Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)

1990-07-03 / 59. szám

1990. július 3., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SPORT 7 „Megismételt” ‘ vb-döntő, a négy között Negyeddöntő: r Anglia—Kamerun 3-2 (1-0, 2-2, 3-2) \ Arrivederci Vasárnaptól már csak négy városra figyel a futballvilág. Az eddig Mondiale-mérkozést vendégül látó 12 olasz város közül immár csak Nápoly, Tori­no, Bari és Róma kap szerepet. A 14. vb-finálé 52 találkozója közül 48 „leszaladt”, de most jön a java! Kedden Nápolyban, szerda este pedig Torinóban játsszák le az elődöntőket. A Vezúv tövénél lévő városban, Nápolyban a szuperfavorit olaszok a címvédő Argentíná­val mérkőznek. A rajt előtt a ren­dezők és a most a 16 között búcsúzott brazilok reményked­hettek abban, hogy megszerzik negyedik aranyérmüket, mos­tanra azonban csak a squadra azzurra előtt nyitott a kapu. Ami a szerdai torinói összecsapást illeti, az 1966-os londoni finálé ismétlődik — 24 éve a Wem- bley-ben hosszabbítás után győztek az angolok a nyugatné­metek ellen. Nápoly persze hét­főn nem maradt vb-izgalom nél­kül. Az olasz futballisták már vasárnap megérkeztek, és a vb utolsó hetének első napján Azeglio Vicini szövetségi kapi­tány könyörtelen volt velük. Dél­előtt 11 -kor, 35 fokos kánikulá­ban rendelt el edzést Schilla- ciék számára a San Paolo sta­dionban. Javában faggatják Valter Zengát, a hazaiak kapu­sát. Öt mérkőzést védett végig úgy, hogy nem kapott gólt. Ez 450 játékperc, amit a statiszti­kusok élénken figyelnek. A vb- történetben csak a brazil Leao (457 perc, 1978-ban) és a nyu­gatnémet Maier (475 — 1974, 1978) őrizte a hálóját úgy, hogy nem kapott gólt—hosszú ideig. — Kedden este Leaót meg­előzőm, hiszen ilyen kiváló vé­delem mögött, amilyen a miénk, nyugodt lélekkel állhatok a ka­puban — nyilatkozta a hétfői edzés után Zenga. Hogy a hóri- horgas kapus csúcsot dönt-e kedden este a San Paolo sta­dionban, az egyelőre csak tip­pelhető. A címvédő argentinok ugyanis nincsenek csúcsfor­mában, legnagyobb ászuk, Maradona térd- és bokasérü­léssel küszködik immár két hete, de azért Carlos Bilardo szövetségi kapitány bízik ab­ban, hogy Maradona nápolyi helyismerete sokat számít. Ez persze kevés előny az olaszok ellen, mert a dél-amerikai válo­gatott Kamerun és Jugoszlávia ellen sem tudott élni a nagy eséllyel, amikor emberelőny­ben játszva is botladoztak. — Szó sem lehet arról, hogy ebben a hőségben edzést ren­deljek el — mondta Bilardo, amikor az argentinok befutottak nápolyi táborukba, a Via Catul- lón lévő szállójukba. — Ez a város kellemes környezet, sok argentin kivándorló leszárma­zottja él itt, és hiszek abban, hogy a 82 ezer drukker közül néhány ezren Maradonáért, azaz értünk szorít. Elvégre Die­go tett már eleget a SSC Napo- liért. Nyilasi „bemutatkozott” Hétfőn reggel az FTC szék­házéban találkoztak a zöld-fe­hér labdarúgók. Ebben a hírben nem lenne semmi különös, az esemény abból a szempontból érdekes, hogy most tartotta első edzését a Ferencváros új szakvezetője, Nyilasi Tibor. Az új vezetőedző bemutatkozott— bár erre aligha volt szüksége a volt sokszoros válogatott játé­kosnak. — Remek érzés, hogy újra tehetek valamit a Ferencváro­sért — mondta meghatottan Nyilasi. — Ez a hét az ismerke­dés jegyében telik, minden nap találkozunk, s remélem, az őszi idény kezdetére sikerül egy jó gárdát összekovácsolni. A népszerű „Nyíl” segítőtár­sai, Mucha József és Szepesi László dirigálták a pályán a játé­kosokat, akik rövid atmozgató gyakorláson vettek részt. Öröm felsőfokon. Aki előadja: az angolok első góljának szerzője, Platt Nápoly, 55 205 néző, V: Co- desal (mexikói) Anglia: Shilton—Wright— Parker, Walker, Butcher, Pear­ce—Waddle, Platt, Gascoigne, Barnes—Lineker. Kamerun: Nkono—Mas­sing—Pagal, Ebwelle—Tat aw. Maboan Kessak, Kunde, Libiih, Mfede—Makanaky, Omam Bi- yik. Csere: Maboan Kessak he­lyett Milla (a szünetben), Mfede helyett Ekeke (63. p.), illetve Barnes helyett Beardsley (a szünetben), Butscher helyett Steven (74.) Az angolok sokáig nem talál­tak rést az afrikai védelemben, a 26. percben azonban a hátvé­dek egyedül hagyták Platt-et, aki Pearce beadását közelről a hálóba fejelte (0:1). A második félidőre, a kameruniak szövet­ségi kapitánya a pályára küldte Miilát, a veterán csatárt, aki ezúttal is megtette kötelessé­gét. A 62. percben a 38,éves afrikait buktatták a tizenhatoson belül, s a tizenegyest Kunde a bal felső sarokba vágta (1:1). Az egyenlítő gól felhozta a kame­runiakat, Milla ugratta ki nagy­szerűen a csereként beállt Eke­két, aki Shilton felett betalált a hálóba (2:1). A britek azonban az utolsó negyedórában rá­kapcsoltak, s előbb Platt ha­gyott ki nagy helyzetet, majd a 82. percben Kunde buktatta Li- nekert 15 méterre Nkono kapu­jától. A büntetőt a sértett hajtot­ta végre, s a kapu bal oldalába lőtt (2:2). A hosszabbítás 104. percében újra szabálytalanul Két tizenegyes, két gól. Gary Lineker, aki visszaadta a sziget- országiak reményeit akadályozták meg Linekert a gólszerzésben, ezúttal Nkono kapus húzta el az egyedül kitörő angol lábát. A tsatár ismét magabiztosan hajtotta végre a büntetőt (2:3). Visszhang Vasárnap Nápolyban újra nagyszerű mérkőzést játszot­tak a kameruniak, de kénytele­nek voltak fejet hajtani a hajrá­ban felülkerekedő angolok előtt. Pedig csak percek hiá­nyoztak ahhoz, hogy a fekete földrész futballistái újabb feje­zetet nyissanak a labdarúgás történetében, s eljussanak a legjobb négy közé. — Elismerem, magam is úgy éreztem, hogy úton vagyunk hazafelé — nyilatkozta a mér­kőzés után Bobby Robson an­gol szövetségi kapitány. — A kameruniak bebizonyították, hogy nem a szerencsének kö­szönhetik korábbi győzelmei­ket, a mieink pedig fáradtak vol­tak. Remélem, szerdáig, a né­metek elleni elődöntőig kipihe­nik magukat játékosaink. Az angolokat az 1986-os vb gólkirálya, a tottenhami csatár, Gary Lineker mentette meg a csúfos kudarctól. — Tudtam, ki fogunk egyenlí­teni, bár a kameruniak remekül védekeztek — mondta Lineker. — Csapatunk egyre inkább já­tékba lendül, s most már semmi sem elképzelhetetlen, akár a németeket is legyőzhetjük. Ha a vb előtt valaki azt mond­ja a kameruniaknak, hogy a nyolc között fognak végezni, bizonyára kiegyeztek volna ezzel az eredménnyel. Az an­golok elleni összecsapás után mégis nagyon letört volt a han­gulat a csapat szálláshelyén. A játékosok igazságtalannak érezték, hogy hiába játszottak fölényben, búcsúra kényszerül­tek. Valerij Nyepomnyascsij, a kameruniak szovjet szövetségi kapitánya elsősorban azt emel­te ki, hogy a csapat teljesítmé­nyére nem nyomta rá a bélyeget négy sárgalapos játékos kiválá­sa. — Semmit sem vethetek játé­kosaim szemére, még akkor sem, ha elkövettek taktikai hi­bákat is—jelentette ki. — Ezen a világbajnokságon nagyon sokat tettünk az afrikai labdarú­gásért, s most már senki nem kérdőjelezheti meg, hogy a föld­rész futballistái felnőttek a leg­jobbak szintjére. Afrikában a kameruniakon kívül több csapat is képes felvenni a versenyt a világ élvonalához tartozó válo- gatotakkal. Visszhang Cseh és Szlovák SZK — NSZK Kamerun A vb rajtjánál még kiterítettem-a térképet, hogy pontosan tudjam, merre is van ez az afrikai ország. Az Argentina elleni nyitó mérkőzés második félidejében, ahogy fogyott a létszá­muk, úgy nőtt irántuk a szimpátiám. „Vak tyúk is talál szemet”, mondogatták akkor még sokan. Aztán a folytatásban vala­mennyien meggyőződhettünk arról, hogy a fekete Afrika délvi­déki sztárjai mindenkihez hasonlíthatók, csak éppen ama bi­zonyos tyúkhoz nem. Sokkal inkább egy másik földrész déli felének legendás hőseihez. Mitagadás, most vasárnap késő este csalódottan keltem föl a fotelből. Igaz szívemből sajnáltam azokat, akikről korábban alig volt információm. Hiteles adatok hiányában is esküszöm rá, hogy az Anglia—Kamerun mérkőzésen a fél Európa az afrikaiakért szurkolt. Hiába, a foci szépségét várjuk vissza a pályákra, azt atüneményes, könnyed, szellemes játékot, ame­lyet oly régóta hiányolunk, s amelynek csak az írmagját láthat­tuk eddig a Mondiálon. No azt sem az írektől. Mondom, évek óta nosztalgiázunk és neveket emlegetünk. Vava, Didi, Ga- rincsa, Pelé, Tosztaó, meg a többi brazil sztár egy-egy alakítá­sa játszódik le ilyenkor emlékezetünk képernyőjén. És ekkor ebben a nagy ürességben, megérkezik egy kis névtelen csa­pat, amelynek a sorsoláskor nevük kihúzásánál örömtáncot jártak a csoporttársak, így sóhajtva: eggyel kevesebb gond... Nos, ez a „nevesemvolt” kameruni legénység most röpke három hét alatt az érdeklődés fókuszába került. Úgy nyesték, pörgették a labdát, s egy-egy időre oly sikerrel „eldugták”, hogy az angoloknak Serlock Holmes-t kellett volna magukkal vinni, hogy hollétét kiderítse. Új neveket tanultunk meg ezekben a hetekben. Makanaky, M. Féde, Oman, Ekeke és... mindenek előtt Milla. Igen Milla, a veterán harcos, akit csaknem unokái mellől ráncigáltak vissza az utazó keretbe, s ő aztán fittyet hányva minden hagyomány­nak és tiszteletnek, még Maradona nevét is homályba takarta. A vasárnap esti második félidőt sokáig nem feledem. Való igaz, a nagy brazil csapat játékát elevenítették föl a derék kameruniak, akikkel szemben az angol hidegvér-futball, amo­lyan napszámos-tevékenységnek tűnt. Az afrikaiak lábában ott volt az újabb világszenzáció. Ha helyzeteiknek egy részét belövik, ma őket ünnepelné a világ. De feledni így sem tudja. A nyugatnémeteknek vasár­nap nem sikerült megismételni korábbi remek teljesítményei­ket, de a csehszlovákok ellen Matthaus egyetlen 11-es gólja is elég volt a „boldoguláshoz”. Franz Beckenbauer szövetségi Augenthaler, az NSZK védelmé­nek nélkülözhetetlen tagja kapitány a jó védekezésért di­csérte, s taktikai fegyelmezet­lenségek miatt bírálta játéko­sait: — Ilyen teljesítménnyel sem­mi esélyünk nem lesz az ango­lok ellen. Nem tudom megma­gyarázni magamnak, miként fordulhatott elő, a csapat a má­sodik félidőben hagyta, hogy a csehszlovákok kezdeményez­zenek. Ez annál is inkább érthe­tetlen, hiszen ellenfelünk a haj­rára megfogyatkozott... Sokan furcsállták, hogy a nyugatnémetek mérkőzésére osztrák játékvezetőt jelölt ki a nemzetközi szövetség, s Hel­mut Kohl valóban több fordított ítélettel sújtotta a csehszlová­kokat. — Ezeket a megalapozatlan vádakat visszautasítom, nem igaz, hogy bírói segédlettel nyertünk—válaszolta a „kelle­metlenkedő” újságíróknak Bec­kenbauer. — Hogy Klinsmann felvágásáért 11-es járt, senki nem vonhatja kétségbe. Sőt, egy alkalommal kárunkra hibá­zott nagyot Kohl, Beint ugyanis szintén szabálytalanul válasz­tották el a labdától a 16-oson belül, de ezúttal nem ítélte meg a büntetőt. Az NSZK támadójá­téka kétségkívül meggyengült azzal, hogy Rudi Völler csak a lelátón kaphatott helyet, miután legutóbb, a hollandok elleni mérkőzésen kiállították. Helyet­tese, Riedle nem mindig értette Beckenbauer asszony így örült a nyugatnémetek legjobb négy közé jutásának meg magát Jürgen Klinsman- nal, ezért az akciók többször is megakadtak. A csehszlovákoknál a leg­veszélyesebb csatárt, a góllö­vőlistát vezető Tomas Skuhra- vyt kitűnően semlegesítette Jürgen Kohler, s ezzel nagyjá­ból el is dőlt a mérkőzés sorsa. — Megtettünk minden tőlünk telhetőt, de ez kevés volt a németek ellen — ismerte el Jozef Venglos csehszlovák szakvezető. V. J. R. y VB-PROGRAM Kedd: Szerda: Olaszország—Argentí- NSZK—Anglia. Torino, 20 na. Nápoly, 20 óra óra (Tvl 19.50 óra) (Tvl 19.50 óra) Kajak-kenu Borhi Zsombor és Csima Ferenc A hét végén Fadd-Dombarin rendezték meg a kajak-kenu­sok idei második válogatóver­senyét, amelyen több mint 30 egyesület közel 1200 verseny­zője mérte össze tudását a kü­lönböző számokban. A nagyszabású versenyen ott volt a Kaposvári Vízügy SE két kiválósága, Borhi Zsombor és Csima Ferenc is. Borhi kajak egyes 500 méteren a harmadik, kajak egyes 1000 méteren pe­dig a második helyet szerezte meg. A kajak négyes 1000 méteren Borhi és Csima a leninvárosi Unyi Bánkkal és Orosz Sándor­ral közös csapatot alkotva az első helyen végzett. Jó az öreg a háznál — mindenesetre Miiiára ez érvényes

Next

/
Thumbnails
Contents