Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)
1990-06-30 / 57. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. június 30., szombat Antall József miniszterelnök június 29-én a Parlamentben fogadta Gulio Andreotti olasz kormányfőt, aki a kereszténydemokrata interna- cionálé csúcstalálkozójára érkezett Budapestre Nem lesz aratósztrájk Az idén nem lesz aratósztrájk, ám ez nem jelenti azt, hogy a gabonatermelők elégedettek helyzetükkel. Nem látványos demonstrációkat tartanak szükségesnek, hanem higgadt gazdálkodással, a költségek jelentős csökkentésével, illetőleg a felvásárlási árak növeléséről folytatott tárgyalásokkal kell a gabonaipar helyzetét rendezni — mindez Péter-Pálkor, az elmúlt évi aratósztrájk évfordulóján hangzott el a gabonatermelők országos választmányi ülésén. Ahhoz, hogy a gabonatermesztésjövedelmező legyen, a felvásárlási árak 20 százalékos emelésére lenne szükség. Ez annál is inkább indokolt, mert a mezőgazdasági termelésben felhasznált ipari anyagok árai legkevesebb 30—35 százalékkal növekedtek az idén. Az ez évi kenyér már megtermett, ám a jövő évi veszélyben van. Ha ugyanis az ágazat jövedelmezősége nem javul, jelentősen csökken a gabonatermelés, és ez alapjaiban rendíti meg adön- tően gabonára és hústermelésre épülő 1,6—1,8 milliárd dolláros agrárexportot. A tervek szerint tíz napig tart Hétfőtől SZKP-kongresszus A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVIII. kongresszusa a terveknek megfelelően július 2-án, hétfőn délelőtt megkezdi munkáját — jelentette be Alekszandr Kapto. Az SZKP KB ideológiai osztályának vezetője, a pártkongresszusi sajtóközpont vezetője elmondta, hogy az ülésen nem merült fel a kongresszus elhalasztásának kérdése, a KB-tagok egyhangúlag a hétfői kezdés mellett szavaztak. A szavazásban részt vett Borisz Jelcin is, és ő is a hétfői kezdés mellett voksolt. A pénteki KB-ülésen Mihail Gorbacsov főtitkár egyórás beszédben foglalta össze annak a beszámolónak a fő gondolatait, amelyet hétfőn terjeszt majd a kongresszus elé. A hétfőn kezdődő pártkongresszust először egyhetesre tervezték, de az előkészületek azt mutatták, hogy ez kevés lesz. Kapto közölte, hogy a mostani elképzelések szerint a tanácskozás tíznapos lesz. De a végső döntést erről is maga a kongresszus hozza majd meg. Folytatódik a rendkívüli ülésszak HÉTFŐTŐL ORSZÁGGYŰLÉS Az Országgyűlés megbízott elnöke — az alkotmány 22. paragrafusának (3) bekezdése alapján—összehívta a rendkívüli ülésszak következő ülését, amely július 2-án délelőtt 10.30 órakor kezdődik. Az ülésen a képviselők várhatóan az alábbi előterjesztéseket tárgyalják meg: — törvényjavaslat a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról (az önkormányzatok kérdésében); — törvényjavaslat a helyi önkormányzatokról; —törvényjavaslat a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról (a címer kérdésében); — törvényjavaslat a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény módosításáról; — törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXIV. törvény módosításáról; —országgyűlési határozati javaslat a népszavazás elrendeléséről; — törvényjavaslat az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet módosításáról; — törvényjavaslat az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény módosításáról; • — az elektronikus és nyomtatott sajtó privatizációs eljárásait vizsgáló bizottság (közbenső) jelentése tevékenységéről. A testület személyi kérdésben is dönt, megválasztja az Alkotmánybíróság további öt tagját. Központi áremelések (Folytatás az 1. oldalról) Ennek megfelelően július 9- én átlagosan 25 százalékkal nő a cigaretta és a dohányáruk, valamint az égetett szeszes italok ára. Ugyancsak e naptól átlagosan 20 százalékkal emelik a benzin és 30 százalékkal a gázolaj árát. Augusztus 1-jétől többe kerülnek a háztartási engeriahor- dozók: a szén 45, a brikett és a koksz 35, a tűzifa és a propánbután gáz pedig 30 százalékkal lesz drágább. A távfűtés 42 százalékkal kerül többe augusztus 1-jétől, a vezetékes gáz ára átlagosan 26,9, a villanyáramé pedig — szintén átlagosan — 25,8 százalékkal emelkedik. Ez utóbbi átlag jelentős szóródással alakul ki, Budapesten és a kiemelt nagyvárosokban 44 százalékos, az egyéb településeken 19 százalékos lesz az áremelés mértéke. A falvakban és a kisközségekben nem változik a villanyáram ára. A háztartási tüzelőolaj ára szintén emelkedik, de ennek mértékét az árhatóság még nem kalkulálta ki. A kormány szociálpolitikai intézkedésekkel igyekszik kompenzálni az áremeléseket, ösz- szességében 2,5 milliárd forintos csomagtervet terjeszt hamarosan az Országgyűlés elé. A szándékok szerint augusztustól gyermekenként 100 forinttal emelkedik a családi pótlék, a 4700 forint alatti nyugdíjak 300 forinttal emelkednek, a 4700 forint fölötti, de 5000 forintot el nem érő nyugdíjakat 5000 forintra egészítik ki. Háromszáz forinttal szándékoznak emelni a rokkantsági nyugdíjasok nyugdíját, a házastársi pótlékot, a gyes és a gyed összegét. Az áremelésekkel párhuzamosan jelentősen csökkentik az állami támogatások körét, illetve mértékét. Erősen mérséklik—összesen 2,6 milliárd forint értékben — a nyugati exportra kerülő mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek esetében az exporttámogatási kulcsot. A költségvetési intézményekben csaknem 500 millió forinttal csökken az állami támogatás összege. A Központi Műszaki Fejlesztési Alap támogatása 2 milliárd forinttal lesz kevesebb. A külkereskedelemben a különböző ösztönző alapokból — mint például a Kereskedelempolitikai Alap vagy az Általános Intervenciós Alap — 0,5, illetve 1 milliárd forintot von el a költségvetésből. A vállalkozói nyereségadó kedvezményeinek mérsékléséből közel 2 milliárd forintnyi megtakarítás származik majd. Az állami tulajdon utáni osztalék 18 százalékról 25 százalékra emelkedik, ezáltal csaknem 4 milliárd forint bevételre tesz szert a költségvetés. A tervezett áremelések némelyikéhez törvénymódosításra is szükség van, ezért a kormány a tervet jövő héten a parlament elé terjeszti. Az áremelések és az egyéb intézkedések azt célozzák, hogy javuljon az ez évi költség- vetés egyensúlya — mondta László Balázs. Emlékeztetett arra, hogy a Nemzetközi Valutalap — a további hitelnyújtás feltételeként — megszabta, hogy 1990-ben a költségvetési hiányt (ami 1989-ben 54,8 milliárd forint volt) 10 millárd forintra kell csökkenteni. Az idén azonban több tényező is rontotta a költségvetés egyensúlyát. A most bevezetendő áremelések, illetve kedvezménymegvonó intézkedések együttesen 27,7 milliárd forinttal növelik az idei költségvetés bevételeit. Ebből az összegből tartalékot is képeznek, hiszen még nem lehet tudni, hogy pontosan mekkorák lesznek a helyhatósági választásokkal, a népszavazással kapcsolatos kiadások, milyen költséggel jár az esetleges elnökválasztás, a Budapest—Bécs világkiállítás, illetve a sevillai világkiállításon való magyar részvétel. László Balázs a továbbiakban a kormány ülésén szereplő egyéb témákról adott tájékozta^ tást. A testület tárgyalt egyebek között az állami kitüntetések rendszeréről. Megmarad a Kossuth- és a Széchenyi-díj, valamint a kiváló és az érdemes művész kitüntetés. Több régi érdemrendet, illetve rendjelet visszaállítanak, így például újból bevezetik a Köztársasági Érdemrendet. A kitüntetéseket március 15-én, augusztus 20- án, szeptember 29-én (a honvédség napján) és október 23-án adományozzák majd. A kormány határozott arról is, hogy létrehozza a gazdasági és a nemzetbiztonsági kabinetet. A leendő címerről is szó volt a kormányülésen. Megállapodtak, hogy a kormány a parlament ülésén csak a koronás címerről szóló határozatot terjeszti elő, ugyanis a koalíciós pártok is ezt a címert támogatják, s a közvélemény-kutatások szerint is ez a legnépszerűbb. A Házbizottság a Hámori-ügyről Az Országgyűlés Házbizottsága a június 19-i szavazás alkalmával Hámori Csaba képviselő által elkövetett szabálytalanság kapcsán kinyilvánítja álláspontját, miszerint megengedhetetlen, hogy bármelyik országgyűlési képviselő a szavazás eredményét más helyett leadott szavazattal eltorzítsa. A fegyelmi jogkörrel nem rendelkező Házbizottság ezzel a nyilatkozatával a maga részéről az ügyet lezártnak tekinti. A nyilatkozatot Szabad György, a Házbizottság elnöke írta alá. Brüsszel: A NATO brüsszeli székhelyén június 29-én megkezdődött Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter és Manfred Worner NATO- főtitkár találkozója Berlin: A szakszervezetek felhívására mintegy tízezer ember tüntetett június 28-án, az Alexander-platzon a Keletnémet Állami Rádió és Televízió függetlenségének megtartásáért Sikeres zárás Koppenhágában ...de a refiexek még a régiek Közös nyilatkozat aláírásával csütörtökön este befejezte munkáját a dán fővárosban ülésező európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Mind a 35 állam egyetértett a legfontosabb emberi jogi és humanitárius kérdésekben hozott döntésekkel, és elkötelezték magukat a helsinki záróokmányban foglaltak mellett. A véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési és egyesülési jog tiszteletben tartása, a szabad kivándorlás és információáramlás maradéktalan biztosítása mellett a dokumentum számunkra talán legfontosabb része a kisebbségekkel kapcsolatos fejezet. A magyar diplomácia sikerének tudható be, hogy először szerepel a kisebbségek autonómiájára utaló kitétel az EBEÉ dokumentumai között. A koppenhágai úgynevezett „emberi dimenziós” tárgyalások záródokumentumának aláírói vállalták, hogy mindent megtesznek a nemzeti kisebbségek kulturális, etnikai és nyelvi jogainak csorbítatlan érvényesüléséért és az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében. Tételesen elismerték az anyanyelv szabad használatát a mindennapi életben, a hivatalokban, a kisebbségek kulturális, vallási, oktatási intézményeinek szabad alapítását, az adott államok törvényeivel összhangban. Bármilyen furcsa is első pillantásra, a dokumentum legfőbb értéke mégis az, hogy egyáltalán létrejött. Hosszas huzavonák előzték meg az aláírást — példaként csak a minapi emlékezetes román—magyar polemizálást említem. Az a tény, hogy ennek ellenére mégis „happy and”-del zárult az ügy, feltétlenül pozitív dolognak tekintendő. Más kérdés persze, hogy a gyakorlatban mi fog megvalósulni a szemre szép koppenhágai elvekből. Mert mindnyájan tudjuk, hogy a dolgok eljelentéktelenülése a „puding evésekor" szokott bekövetkezni. Az előjelek — különösen ami a magyar—román viszonylatokat illeti — nem igazán kedvezőek. Éppen a koppenhágai aláírás napján kezdődött meg a márosszentgyörgyi cigányok pere Erdélyben, akiknek „bűne” az, hogy megpróbálták feltartóztatni a marosvásárhelyi pogrom idején a városba igyekvő román verőlegényeket... A vásárhelyi bíróság elutasította a védelem azon kérését, hogy halasszák el a tárgyalást addig, amíg a bukaresti kormánybizottság nyilvánosságra nem hozza a marosvásárhelyi véres dráma részleteit. A koppenhágai értekezleten részt vevő román küldöttség vezetője ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy Bukarest majd a „kellő pillanatban” fogja közölni a világgal a pogrom vizsgálatainak eredményét. Az ok mindkét esetben — a márosszentgyörgyi cigányok perében és a vásárhelyi tragédia ügyében — nyilvánvaló: lliescuék megpróbálják az idők lehetséges végezetéig elodázni a választ a felelősségre vonás alól, másrészt pedig igyekeznek szétválasztani a két, egymással nyilvánvalóan ösz- szefüggő eseményt... Nem kell külön magyarázni, hogy miért. Koppenhágai dokumentum ide, aláírások oda, a gyakorlatban tehát továbbra sem lesz könnyebb magyarnak lenni Romániában. A mindennapokban még mindig a régi, megszokott mechanizmusokkal kell felvenni a harcot. Az EBEÉ okmánya csupán hosszú távon fogja éreztetni hatását — mai eredménye „csupán” annyi lehet, hogy jogi korlátokat szab. Ezután már egyetlen többségi nemzet sem tehet bármit tetszése szerint: a kisebbségeknek lesz mire hivatkozniuk. Az alkalmat és a módot immáron megteremtették ehhez. A marosszentgyörgyiek pere pedig arra utal, hogy a panaszok kivizsgálására hivatottak nem fognak munka nélkül ma- radni- Tóth Béla Házias ételek, olcsó szobák SIRÁLY Fonyód, Bartók Béla a. 3. ^^
