Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)
1990-06-26 / 53. szám
1990. június 26., kedd SOMOGYI HÍRLAP 3 Amiért nem kell már Bécsbe menni A csúcstechnológia újabb morzsája KAPOSVÁRI KISIPAROS, NYUGAT-EURÓPAI SZÍNVONAL Az utóbbi években egyre több a nyugati gyártmányú gépjármű, s ez további gondokat okoz amúgy is áldatlan közlekedési állapotainkban. Természetesen nem a közlekedés moráljában keltettek feltűnést ezek az autócsodák, hanem a kisebb- nagyobb karambolok utáni javítások kényszerítettek némelyeket újabb áldozatokra. Egy Opel, vagy Audi behorpadt sárvédőjét lehetetlen volt hagyományos, hazai módszerrel elfogadhatóan javítani. Már a festékért is Nyugatra kellett utazni, így aztán maga a festék belekerült úgy 20—30 ezerbe. A BASF, nyugatnémet vegyi konszern Glasurit leányvállalata természetes szolgáltatásnak tartotta a magyarországi jelenlétet, és kellemes partnerre talált a győri Resistrant Kft.-ben. Kialakították a magyarországi nagykereskedelmi hálózatot, majd a megyei Kiosz-szerveze- teknél érdeklődve megkeresték azokat a javító kisiparosokat, akik a legmagasabb színvonalú szolgáltatással eltüntethetik a sérült gépkocsik javításának nyomait. Zsillé Péter kaposvári műhelyébe is beköltözhetett a csúcstechnológia, hiszen június elseje óta már nyugatnémet katalógusból keresi ki az évjáratnak, típusnak megfelelő eredeti színkódot, majd a mikrofilmről leolvasható a szükséges keverési arány. Hagyományos lak- kozású autók esetén 37 bázisszínből, metallfestés esetén 35 színből mérik ki az utasítás szerinti mennyiséget a kívánt eredeti szín festéséhez. — Különleges javítási és festési technológia az, amit alkalmazok. A katalógusból és a mikrofilmről olyan keverési arány olvasható le, mely figyelembe veszi az időközbeni festéköregedést is. Csak annyi festéket kell kikeverni, amennyi a javításhoz szükséges; — tehát anyagtakarékos ez a módszer. A tökéletességét jellemzi, hogy a frissen javított Fiat sárvédője helyett az oldalán és a motorházon kerestük laikus szemeinkkel a javítási nyomokat. — Mi lesz eddigi kuncsaftjaival? Ezentúf kizárólag csak a nyugati kocsikat javítja? — Természetesen nem, hiszen a katalógusok tartalmazzák 1990-ig az összes keleteurópai géptípusok színösz- szeállítását is; — legyen az Tra- bant vagy Lada. A csúcstechnológia újabb morzsája érkezett Somogyba, minden bizonnyal sokak megelégedésére. Nemcsak a megfelelő szín kikeverése és felfestése formájában, hanem az alkalmazott technológia gyorsaságában is. — Kisebb sérülés gyorsjavítása esetén a reggel behozott gépkocsit este már viheti is a tulajdonosa. Külön fényezőfülke nélkül is három órán belül szárad a festés és szerelhető a karosszéria — mutatta be javítóüzemét Zsillé Péter. Elnézegetve műszakilag még alkalmas, de színevesztett gépparkunkat, reménykedhetünk: hamarosan megújult köntösben száguldozik majd a soksok napszítta, öregecske autó. Csak pénz kérdése az egész, hiszen a csúcstechnológiát meg is kell fizetni. (Mészáros) MEGGONDOLATLAN KOMPROMISSZUMOK Mi késlelteti az üzletkötést? Fontos a jogi képviselet Egyetlen olyan jogtanácsosi iroda van a megyében, amely a nemzetközi kereskedelmi joggal is foglalkozik. A 228. számú jogtanácsosi munkaközösség Kaposváron, a Rákóczi tér 7/8. számú épületében talált megfelelő irodahelyiségekre. Dr. Je- gesy András, dr. Rátkai Ferenc, a két jogtanácsos nagy gyakorlatot szerzett termelőszövetkezeti, vállalati területen, mielőtt május elsején megalakították a munkaközösséget. Most, amikor élénkül a gazdasági élet, érdemes meghallgatni a két jogász tapasztalatait. — A munkaközösség elsősorban a gazdasági szférával foglalkozik: társaságok alapításával, megszervezésével — kezdte dr. Jegesy András. — Nemcsak a szigorúan jogi részét kínáljuk, hanem az egyéb gazdasági előkészítő munkát is, mert így teljes a szolgáltatás. Nagy segítség egy kft.-nek, ha jogász írja a társasági szerződést, mi azonban ennél jóval többet adunk. Ingatlanforgalommal, az ingatlanok adásvételi szerződésének megírásával is foglalkozunk. Ezenkívül pedig a nemzetközi kereskedelmi joggal. Egy éve fejeztem be a külkereskedelmi szakjogászképző tanfolyamot a jogi továbbképző intézet szervezésében; most dolgozom a disszertációmon. — Mi a témája? — Egy esettanulmány. Megtörtént, de csak betűvel jelölöm a vállalatokat és a feleket. Teljesen gyakorlati oldalról közelítem meg s elemzem, milyen hibákat követtek el a felek, főleg a belföldiek, mert az üzlet érdekében belemennek néha olyan kompromisszumba, amely később eléggé rosszul üt ki. Egyébként az általunk képviselt Kaposfarm Részvénytársaság — ez volt az előző munkahelyem — véleményem szerint az egyik legkomolyabb somogyi vállalat, amely külkereskedelemmel foglalkozik. — A nyugati üzletemberek is szóvá teszik, mekkora nálunk a bürokrácia. Hogy lehet így ügyeket intézni, szerződést kötni? — Amíg egy megállapodásból külkereskedelmi szerződés lesz, addig — csak hozzávetőlegesen mondom — legkevesebb hat engedélyt kell beszereznie a vállalatnak. Ha mindig és mindenhol betartanák az államigazgatási ügyintézési határidőt, ez legalább 3—4 hónapba kerülne. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma várhatóan rugalmasabb lesz, és akkor nem tart ilyen sokáig. Valóban nagy tehát az adminisztáricó, azonban azt is meg kell mondanom: nemcsak Magyarországon van így, bizony a külföldi adminisztráció is elég nehézkes. Természetes ez, minthogy minden ország védi a saját iparát, gazdaságát, s mindenhol bizonyos föltételeket szabnak a behozatalra, illetve a kivitelre vonatkozólag. A külföldieknek egyébként elsősorban nem is az engedélyek megszerzése a bajuk, hanem az, hogy a magyar vállalatok nem készítik elő kellően az üzletet. Ebből adódik az, hogy azt hiszik: az adminisztráció miatt van a késés. Pedig nem mindig amiatt van: kellő előrelátással meg lehetne előzni. — Hiányoznak a jó szakemberek? — Budapesten kedvező a helyzet. Az induló külkereskedelmi jogú vállalatok szakemberei azonban — bízva a személyes kapcsolataikban — olyat is elvállalnak, amit nem tudnak teljesíteni. Olyan határidőket vállalnak, s olyan áron szerződnek, hogy nem biztosan jó nekik. Teljes jóindulattal csinálják, nem akarnak rosszat. Az az igazság, mégis, hogy nem ismerik a körülményeket. Dr. Rátkai Ferenc áttért egy másik, nem kevésbé érdekes területre, a társasági törvény nyomán alakul új kisszervezetek — kft.-k, egyéb társaságok — képviseletének tapasztalataira. — A jogi munka a társasági szerződés elkészítésével nem fejeződik be. Az újonnan megalakult társaságoknak mindenképpen szükségük van ezután is jogi támaszra. Ez azzal kezdődik, hogy el kell készíteni a belső szabályzatukat, mert jogi tanácsadás nélkül nem felelhetnek meg a követelményeknek. Ezekre a társaságokra nagy anyagi terhet róna, ha önálló jogtanácsos dolgozna náluk. Sokkal egyszerűbb és köny- nyebb megoldás azonban, ha egy munkaközösséghez fordulnak. — Kérnek-e jogi tanácsot az egyéni vállalkozók? — Természetesen, hiszen a jogtanácsosi munkaközösségek többek között azért alakultak meg, mivel az egyéni vállalkozóknak is szükségük van a gazdasági jog ismeretére — vette át a szót dr. Jegesy András. — Az egyéni vállalkozók közül egyre többen társaságokat, egyszemélyes kft.-ket alakítanak. Persze enélkül is szükségük van jogi tanácsra. Szerintem a jövőben ez fokozódni fog, hiszen a jogszabályok nagyon gyorsan változnak mostanában. Dr. Rátkai Ferenc megjegyezte, hogy nemcsak az elmondott ügyekben kopognak be hozzájuk, hanem kapnak megbízást termelőszövetkezetektől, vállalatoktól, sőt az egy- re-másra alakuló egyesületektől is. — Az alapszabály kidolgozása mindenképpen jogi tanácsadást tesz szükségessé. Akkor is képviseljük az egyesületeket, ha esetleg céljaik elérése érdekében gazdasági tevékenységet folytatnak. Lajos Géza KISTERMELŐK ÉRDEKÉBEN Mire fordítható az intervenciós alap? Az agrárágazatban a termelés- és tenyésztéspolitikai célok megvalósítása kapcsán a Mezőgazdasági Minisztérium májusban az alábbi közleményt adta ki: A minisztérium ez évben 150 millió forint intervenciós alappal gazdálkodhat. Ebből az összegből 50 millió a szarvasmarhaágazat, 90 millió a sertéstenyésztés és 10 millió forint egyéb területek (elsődlegesen a növénytermesztés, faipar stb.) termelési céljainak megvalósítását szolgálja. Lényeges tudnivaló, hogy a kistermelői üszőborjak intervenciós támogatását, azok felvásárlását, felnevelését, hasznosítását továbbra is az állattenyésztő vállalatok látják el. A területükön nekik kell átvenni a kistermelőktől valamennyi tenyésztésre alkalmas üszőborjút 70—150 kg testtömeg között. A magyartarka és hústípusú fajtáknál 120, a tejelő típusú fajtáknál 80 forint kilogrammonkénti védőár. Ettől a kereslet—kínálat függvényében el lehet térni. A felvásárolt üszőborjak nagyüzemi intervenciós telepre kerülnek, ezek után darabonként 4000 forint vételárkedvezmény számolható el. Az akció lebonyolítása során a forgalmazási díj összege nem haladhatja meg az üszőborjak vételárának 4 százalékát, amelyet a vevő és az eladó egyenlő arányban térít az állattenyésztő vállalatnak. Alapelv, hogy az ágazat rendelkezésére bocsátott 50 millió forintot túllépni nem lehet! A sertéságazat területén a 90 millió forint a vemheskocasül- dő-kihelyezést, az állomány genetikai értékének javítását, a vágóérték minőségének fejlesztését hivatott elősegíteni. Az akció keretén belül vemhes kocasüldőt elsősorban törzskönyvezett állományból kell kihelyezni, ahol az állategészségügyileg előírt hármasmentesség biztosított. Törzskönyvezett, hármasmentes tenyészetből származó vemhes kocasüldő esetén 2500, az egyéb állományból 1500 forint támogatás igényelhető. A támogatást a kistermelő kapja, oly módon, hogy a kihelyezést szervező (húsipar stb.) a dotációval csökkentett árat számolja el a kistermelőnek. A csiga megy, a feketeribiszke is Már nincs uborkaszezon — mégis jön A fonnyadt téli alma után sorra jelennek meg a kertekben a tavaszi—nyári gyümölcsök. A kerttől a befőttig, a mirelittermékekig azonban még hosszú az út. A szervezett zöldség-gyümölcs felvásárlásról és a további értékesítési lehetőségekről kérdezem dr. Somoskövi Gábort, a Kaposvár és Vidéke ÁFÉSZ kereskedelmi főosztályvezetőjét. — A felvásárlási szezon a szamócával kezdődött, ezt követi a málna és a meggy. Ötven felvásárlóhelyünk van szerte a megyében, s onnan túrasze- rűen, hétfő, szerda és pénteki napokon gyűjtjük össze a termelőktől a megtermelt gyümölcsöt. — Termésbecslést nyilván önök is végeznek. Idén mennyire váltak be a reményeik? — A szamócában a novemberi fagy és a tavaszi szárazság tett kárt. Eddig a várt mennyiségnek alig több mint a fele érkezett be, a minősége is gyengébb. Várhatóan a meggy is kevesebb lesz a moníliás megbetegedések miatt. Gondunk van a további értékesítéssel is. Mivel fő tevékenységünk a vi- szonteladás, így csak annyit vásárolunk fel, amennyiré nekünk az adott termékből szerződésünk van a feldolgozó, vagy további forgalmazó vállalattal. Ebből sajnos feszültségek is adódnak a termelőkkel, például az idén gond a rendkívül jó málnatermés értékesítése. — Manapság mindenki a nagyobb külföldi — lehetőleg nyugati — piacok megszerzésére törekszik. Milyenek az önök külföldi értékesítési lehetőségei? — Éppen az exportorientáltság miatt az egyes szereplőknek egyre kisebb hányada jut a teljes piacból. A versengés elsősorban a különleges cikkeknél nagy. A mi profilunkban például ilyen a feketeribiszke és a csiga. Az exporttal kapcsolatban talán még nagyobb gond az árkérdés. A nyugati partner ugyanis — kihasználva a magyar cégek valutaéhségét — évek óta változatlan árat ajánl terményeinkért. Emiatt olyan alacsonyra kell szorítanunk az árainkat, hogy már nem éri meg foglalkozni a termeléssel. — Az így kieső nyereség pótlására milyen lehetőséget látnak? — Elsősorban újabb vevőket keresünk és a feldolgozók felé próbáljuk megrövidíteni a közvetítőláncot. Másrészt igyekszünk bővíteni a saját értékesítési hálózatunkat a tavaly megkezdett akciókkal. — Miből állnak ezek az akciók? — Tavaly ősszel szerveztük az elsőt a Zselic Áruháznál. Itt nagy tételben vásárolt almát és burgonyát árusítottunk téli tárolásra. A továbblépés első állomása az idei szamócaszezon volt, ahol már saját felvásárlású gyümölcsöt árultunk a város legnagyobb vállalatainál a dolgozóknak. Ezekben az akciókban a közvetítés teljes kiküszöbölésével egy számunkra is tisztességes hasznot hozó, de a piacinál lényegésen olcsóbb árral tudunk Megjelenni. Úgy tűnik, érdemes ezt továbbfejleszteni. Tehát a zöldség-gyümölcs piacon már közel sincs „uborkaszezon” — bár az igazi uborkaszezon még eztán következik. Hogy milyen sikerrel, arról ma még keveset árulnak el az épp kikelt növénykék. (Loncsár)
