Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)

1990-06-09 / 39. szám

1990 június 9 szombat SOMOGYI HÍRLAP — BALATONI NYÁR PROGRAMOK BOGLÁRON Kékben és vörösben Tárlat, koncert, színház Lellén a könnyűműfaj dominál a nyáron, Bogláron pedig kiállítások és színházi előadások színesítik majd a balatoni programkínálatot. A kék- és a vörös-kápolnában június 15-én nyílik Péli Tamás festőművész kiállítása; ez egy hónapig tekinthető meg. Utána a vörös-kápolnában Szentirmai Zoltán szobrászművész, a kékben a Munkácsy-díjas Németh Já­nos érdemes művész, keramikus munkái láthatók. Augusztus 12-én a Bogláron élő Bagó Bertalan festőművész művei foglalják el a két kápolnát. A művész­szel e tárlat kapcsán beszélgettünk. — Minden kiállítást felfokozott vára­kozással él meg a művész, s különö­sen így van ez, ha lakóhelyén kell bemutatkoznia — mondta. — Nem ez lesz az első tárlatom Bogláron, bár a kápolnákban még nem állítottam ki. Örömmel és izgalommal várom az augusztust. Örömmel, mert számom­ra megtiszteltetés, hogy a helyi szer­vezők lehetőséget biztosítottak, s iz­galommal, mert a megnyitóra el kell készülnie egy könyvecskének, ame­lyet Szíj Rezső művészettörténész ír, s amelynek a címe: Bagó Bertalan művészete. Izgatott vagyok azért is, mert a közelmúltban Eszak-Rajna- Vesztfáliában volt egy sikeres kiállítá­som, s a képek még nem érkeztek haza. Ezek egy része a tárlaton is látható lesz majd. Szeptemberben ismét somogyi művész, a Kaposváron élő, de a Bala­tonhoz, Fonyódhoz is erősen kötődő festőművész, Czinkota Frigyes alko­tásait láthatják a vendégek mindkét kápolnában. Talán egy településen sem oly erő­sek a lengyel—magyar barátság szá­lai, mint Bogláron; a Pincetárlat első programjában — június 16-tól — WosikJadwigagobelinművész mutat­kozik be. Az Árpád utcai kiállítóterem­ben ezt követően Légii Attila fazekas, majd Fugerth Ferenc grafikus iparmű­vész műveit tekinthetik meg az érdek­lődők. Természetesen a leilei városrész sem marad kiállítások nélkül, hiszen a Kossuth Lajos utcában változatlanul látogatható id. ésifj. Kapoli Antal fara- gók állandó kiállítása. A Tóparti Galé­riában a Partner Tours Iroda képző- és iparművészeti bemutatót rendez, július végétől pedig a Dél-budai Kép­zőművész-szövetség kollektív kiállí­tására kerül sor. A vörös-kápolna előtti színpad már sok sikeres produkció helyszíne volt. 1990. nyarán először az erdélyi Szentegyháza amatőrszínháza tart bemutatót, majd augusztus elején a kecskeméti Katona József Színház vendégjátékában mutatják be Eise­man Mihály Zsákbamacska című ze­nés darabját. Rendkívül izgalmasnak ígérkezik a sok vihart kavaró, ám vitathatatlanul jeles színházi egyéni­ségnek, Ruszt Józsefnek és ,,csapa­tának", a Független Színpadnak a be­mutatója. Ők Shakespeare Rómeó és Júliáját hozzák el a bogiári szabadtéri színpadra. A színházi programok a szekszárdi Német Színház vendégszereplésével zárulnak: Tanulni, nevetni sírás nélkül a darab címe, amely műfajilag a klasz- szikus német zenés kabarékhoz tarto­zik. Ugyancsak a kápolnák előtti színpa­don mutatkozik be júliusban az Aca- demi Rass és az Ex Libris együttes. A gyerekek sem maradnak előadások nélkül: az Állami Bábszínház már az évek óta sikerrel futó darabjait mutatja be a leilei dísztéren és a Platán-stran­don. Láthatják a Kacsalaki rejtélyt, a Jancsi és Juliskát és a Foltost, az el­maradhatatlan Fülenaggyal együtt. A leilei téren több alkalommal föllép még a Csodamalom táncszínház és a gyerekek országszerte kedvelt együt­tese a Holló is. Kaposvár német testvérvárosának, Glindének a fúvószenekara térzenét ad augusztus 7-én ugyanitt. Lesz még Boglárlellén üdülőknek szóló aerobiktanfolyam, szabadtéri tárlat a dísztéren, a Pincetárlatban művészeti est, valamint több alkalom­mal népi iparművészek és kézműve­sek mutatják be és árulják termékeiket a bogiári Platán soron. S. F. Ibusz o piacon A németek már nem randevúznak Magyarország egyik legré­gibb idegenforgalmi cége, az Ibusz megalakulása (1902) óta tulajdonképpen részvénytársa­ság. Ibusz Rt. így ismeri a világ. De miért ez a „tulajdonkép­pen”? Az államosítás óta csak a nevében őrizte meg részvény- társaság voltát, most azonban a privatizálás módszerei révén valóban azzá válik — mondta Borlai László, az Ibusz Balatoni Területi Igazgatóságnak a ve­zetője. — Az a tény, hogy cégünk megjele­nik a nyugati részvénypiacon, elég nagy szenzációt keltett a szakma ke­reteiben itthon és külföldön egyaránt. A vállalati részvénytársaság május 25-i ülésén elhatározta, hogy az alap­tőkét 400 millió forinttal megemeli, s ezer forintos névértékű részvényeket bocsát piacra a bécsi és a budapesti tőzsdén egyidőben. Az ezerforintos részvényt 4900 forintért árusítják, bárki vásárolhat belőle. Az előjegyzés június 11 -tői 15-ig tart, nálunk például a siófoki Kele utcai iroda fogadja az érdeklődőket, illetve az előjegyzőket. Másutt a megyeszékhelyi irodák, az erre kijelölt budapesti kirendeltségek, az OTP, valamint a Kereskedelmi és Hitelbank fiókjai. A jegyzéskor a hely­színen kell befizetni az összeget a részvényekért, az ügyfelet később értesítik, hogy elfogadják-e jegyzését, vág sem. (A részvényeket nem az Ibusz, hanem egy vagyonügynökség kezeli, s a kibocsátott mennyiségnél több jegyzést, érthető módon, nem fogadhat el.) Előnyben részesülnek az úgynevezett kisrészvényesek, így a lakosság az Ibusz valódi tulajdono­sává válhat. A jegyzés után június 21 - én kezdi működését a magyar tőzsde, ahol a mindenkori kereslet-kínálat, valamint a részvénytársaság gazdál­kodási eredményei határozzák meg a részvények értékét. Egyenlőre a va­gyonügynökség magánál tartja a részvények többségét: a 800 milliónyi értékből 80 milliónyit bocsátott ki, az Ibusz alapszabálya ugyanis azt írja elő, hogy egy-egy tulajdonos, bár­mennyi részvénye van, csak a szava­zatok 5 százalékával rendelkezhet. A kisemberek előnyben részesítésével megakadályozható az a nem kívána­tos eset, hogy jön egy tőkeerős válla­lat és felvásárolja az Ibusz részvé­nyeit. —Mit vár az idén a szezontól a bala­toniigazgatóság? — A múlt év tapasztalatai alapján készültünk fel a nyárra. Több mint 80 millió forint értékben kötöttünk le szál­láshelyeket a Balaton-parton: panzió­kat, villákat, fizetővendég-szobákat s természetesen szállodákat is. Az utóbbiakkal a budapesti központ foglalkozott. Változatos programokat szervez­tünk, s megszereztük az ezekhez szükséges járműveket az autóbusztól a helikopteren át a repülőgépig. Aján­lataink megjelentek a Nyugaton lévő Ibusz-irodák programfüzeteiben, de a nyugati utazási irodák (Hollandia, NSZK, Belgium stb.) prospektusaiban is. A német turizmus visszaesése már tapasztalható volt az előszezonban, s a következő időszakban sem várható az eddigi megszokott nagy létszám. Eleve kevesebb szállást foglaltak, mint korábban, s a lefoglaltakat is so­kan visszamondták, főként a csopor­tok. Ez nemcsak a sokat emlegetett „német-német randevú” politikai oká­nak megszűnésével magyarázható. Tapasztalhattuk, hogy az NSZK-ban most bizonyos „visszatartás” (ez persze a két német állam egyesítésé­vel, ennek gazdasági vonatkozásaival is összefügg), hiszen más európai országokba (például az olasz és a spanyol tengerpartra) is kevesebben mennek tőlünk az idén. Figyelemre méltó, hogy az NSZK-ban csak a drá­ga, tengerentúli utak keltek el... Sokat várunk viszont attól, hogy megszűnt a vízumkötelezettség az NSZK, Olasz­ország, illetve Magyarország között. Több úgynevezett spontán ideutazó túristára számíthatunk ennek követ­keztében. Remélhetőleg a hollandok sem jönnek kevesebben, mint tavaly. Megpróbáltunk „nyitni” Jugoszlávia felé, s úgy tetszik, sikerült is fölkelte­nünk a figyelmüket a Balaton iránt. — Lehetséges, hogy az idei szezon­ban a szokásos német forgalom eset­leges csökkenése miatt néhányan csalódnak majd, nem találják meg számításukat — jegyezte meg nyilat­kozata végén Borlai László igazgató. S hozzátette: — Azonban ha minden­ki, akinek valami köze van az idegen- forgalomhoz, az idei szezonban végre valóban a minőséget tartja szem előtt s nem a megszokott tömegturizmus­ban gondolkodik, megalapozhatjuk a következő éveket. (Szapudi) A minőségi turizmusért (Folytatás az 1. oldalról.) Mintegy 800 ágy áll itt a turisták ren­delkezésére a fizetővendég-szolgá­latban, fontos létesítmények közelé­ben bonyolítja le majd a forgalmat az iroda. Mint ismeretes, nem messze van innét a zamárdi Autós I. és II. kemping (júliusban megnyílik az Au­tós III. egy része is), a szántódpusztai műemlékegyüttes, valamint a rév. Dr. Fodor János, a Siótour igazga­tója elmondta: az iroda külföldi programszervezéssel is foglalkozik, tehat nemcsak a turisták, hanem a helybeliek számára is fontos ez a léte­sítmény. S ami a valutaváltást illeti? Egy régebbi nyilatkozatában arról pa­naszkodott az igazgató, hogy az idén föltehetőleg 20—30 pénzváltóhelyet meg kell majd szüntetniük, mert a bankkamatok növekedése miatt kép­telenek elegendő forintot küldeni a kirendeltségekre. „Eddig a valutabe­váltáshoz intézményesen kaptunk előleget, erre azonban most már nem számíthatunk"— mondta akkor. — A 28 százalékos bankhitelből nem tud­juk finanszírozni a valutabeváltást, hiszen a bankszolgálat árrése olyan alacsony, hogy abból a kamatokat nem lehet fizetni. ’’Most viszont öröm­mel szól arról, hogy a múltkori nyilat­kozata nem érvényes, mert elegendő előleget kaptak arra, hogy az államér­deknek megfelelően továbbra is fenn­tarthassák pénzváltóhelyeiket. A szántódi kirendeltséget Köves Emil Ybl-díjas építész tervezte, s mi­ként hallottuk, a zsűri „szőrszálhaso­gató” módon többször emelt kifogást, módosíttatván a tervet, tekintettel az idegenforgalmi szempontból frekven­tált helyre. Annál furcsább—jegyezte meg Kopárí Dénes, a Siotour főépíté­sze —, hogy míg a zsűri magas szín­vonalat követel meg az Ybl-díjas épí­tésztől, egy maszek zöldséges egyik napról a másikra engedély nélkül föl­építheti üzletét az új iroda „árnyéká­ban”. Az élelmes kereskedő egy úgyne­vezett forfa-épületet emelt itt, a Fű- szért—az Oázis tulajdonosa—, vala­mint a Siotour tiltakozása ellenére. Levelek jönnek—mennek az ügyben, ám eddig a protestálásoknak nem volt foganatja. Sz. A. Időjárás jóslásába nem bocsátkozunk; nem tudhatjuk, milyen idő lesz a hét végén. Annyi bizonyos, hogy a fonyódi strandon szombaton átadják az új teniszpályát. Akár birtokukba is vehetik a sportág szerelmesei Védett vizeken Szeszélyek és szabályok— Tilalom, tanács, tudatlanság A nyárelőn a Balatonon és más vi­zeinken nemcsak a vízi balesetek száma szaporodik, hanem a szabály­talanságok száma is nő. Ezért ke­restem föl Zádori Iván hajózási főmér­nököt, akinek a feladatkörébe nemcsak Somogy, hanem Zala, Veszprém és Fejér megye hajózási tevékenysége is tartozik. — A Közlekedési és Postaügyi Mi­nisztérium 1983-as rendelete szerint a személy- és járművizsgáztatás, a műszaki vizsgálat, a vitorlások eseté­ben az első üzembe helyezés s a nem közforgalmú kikötők üzemeltetési en­gedélyének kiadása a feladatunk. — Egy évben hányán jelentkez­nek vizsgára vízijármu-vezetés- ből? — Majdnem ezren. — A motorcsónak használatát már évekkel ezelőtt szabályozták. Kik azok, akik mentesülnek a tila­lom alól? — A Balatonon csak az önkéntes rendőrök és egyes szállodák, vitor­lásegyesületei kapnak engedélyt ed­zésekre, versenyekre, mentésre. Az engedélyt a budapesti Közlekedési Főfelügyelet adja ki. — Gondolom, a korlátozó rende­lettel egyidőben megszaporodott a vízi önkéntes rendőrök száma is... — Rosszul gondolja. Számuk évek óta állandó: a Balaton körül százan vannak. Csak akkor vesznek föl új embert, ha üresedés van s ha a jelent­kező vízijárművel rendelkezik, és ha már addig is önkéntes rendőrként tel­jesített szolgálatot. Felvételükről a Siófoki Rendőrkapitányság víziren­dészeti alosztálya dönt. Rendelet szabályozza, hogy meny­nyi időt kell szolgalatban eltölteniük. Szolgálati időn kívül viszont motor­csónakjukat bármikor használhatják. Fonyódra, Siófokra és Földvárra van­nak beosztva szolgálatra; Keszthely térségében hat önkéntes vállalta az állandó portyázást. Nélkülük a vízi­rendőrség nem tudná ellátni a Balaton felügyeletét, a nyaralók mentését, mert sem ember sem jármű nincs elég. — Vitorláshajó használhat-e csó­nakmotort? — Ha segédmotorral vizsgáztatták le, akkor igen. A hajózási szabályzat szerint motort használhat a vitorlázó a kikötőbe való ki- és beálláskor, nyílt vízen csak vészhelyzetben vagy teljes szélcsend esetén, a legközelebbi ki­kötőig. Ez utóbbi új rendelkezés; a vihart legtöbbször teljes szélcsend előzi meg, s ez is vészhelyzetet jelent. — Kitói kell engedélyt kérni sté­gek kihelyezése előtt? — A Közép-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóságtól; Siófokon van a központja. Ha a steg a parti ingatlanhoz csatlako­zik, a tulajdonos hozzájárulását is kér­ni kell, s meg kell jelölni, hogy milyen célból kérik; műszaki leírást és 400 forintos okmánybélyeget kell még csatolni hozzá. A Siófoki Rendőrkapitányság főhadnagyát, Zórád Lászlót a nyár első eseményeiről kérdeztük. —Az idén már hatan fulladtak vízbe — mondta.—Volt, aki gumicsónakkal borult fel, s volt, aki szörffel. A legna­gyobb gondunk az, hogy kevés helyre tudunk elmenni felvilágosító beszél­getésekre. Főleg ifjúsági táborokban lenne erre szükség. A fiatalok nem ismerik a mederviszonyokat, sőt még a viharjelzéseket sem. A Balatontól nem félni kell, csak tiszteletben tartani és tudomásul venni a szeszélyeit. A nyáron német és magyar nyelvű szó­rólapokkal hívjuk föl a figyelmet ezekre. A parton 24 viharjelző állomás működik; csak figyelni kellene rájuk, és a baj már csökkenthető. (Hunyadkürti)

Next

/
Thumbnails
Contents