher külügymi­niszternek a hesseni rádióban vasárnap elhangzott nyilatko­zatára hivatkozva arról tájékoz­tatott, hogy egyedül az NSZK nagykövetségén háromezerre emelkedett a menekült albánok száma. Kornidesz nagykövet elmon­dotta még, hogy a magyar misz- szión lévő negyven menekült ki­töltött útlevélkérő űrlapjával a magyar fél már bejelentkezett az illetékes hatóságoknál és jel­zésre várnak, hogy az iratokat — az ígért feltételek szerinti in­tézkedés reményében — eljut­tathassák. Az eseményekhez tartozik, hogy kemény hangú kommen­tárt tett közzé vasárnap az ATA albán hírügynökség. — Bizo­nyos országok — állítja — bru­tálisan beavatkoznak Albánia belügyeibe azzal, hogy megen­gedik nagykövetségeiken al­Árvíz Indiában A két napja tartó felhőszaka­dás hatalmas árvizet idézett elő az indiai Rádzsasztán állam­ban. A hatóságok csapatokat vezényeltek az amúgy sivata­gos államba, amelynek sok tér­ségében az épületeknek csak a teteje látszik ki az áradatból. A katasztrófa mérlege eddig 74 halott. Csaknem százezren maradtak fedél nélkül. a Hezbollah helyi állásai. Az iszlám szervezet rádiója azzal vádolta a rivális síita Amal-moz- galmat, hogy annak egységei szintén lőtték a Hezbollah pozí­cióit az izraeli támadás idején. Az izraeli hadsereg szűksza­vú közleményben ismerte el az akció tényét. Ez volt a tizenket­tedik ilyen izraeli támadás liba­noni célpontok ellen ebben az évben. bán állampolgárok tartózkodá­sát, jóllehet az albán állampol­gároknak országuk büntetlen­séget ígért. A kommentár szer­zője (vagy szerzői) csodálkoz­nak azon, hogy miért maradnak még mindig albánok a külföldi követségeken, hiszen az albán Népi Gyűlés elnöksége szom­baton dekrétumban biztosította őket arról, hogy nem fogják fele­lősségre vonni őket tettükért. Az ATA megjegyzi, hogy a kül­föld beavatkozása az albán bel- ügyekbe megengedhetetlen és büntetendő. „Albániában az albánok az egyedüli urak, nem olyan ország ez, amelyre külső akaratot lehet kényszeríteni” — így az ATA. Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár vasárnap Staffan de Mistura személyé­ben svéd megbízottat küldött Albániába azzal a feladattal, hogy segítsen megoldani a nagykövetségek válságát. Pérez de Cuellar vasárnap Genfben kijelentette: reméli, hogy sok albánt távozni enged országa, ám az lenne a kívána­tos, ha többségük hazájában maradna családjával együtt. Mistura, aki Afganisztánban szolgálja az ENSZ politikáját, két-három napon belül vissza­tér a főtitkárhoz, hogy beszá­moljon az albán helyzetről. El­mondta: követe arra nem kapott megbízatást, hogy a helyi ható­ságokkal tárgyaljon. Az ügyet Albániának, illetve ama orszá­gok kormányának kell rendezni, amelyek nagykövetségein a legtöbb menekült van. Mistura csupán segíteni próbál — mon­dotta az ENSZ-fotitkára. Irán — újabb földrengés Újabb erőteljes földrengés ráz­ta meg pénteken éjszaka Irán északnyugati térségét, két héttel az után, hogy 40 ezren haltak meg ugyanitt az ország újkori tör­ténetének eddigi legsúlyosabb természeti csapása következté­ben. Az ÍRNA iráni hírügynökség szerint a mostani rengés erősé­ge elérte a Richter-skála szerinti hatos fokozatot. Harmincmillió forintos kárt föltételeztek, ám csupán az utóbbi fél évtizedben ennek sokszorosa keletkezett a Kis­kunsági Nemzeti Park európai hírű ősborókásában az itt állo­másozó szovjet csapatok had­gyakorlatai nyomán. Erről a helyszínen tájékoztatták pénte­ken a sajtó képviselőit, akik vé­gigkísérhették a Honvédelmi Minisztérium és a Környezetvé­delmi Minisztérium illetékesei­nek terepszemléjét a bócsai és orgoványi határban. A bejárá­son részt vettek a Kiskunsági Nemzeti Park szakemberei és a Szabad Demokraták Szövetsé­gének néhány képviselője, köz­tük Demszky Gábor. A Kiskunsági Nemzeti Park több mint egytizedén, három­ezer hektárnál nagyobb terüle­ten volt tapasztalható nagyfokú környezetszennyezés, környe­zetkárosodás. A szovjetek a ki­jelölt lőtéren kívül, annál leg­alább háromszor nagyobb terü­letet használtak. Számukra nem engedélyezett természet- védelmi tájakon törtek utat, dó- zeroltak el buckás erdőket, illet­ve emeltek máshol hegynyi dombokat. A terepen tonna­szám szétszórt szemétben föl nem robbant lőszer is van; a szemle résztvevői különösebb keresés nélkül, a lőtéren kívül találtak tüzérségi gyújtószerke­zeteket. Mint arról a jelenlévők meggyőződhettek: a bejárás napján a szovjet katonák is megkezdték a tisztogatást. Ami különösen aggasztó, hogy nem lehet tudni, mi van az eldózerolt felszín alatt, a lebetonozott he­lyeken. Tájvédelmi, természetvédel­mi területen nincs helye lőtér- nek, katonai objektumnak. Ezt jelentették ki egybehangzóan Demszky Gábor, Miklós Gyula ezredes, a Honvédelmi Minisz­térium és Illés Zoltán államtit­kár, a Környezetvédelmi Mi­nisztérium képviseletében. Az újságírók'hallhatták, hogy erről a területről a szovjet csapatok várhatóan szeptemberig kivo­nulnak; ezt követően kezdődhet el a terület teljes átvizsgálása. A térségben egyébként a Magyar Honvédség is gyakorlatozott, a hazai katonai rendszabályok azonban más jellegűek, nálunk még az üres töltényhüvelyeket is össze kell szedni és el kell azokkal számolni. Ettől függet­lenül a jövőben magyar katonai lőtérnek sem lesz helye ezen a területen. A mentesítési munkákat a szovjet csapatok által kiürített valamennyi területen az USA- beli Martech cég vállalta, amelynek megbízottja, Gere Ádám, szintén részt vett a bejá­ráson. Ez a vegyes vállalat már gyakorlatot szerzett környe­zetszennyezett területek men­tesítésében, az amerikai kato­nai támaszpontok felszámolá­sánál is. A közelmúltban Csehszlovákiában kezdték el két terület veszélyforrásainak feltárását, Magyarországon pedig a jövő héten Veszprém­ben fognak hozzá a szovjet csapatok által kiürített területek megtisztításához. A Veszprém­ben keletkezett kár felmérése már megtörtént: hozzávetőleg egymillió dollárba került a mun­kálatok elvégzése, a vízbázist veszélyeztető szennyezett talaj átmosása, illetve a talajcsere. ^ Kiskunsági Nemzeti Park bócsai és orgoványi részén, azaz a szovjet alakulatok által használt területeken egyébként a magyar szakértői bizottságok már hónapok óta járják a tere­pet, tárgyaltak a szovjetek kép­viselőivel is. A megbeszélések nyomán s szovjet hadsereg megkezdte a nagytakarítást — több kocsi szemetet már el is vittek —, a magyar természet- védelmi őrök által felvett video­felvételek azonban bizonyítják azt a sajnálatos tényt, hogy a szovjet katonák, minden bizon­nyal feletteseik tudta nélkül, az egyik helyről felszedett szeme­tet, amelyben robbanóanyag is lehet, máshol elássák. A ma­gyar kormány illetékesei a kö­vetkező tárgyalások során hangsúlyozottan kérni fogják s szovjet féltől, hogy a továbbiak­ban ezeken a területeken ne dózeroljanak, ne betonozza­nak, ha már nem tudják meg­nyugtatóan elvégezni a terep biztonságos megtisztítását, akkor ne okozzanak újabb káro­kat. A szemlén jelenlévő minisz­tériumi képviselők hangsúlyoz­ták azt is, hogy a természetvé­delmi területen keletkezett ká­rokat, a pótolhatatlan természe­ti értékek megsemmisülését a csapatkivonásokkal kapcsola­tos elszámolásnál mindenkép­pen figyelembe kell venni. Lezárták a tiranai diplomáciai negyedet A KAPOSHÚS KFT. alábbi lenyomatú bélyegzője elveszett, használata július 4-től érvénytelen: KAPOSHÚS KFT., KAPOSVÁR ADÓIG. SZ.: 10321661-2-14 OKHB: 390-10748 4 (3461)

Next

/
Thumbnails
Contents