Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)

1990-07-26 / 79. szám

1990. július 26., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 AZT. TARTJA: A VEVŐNEK MINDIG IGAZA VAN Megjött a kereskedő Sokat hallhattam Kaposvár hajdani kereskedőiről, máig is rááll a szám az Izsákra (vegyi áru), a Meinlre (fűszer, gyar­matáru), kávéiváskor sokszor jut eszembe a hatalmas rézbú­ra a kávépörkölőgépeken. Ma ismét van egy név Kaposváron, amely a vevőkörben már foga­lommá vált. A Ladiszlai. Az államosítás száműzte a hajdani megnevezéseket; ma­radtak a számok és a szakma szerinti megkülönböztetések. Alig fél évtizede nyílott újra lehetőség, hogy némi egyéni vértezetet ölthessen a vállalko­zó kereskedő, s újra a főnök Rendhagyó ülést tartott Ka­posváron aíörténelmi Igazság- tétel Bizottság dél-dunántúli szervezete. Az összejövetel nem titkolt célja volt az, hogy az elkövetkezendő időszakban együtt lépjenek fel fontos kérdé­sekben azok a szervezetek, amelyek annak idején a TIB méhében fogantak, később azonban önálló arculatot kap­tak. A Magyar Politikai Foglyok Szövetségének Baranya és Somogy megyei szervezetei, a Munkaszolgálatosok Szövet­ségének alakuló dél-dunántúli szervezete, a TIB Baranya Megyei Szekciója és a Recski Szövetség Baranya Megyei Szövetsége küldte el képvise­lőit; ők állásfoglalásukban ki­nyilvánították, hogy—egyetért­ve a TIB alapelveivel — össze­hangolják a négy dél-dunántúli megyében működő szerveze­tek munkáját. Tolna és Zala megye hasonló szervezeteinek képviselői akadályoztatásuk miatt nem vettek részt a rendezvényen; Horváth Gyula, a TIB dél-dúnántúli szervezeté­nek képviselője elmondta azon­ban, hogy a célokkal és alapel­vekkel ezeknek a megyéknek a szervezetei is egyetértenek. A szervezetek szorgalmaz­zák — központjukon keresztül Lapunk július 20-i számában helyet adtunk Végh András írá­sának, aki a Magyarországi Zöld Párt nagyatádi csoportja nevében fejtette ki véleményét Miért nem kell működő tőke Nagyatádnak című cikkel kap­csolatban. Most Filó László, a Paramount Chemals Ltd. nagy­atádi képviselője fordult hoz­zánk az eddig elhangzottak pontosítása érdekében. nevével jelezték. Öt éve már, hogy Kaposváron a Május 1. utcai, korábban csak 357-es számmal jelzett fűszerbolt több évig tartó vevőbosszantás után gazdára talált: Ladiszlai Géza szerződéses üzemeltetésbe vette a kaposkertől ezt az üzlet- helyiséget. A forgalom egysze­riben megélénkült, visszatértek a régebbi törzsvevők is. — Én még a Szigethy-féle csemegekereskedésben tanul­tam a szakmát — mondja La­diszlai Géza. — A majdnem negyvenéves kihagyás viszont elmélyítette bennem a hivatás- tudatot. — tagjaik egyéni sérelmeinek, kárpótlásának jóvátételi intézé­sét azért, hogy a sokat szenve­dett emberek minél előbb meg­kapják a kormányzattól a me­gérdemelt anyagi és erkölcsi kárpótlást. Megállapodtak arról is, hogy tevékenységüket a soron kö­vetkező népszavazáson, illetve az önkormányzati választáso­kon összehangolják, s bár a szervezetek anyagi eszközeik és tagdíjaik fölött szabadon ren­delkeznek, az anyagi javak elő­teremtésében együttműködnek és a felhasználást is koordinál­ják. Irányadóként fogadták el a TIB összefogó szellemiségét és függetlenül tevékenykednek a politikai pártoktól. Elhatározták, hogy tagjaikat érintő minden fontos kérdésben kialakítják közös álláspontjukat és szer­veznek közös összejövetele­ket, ünnepségeket, rendezvé­nyeket is. Hangsúlyozták azon­ban, hogy a szervezetek meg­őrzik belső autonómiájukat, működési szabadságukat. A szándéknyilatkozatot alá­írók az ország más régióiban működő szervezetektől azt ké­rik, hogy kössenek hasonló együttműködési megállapo­dást. (Lengyel) Levelében közli, hogy a Para­mount szén-tetrakloridot nem gyárt és alapanyagként sem használ fel sem most sem a jö­vőben. így foszgéngáz nem ke­letkezhet. A Paramount a május 24-én, 25-én tartott tájékoztató­kon tett ígéretének megfelelően az illetékes hivataloknak és szakhatóságoknak rendelke­zésére bocsátotta a felhaszná­lására kerülő alapanyagok listá­Az immár betéti társasággá alakult családi vállalkozás tag­jait, munkatársait sem kímélve fejlesztette a vevőkört: nyitás­kor naponta feltöltötték a gon­dolákat, tiszta volt a kosár, friss az áru. A nagy ritkán előforduló vitákban is mindig a vevőnek volt igaza; ha kellett, az üzlet kárára is. — A fiam és a menyem is biz­tos állást adott fel a kereskede­lemért. Ma annyit mondhatok csak: megérte! Bizonytalanságot a múlt év okozott, mert kiderült, hogy a Kaposker csak bérlője az üzlet- helyiségnek: a tulajdonos a bér­letet meg akarta szüntetni. Az is kiderült: ez Nagy Imre szülőhá­za. Ladiszlai lépni kívánt. — Kapóra jött a Dimitrov utca és a Május 1. utca sarkán a bolt bezárása. Hajdani inaséveimet itt, a Szigethy-féle csemegeke­reskedésben töltöttem, és min­dent elkövettem most, hogy megszerezzem ezt. A bolt rrjel- lett a lakást nem kaphattam meg. Ez az üzlet is jobb napokat látott egykor, de a személycse­rék kényszerű leépülést, majd teljes sorvadást hoztak. A La­diszlai és Fia Betéti Társaság a Törvénymódosítási javasla­tot készít elő, gyorssegélyként pedig létszám-átcsoportosítást tervez az Igazságügyi Miniszté­rium a cégbíróságokon felhal­mozódott ügyhátralékok lehető legrövidebb időn belüli meg­szüntetése érdekében. A bíró­ságok ugyanis már szinte re­ménytelen helyzetben vannak, s a jövőben még lényegesen több feladatuk lesz. Budapes­ten, ahol az összes magyaror­szági cégügy majdnem 50 szá­zalékát bonyolítják le, jelenleg minden egyes bíró asztalán kétszer-háromszor annyi cég­ügy vár döntésre, mint ameny- nyit határidőre el tud intézni. Az Igazságügyi Minisztérium sta­tisztikái szerint a fővárosban mintegy hatezer cég 1989-ben beadott kényszermódosítási, il­letve -átalakulási kérelme is elintézetlen. Mindez annak el-' lenére, hogy az Igazságügyi Mi­nisztérium statisztikái szerint 1990 első félévében az ország illetékes bíróságain működő 110 cégbíró mintegy 23 000 új bejegyzési és 20 000 módosító kérelem ügyében járt eh Dr. Bogdán Tibor, az Igaz­ságügyi Minisztérium közigaz­gatási államtitkára az MTI mun­ját, valamint a Nagyatádon gyártani kívánt termékek ösz- szetételét. Ezeket az adatokat megkapta a városi tanács vá­rosgazdálkodási osztálya, a Kövigiz, a köjál, a megyei kör­nyezetvédelmi főmérnök — tény, hogy a Zöld párt nagyatádi csoportja ilyen dokumentációt nem kapott, mivel azt nem is igényelte. Viszont a Paramount múlt hét elején megnyitotta az új boltot itt. Jócskán túl vagyunk már a zárórán, a személyzet azonban lankadatlan szorgalommal tölti föl áruval a polcokat. Mindenki élvezettel teszi a dolgát. A két boltnak 12 alkalmazottja van, de a Május 1. utcai üzlet sorsa továbbra is bizonytalan. — A tulajdonossal megálla­podtunk, hogy egy hónappal előre, írásban jelenti be a bérleti szerződés felbontását. Ha ez bekövetkezik, akkor hosszab­bított nyitva tartással üzemel­tetjük ezt az új boltot — mondta Ladiszlai Géza. — Hogyan is volt régen? — Az Apponyi Albert (ma Marx Károly) utcától a Pázmány Péter utcáig terjedt a vevőkö­rünk. Voltak úgynevezett „könyves” kuncsaftok, akikhez reggel a segéd puttonyban vitte az előző napi rendelést. Hó végén fizettek, a könyv szerint. — Lát-e ebben lehetőséget ma is a főnök úr? — Sajnos, bizonytalan időket élünk ilyenforma hitelezéshez. Egyébként sem tudnánk meg­előlegezni a törzsközönségün­ket. Ennyire ma nem jövedel­mező a kereskedelem. Mészáros Tamás katársának adott nyilatkozatá­ban rámutatott: az ügyek torló­dásának alapvetően két oka van. Az egyik az, hogy a jogsza­bályok már eleve munkát lassí­tó bürokratikus ügyintézést kényszerítenek a bíróságokra, a másik pedig a cégbíróságok szűk kapacitása, személyi és tárgyi feltételrendszerének hiá­nyossága. Az utóbbinak főleg a Fővárosi Bíróságon van meg­határozó szerepe. A minisztérium módosító el­képzelései szerint, mint az ál­lamtitkár ugyancsak elmondta, bírósági titkárok beállításával leveszik a bírók válláról az úgy­nevezett regisztratív ügyeket, így a bírók több időt szentelhet­nek a nagyobb szakértelmet igénylő fontosabb, közöttük a külföldi részvétellel működő cégek ügyeinek. Külön szerve­zési és pénzügyi intézkedése­ket tesznek egy olyan országos cégnyilvántartó és információs rendszer kialakítására, amely alkalmas lesz a cégbejegyzési eljárás adminisztrációjának au­tomatizálására, az ügyfelek gyors és kulturált kiszolgálásá­nak meggyorsítására. E rend­szer kiépítése, a tervek szerint már ez év végére befejeződik. nagyatádi képviselete, a nagya­tádi városi tanács épületében a felhasználásra kerülő anyagok listáját betekintésre minden ér­deklődőnek rendelkezésére bocsátja. Az ügyben helyet adtunk min­denki véleményének. A szak­mai vita tart, ám ezzel a továb­biakban lapunkban nem kívá­nunk foglalkozni. (Folytatás az 1. oldalról) Nézzünk most egy másik műszaki problémát! — Dombóvár és Pécs, illetve Dombóvár és Kaposvár között a mozdonyok egyetlen na­gyobb transzformátorállomás­ról, Godisáról kapják az áramot. Ahhoz, hogy a villanyvonatok továbbmehessenek, újabb transzformátorállomást kell lé­tesíteni Kaposvár térségében. Tiltakozik a lakosság Az Erőterv tervet készített arra, hogy a Toponári úti OVIT- állomás mellett építenek föl egy újabbat Kaposváron; a Búzavi­rág utca szomszédságában — ehhez egy négy kilométeres, 120 kV-os vezetéket kell meg­építeni. A terv szerint ezaZara- nyi-lakótelep mellett haladt vol­na el. A beruházó, a MÁV az en­gedélyek tömkelegének birto­kában bízta meg alvállalkozó­ját, hogy kezdjék el a kivitelezé­seket. Áz oszlopcsonkokat le­rakták már. Ez tűnt föl egy ka­posvári lakosnak. Mint koráb­ban megírtuk, a telke végétől két méterre az egyik oszloptö­vet csinálták, amikor bement a tanácsra. A lavina elindult! Má­jus 22-én iktatták azt a doku­mentumot, amelyben ötszázöt­venen tiltakoztak a vezeték megépítése miatt. Az indokok csak címszavakban: „Velünk senki sem egyeztetett... A vil­lámlás levezető képessége nem tökéletes.” Az aláírók hi­vatkoznak arra, hogy csökken a vezetékek miatt az ingatlanok értéke, zavarhatja a tv-adáso- kat. A több mint százméteren­ként lévő vasoszlopok között levő vezetékek elszakadhat­nak, s rontják a városképet is. Egyszóval: aggódnak a lakók Van engedély Menyhárt Viktor, a városi ta­nács energetikával foglalkozó főelőadója is tervrajzokat mu­tat. Meg újabb dokumentumo­kat: az aláírásgyűjtéssel egy időben a lakók megkeresték Ki­rály Béla országgyűlési képvi­selőt is, aki telexet küldött Papp János tanácselnöknek. Papp János tanácselnök vá­lasza Király Bélának: „Sajnálattal közlöm, hogy a Zaranyi-lakóteleptől északra tervezett magasfeszültségű elektromos távvezeték építését nincs módomban leállítani. A beruházás megvalósítója min­den törvényes előírást betartva időben gondoskodott a hatósá­gi engedélyek beszerzéséről. A vezetékjogi engedélyt 1987. október' 12-től 27-ig a tanácsi hirdetőtáblán kifüggesztették, lehetőséget adva az érdekel­teknek észrevételeik megtéte­lére. Bár a vezeték semmilyen káros hatást nem fejt ki a kör­nyezetre, dr. Sebők úr kérésére ismét Kaposvárra hívtuk a beru­házót, hogy a lakossági észre­vételekre reagáljon. (A levelet május 16-án írta alá a tanácsel­nök.) Tartalék­megoldás A lakók közben nem tétlen­kedtek. így jutottak el Kovács Ádámhoz, a Celladam-csoport vezetőjéhez, s ő azt állította a Kisfaludy utcában is megtartott fórumon, hogy a vezetéknek rákkeltő hatása lehet, betegsé­geket okozhat. A beruházásban érintettek ellenérvekkel álltak elő. Ők különböző tanulmá­nyokra hivatkozva azt mondják, hogy még a 400 kV-os vezeték környékén élőknek sem oko­zott-okozhat károsodást a felet­tük levő áram. Egyik bizonyítékuk dr. Horváth Tibor professzor tanulmánya, de hoz­tak külföldi vizsgálati tapaszta­latokat is. Eddig még senkinek sem sikerült meggyőznie a másikat. És most térjünk vissza Biri Sándor irodájába, hogy a beru­házó kifejthesse véleményét: — Mi is csak azt mondjuk, hogy egyik fél sem győzte meg a másikat. Mi a munkánkat mindaddig folytatjuk, amíg hiva­talosan nem állítanak le ben­nünket. Tudjuk, hogy a lakók képviselői már eljutottak dr. Tarján Lászlóné környezetvé­delmi államtitkárhoz is. Egyelő­re semmi határozatot sem kap­tunk. — Tételezzük föl, hogy a la­kók érvei győznek. Ekkor mi tör­ténhet? Nem lesz vasútvillamo- sítás? — Dolgozunk egy alternatív megoldáson. Ez nem újkeletű elképzelés. Arról van szó, hogy a honvédség területén keresz­tül vinnék a távvezetéket. Ami­- kor a tervek készültek, megke­restük emiatt a honvédséget, de az akkori vezetőség mere­ven elzárkózott. Most ott is eny­hültek a viszonyok, hát ismét felkerestük őket. A laktanya vezetői nem zárkóztak ei az öt­lettől. Csupán arra kértek ben­nünket, hogy végeztessünk egy vizsgálatot, hogy a távvezeté­keknek milyen hatása lehet a hírközlő rendszereikre. Felkér­tük a vizsgálatra a Pécsi Posta­igazgatóságot, illetve a Magyar Posta Kísérleti Intézetét. Au­gusztus közepére megkapjuk a válaszukat, s ezután kopogtat­hatunk a Honvédelmi Miniszté­riumban. Ez persze csak alter­natíva. Mi tovább is a régi ter­vekhez ragaszkodunk. Ha mégis az újabb megoldást kell választanunk, akkor azt is meg kell néznünk, hogy az emiatt származó többletköltségek kit terhelnek. Folytatni kell Mi történne, ha ezt a vezeté­ket a földben vezetnék el? Szabó Tibor, a megyei ta­nács közlekedési irodájának vezetője ezt sem tartja képte­lenségnek. Csakhogy ez kilo­méterenként harminc, össze­sen tehát százhúszmillió forint többletköltséggel járna. Erre pedig a MÁV-nak nincs pénze. (Riportunk elkészülte után kaptuk a hírt a városi tanácstól, az Erőterv elkészített egy újabb alternatív javaslatot, miszerint megoldható a földkábellel is. De ez valóban annyival többe ke­rülne, mint amiről korábban hal­lottunk.) Szabó Tibor azt mondja: — Ha kompromisszumok árán is, de mindenképpen foly­tatni kell a villamosítást. Nagy Jenő Ülést tartott a TIB dél-dunántúli szervezete Az Igazságügyi Minisztérium intézkedései A cégbejegyzések gyorsítására TISZTÁNLÁTÁS PONTOSÍTÁSOKKAL Kerülőútra terelt áram

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents