Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)

1990-07-20 / 74. szám

1990. július 20., péntek SOMOGYI HÍRLAP 3 np • | / g / S Tisztujitas es kampányindítás Lámpaoltás előtt?! a Átalakulás a Tungsram Rt. kaposvári gyárában A múlt év végén amerikai érdekeltséggel részvénytársaság­gá alakult Tungsram kaposvári gyárában azt beszélik, hogy több száz dolgozónak nem lesz munkája az év végére. A mél­tán híres General Elektric ugyan főként az ugyancsak világhí­ressé lett magyar lámpagyártás miatt vette meg cakpakk a volt Egyesült Izzót, mert csak így volt eladó, most viszont szeretné markánsabbá tenni az erővonalakat és profiltisztábbá az egyes hazai gyárakat. (Folytatás az 1. oldalról) — A régi vezetőségből képvi­selői és más funkciók miatt dr. Tarján Lászlóné és István Jó­zsef kivált. Továbbá a gyűlés alatt Gerbovits Jenő is — mi­után hármas jelölésben javasol­ták az elnöki tisztségre — beje­lentette, hogy miniszteri elfog­laltsága és egyéb más funkciója miatt visszalép, nem kíván in­dulni a választáson. Lényegé­ben tehát egy új vezetőségnek szavaztunk bizalmat, a folya­matosságot pedig a régi veze­tőség újjáválasztott tagjai kép­viselik — mondta Németh Béla, majd így folytatta: — A megyei tisztségviselőket titkos szavazással választottuk meg, s nem közfelkiáltással. Új szervezeti rendszert dolgoz­tunk ki, amely a megnövekedett taglétszámú párt működését biztosítja. Mivel hivatásos fizetett politi­kusokat nem foglalkoztatunk, ezért megnöveltük a választott vezetők számát. Olyan elnök­séget hoztunk létre, amelyben hat alelnök tevékenykedik, ők egyben egy-egy választási kör­zet vezetői is. A kisgazdapárt megyei tiszt­ségviselői tehát; elnök: Németh Béla. A főtitkár: Lehoczky Gyu­la, főtitkárhelyettesek: Danes József és Blatt Antal, elnökhe­lyettesek pedig: az 1. sz. választókerületben Szikra Pé­ter, a 2. számúban Nyári Sán­dor, a 3. számúban Barkóczy Gellért, a 4. számúban Boros István, az 5. számúban Joó László, a 6. számú választóke­rületben pedig Mátis Jenő. Ezenkívül választottak még egy gazdasági vezetőt, három szer­vezőtitkárt és egy fegyelmi bi­zottsági elnököt. Tehát a jövőben ilyen össze­tételű vezetés irányítja a kis­gazdapártot. A választókerüle­tekben — nem vezetőségi tag­ként — az illetékes alelnökök irányításával 5—7 tagú koordi­náló csoportot hoznak létre. A kaposvári megyei irodát egy függetlenített ügyvezető titkár vezeti, aki nem választott tiszt­ségviselő, hanem elnökségi alkalmazásban áll. Egyébként itt működik majd a választási iroda is. Németh Béla hangsúlyozta: — Legfontosabb célunk a hely- hatósági választásokra való megfelelő felkészülés. Ehhez minden településen megszer­veztük a pártot. Másik fontos feladatunk, hogy kilépjünk abból a skatulyá­ból, ahová más pártok besorol­ták, s időnként saját magunk is besoroltuk a kisgazdapártot. Hiszen pártunk nevében is sze­repel, hogy nemcsak egy réte­get, a parasztokat képviseljük. A Gaál Gaszton-i örökség alap­ján is valljuk, hogy minden réteg pártja akarunk lenni, mindazo- ké, akik programunkat elfogad­ják. Számítunk a vidéki értelmi­ségre, s a vidéki munkásságra is, amely réteg most keresi párt­ját. A helyhatósági választáso­kon tehát önálló arculatát mu­tatja majd a párt. De szükség esetén szívesen lépnek válasz­tási szövetségre elsősorban kormánykoatíciós partnereik­kel. Itt a megyében egyelőre •gondot jelent — mondta a párt elnöke —, hogy az MDF-nek nincs megyei szervezete. Mi az MDF ügyeibe nem kívánunk beavatkozni. A Magyar Demokrata Fórum központja által elismert szerve­zetekkel működünk együtt. Nem zárható ki az sem, hogy meghatározott esetekben az SZDSZ-szei és a Fidesz-szel is kapcsolatba lépünk. Németh Béla végezetül el­mondta: — A tisztújítás megtör­tént; úgy érzem, hogy ennek csak győztesei vannak, veszte­sei nincsenek. Akik kimaradtak, s úgy érzik, hogy érdekeik ki­sebbségbe szorultak és csor­bát szenvedtek, azoknak — ha igazán elkötelezettek az eszme iránt — ezt a tényt tudomásul kell venni. Ha ebbe sem tudnak bele­nyugodni, akkor valahol válami más motiválja őket. (Lengyel) A szomszédos Nagykanizsa e szempontból például „tisztá­nak” mondható, hiszen ott kizá­rólag lámpagyártással foglal­koznak, Kaposváron azonban van egy kicsi ebből is, abból is. Az úgynevezett „veszélyes zónában", azaz a lámpagyár­tásban pillanatnyilag 300 em­bernek van munkája, ám — így szól a folyosói pletyka — nem sokáig, mert — stílusosan szól­va — hamarosan lámpaoltás lesz a kaposvári gyárban. Dr. Simkó Antalt, a gyár igaz­gatóját kérdeztem: — Mi igaz a szóbeszédből? Az igazgató derűlátó — Én is hallottam ezekről a félelmekről, s bár többször pró­báltam megnyugtatni a dolgo­zókat, hogy nem maradnak munka nélkül, nem ült el a szó­beszéd. Meggyőződésem, hogy hosszú távon az egész vállalat működésére, így a mi gyárunkra is, döntő befolyással lesz a részvénytársaság meg­alakulása. Olyan lehetőségek­hez jutott ezzel a Tungsram, amelyekhez más iparvállalatok nem tudnak hozzájutni. Gondo­lok itt afejlesztésre, olyan isme­retanyagok átvételére és sok minden egyébre, amelyhez csak ilyen vegyesvállalati mű­ködés adhat megfelelő kerete­ket. Mi is jelentős változások előtt állunk, s ennek nyomai már most kezdenek megmutatkoz­ni. Tudni kell: a Tungsramon belül két úgynevezett devízió alakult, egy fényforrás, illetve egy gép- és elektronikai csopor­tosulás. Mi a másodikhoz tarto­zunk. A vállalatvezetésnek az az álláspontja, hogy erre hosz- szú távon is lesz igény, számít­va arra, hogy ennek az ágazat­nak is profitot kell termelnie.' — Mi lesz a lámpaavártás- sal? Ha jól emlékszem a nyolcvanas évek közepén gépeket hoztak a pesti gyár­ból azzal a céllal, hogy fej­lesszék a lámpaavártást. a Uj termék — újabb átképzés — Jól emlékszik; akkor a ke- vertfényű és a higanygőzlám­pa-gyártás telepítésére került sor. A hosszú távú elképzelé­sek szerint a gyárak profiltisztí­tása a mi esetünkben azt jelenti, hogy csak elektronikával és gépgyártással foglalkozunk a jövőben. Még egyszer mon­dom, hogy hosszú távon, és ezt nagyon fontosnak tartom. S azt is, hogy.létszám-foglalkoztatási gonddal biztos, hogy nem jár a változás. Ahogy „bejönnek” az új elektronikai termékek, úgy szorítjuk vissza fényforráster­mékeinket. Elképzelhető, hogy ez visszatelepítésekkel is jár majd, de úgy, hogy a meglevő létszámot az új termékekre kí­vánjuk átcsoportosítani. —Miiven elképzelések van­nak a dolgozók átképzésére, hiszen erre óhatatlanul szük­ség lesz? — Először a műszaki szak­embereket képezzük át, majd az ő közreműködésükkel a töb­bieket. — S mit szólnak ehhez az emberek, hiszen egyszer nem is olyan régen — már volt részük ilyen átképzés­ben? Akkor is azt hitték, hogy az hosszú távra szól... — Az élet változik. Nekünk a kereskedelmi igényekhez kell alkalmazkodni. Alapvető cé­lunk, hogy a gyár eredménye­sen működjön. — A tervek szerint ezt az eredményességet az elektro­nikától és a gépgyártástól várják. Konkrétan miiven ter­mékeket fognak gyártani? Nem lesz munkanélküliség — Öt olyan területtel foglalko­zunk most, amelynek mindegyi­kéből jelentős növekedés kép­zelhető el; de „ne igyunk a medve bőrére”, a tárgyalások még folynak. Ma az elektroniká­ban és a gépgyártásban a leg­nagyobb részarányt a robot vezérlőegységek gyártása je­lenti, ezenkívül autóelektronikai termékek gyártásával foglalko­zunk, az Ikarusszal elég széles­körűek a kapcsolataink, oda szállítunk elektronikus meghaj­tású lámpatesteket, de gyár­tunk mosógép-automatákat is, hogy csak a legjelentősebbeket említsem. — Miiven piacuk van az itt készült termékeknek? — Szerencsére nincs piac­gondunk. Ez valamennyi termé­künkre igaz. A gyár eredménye várhatóan 20—25 százalékkal lesz nagyobb, mint a múlt év­ben. — Ha nincsenek értékesíté­si gondjaik és várhatóan jó eredménnyel zárják az évet. mi okozhatja mégis az embe­rekben a félelmet, hogy nem lesz munkájuk? Mert ez a féle­lem azért érthető, nem? — Igen, ez valóban így van. Attól félnek, hogy el kell men­niük a gyárból és bármilyen hi­vatalos információt kapnak, nem hiszik el az ellenkezőjét. Majd ha az átképzések megin­dulnak és látják, hogy a munka­helyük biztos, akkor talán elül a szóbeszéd is. — Köszönöm a tájékozta­tást. Nagy Zsóka A régi módon halad még a szalag. — HOGYAN TOVÁBB, MSZDP? Útkeresés a munkásokhoz Indokok MIÉRT NEM KELL A MŰKÖDŐ TŐKE NAGYATÁDNAK? A magyar politikai élet forgószínpadán kétség­kívül a hat parlamenti párt játssza a főszerepet. Azok a pártok pedig, amelyek nem tudtak bekerülni a parlamentbe, mélyebb önvizsgálatra kényszerül­nek, saját arculatuk újrafogalmazásán fáradoznak. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt szaka­dozva és vívódva próbál önmagára találni. Leg­utóbb a múlt hét végén tartottak nagygyűlést, egyszerre, egy időben kettőt is. Egyet Budapesten, egyet pedig Debrecenben. Vívódó megújulás A párt megosztottságának hátteréről, a szociáldemokrácia somogyi helyzetéről Kiss Lea Gyöngyivel, az MSZDP So­mogy megyei titkárával beszél­gettünk. — Nem véletlen, hogy pár­tom, a Magyarországi Szociál­demokrata Párt a problémák tengerében őrlődik. Keresi a helyét az új politikai rendszer­ben. Ennek természetesen több oka van. Karrieristák és belső bomlasztok akadályozták a párt működését, és sokan le­járatták. A nyilvánosságra kerü­lő konfliktusokra más pártok is rájátszottak. De hát ezeket a dolgokat mindenki ismeri... Ez megtörtént, tudomásul kell ven­ni, s a tapasztalatokból tanulni kell. — Hogyan ítéli meg pártja je­lenlegi helyzetét? — A mai magyar politikai vi­szonyok ismeretében kell gaz­dagítani, esetenként újragon­dolni taktikánkat és stratégián­kat. Az is tény, hogy a magyar parlament csonka, hiszen hi­ányzik a munkásosztály képvi­selete. Mondanom sem kell, hogy mi elsősorban a munká­sok érdekeit szeretnénk fölvál­lalni, bár tagadhatatlanul van a párton belül olyan réteg, amely a saját „előmenetelét” ennél fontosabbnak tartja. A magyar munkások ma már nem hallgat­nak, keresik pártjukat. Azért kell dolgoznunk, hogy megtalálják a hozzánk vezető utat. Ennek pedig minden mást alá kell ren­delni. Petrasovits Anna hibái el­lenére is elnök maradt, de be kell látni, hogy a balsikerekért nemcsak egyedül ő a felelős. —A párt országos központjá­ban történtek milyen hatással vannak a megyei szervezetre? — Sajnos, minden kisugárzik ránk is! Létbizonytalanságban vagyunk, ellentmondásos hírek és elképzelések érkeznek, amelyek megosztják a megye párttagságát. Ezért is nehéz a tagtoborzás, bár a taglétszám az utóbbi időszakban adupiájá­ra nőtt. A tömegkommunikációs eszközök is gyakran egyoldalú információkat adnak közre, s ez. sem használ. Újra kell gondol­nunk a sajtóhoz való viszonyun­kat, hiszen helyhatósági vá­lasztások előtt állunk. A mi pár­tunk nemcsak elvileg nyitott. Kérünk mindenkit, bízzon a pártban, mert igen nagy szük­ség van a társadalmi változá­sok sodrában leszakadó, a két­kezi munkások érdekeinek kép­viseletére. A helyhatósági vá­lasztásokon minden választó- kerületben szeretnénk jelöltet indítani, akár tagja a pártunk­nak, akár szimpatizáns. Meg­határozott feltételek esetén vá­lasztási koalícióra is készek va­gyunk. L.J. A Somogyi Hírlapban 1990. június 29-én megjelent „Kétszáz aláírás a képviselő­nek” című cikkhez, amelynek írója Dorcsi Sándor, az alábbi kiegészítést tartja szüksé­gesnek a Magyarországi Zöld Párt nagyatádi csoportja. Egyúttal visszavonja a támo­gatását a Nagyatádi Vegyi Üzem létesítése ügyében. Ez idáig sem a Nagyatádi Vá­rosi Tanács, sem pedig a Para­mount Chemicals Ltd gyár ügyintézői a Nagyatádi Zöldek­nek nem bocsátotta rendelke­zésre azoknak az anyagoknak a listáját, amelyet Nagyatádon kívánnak a létesülendő üzem­ben késztermékké keverni. A lakossági fórumon és az ezt megelőző megbeszélésen is felvetődött, hogy van egy olyan anyag, amely kissé mérgező hatású. Ez az anyag ún. szén- tetraklorid. Mivel ennek zsíroldó hatása nagy, ezért esett rá a választás, illetve ezért ezt az anyagot keverik a termékükbe. Utánanéztünk ezen anyag­nak. (A levélíró itt tételesen fel­sorolja a tetraklór fizikai, kémiai tulajdonságait, utalva arra is, hogy a levegővel elegyedve mérgező, egészségkárosító foszgéngáz keletkezik belőle. És itt jön az, ami miatt a nagy­atádiak nem érzik jól magukat a vegyi üzem szomszédságá­ban. A leggondosabb tárolás esetén is előfordulhat tűzeset, vagy villámcsapástól, gondat­lanságból, esetleg szándékos­ságból fakadó hiba. Ekkor kö­vetkezik be a széntetraklorid felbomlása foszgéngázzá. Ez, késői észlelés esetén, végze­tes lehet Nagyatádra nézve. Nem akarunk „üzletrontók” lenni. És azt is szeretnénk ha a működő tőke Nagyatádra jön­ne. Lehetséges az is, hogy bo­rúlátók vagyunk. Az is lehetsé­ges, hogy a vegyi üzem által fel- használásra kerülő anyag kör­nyezet barát — már ami a többi anyagot illeti. Bízunk abban, hogy ez már „tisztánlátás”. Ezért nem kell ez a működő tőke Nagyatádra. Végh András MZP Nagyatádi Csoportja vezetőségének nevében

Next

/
Thumbnails
Contents