Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)
1990-07-18 / 72. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. július 18., szerda Ma folytatódik az Országgyűlés Megbeszélések az EK vezetőivel (Folytatás az 1. oldalról) Az Országgyűlés tegnap a Magyar Köztársaság 1989. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját. A témához kapcsolódóan a kormány egy országgyűlési határozati javaslatot is beterjesztett a tervezettet lényegesen meghaladó költségvetési hiány finanszírozására. Rabár Ferenc pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a múlt évi nagymértékű hiány fedezetéhez nem lehet előteremteni a szükséges pénzt'újabb kincstárjegyek és államkötvények kibocsátásával, így egyetlen megoldás mutatkozik: az államháztartás hosszú lejáratú magyar nemzeti banki hiteleket vesz fel erre a célra. Erről is határoznia kell az Országgyűlésnek. A múlt évi költségvetéssel kapcsolatban a pénzügyminiszter hangsúlyozta: az magán viseli a túlközpontosított' gazdaság nyomait. Tanulságai idén is megfontolandók, ám a helyzet jelentős mértékben megváltozott. Folyamatban van ugyanis az államháztartási reform, amely nagymértékben átalakítja a költségvetés szerepét, és remélhetően megszűnnek azok a gondok, amelyek az elmúlt években egyre inkább lehetetlenné tették az államháztartás finanszírozását. Tanácsok nehéz helyzetben Szót kért Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke is. Kifejtette: a számvevő- szék a múlt évi költségvetés összeállítását megfelelőnek tartja, felülvizsgálata során azonban több megállapítást is tett. Többek között indokolt lenne a vállalatok nyereségadókedvezményeinek szűkítése. A számvevőszék arra is felhívja a figyelmet, hogy számos megyei tanács likviditása terén alapvető gondok tapasztalhatók. Ez a helyzet várhatóan a jövőben sem változik, így félő, hogy a tanácsok helyébe lépő önkormányzatok egy része működésképtelen lesz. Hagelmayer István egy figyelemre méltó javaslatot is megfogalmazott. Az államháztartás hiánya szerinte már eléri az 1300 milliárd forintot. Elképzelhető egy olyan lehetőség, hogy a kormány a deficit egy részét az állami vállalatokhoz telepítené. Amennyiben ezeket a cégeket privatizálják, úgy az eladás során sor kerülhet a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott kölcsönök törlesztésére is. Ez hosszú távon elősegítené a nagymértékű állam- adósság leépítését. Matyi László, a parlament költségvetési, adó- és pénzügyi bizottságának előadója szintén arról számolhatott be, hogy a benyújtott jelentést elfogadhatónak tartják. A bizottság is szükségesnek ítéli meg a kiterjedt vállalati nyereségadó-kedvezmények szűkítését. Támogatják a kormány javaslatát a vártnál nagyobb költségvetési hiány finanszírozásának megoldására is. A bizottság szerint elkerülhetetlen, hogy a kormány foglalkozzon azzal, hogyan csökkenthetné nagymértékben a korábbi kedvezményes lakáshitelek ma még meglévő jelentős állományát. Ez olyan költségvetési teher, amelyet a jelenlegi államháztartás egyre kevésbé bír ki. Öröklött gondok A kormány ismét elszalasztott egy lehetőséget a valódi rendszerváltozásra, amikor nem tárja nyíltan az ország elé a súlyos -problémákat, és nem teszi lehetővé a gondok mélyebb összefüggéseinek elemzését. Néhány héttel az Antall- kormány hivatalba lépése után elszalasztott lehetőségekről beszélni túlzás. Szakmai „csúsztatás” mély elemzést várni a kormánytól egy olyan Rabár Ferenc az ülésteremben költségvetésről, amelyet a rendszerváltás nyomán elődjétől örökölt, s amelyért ilyen formán nem is vállalhatja a felelősséget. A tavalyi költségvetésről szóló törvénytervezet vitáját ez a kettős megközelítés jellemezte. Míg az ellenzéki pártok képviselői, mint Ungár Klára (Fidesz) főként szákmai szempontok alapján, az átfogó elemzést lehetővé tevő részletező adatok hiányát felpanaszolva közelítettek az 1989. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz, addig a kormánykoalíció pártjai — pl. Palotás János (MDF) — mindenekelőtt a bizalomra helyezték a hangsúlyt, rámutatván a kormány „megörökölt” gazdasági kényszerpályáira. A vitában Matyi László, a Szabad Demokraták Szövetségének véleményét tolmácsolva közölte: pártja tisztában van azzal, hogy a gondokat a kormánykoalíció az előző kormánytól örökölte, ezért nem gördít akadályokat a törvény- javaslat elfogadása elé, ugyanakkor az előterjesztés súlyos hiányosságai miatt a szabad demokraták támogatni sem tudják az előterjesztést. Lényegében hasonló álláspontot fogalmazott meg a Fiatal Demokraták Szövetsége nevében Kosa Lajos is, aki szerint a törvény- javaslat jelen formájában nem fogadható el. A szabad demokraták fenntartásait sorolva Matyi László a többi között kifogásolta: általánosságban az a baj, hogy a költségvetési beszámolóban a nagyberuházásokról, így például a bős—nagymarosi építkezésről, illetve a tengiz— jamburgi munkálatokról nincs számszaki elemzés, holott az SZDSZ véleménye szerint éppen ideje lenne, hogy azjorszá- got politikailag, gazdaságilag és ökológiai vonatkozásban egyaránt érintő nagyberuházásokról tiszta képet kapjon a közvélemény. Gigantomániás beruházások Schamschula György a Magyar Démokrata Fórum nevében válaszolt Matyi László felszólalására. Hangoztatta, hogy az újonnan hivatalba lépett koalíciós kormány legfeljebb csak arról tud számot adni, hogy az előző kormányzatok milyen gigantomániás beruházásokra költötték el a pénzt, ám képtelenség, hogy ezért a mostani kormány viselje a felelősséget. A költségvetési hiány finanszírozása kapcsán az MDF képviselője elvetette Matyi Lászlónak azt a felvetését, hogy esetleg államkötvények, kincstárjegyek kibocsátásával pótolják a deficit egy részét. A vitában elhangzottakra Rabár Ferenc és Hagelmayer István válaszolt. A pénzügyminiszter úgy vélekedett: a költségvetési hiányt finanszírozó hosszú lejáratú hitelek föltételeiben csak a pénzügyminiszter, illetve az MNB elnöke állapodhat meg, ebben a kérdésben ők a megfelelő emberek. Ez utóbbi állítását Hagelmayer István úgy módosította, hogy a pénzügyminiszternek és az MNB elnökének együttesen kell a parlament elé javaslatot terjeszteni a hosszú lejáratú hitelek föltételeiről, a döntés azonban a parlament dolga. Az Országgyűlés elfogadta a Magyar Köztársaság 1989. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, valamint az Állami Számvevőszék jelentését. Rendkívüli szabadság a sorkatonáknak A délutáni órákban interpellációkat és kérdéseket tárgyalták meg a képviselők. Fáklya Csaba (SZDSZ) például a megüresedett honvédségi szolgálati lakások tárgyában interpellált a honvédelmi miniszterhez. Atár- ca nevében válaszoló Raffay Ernő államtitkár rámutatott, hogy a megüresedett ingatlanok hasznosításából kell a honvédelmi tárca költségvetésének forráshiányát pótolni. Mint mondotta: az üres lakásokat forgalmi értékén kívánják értékesíteni az önkormányzatoknak, mégpedig részletfizetési kedvezménnyel. Az interpelláló képviselő a választ nem fogadta el, a parlament azonban egyetértett az államtitkári válaszban foglaltakkal. Wachsler Tamás (Fidesz) honvédelmi miniszterhez intézett kérdést — távolléte miatt — Kövér László tolmácsolta a plé- num előtt. A kérdés a honvédelmi tárca távlati koncepciója mellett konkrétan arra is vonatkozott: érvényben lesz-e az előző honvédelmi miniszter által a sorállomány számára megígért hétnapos rendkívüli szabadság? Raffay Ernő államtitkár válaszában megerősítette a rendkívüli szabadság érvényét. Ugyanakkor utalt arra is, hogy a kormány már megvitatta a honvédelmi törvény módosítását, s ezt rövidesen a parlament elé is beterjeszti. A pártatlan tájékoztatás bizottságáról és a köz- szolgálati tömegkommunikációs eszközök vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslat előterjesztését követően a képviselők elfogadták az Interparlamentáris Unió (IPU) magyar nemzeti csoportjának megalakítására tett javaslatot. Az elnöklő Vörös Vince bejelentette, hogy a törvényhozók ma 14 órakor ismét találkoznak, s folytatják a megkezdett napirendi pontok tárgyalását. Az ülés bezárását követően megkezdte alakuló közgyűlését az IPU. Az elnök: Papp Lehel György (MDF), elnökhelyettes Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) lett. Alelnökök: dr. Tarján Lász- lóné (FKgP), Csehák Judit (MSZP), Rockenbauer Zoltán (Fidesz), Ugrin Emese (KDNP). A végrehajtó bizottság tagjai: Bratinka József (MDF), Csapo- dy Miklós (MDF), Csóti György (MDF), Fodor András Attila (MDF), Szentágothai János (MDF), Kádár Iván (SZDSZ), Rácskay Jenő (SZDSZ), Vásárhelyi Miklós (SZDSZ), Prepeli- czay István (FKgP), Kovács Jenő (MSZP), Szelényi Zsuzsanna (Fidesz), Németh Miklós (független) . (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) Magyarország arra törekszik, hogy 1992-ig társulási megálla- podást.kössön az Európai Közösségekkel, és 1995-öt követően eséllyel pályázzon a teljes jogú tagságra — jelentette ki tegnap Brüsszelben Antall József miniszterelnök abban a beszédében, amelyet az Európai Parlament vezető tisztség- viselői, a parlamenti csoportok kiemelkedő személyiségei előtt mondottéi. Magyarország — fejtette ki Antall József — úttörő szerepet vállalt a VSZ megújításában, és bejelentette, hogy legkésőbb a jövő év végéig kilép a VSZ katonai szervezetéből. Az a centrumkoalíció, amely most MaEurópa II. világháború utáni korszakát zárta le hétfőn a Kaukázusban Mihail Gorbacsov és Helmut Kohl. Immáron elhárult valamennyi, a német egység előtt álló akadály, s Gorbacsov elfogadta az új Németország NATO-tagságát is. A két héttel ezelőtt még szinte elképzelhetetlen szovjet engedmény nem kis részt Kohl és Genscher elévülhetetlen érdeme Igaz, tavaly nyáron Bonnban maga Gorbacsov mondta a berlini falról: „semmi sem örök a nap alatt". A politikai érvek mellett a szovjet elnökre nagy hatással lehetett az NSZK gazdasági segítő szándéka is, amelynek első konkrét megnyilvánulása a közelmúltban folyósított ötmilliárd márkás hitel volt. A német kérdés megoldásának utolsó fázisában döntő szerepet játszott az a tény, hogy Gorbacsov a hatalmat saját gyarországot kormányozza, nagyon egyértelmű európai biztonsági politikát tűzött programjára— mutatott rá a miniszterelnök. Délután Antall József udvariassági látogatást tett a laekeni királyi palotában Baldvin belga királynál, majd Wifried Martens miniszterelnökkel találkozott a közeli stuyvenbergi kastélyban. Antall József miniszterelnök ma reggel látogatást tesz a NATO főhadiszállásán. Az Észak-Atlanti Szövetség közleménye szerint Manfred Wörner- rel, a NATO főtitkárával találkozik a szervezet központjában. A mintegy háromnegyed órásra tervezett program lesz a magyar kormányfő szerdán befejeződő brüsszeli látogatásának utolsó eseménye. kezében összpontosítva, a konzervatív és radikális szélsőségesektől megszabadulva került ki a helyenként drámai hangvételű kongresszusi csatározásokból. Sikerült teljesen kiszorítani a hatalomból azt a Jegor Ligacsovot, aki az utolsó percig Honecker rendszére mellett állt, s aki a német egység, a német NATO-tagság legkövetkezetesebb ellenfelének számított. A konzervatívok, a tábornoki karral az élen, nyilván nem fogják szó nélkül hagyni, hogy Gorbacsov a szovjet álláspontot később beváltható német ígéretekre cserélte el. Mellesleg, ezt nem lesz könnyű, megmagyarázni az egyszerű embereknek sem, akiknek fél évszázad után hirtelen rá kell döbbeniük: nincs testvéri NDK, és nem létezik már „legyőzött Németország” sem. Kohl—Gorbacsov megállapodás NINCS TESTVÉR, ÉS NINCS LEGYŐZÖTT A„BEESŐ” TÖBBET FIZET (Folytatás az 1. oldalról) Ezt részben az áremelések hozták, részben pedig azok a szerződések, amelyeket 1989- ben kötöttünk az utazási irodákkal. A garanciális bérleti szerződések alapján abban az esetben is befolyik a szobákért járó összeg, ha a vendég nem érkezik meg. Erre az utazási iroda ráfizet, de mi sem örülünk túlságosan az ilyen árbevételnek. Miért nem? Mert a vendég ilyenkor nemcsak a szobából hiányzik, hanem az étteremből, a drinkbárból, az éjszakai bárból és a programokról is. Körülbelül 25-30 százalékkal nagyobb bevételre tehetünk szert, ha a kifizetett szobákba a vendég is megérkezik. Az Európa, a Hungária, a Lidó és a Balaton Szálloda szobáinak jelentős hányadát az Ibusz, valamint a Neckermann cég és a Pannónia szerviz tölti meg. Rajtuk kívül még több kisebb utazási iroda is érdekelt a siófoki szállodasoron, de az úgynevezett „beeső” vendég is gyakori. A portai saját értékesítésű szoba, mint a világon mindenütt, drágább az utazási irodák révén lefoglaltnál. Fél és teljes panzióval kínálják a szobákat vagy csak reggelivel, az Európa, a Siófok, valamint a Lidó étteremnek a szállodasor környékén és másutt megnyitott magánvendéglők nem lebecsülendő konkurenciát jelentenek. Jelenleg NSZK-beli, valamint skandináv és olasz vendégek laknak a szállodában. Az igazgató úgy véli: a következő napokban nagyobb lesz a vendégjárás, hiszen már a német iskolákban is kihirdették a vakációt, és véget ért a világbajnokság. Sz.A. kstltf Hírlap Ezt olvashatja a mai reggeli Pesti Hírlapban Százötvenezer embert érint a kelenvölgyi, budafoki, budaörsi, gazdagréti zajszennyezés. A közeli repülőtérről felszálló gépek szinte a házak tetejét súrolják. (2. oldal) A Vatra Romaneasca szélsőséges román szervezet ezekben a napokban a főiskolai felvételi rendszert tűzte politikai zászlajára. Legújabban azzal vádolja a magyarokat, hogy igazságtalanul nagyobb pontszámokkal jelentkezhetnek az erdélyi megyékből. (5. oldal) Beszélgetés Gaál Gasz- ton egykori vezető kisgazdapárti politikus unokájával. Az ötvenes években csak protekcióval tudott mosogatólányként elhelyezkedni. (8. oldal) Kétszáztonnás libamájhegyek. Baj van az exporttal. (9. oldal) Piac. Merkur. Tőzsde, (10. oldal) A Pénzügykutató Rt. szerint a nagyüzemi mezőgazdaságé a jövő. (11. oldal) (X)
