Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)
1990-06-29 / 56. szám
1990. június 29., péntek SOMOGYI HÍRLAP 3 Kétszáz aláírás a képviselőnek Jogszabályok csapdájában KI FÜRDIK BE FÖLDVÁRON? Nyitottak vagyunk Tisztújítás a Szociáldemokrata Párt megyei szervezetében A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megyei szervezete tisztújító küldöttgyűlést tartott a hét végén Nagyatádon. Kiss Lea Gyöngyit, a megyei szervezet titkárává választották. — Köztudomású — mondta —, hogy a Magyar Szociáldemokrata Párton belül személyeskedésig menő nézeteltérések voltak. A hét végi tisztújítással ez remélhetőleg lezárult és új, eredményesebb szakasz kezdődött el a szervezet életében. A küldöttek a megyei szervezet elnökévé a bábony- megyeri Havasi Antalt, a helyi olvasókör elnökét választották meg. (Ő kezdeményezte a megyében a Szociáldemokrata Párt megszervezését.) Az országos választmány tagja és egyben küldött lett dr. Novák János Nagyatádról. Egyúttal megyei koordinátor is. Örökös tiszteletbeli elnöknek a somogy- fajszi Horváth Gyulát választották, aki 1947 óta tagja a SZDP- nek... Kiss Lea Gyöngyi rámutatott: a tisztújítás a közelgő helyhatósági választásokra való készülődésjegyében is zajlott. Reményeink szerint az új vezetőség képes lesz elvégezni a választásokkal kapcsolatos feladatokat. Készülnek a párt novemberi kongresszusára. Ennek egyik fontos állomása lesz a július 14-i budapesti országos tanácskozás, amelyre a megyei elnököket és titkárokat hívták meg. — A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megyei szervezete nyitott. Szeretettel várjuk mindazokat, akik elvben azonosulni tudnak a Szociáldemokrata Párttal. Nem zárjuk ki a volt MSZM P-tagokat sem és együttműködésre törekszünk valamennyi párttal — mondotta befejezésül a megyei titkár. Sz. N. (Folytatás az 1. oldalról) múlt év végén kerestek meg bennünket azzal, hogy Nagyatádon egy üzemet létesítenek. Termékeiket Európa több országában szeretnék értékesíteni, s Nagyatádot földrajzilag is megfelelő helynek tartják. Három fő termékcsoportjuk van: háztartási tisztítószerek, kórházi fertőtlenítők és ipari kenőanyagok. Az új üzem építéséhez a Danúvia északi részén fekvő, a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinát tulajdonában levő — jelenleg mezőgazdasági művelés alatt nem állt — telephelyet szemelték ki, kb. négy hektárnyi területen. Agyár semmiféle légszennyezést nem okoz, az alapanyagokat Angliából tartályokban szállítják és Atádon csak ennek az összekeverése, kiszerelése történne. Zajterhelést nem okoz és hetente kb. 20 ezer liter vizet igényel a technológiai folyamat s ebből mintegy ezer liter szennyvíz keletkezik csupán, ami teljesen ártalmatlan és közcsatornába engedhető. (Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a csatornát tisztítaná, mivel a zsírlerakódást megakadályozza). Lényegében az egész folyamat erősen környezetbarát. Jót tenne a foglalkoztatónak — Mit jelentene az új üzem a város számára? — Eleinte 15—20 személynek adna munkalehetőséget, de a későbbiekben — a piaci helyzettől függően — 400— 500-ra emelkedhet a foglalkoztatottak száma. A gyár létesítésével korszerű technológia kerülne a városba, az önkormányzat jelentős pénzbevételhez is jutna az adóból. Természetes, hogy a város vezetői nem akarják, a település eddigi kedvező környezetvédelmi helyzetének romlását. Ezen az illetékes hatóságok szigorúan őrködnek. Az idetelepítendő gyár már a kezdetnél megfelelne a hazánkban előreláthatólag csak 1992-ben életbe lépő közös piaci szabványoknak is. Egyébként ők vállalták olyan környezetvédelmi hatásvizsgálatok végzését is, amelyek ma még Magyarországon nem kötelezőek. Miért ide? —Miért a város északi részét szemelték ki telephelyül? Vannak akik azt mondják, a déli — Taranyi úti ipartelepen kellett volna az üzemet létesíteni. — Ebben több szempont is közrejátszott. A kiszemelt hely nem értékes mezőgazdasági terület. A városban négy ipartelep van, és az egyik a Danúvia és környéke. A vegyi anyagot kamionokkal szállítják hozzánk, — várható tehát, hogy a közúti forgalom növekszik —, így ennek a városon nem kellene keresztülhaladnia. — Hogyan értékeli a lakossági tiltakozásokat? — Természetesnek tartom, hogy a lakosság egy része ellenzi, mert környezetszennyezéstől tart. De itt arról szó sincs! Azt kellene megérteniük, hogy ez nem veszélyes üzem! Ezért is rendeztük a lakossági fórumot májusban, a kételyek eloszlatására. Egyébként a Zöld Párt és más pártok helyi szervezetei is támogatják a gyár építését, természetesen a kötelező szabványok betartásával. A Környezetvédelmi Igazgatóság is csak akkor adja meg a működési engedélyt, ha azok a jogszabályokban előírtaknak megfelelnek. Erre pedig már a tervezési folyamat során kellő garanciákat adnak. Érvek: pro és kontra A hét végén találkoztam az angliai gyár két vezetőjével: Louis Horvath kereskedelmi igazgatóval és Mike Jones műszaki igazgatóval, valamint a cég magyar képviselőjével, Filó Lászlóval. — Csodálkozva és egyben értetlenül halljuk ezeket az alaptalan vádakat— mondták az angol vezetők — Ez üzletrontásnak számít, ugyanis cégünk sem Angliában, sem másutt nem foglalkozik mérgező anyagokkal! Minden illetékes rendelkezésére bocsátottuk azt a listát, amely termékeink leírását tartalmazza. Miért éppen Nagyatádra esett a választásuk? — Rinyaszentkirályi származású vagyok — válaszolta Horváth úr —, sok szállal kötődöm ehhez a vidékhez. Amikor szóba jött, hogy Magyarországon kívánunk egy gyárat létesíteni, mindjárt Nagyatádra gondoltam, és társaim az ajánlatot el is fogadták. A múlt év végén eljöttünk körülnézni és azóta foglalkozunk az üggyel. Egyébként december óta szállítjuk termékeinket Magyarországra. Ha az atádi gyár felépül, akkor innen szeretnénk ellátni Európa több országát is. Még egyszer mondom, számunkra érthetetlen a tiltakozás! Bízom abban, hogy a mendemondával szemben győz a tisztánlátás! No, meg a gazdasági érdek! Dorcsi Sándor A Magyarországi Zöld Párt nagyatádi csoportja 140 aláírással eljuttatta szerkesztőségünkhöz a Nagyatádi Városi Tanácshoz és a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombináthoz intézett nyílt levelét. Ebből idézünk: „Alulírottak, Nagyatád északi területének lakói, tiltakozunk a Paramount angol vegyi cég nagyatádi gyártelepítése ellen, mivel jogunk van ahhoz, hogy környezetünkben csak olyan létesítményt fogadjunk el, mely nem okoz a jövőben esetleg károsodást a mi, és a gyermekeink egészségében! Követeljük, hogy környezeti hatástanulmány elkészültéig a folyamatban lévő ingatlankisajátítási eljárást is függesszék fel...” „Szombat délután jókora »balhéra« csodálkozhattak rá Balatonföldvár lakói és a településen üdülő-pihenő turisták” — írtuk lapunk június 26-i számában. A tudósításban megszólalt egy kiskereskedő, aki elpanaszolta: érvényes szerződését egyoldalúan felrúgta a balatoni vásárt szervező építésügyi tájékoztatási központ. Társaitól kapott információk alapján beszámoltunk az „ügy” hátteréről is, ahogyan ők látják. Mi sem természetesebb, mint hogy helyt adunk a másik fél véleményének. „...Adót fizetünk az önkormányzat részére, önök pedig intézkedésükkel üdülésre alkalmatlanná teszik a települést...” Merthogy a piac lármás, s a terület (az érvényes rendezési terv szerint) védett közpark. Az idézet egyébként az üdülőkörzet lakóinak leveléből való. Akik a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetéhez fordultak segítségért. — A vállalkozás nem rendelkezik érvényes működési engedéllyel— tájékoztatott dr. Fekete Gábor elnök. — Szakhatósági vélemények vannak csupán az ÉTK és alvállalkozója, az Autócentrum Kft. birtokában. Az engedélyek beszerzése helyett azonban (mely tartalmazná a vállalkozás mértékét és tartalmát) reklámot csaptak maguknak, leverték sátraikat, s megkezdték az árusítást. Nem véletlen, hogy dr. Hamvay Péter, az ÉTK igazgatója a következőket vetette papírra. „...A balatoni vásárral kapcsolatos rendezvények megtartását — beleértve magát a vásárt is — a környezetben lakó üdülők jogos panasza és egyéb irányú hivatalos megkeresések alapján azon a helyszínen már e hét végétől kezdődően megtiltom, illetve beszüntetem.” A döntés végrehajtása ellen tiltakozó ÉTK-s vezető ellen fegyelmi eljárást indítottak és munkájából felfüggesztették. A földvári tanács hivatalos helyiségében az érdekeltek megegyeztek: megszüntetik, illetve más területre helyezik át a vásárt. Dr. Kiss Pál, a végrehajtó bizottság titkára elmondta, hogy a vásárral kapcsolatban semmiféle engedélyt nem adott ki. (Nem is kértek.) A tűzoltók, a köjál, a KM hozzájárulása pedig nem lép érvénybe, ha a kereskedésre az önkormányzat nem üt hivatalos pecsétet. A reklám- feliratokat a gamesz az ÉTK igazgatóhelyettesének írásbeli megbízására szereltette le (ez ügyben az Autócentrum még rendőrségi feljelentést tesz, „lopás” címén.) Bizonyos: az üres Balaton- parton, a kevés és vékony, pénztárcájú vendégnek anyagilag érdemesebb közösen kínálni a portékát (ez esetben 120 kiskereskedőről van szó). Azt, hogy ki fürdik be Földváron, még mindig nem lehet tudni. Mert a jog hiába foglal állást a lakók, a tanács és az MDF mellett, az önkormányzat nem sokat tehet a probléma gyors felszámolása érdekében. Jegyzőkönyvezheti a tényt, szabálysértési eljárást kezdeményezhet vagy éppen határozatban szólíthatja fel a vásározókat tevékenységük beszüntetésére. A szervezők minden esetben fellebbezhetnek — 30 napon belül. Aztán következik a másodfokú döntés. S mire megszületik, s majd arra kötelezi a vásározókat, hogy szedjék sátorfájukat, azok már maguk is megteszik — mert már vége lesz a nyárnak. (Czene) 74 600 nap terhével indult az új kormány ISKOLA ÉS SZAKMA Könyvkötők A kaposvári Toldi-lakótelepi általános iskola csendjét jóízű gyermekkacaj és kellemes zene töri meg. A könyvkötőműhelyben Szabó Tamástanár irányításával folyik a munka. A nyelvi táborból és a nyári napköziből jöttek át a gyerekek, hogy segédkezzenek. — Három év óta tanítok az iskolában — mondta Szabó Tamás —, s a könyvkötészet alapjaival ismertetem meg a gyerekeket. Örülök, hogy a vakáció idején is sokan bejárnak; bábáskodnak a „lapok összehordásánál”, noteszt, étlapborítót vagy szalagos irományfedelet készítenek, aranyoznak. A tanulók a termelés-gazdálkodás tárgy keretében ötödik osztálytól sajátíthatják el e mesterség alapjait. Ezáltal is munkára nevelnek a pedagógusok, s a nebulók többsége nagy kedvvel dolgozik. Vannak diákok, akik itt kimagasló teljesítményt nyújtanak, míg a matematikával és a nyelvtannal igencsak hadilábon állnak. Ötödik osztálytól minden gyereknek külön betétkönyve van, s a termelésben végzett munka ellenértékét ebben gyűjtik össze. Kútfey Gábortól az iskola nyomdászától tudtam meg, hogy sokat dolgoznak. A Gabonaipari Vállalattól, a Balaton Fűszérttől, a húskombináttól rendszeresen kapják a megrendeléseket. Itt nyomják a Dráva- vö/gyecímű folyóiratot, művelődési közlönyöket, könyveket, folyóiratokat kötnek, tanulmányokat fűznek, s ez évtől a végzős főiskolai hallgatók szakdolgozatának bekötését is vállalták. — Tudnak-e segíteni ilyen komoly munkában a fiúk és a lányok? — Hát persze—mondta a két szakember szinte egyszerre. — Érdekes dolgot csinálunk — jegyezte meg az ötödikes Borondics Ferenc. — Leköt bennünket minden. Én vágni szeretek a legjobban... Remek a hangulat itt, és gyorsan megy az idő. Nagy Adrienn az angoltanulást szakította félbe a „sapká- zás” és az „aranyozás” kedvéért. — A könyvek gerincére ráillesztjük a vásznat, ez a sapká- zás — magyarázza a szemüveges kislány, és elárulja hogy fűzni meg ragasztani is nagyon szeret. Hóman Adrián még csak a negyediket fejezte be, s fürgén, szinte pillanatok alatt elkészíti a noteszt. Szedi a betűket, s a vékony aranylapból már kész is a felirat. Nemcsak Nagy Tibor könyvkötő, hanem Szabó Tamás is elégedett a gyerekekkel. Ügyesek, szorgalmasak, a manuális készségük pedig szinte napról napra fejlődik. Néha ugyan nagy a ricsaj... Mert ha a szakma alapjait már el is sajátították, a fegyelmet még tanulniuk kell. De most nyár van. S nemcsak az újságíró és a pedagógus, hanem ők is úgy érzik, hogy ez a kis lárma megbocsátható. Lőrincz Sándor Fotó: Király J. Béla (Folytatás az 1. oldalról) — Milyen veszélyzónákat érzékel a kormány a pénzügyi folyamatokban? Gazdasági bűvöskocka — Ahogy mondani szokták, az első számú közellenség az infláció. Egy kormányzat egyszerre akar gazdasági növekedést, külgazdasági egyensúlyt és stabil valutát, úgy, hogy elkerülje az inflációt. Ezt azért hívják mágikus négyszögnek, mert olyan, mint a Rubik-kocka, azaz nagyon nehéz elérni, hogy minden oldal a helyére kerüljön. Ha tehát fékezni kívánjuk az inflációt, semmiképpen sem szabad támogatást adni a nem hatékonyan dolgozóknak. A feldolgozóiparban például a termelékenységünk ötödé a nemzetközi átlagnak. Ha ezt egy csapásra meg kívánnánk javítani, ebből az iparágból az emberek 80 százalékát el kellene küldeni. Viszont így a munkanélküliség válna tűrhetetlenné. Mégis, e két súlyos gond közül az infláció a nagyobb, hiszen ha ez elszabadul, azzal képtelenek lesznek lépést tartani a vállalkozások. Ugrásszerűen nőnek a kamatok és gazdálkodó egységek sora menne tönkre. Apad a kereslet és összeomlik a mágikus négyszög másik oldala, a gazdasági növekedés. A munkanélküliséget tehát a kormánynak fel kell vállalni, ám megfelelő védőintézkedésekkel. Átképző központokat kell fölállítani és megfelelő átképzési segélyrendszert kialakítani. Másreszt külföldi segítséggel forrásokatteremteni az újrakezdéshez, ha úgy tetszik, vállalkozóvá váláshoz. — Az erősödő inflációs pszihózis maga is gerjeszti az inflációt. Nem hagyhatom ki az olvasó vélhető kérdését. Ön OTP-be tenné-e a pénzét? Valuta a matracban — A pénzem egy jelentős részét — kénytelen-kelletlen beteszem. Ezzel nem is kockáztatok túl sokat, hiszen az OTP-nél és az egész bank- rendszernél is reálkamatra törekszenek. Az infláció mérséklésétől és e reálkamatoktól várható az, hogy a takarékoskodók ne fizessenek rá. A valutájukat az emberek ma azért tartják matracban, hogy az értékét legalább megőrizze. — Attól fél, hogy a deviza- számlákat netán zárolják... — Azt felelősséggel kijelenthetem, hogy ezt a lépést mindenáron el kívánjuk kerülni. Ha ez nem így lesz, már én sem leszek ott, ahol most vagyok... Az államtitkár-asszony ez utóbbit egyébként tréfásan mondta. A beszélgetés további, az idegenforgalomhoz kapcsolódó részét holnapi számunk balatoni mellékletében közöljük. Bíró Ferenc
