Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)

1990-07-28 / 81. szám

I. évfolyam, 81. szám Ára: 5,30 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1990. július 28., szombat MARATONI KORMÁNYÜLÉS — HAJNALI EGY ÓRÁIG Áremelés, új törvénytervezetek Ismét létre kell hozni a vállalati tanácsokat — Nyolc régebbi szervezetet elszámoltatnak — A kormányszóvivő sajtótájékoztatója Sajtótájékoztatót tartott teg­nap a Parlamentben László Ba­lázs kormányszóvivő. Elmond­ta, hogy a kormány csütörtökön délelőttől hajnali egy óráig ma­ratoni gyűlést tartott. Ám még­sem ez a tény, hanem az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium tájékoztató anyaga keltette föl a jelen levő újságírók érdeklődé­sét. Augusztus 1-jétől átlagosan 29,7 százalékkal emelkedik a háztartási energiahordozók fo­gyasztói ára. Kardos Antalné, az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium szóvivője elmondta: az áremelést a gazdaság meg­bomlott egyensúlyi helyzete, a költségvetés pozíciójának javí­tása, az energiagazdálkodási szempontok, illetve a kormány­nak a nemzetközi pénzügyi szervezeteknél vállalt kötele­zettsége teszi szükségessé. Ezzel az áremeléssel jelentő­sen csökken a háztartási ener­giahordozók támogatása. A szóvivő tájékoztatása sze­rint a különböző szénfajták fo­gyasztói ára átlagosan 45 szá­zallékkal drágul. Ezen belül öt árkategóriát alakíttotak ki, á mi­nőségi szempontok alapján. A mecseki brikett ára például mázsánként 116,20-ról emel­kedik 155 Ft-ra, egy mázsa tűzi­fa 168-ról, 218,40-re emelke­dik, Egy liter háztartási tüzelő­olaj ára 9,20 helyett 11 forint lesz; a vezetékes gáz átlagosan 26,9 százalékkal drágul. Az ár­emelés az eddig kedvezmény­ben részesülő településeken meghaladja a 30 százalékot. A nappali villamos energia díja Budapesten és néhány ki­emelt városban 44,1 százalék­kal, az egyéb városokban 19,5 százalékkal növekszik. A köz­ségekben változatlan marad a díjszabás. (Ezzel végre pont került a város és a falu eltérő díja miatti vitára.) Az éjszakai áram díja országosan egysége­sen 44,4 százalékkal nő. A távhőszolgáltatásban az áremelkedés 42 százalékos lesz. Ezzel azonos mértékben, tehát 42 százalékkal növekszik a melegvíz díja is. Az eddigi köbméterenkénti 22,20 helyett 31,50 Ft-ot kell fizetni. A. kormányszóvivő tájékoz­tatta az újságírókat arról is, hogy a kormány csütörtöki ülé­sén meghallgatta a készülő ver­senytörvényről, ártörvényről és a kartellhivatalról szóló előze­tes beszámolót. A tervezet sze­rint az eddigi kusza szabályo­zás helyett átfogó ártörvény lép életbe, s megalkotják a tisztes­ségtelen piaci magatartást tiltó törvényt is. (Folytatás a 2. oldalon) Hatpárti megegyezés az önkormányzati törvénycsomagról TÚLSÓK A „HA...” Nő a konvertibilis export Meghívták GATT főtitkárát Már nyílt titok—mondta Sza­bad György, az Országgyűlés megbízott elnöke tegnapi sajtó- tájékoztatóján, hogy a hat par­lamenti párt megegyezett az önkormányzati törvénycsomag főbb elveiben. Ennek eredmé­nyeként a jövő héten rendha­gyó ülésszak következik. Az Országgyűlés hétfőn 10 órakor plenáris üléssel kezdő­dik ugyan, de a képviselők csak rövid időszakra ülnek össze. Arról határoznak, hogy a mi­niszterelnök által beterjesztett a közszolgálati tájékoztatási esz­közök vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvényjavasla­tot sürgősséggel tűzzék-e napi­rendre, miként azt Antall József kéri a képviselőktől. Az ülés kezdetén dr. Horváth Balázs belügyminiszter beje­lentést tesz az alkotmány mó­dosításáról, a helyi önkormány­zatokról, illetve az önkormány­zati képviselők és polgármeste­rek választásáról szóló törvény- javaslatok átdolgozására. A plenáris ülés 14 órakor folytató­dik a parlamenti frakció állás­pontjának ismertetésével. Az országgyűlési képviselők ked­den és szerdán bizottsági ülé­seken vesznek részt. Az újabb plenáris ülést csütörtökön délu­tán tartják, s ha pénteken sem születik döntés, akkor hétfőn is ülésezik az Országgyűlés. (Munkatársunk telefonjelen­tése) — Nem akarom az önök ide­jét rabolni — mondotta dr. Ká­dár Béla, a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok minisztere azon a sajtótájékoztatón, ame­lyet tegnap délelőtt tartott a mi­nisztérium tanácstermében, s ahová érthető elfoglaltsága miatt késve érkezett. Kiderült, hogy az újságírók között előze­tesen szétosztott írásos anyag­hoz is későn jutott hozzá, így aztán a legtöbb — tegnap dél­utáni lap nem is arról írt, amit a miniszter mondott. A lapok a bulletinből dolgoztak. Valószí­nűleg azért, mert megérezték, hogy a miniszter kevés újdon­sággal szolgál. (Folytatás a 3. oldalon) A tömegturizmus felfalja a természetet NYILATKOZIK ROSTA SÁNDOR, A BIB FŐTITKÁRA A Balatoni, Intéző Bizottság első vezetőjét Horthy Miklós ne­vezte ki 1928-ban, s később is ragaszkodott ehhez a „munkál­tatói" joghoz. Ez azt látszik iga­zolni, hogy a szervezetnek va­lóban fontos szerepet szántak már annak idején is a Balaton területfejlesztési, idegenforgal­mi feladatainak koordinálásá­ban. „Némi megszakítás" után az 50-es évek második felében azonos elnevezéssel alakult újjá a bizottság. Első nekifutással elkészítet­ték a tó környezetének fejlesz­tési koncepcióját, az infrastruk­turális hálózat tervét, amely nemzetközileg is elismerést aratott. Némi iróniával most azt is mondhatnánk, hogy ez volt az „etalon", amelytől azután illett lelkesen eltérni, amelynek egyenes következménye lett a 80-as évek elejének katasztro­fális minősége. A 60-as években a politikai „aperitivek” által is gerjesztett nagy népi éhség szabályosan felfalta a balatoni telkeket, ame­lyekről szinte lefolynak a házak, villák. Azt hiszem, nem kell ecsetelni, milyen súlyos károkat okozott ez a túlzott építkezési láz — az infrastruktúra elmara­dottsága mellett—a környezet­ben. Amikor a tudósok végve­szélyt kiáltottak, végre megtet­ték az első intézkedéseket is a víz minőségének védelme ér­dekében. 1984-ben építési tilal­mat rendeltek el, módosították a mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodását, új szennyvíz- tisztító üzemeket kezdtek el építeni—foglalja össze röviden a néhány évtizedes balatoni történelmet Rosta Sándor, a BIB főtitkára, s mindjárt eloszlat egy tévhitet is: — A köztudatban az él, hogy a Kis-Balatont a Rákosi-érában csapolták le, holott erre a 20-as években került sor. A Zala folyót gátak közé szorították, s így a felgyorsult vízfolyás magával hordta az óriási mennyiségű hordalékot, szennyet. (Folytatás a 6. oldalon) ÍJÁSZBEMUTATÓ Japán és magyar íjászok tartottak bemutatót tegnap a ka- posméröi és kaposdadai dombok közötti pályán. Riportunk a 15. oldalon Sláger a Balatoni világos Esős napon ráérősen dolgoz­nak a szállítók a Nagykanizsai Sörgyár kaposvári kirendeltsé­gén. — Viszont ha kánikula van, tízezer láda sört is kiszállítunk! Ha az idő megváltozik, máris felére csökken a megrendelés — mondta Czimmerman Árpád telepvezető. Lassan egy éve lesz, hogy új helyükre, az Építők útjára költö­zött a sörgyár kirendeltsége. Az új telep területe tízszer nagyobb a réginél, a kapacitása pedig ötszöröse. A kaposvári kiren­deltség fő tevékenysége a pa­lackozás és a kiszállítás; ezt két műszakban végzik. A telepnek két saját teherautója van, és 25 maszek fuvarozóval van szer­ződésük. — A legnagyobb problémát a minőségi igényekkel való lépéstartás jelentette. A nyolc­napos Balatoni sör helyett pasztőrözéssel most már 20 napos eltarthatóságot tudunk biztosítani. A. létszámunk is nőtt: 50 helyett most 90 dolgo­zónk van. Sajnos, a többségük segéd- és betanított munkás. A 130 ezer hektoliter sör Kaposvárról Nagykanizsai Sörgyárnak 11 kirendeltsége közül — a létszá­mot és a termelési értéket te­kintve — mi a második legna­gyobb telep vagyunk. Évente 130 ezer hektoliter sört kell le­palackoznunk. — Milyen sört palackoznak önök? — Balatoni világost; ebből 7 ezer 500 ládával is elmegy egy nap, aztán Kárpátiát, Arany­ászt, Kinizsit. Ezek a mi termé­keink. Több sörgyárral van azonban cserékapcsolatunk a választék bővítése érdekében. Az életszínvonal csökkenésé­vel együtt a kereslet is megvál­tozott: 2—3 évvel ezelőtt a jó minőségű külföldi sörök iránt volt nagyobb az érdeklődés, most az olcsóbb fogy. — A boltokban levő válasz­tékra igazán nem lehet panasz. Dobozos, olcsó, drágább van bőven, bár néha meglepő, hogy ugyanaz a fajta sör akár 4—5 forinttal is drágább az egyik boltban, mint a másikban... — Szabadáras termék, és mindenki annyiért adja, ameny- nyiért akarja. A Kaiser sör aján­lott ára 46 forint, a Somogy Áru­házban 49 forintért láttam; a különbözet a bolt haszna. A vá­lasztékról is a bolt gondoskodik; kft.-k, magánszemélyek vállal­ják a lebonyolítást. Mi is szállí­tunk az Alföldre is. Az árnak azonban mindenképpen tük­röznie kellene, hogy ha helyben készül és kevesebb vele a költ­ség. — Hallottam, hogy üveg­gondjaik vannak... — Igen, a tokodi üveggyár csak decemberre vesz föl ren­delést. Ezért több műszakot le kellett állítanunk üveghiány miatt. Remélem, változások lesznek majd e területen is. Egy magyar származású ausztrál üzletember érdeklődik a Nagy- kanizsai Sörgyár és kirendelt­ségei iránt. Ha az „üzlet” össze­jön, talán a nagymértékű fej­lesztéssel is javul majd a minő­ség. H. I.

Next

/
Thumbnails
Contents