Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)
1990-06-06 / 36. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. június 6., szerda Hétfőn folytatódik a vita az alkotmány módosításáról Megkezdődött a koppenhágai értekezlet Szovjet leszerelési kezdeményezések (Folytatás az 1. oldalról) Az alkotmány-módosítás általános vitájával kezdődött meg tegnap az Országgyűlés egyébként május 24-e óta tartó ülése. Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat előterjesztője, Kónyáné Kutrucz Katalin (MDF) hangoztatta, hogy szűkül azoknak a törvényeknek a köre, amelyeknek az elfogadásához a parlamenti szavazatok kétharmados többsége kell, mégpedi a szilárd kormányzás érdekében. A módosítás szól a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogainak hathatósabb védelme érdekében a nemzetiségi jogok országgyűlési biztosának intézményéről. Az alkotmánymódosítás s'ze- rint a köztársasági elnököt a parlament választaná meg. Kónyáné Kutrucz Katalin kiemelte: a cél egy gyönge köz- társasági elnöki intézmény, egy viszonylag erős kormány és egy erős parlament megteremtése. Ki legyen az első számú vezető? A szabaddemokratáknak az alkotmány módosításával kapcsolatos főbb elképzeléseit a frakcióvezető Tölgyessy Péter körvonalazta, s az ő felszólalásának egyes elemeit igyekeztek megerősíteni a vitában a frakció többi tagjai. Tölgyessy Péter legfontosabbnak az elnökválasztás kérdésének rendezését minősítette. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: nem az a kérdés ugyanis; hogy a lakosság közvetlenül, vagy a parlament választ köz- társasági elnököt, hanem hogy ennek az országnak ki legyen az első számú felelős vezetője: a mlniszterelnök-e avagy a Magyar Köztársaság elnöke. Ebből kiindulva javasolta: a Magyar Köztársaság elnökét ne közvetlenül válasszák meg, hanem a parlament adjon számára felhatalmazást a német vagy az olasz alkotmányhoz hasonló módon. Az alkotmány-módosítás másik alapvető kérdésének nevezte a kétharmados többségű elfogadáshoz kötött törvények számának szűkítését. Úgy vélekedett, hogy a szűkítés nem von el jogokat az ellenzéktől, hanem fölösleges felelősséget vesz le a válláról. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja az alkotmány módosítását, a nagypolitikában befejeződik a rendszerváltás, s elindulhatunk az új alkotmánykoncepció kidolgozásának útján. Hankó Faragó Miklós több hozzászólásra reagálva visz- szautasította, hogy az MDF és az SZDSZ megegyezését titkos paktumnak minősítsék. Leszögezte: a megállapodás az alkot- mánymó-dosítás kérdésében senkire nézve nem jelenthet kötelező erőt. Tamás Gáspár Miklós — miként felszólalása elején jelezte — a köztársasági elnöki intézményről folytatta az előző parlamentben megkezdett polémiát Király Zoltánnal. Iróniát sem mellőző felszólalásában reflektált a független képviselőnek arra a megjegyzésére, hogy valóban csak kevés európai országban választja meg a parlament a köztársasági elnököt. Kitért Király Zoltánnak arra a megjegyzésére is, hogy az MDF és az SZDSZ által közvetlenül előterjesztett alkotmánymódosítási csomagnak az el«0» Király Zoltán (balról) népszavazást kezdeményez egy új alkotmány kidolgozásához. Nehezményezte azt is, hogy az alkotmány-módosítást a képviselők egy csoportja kezdeményezte, a kormány pedig ismét kimaradt. Hol van a kormány felelőssége ebben az ügyben, éppen a kormány a sokat hangoztatott kormányoz- hatóságra hivatkozva nem terheli-e vissza saját felelősségét a parlamentre? Nincs felhatalmazás a néptől Nagy Attila sajnálatosnak tartotta egyebek között, hogy a minősített kétharmados többség ilyen mértékű beszűkítése azt eredményezi, hogy erős parlament helyett erős koalíció jön létre, és éppen az ellenzéki pártoknak a kezéből veszik ki azt az eszközt, amellyel alkura, kompromisszumra kényszeríthetik a kormányt vagy a koalíciós pártokat. Boros László a köztársasá- gielnök-választásról szólva hangsúlyozta: az MDF alku tárgyává tette azt, amihez nem volt felhatalmazása a néptől, és ilyen felhatalmazást soha, sehol, senkitől sem kért. Ez a módszer a képviselőt kísértetiesen emlékeztette a csak nemrégiben eltörölt, ám négy évtizeden át alkalmazott gyakorlatra. A Fidesz parlamenti képviselői azon a véleményen voltak, hogy bár az MDF és az SZDSZ között létrejött megállapodás ténye üdvözlendő, ám az e kompromisszumot tükröző alkotmány-módosítási tervezet sok tekintetben kívánnivalókat hagy maga után. Rátérve az alkotmány-módosítási törvényjavaslatra, Fodor Gábor úgy ítélte meg: adokumentumban is tetten érhető az a kapkodás és előkészítetlenség, amely jellemzője volt a kétpárti megállapodásnak is. Orbán Viktor frakcióvezető szerint félő, hogy a konstruktív bizalmatlansági indítvány beiktatásával nem annyira a szakmai hozzáértés, hanem a politikai lojalitás lenne meghatározó szempont a kormánytagok kiválasztásánál. Füzessy Tibor, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezetője pártja véleményét tolmácsolva elöljáróban leszögezte: tiszteletben tartják a megállapodásokat, így a kereszténydemokrata képviselők többsége a törvényjavaslat előterjesztőivei egyetértésben szavaz majd. Lukács Tamás másokkal egyetértésben leszögezte: nem szabad az alkotmányozási folyamatot politikai alkuknak, pártszempontoknak alárendelni, ám — tette hozzá —a népakaratra sem lehet minduntalan hivatkozni, mert a végén már senki sem fogja komolyan venni ezt a kategóriát. Kevés az egyszerű többség A független képviselők csoportjának álláspontját megbízott előadóként Czoma László foglalta össze. A Fidesz frakfeió képviselőihez hasonlóan megengedhetetlennek tartotta, hogy számos fontos törvény elfogadásához elegendő legyen az egyszerű többség. Kifejtette azt is, hogy parlamenti csoportjuk véleménye szerint a köztársaság első elnökét mindenképpen közvetlenül a népnek kell megválasztania. E mellett érvelt az MDF frakciójából csak nemrégiben távozott Király Zoltán is. Úgy vélte, hogy az alkotmánymó-dosítás- ban felvázolt elnökválasztási szisztéma kifejezetten pártpolitikai érdekeket szolgál. Az MDF és az SZDSZ között létrejött megállapodásra utalva abbéli félelmét is megfogalmazta, hogy a kulisszák mögötti pártvezért alkudozás megbonthatja a demokratikus hatalmi egyensúlyt, s háttérbe szoríthatja a parlament szerepét. A frakcióvezetők sorában utolsóként Kónya Imre, az MDF képviselőcsoportjának vezetője fejtette ki véleményét az alkotmány-módosításról. Igyekezett eloszlatni a Fidesz és az MSZP képviselőinek aggodalmát, miszerint az alkotmány módosítása kellő kormányzati előkészítés nélkül történik. Az alkotmány-módosítás szerinte mindenképpen szükséges ahhoz, hogy stabil és megfelelő hatékonysággal működő kormány jöhessen létre. Az alkotmány-módosítás semmiképpen sem teszi szükségtelenné egy átfogó új alkotmány megalkotását, ez azonban hosszú és felelősségteljes előkészítő munkát igényel. Baka-András ugyancsak az MDF képviseletében vitába szállt Király Zoltánnal, és visz- szautasította azt a vádat, miszerint az MDF időközben változtatott volna a köztársaság elnök megválasztásával kapcsolatos eredeti álláspontján. nökválasztásra vonatkozó része magában hordozza az alkotmányos monarchia bizonyosvonásait. Ezzel kapcsolatban kifejtette: az, hogy az alkotmányos monarchiákban a legstabilabb és a legjobban meggyökeresedett a liberális demokratikus rend, arra vezethető vissza, hogy ezekben a monarchiákban az államfői tisztség pusztán szimbolikus, s nem tömegszenvedélyek és politikai indulatok, a népet megosztó pártküzdelmek tárgya. Ezt a szimbolikát igyekszik megvalósítani, keserű pártküzdelmek után, az MDF és az SZDSZ javaslata. Hack Péter a vitában elhang- zottákat összegezve úgy értékelte, új „paktum” körvonalai bontakozódnak ki abban, hogy a Magyar Köztársaságnak új alkotmányra lesz szüksége, s ezzel a megegyezéssel már valamennyi, a parlamentben jelen lévő párt egyetért. Ugyanakkor kevés érv hangzott el az alkotmány-módosítás szükségességével szemben. Felelős miniszterelnöki rendszert A Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója nevében Torgyán József képviselőcsoport-vezető érvelt a beterjesztett alkotmányrn-ódosítás mellett. Hangsúlyozta, el kell dönteni végre, hogy Magyarország milyen fejlődési utat kíván választani : a parlamentáris demokráciáét avagy a prezidenciális rendszerét? Mivel azonban a parlamentáris demokrácia kiépítése már megkezdődött ennek szerves része a jelenlegi alkotmány-módosítás — ebbe pedig semmiképpen sem illeszthető be a köztársasági elnök közvetlen, nép általi megváBeszélgetés a szünetben lasztása. El kell dönteni: ki az ország első számú vezetője, a miniszterelnök-e, vagy a köz- társasági elnök. A kérdéshez mindjárt hozzáfűzte: a parlament egyszer már döntött arról, hogy a felelős miniszterelnöki rendszert támogatja, tehát ennek megfelelően szükséges módosítani az alkotmányt. A kormányzópárti véleményekkel ellentétben Pozsgay Imre, a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetője kételyeit sorolta az alkotmányozási folyamattal és magával az alkotmány-módosítási javaslattal szemben. A szocialisták frakcióvezetője hangoztatta: a törvényjavaslat elfogadása mellett felhozott érvek egyike sem követeli meg az alkotmány ilyen generális átalakítását. Sokkal inkább amellett szólnak ezek az érvek, hogy haladéktalanul és hosszú parlamenti gyötrelemre felkészülve az Országgyűlés fogjon hozzá A helsinki folyamatban résztvevő harmincöt ország külügyminiszterei koppenhágai találkozójukon megkezdték az európai biztonsági és együttműködési értekezlet (EBEE) decemberi csúcstalálkozójára való felkészülést. Ezzel, valamint Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter új, egyoldalú szovjet leszerelési bejelentéseivel az emberi dimenzióról rendezett koppenhágai tanácskozás külön nemzetközi politikai dimenziót is nyert. Sevardnadze elmondta, hogy miután a NATO felülvizsgálta döntését a taktikai atomrakéták korszerűsítéséről, és miután az Egyesült Államoknak szándékában áll kivonni atom- tűzérségének egy részét Európából és tárgyalásokba kezdeni a többi európai nukleáris fegyverről a Szovjetunióval, a Szovjetunió is újabb lépéseket kíván tenni. Közép-Európában felszámol hatvan taktikai rakétaindító állást és ötven egységet az atom- tűzérségből. Ez azt jelenti, hogy visszavon erről a területről 1500 atomtöltetet és az év végéig összesen felszámol 140 rakétaindítót és 3200 atomfegyvert. Jeszenszky Géza külügyminiszter kedden délután a koppenhágai értekezlet színhelyén, a Bella konferenciaközpontban találkozott Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel. (MTI) San Francisco, Kalifornia Állam: Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió elnöke és Ro Te Vu, a Koreai Köztársaság államfője megbeszéléseik megkezdése előtt, június 4-én Landsbergis látogatása Jelcinnél Kereskedelmi megállapodásról tárgyaltak Vytautas Landsbergis litván elnök Moszkvában egyórás, nem hivatalos véleménycserét folytatott Borisz Jelcinnel, az Oroszországi Föderáció parlamentjének elnökével arról, hogy miként lehetne Litvánia és Oroszország között kereskedelmi, illetve politikai egyezményt kötni—jelentette tegnap az APN szovjet sajtóügynökség. A megbeszélés részletei nem ismeretesek. Mihail Gorbacsov egyik tanácsadója úgy vélekedet. hogy egy ilyen megállapodás megkötése esetén Borisz Jelcinnek „bizonyos problémákkal" kellene szembenéznie. (MTI) • • Összeütközés Kirgíziában Hat ember meghalt, több mint kétszáz megsebesült a hétfő esti kirgíziai zavargások során. Egyes moszkvai sajtóértesülések szerint a halottak száma meghaladja a tizet. A dél-kirgí- ziai Os városban és környékén rendkívüli állapotot vezettek be. A zavargások kiváltó oka az volt, hogy kirgizek egy csoportja önkényesen megpróbálta a város környékén fekvő területek egy részét házépítés céljára lefoglalni, miközben az ott élő üzbégek egy csoportja is igényt tartott a földre. Eldobható poharak, papírtálcák kaphatók Baloghné Bodó Ildikó Balatonberény, Bajcsy-Zsilinszky u. 16. Mindennap 9-től 15 óráig. (111025) Elhalványodik A Fényes Ösvény? A perui rendőrség terroristaellenes csoportja rajtaütött a Fényes Ösvény elnevezésű gerillaszervezet limai főhadiszállásán és fogságba ejtette a szervezet 35 magas rangú vezetőjét — jelentette be hétfőn tartott sajtóértekezletén Alan García perui elnök. A gerillák parancsnoki posztja Lima legelőkelőbb negyedében volt, alig 500 méterre a védelmi minisztérium épületétől. A szervezet akcióinak következtében mintegy 18 ezer ember vesztette életét. Nyugatnémet—magyar kft. siófoki műszaki áruházába KERES pénzügyekben is jártas kontírozó könyvelőt Érdeklődni a (84)10-817-es telefonon lehet. (111041)
