Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)
1990-07-05 / 61. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. július 5., csütörtök Rendkívüli ülésnap az Országgyűlésben (Folytatás az 1. oldalról.) Szabad György megbízott házelnök szerdán nem sokkal 14 óra után megnyitotta a parlament rendkívüli ülésnapját. A megjelent 227 képviselő folytatta a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját. Balás István (MDF), az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a módosító javaslatok az aláírások gyűjtésével kapcsolatban tartalmaznak szigorítást, nevezetesen a javaslatot tevők tiltott tevékenységnek kívánják minősíteni a munkahelyi aláírásgyűjtést. Ezt a bizottság támogatja, akárcsak azt, hogy az ily módon gyűjtött aláírás érvénytelen. Nem támogatja viszont a bizottság azt a javaslatot, miszerint a munkahelyi aláírásgyűjtés vétség, és egy évig terjedő szabadság- vesztéssel büntetendő. Kósáné Kovács Magda (MSZP), Horváth József (MDF) amellett foglalt állást, hogy a munkahelyen valóban korlátozni kell az aláírásgyűjtést, azonban visszaélés esetén elegendő a szabálysértés, azon belül pedig annak legsúlyosabb tétele, a húszezer forintos pénzbüntetés alkalmazása. Kőszeg Ferenc (SZDSZ) azonban hangsúlyozta: csak a vétségi alakzat ad jogi garanciát a visszaélések elkerülésére, hiszen azok a szervezetek, amelyek például fizetett hirdetésekben szólítanak fel a népszavazásra, könnyedén kifizetnék a húszezer forintos bírságot. Ugyancsak vita bontakozott ki a népszavazás időpontját, illetve létjogosultságát illetően. Szokolay Zoltán (MDF) javasolta, hogy a „kezdeményező” MSZP és MSZMP járuljanak hozzá a népszavazás költségeihez. Király Zoltán (független) reflektálva az elhangzottakra, egyhavi képviselői tiszteletdíját ajánlotta fel, mondván: éppen ő volt az egyik kezdeményező. Munkahelyen nem Szünet után a képviselők a módosító indítványokról szavaztak. Vastagh Pál (MSZP), valamint Fodor István és Király Zoltán független képviselők javaslatait nem fogadták el. Kőszeg Ferenc módosításai közül kettőt — azt, hogy nem gyűjthető aláírás munkahelyen és munkaviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben; valamint hogy a tilalom megszegésével gyűjtött aláírások érvénytelenek — igen, egy indítványát azonban nem támogatták. Elfogadták viszont Horváth József (MDF) módosító javaslatát, miszerint, aki tiltott helyen gyűjt aláírást, húszezer forint pénzbírsággal sújtható. A képviselők ezután a már jóváhagyott módosításokkal együtt 258 igen, 23 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellet elfogadták a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény módosítását. 2 paragrafus 10 perc Az országgyűlési képviselők választásáról szóló, törvény megvitatásával folytatódott az ülésszak. A módosító javaslat két paragrafust érint mindösz- sze. Az egyik arra vonatkozik, hogy a választások törvényes, ugyanakkor gyors lebonyolítása megköveteli: a választási szervek tagjainak a száma mindig elérje a törvényben meghatározott legalacsonyabb számot. A választási szervek tagjainak megbízatása azonban többféle ok miatt megszűnhet, és ez a választáskor megakadályozhatja működésüket. A kiesett tagok pótlásáról a törvény szerint eddig csak a tanácstestület dönthetett. Célszerű a gyakrabban ülésező végrehajtó bizottságot is felhatalmazni a választási szervek kiegészítésének jogkörével. A másik eleme a módosításnak arra vonatkozik, hogy a rendkívül költséges szavazatösszesítő számítógépes rendszert egyszerűbb módszerrel válthassák fel. A módszer eldöntésére a belügyminiszter kapna felhatalmazást; közvetlenül a választást megelőzően rendeletben állapítaná meg a szavazatösz- szesítés módszerét. A beterjesztett törvényjavaslathoz az MSZP parlamenti csoportja nyújtott be módosító indítványt, amely lényegileg azt szorgalmazta, hogy a szavazás napján az állandó lakóhelyüktől távol lévő választópolgárok postai úton is beszerezhessék az ideiglenes lakóhelyükön, illetőleg tartózkodási helyükön a szavazáshoz szükséges igazolást. A vita szokatlanul rövid ideig, alig több mint tíz percig tartott, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság nem támogatta a módosítást, s Horváth Balázs belügyminiszter is fenntartotta a kormány nevében az eredeti előterjesztést. A törvényjavaslatot elfogadták. Képviselői leckék Ezután az Országgyűlés 200 támogató, 19 elutasító szavazattal, 12 tartózkodás mellett határozott arról, hogy 1990. július 29-re, vasárnapra tűzik ki a köztársasági elnök megválasztásának módjával összefüggő népszavazást. Nem volt persze egyszerű e határozat elfogadásához eljutni, mert a vitában lényeges ellentétek mutatkoztak meg. A képviselők egymást idézték, egészítették ki, pontosították. Nem egyszer leckét adtak egymásnak alkotmánytanból, jogszabályismeretből, meteorológiai tudnivalókból, s ki-ki megmutathatta az időszerű mezőgazdasági munkákban szerzett jártasságát. A sokszereplős vitát Balás István bizottsági előadó nyitotta, aki bejelentette, hogy egyik módosító indítványt sem támogatják. Többen felhívták a figyelmet arra is, hogy a decemberi időpont a jelenleg hatályos törvénnyel ellentétes, hiszen az rögzíti: az országos népszavazást az elrendelésétől számított három hónapon belül kell megtartani. Ugyancsak kivihetetlen az is, hogy szeptember -30-án legyen a népszavazás, hiszen azt egy ezen a rendkívüli ülésnapon elfogadott törvénymódosítás már lehetetlenné teszi. Mindezek ellenére mindegyik időpontnak voltak támogatói. A leggyakrabban az időjárás okozta kényelmetlenségeket hozták fel érvként a vitázók. A július 29-i nyári nap a szabadságolások, a forróság miatt kapott kritikát, a decemberi pedig a havazás, az ónoseső miatt alkalmatlan a népszavazás időpontjául. Ennél súlyosabb érvek is elhangzottak. Roszik Gábor (MDF) felszólította a Fodor—Király módosító indítványtevő párost, tüstént vonja vissza újabb módosító indítványát, ne játsszon több százezer ember aláírásában kifejeződő akaratával, az Országgyűléssel. Úgy vélte, hogy a népszavazásra semmi szükség. Kérdés és „magyarázat” Az MSZP-s Katona Béla hangoztatta: nem Göncz Árpád személye ellen irányul a népszavazás, inkább azért lenne fontos, hogy a számára az alkotmányban biztosított jogokat hatásosan, pártbefolyás nélkül tudja érvényesíteni. Az Országgyűlés határozata szerint állampolgári kezdeményezésre az Országgyűlés népszavazás megtartását rendeli el az alábbi kérdésben: „Kívánja-e Ön, bogy a köztársasági elnököt közvetlen módon válasszák meg?” A szavazólapon a kérdés alatt zárójeles magyarázat szerepel, amely rögzíti:,.(Igenlő válasszal elutasítja, nemleges válasszal mégerősíti az Országgyűlésnek ebben a kérdésben már meghozott döntését, mely szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja.)” E határozat egyébként a kihirdetés, azaz a Magyar Közlönyben való megjelenése napján lép hatályba. Az SZKP-kongresszus harmadik munkanapja Konzervatívok fölényben Acer bi Antall Józsefnél Antall József miniszterelnök szerdán a Parlamentben fogadta Angelo Acerbi címzetes érsek, apostoli nunciust. A találkozón felidézték Angelo Flottának, az utolsó Budapesten akkreditált apostoli nuncius- nak a háború alatt, a menekültek védelmében betöltött hő- * sies, történelmi szerepét. Megbeszélést folytattak a magyar egyházak helyzetéről, szociális szerepvállalásáról és a tulajdoni viszonyoknak a jövőbeni szerepvállaláshoz illeszkedő rendezéséről. A magyar kormányfő arra kérte a nunciust, hívja fel a Vatikán figyelmét a határainkon túl élő magyar kisebbségek sok helyütt nehéz helyzetére. ' Egyöntetű volt az a vélemény a tegnapi felszólalásokban, hogy az államelnöki és pártfőtitkári funkció összegyeztethető legyen. Mihail Gorbacsovot ajánlották főtitkárnak és síkra- szálltak a Politikai Bizottság megőrzése mellett. Mégis elutasították a hadsereg, az igazságszolgáltatás, a munkahelyek depolitizálásának gondolatát. A kongresszus szerdán a bányászküldöttek javaslatára felhívást intézett a szovjet szénmedencék dolgozóihoz, hogy tekintsenek el a július 11 -re tervezett munkabeszüntetéstől. Szorgalmazták, hogy a kormány a nyilvánosság előtt adjon számot a bányászokkal tavaly nyáron kötött megállapodás teljesítéséről. —A Szovjetunióban szükség van az elnöki hatalom megerősítésére — jelentette ki Borisz Gidaszpov leningrádi pártvezető, s javasolta egyfajta „meghatalmazott elenöki biztosok” intézményének létrehozását. Gidaszpov felszólalásában csaknem kizárólag a párt- és tanácsi szervek viszonyával foglalkozott. Úgy ítélte meg, hogy szorosabbra kell fűzni azok kapcsolatait, hiszen hasonló osztályok, bizottságok vannak a pártbizottságokon és ez a párhuzamosság szerinte nagyon is jó dolog. Nem mondta ki, de az SZKP föderatív párttá változtatását szorgalmazta felszólalásában Givi Gumbaridze grúz párt- és állami vezető. A köztársasági párt nevében síkraszállt a grúz államiság helyreállításáért, a politikai és gazdasági szuverenitás gyakorlati megvalósításáért, az önálló köztársasági pártok egyenjogú együttműködéséért, a közmegegyezés megvalósításáért a többpártrendszer körülményei között, a radikális gazdasági reformokért. — Nem helyénvaló az a felfogás, hogy a centralizmus konszolidál. Ezt a folyamatot csak az önállóság, a szövetség minőségi megújhodása szavatolhatja — mondta Gumbaridze. Jefrem Szokolov belorusz pártvezető egészen más oldalról közelítette meg a szövetségi rendszer, a föderáció megújhodását. Mérsékeltebb nézeteket hangoztatott és az egység megőrzését helyezte előtérbe. Ezt a nézetet osztotta Nurszul- tan Nazarbajev, a Kazah KP KB első titkára, a köztársaság elnöke. Szorgalmazta emellett, hogy az SZKP a munkásosztály pártjává nyilvánítsa magát, ugyanis a beszámolóban ennek kapcsán csak ködös megfogalmazások voltak. A szocializmus-ellenes erők előretörése kapcsán bírálta a párt vezetőit, így Vagyim Medvegyevet, főként a meghunyászkodó, „gyáva” ideológiai munkásokat, amiért defenzívába szorult a párt, nincs koncepciója, az ellenzék „nyugodtan mocskolhatja a leninizmust, s nincs, aki méltó választ adjon nekik”. Hazánkba érkeztek az avatás résztvevői Európa Ház Budapesten Magyarországra érkeztek az Európa Ház-avató résztvevői: a déli órákban 15 autóbusz gördült be a kópházi határállomásra, fedélzetén több száz fiatallal, aki a nyugat- és közép-kelet- európai országok új szocialista és szociáldemokrata baloldali szervezeteit képviseli a nemzetközi találkozón. A buszokról leszállva az osztrák és magyar határsorompó között élőláncot alkottak, hogy ezzel a gesztussal is kifejezésre jutassák: síkraszállnak az egységes Európáért, és azt a törekvésüket, hogy határtalanul akarnak élni a kontinensen. A Bécsből érkező delegációknak meleg fogadtatásban volt részük a magyar határon. A zászlókat, transzparenseket lengető fiatalokat néptáncosok köszöntötték. A házigazdák nevében Kiss Péter, a Budapesti Baloldali Ifjúsági Társulás elnöke fogadta a vendégeket, akik Kóp- házáról Csillebércre, az események helyszínére utaztak. Az egyhetes táborozást a bécsi ifjúsági szocialisták és a budapesti Baloldali Ifjúsági Társulás szervezte azzal a céllal, hogy elősegítsék az egyes országok baloldali mozgalmai közötti megértést és választ keressenek a globális európai problémákra. A rendezvény első három napjának színhelye Bécs volt, a július 7-ig tartó eseményeknek pedig Budapest ad helyet. Találkozó a szovjet nagykövettel Antall József miniszterelnök tegnap parlamenti hivatalában fogadta Ivan Aboimov szovjet nagykövetet, és megbeszélést folytatott vele a magyar—szovjet kapcsolatok helyzetéről és távlatairól. Az eszmecsere során hangsúlyozták, hogy a két kormány korrekt, jószomszédi viszonyra törekszik. Tisztában vannak azzal, hogy mivel mindkét gazdaság a mélyreható átalakulás állapotában van, az átmeneti időszakban mindkét részről komoly erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy a gazdasági kapcsolatok ne essenek visz- sza, Antall József hangsúlyozta, hogy Magyarországnak továbbra is érdekében áll a Szovjetunióval való együttműködés. OLASZOK KAPOSVÁRON (Folytatás az 1. oldalról) De van lehetőség közös munkára az idegenforgalomban, az oktatásban, a kultúrában és a sportban is. Közölte, hogy máris megállapodtak a kaposvári gépipari szakközép- iskolával a diákok cseréjében. Azt kérte, a somogyiak keressék őket konkrét ajánlatokkal. Dr. Gyenesei István visszatekintett az eddigi olasz—magyar kapcsolatokra és hangsúlyozta, ma is mindent megtesznek azért, hogy felgyorsítsák az együttműködést. Bizonyítja ezt többek között, hogy a megye több jelentős nemzetközi szervezetnek tagja. A tanácselnök messzemenően egyetértett azzal, hogy eljött a tettek ideje. Ez utóbbi csak akkor tölthető meg igazán tartalommal, ha kifejlődik az olasz és a magyar vállalkozók, üzemek stb. közötti konkrét együttműködés. Átadta a vendégeknek azt a kiadványt, amely felsorolja a somogyi lehetőségeket, továbbá felajánlotta, hogy ha az olaszok szakemberekből álló csoportot küldenek hozzánk, a tanács — főként vállalkozási irodájának közreműködésével —, segít kialakítani az egyéni vállalkozók és állami vállalatok, szövetkezetek együttműködését. Egyetértettek abban is, hogy a helyhatósági választások után ez a folyamat felgyorsulhat, hiszen majd az olasz megyékhez hasonlóan a somogyi önkormányzatokis alkothatnak saját törvényeket. Az eszmecsere mindvégig szívélyes hangulatú volt, az olaszok meghívták vendéglátóikat egy jelentős őszi vásárukra, és ugyancsak átadták azt a tájékoztatót, amely ötleteket adhat a közös munkára. A triesztiek a barátság jeléül átnyújtották megyéjük címerét dr. Gyenesei Istvánnak, aKi viszonzásul Somogy címerével kedveskedett. Az volt a benyomásunk, hogy ez az eszmecsere jellegénél, tartalmánál fogva arra enged következtetni, hogy vendégek és vendéglátók valóban túl akarnak lépni a protokolláris kapcsolatokon és a mielőbbi konkrét együttműködés formáit keresik. (Szegedi) IRÁNI FÖLDRENGÉS Ötvenezer halott Az iráni külügyminiszter szerdán tízezerrel módosította az iráni földrengés halálos áldozatairól szóló hivatalos iráni adatokat. Korábban a hatóságok azt közölték, hogy mintegy 40 ezer ember vesztette életét a természeti katasztrófában. Ali Akbar Veiajati külügyminiszter szerdán kijelentette, hogy nagyon nehéz pontos adatokat szerezni a hegyvidéki területekről. Mindazonáltal a számítások azt mutatják, hogy a földrengés 50 ezer halálos áldozatot követelt, nagyon sok a sebesült és 500 ezren váltak hajléktalanná.
