Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)

1990-06-23 / 51. szám

1990. június 23., szombat SOMOGYI HÍRLAP SPORT 15 Írország— Hollandia 1:1 (0:1) Palermo, 33 288 néző. V.: Vautrot (francia). Írország: Bonner—McGrath, McCarthy, Morris, Staunton — Houghton, Moran, Townsend, Sheedy — Quinn, Aldridge. Hollandia: Van Breukelen — R. Koeman — Van Aerie, Rij- kaard, Van Tiggelen — Wou­ters, Witschge, Gillhaus, Gullit — Van Basten, Kieft. Csere: Sheedy helyett Whe­lan (63. p.), Aldridge helyett Cascarino (63.), illetve Witsch­ge helyett Fraser (60.), Kieft helyett Van Loen (80.). Palermóban, amint azt várni lehetett, hatalmas iramban „estek egymásnak” a csapa­tok, s -feladták az előző két for­dulóban mutatott védekező fel­fogású játékukat. A 11. percben Koeman—Gullit—Kieft—Gullit volt a labda útja, s a milánói csatár nagyszerű gólt lőtt a jobb alsó sarokba (0:1). A fordulás után ír rohamokkal folytatódott a mérkőzés. Válto­zatos volt az összecsapás, az írek mindent megtettek az egyenlítésért, a hollandok pe­dig gyors ellenakciókkal próbál­koztak. A 72. percben elérték céljukat a szigetországiak, igaz, ehhez Van Aerle hatalmas hibájára is szükség volt. A holland védő ugyanis rosszul adott haza Bonner kirúgása után, és a lab­dát a másik kapus, Van Breuke­len kiejtette, mire Quinn ott ter­mett, és közelről az üres kapu-- ba továbbított (1:1). Nyolcvan percig óriási küz­delmet vívott az ír és a holland válogatott, a szebb játékot a németalföldiek mutatták be, de a szigetországiak küzdőképes­ségükkel kiharcolták a pontosz­tozkodást. A két szövetségi kapitány nyi­latkozata a mérkőzés után: Leo Beenhakker(Hollandia): — Noha még mindig nem játszottunk csúcsformában, a lényeg az, hogy továbbjutot­tunk. Jackie Charlton (Írország): —A második félidőben óriásit nyújtott a csapatom. Az F csoport végeredménye: 1. Anglia 3 12-2-1 4 2. Írország 3 - 3 - 2-2 3 3. Hollandia 3-3-2-23 4. Egyiptom 3 - 2 11-2 2 Anglia—Egyiptom 1:0 (0:0) Cagliari, 25 000 néző. V.: Röthlisberger (svájci). Anglia: Shilton — Wright — Parker, Walker, Pearce — Waddle, McMahon, Gascoig­ne, Barnes — Lineker, Bull. Egyiptom: Shobeir — I. Has­san, Yassein, H. Ramzy, Yakan — Youssef, Abdelghani, A. Ramzy, Abdalhamid — H. Has­san, Abdou. Csere: Bull helyett Beardsley (85. p.), Waddle helyett Blatt (88.), illetve Abdou helyett Rah- mane (77.), Abdelhamid helyett Soliman (77.). Az egyiptomi csapatvezetés a találkozó előtt „szent fogadal­mat” tett: azt ígérték ugyanis, hogy nem játszanak olyan vé­dekező felfogású labdarúgást, mint amilyennel joggal váltottak ki kritikát a sportágat szeretők széles táborából az írek elleni teljesítményükkel. Nos, igye­keztek is az arab labdarúgók, de egy-két H. Hassan megoldá­son, megugráson kívül túl sok látványosság nem jellemezte játékukat. Fordulás után folytatódott a késhegyig menő „darálás", mindkét csapat minden egyes szabad labdáért öldöklő küzdel­met folytatott. Hiába, egy lőtt gól mára mennyországot jelentette volna akármelyiküknek. Egyre inkább az angolok kerültek fö­lénybe, középpályásaik valaho­gyan jobban bírták erővel. Az 58. percben Gascoigne balról ívelt középre egy szabadrú­gást, és az óriási tömörülésben az előrelopakodott Wright esz­mélt a leggyorsabban. Magasra emelkedett, fejesével megelőz­te a kiinduló Shobeir kapust, és a védő homlokáról a léc alá csúszott a labda (1:0). Az egyiptomiak óriási akarás­sal küzdöttek az egyenlítő gól­ért, de az eredmény már nem változott. Öldöklő csatában a talán va­lamivel fegyelmezettebb csa­patjátékot nyújtó angolok kicsi­karták a csoportelsőségüket je­lentő győzelmet a jól játszó, ámde a lehetőségeikkel rosszul gazdálkodó egyiptomiakkal szemben. ÍTa Marcali Költségvetési Üzem és az Építőgép Rt. 1990. június 25-én, 10 órakor megnyitja közös építögép-kölcsönzö boltját az üzem központi telepén: Marcali, Kossuth L. u. 74. az öreglaki út mellett. Keresse föl üzletünket, olcsó áruinkkal szívesen állunk rendelkezésére! Bérelhetők: építőipari gépek, keverők, állványok, zsaluzatok, kerti gépek, fűnyírók, szőnyegtisztító stb. Nyitvatartási idő: hétfőtől péntekig 7-től 1/2 5 óráig szombaton 7-től 10 óráig. (111221) Hároméves, tervszerű munka gyümölcse érett be most A legjobbak között kezdheti az új bajnokságot a Tungsram A somogyi női röplabdasport egyik legszebb és legemléke­zetesebb sikerét érte el a most véget ért bajnoki küzdelmekben a Kaposvári Tungsram. A kö­vetkező idényt már az „A” cso­portban, a legjobbak között kezdheti az együttes. Valójában egy hároméves, tervszerű munka gyümölcse érett most be. Amikor 1987-ben Simonná Kutas Zita átvette a csapat irányítását, az akkori bajnoki esztendőben épphogy leszorultak a rájátszást jelentő első két hely egyikéről: a kapos­vári gárda végül a harmadik he­lyet szerezte meg. A következő évben a rájátszás lehetőségé­nek kiharcolása sikerült, a felju­tás azonban még nem. Pedig nem sok hiányzott hozzá. Mind­össze egyetlen játszmán (!) múlt, hogy a Tungsram nem léphetett följebb és továbbra is „B” csoportos maradt. Ezek- után mi más lehetett volna az 1989/1990-es bajnoki idényre az együttes célja, mint az „A” csoportba kerülés. A Tungsram játékosai végig ennek a szellemében küzdöttek a mérkőzéseken. A bajnokság első szakaszában hazai pályán veretlenek maradtak, és ide­genből is csak háromszor kel­lett vereséggel hazatérniük a lányoknak. Igaz, ezeket mind a nagy ellenlábasoktól — a Ganz Danubiustól, a Szolnoktól és a Kecskeméttől — szenvedték el. Viszont Kaposváron mindegyi­kükön revansot vett a Tungs­ram. A bajnokság első felvoná­sában a ,,B” csoport küzdelmeit végül imponáló teljesítménnyel, 15 győzelemmel és csak három vereséggel zárta a kaposvári gárda. így kivívta a rájátszáson való részvétel jogát, s ott hét győzelmet és öt vereséget könyvelhetett el. Bár ez az öt vereség a győzelmek arányá­hoz képest nagynak tűnik, való­jában mégsem forgott veszély­ben a Tungsram végső sikere. Már fordulókkal a bajnoki küz­delmek előtt biztossá vált, hogy a kaposváriak a következő év­ben az „A” csoportban vehetik föl a harcot. Az áhított sikert, a feljutást tulajdonképpen az a csapat harcolta ki, amelyet annak ide­jén átvett Simonné Kutas Zita. Mindössze csak annyi változás történt ez idő alatt, hogy Major- né abbahagyta az aktív sporto­lást, Magyarné pedig a szülés után visszajött. Ez alatt a három év alatt vált Novákból teljes ér­tékűjátékos. Közben a Kapos­vári Sportiskolától érkező fiata­lok — Sasvári, Zalavári, Csep- regi, az idei bajnokságban pe­dig Tuba — egyre jobban be­épültek az együttesbe. Nos, a mostani siker egyik kulcsa épp ebben keresendő. Az idősebb, rutinosabb játékosok és a „friss erő”, a fiatalok remekül ötvö­ződtek, és kígy egy rendkívül jó csapatszerkezet jött létre. A si­ker másik „kulcsa”: a kiváló csapatszellem. A játékosok, ha kellett, remekül kiegészítették egymást, és a csapat, valamint edzője között is kifogástalan (volt) az összhang. A Tungsram elsősorban a mezőnymunkában és a táma­dások során nyújtott kiválót. Ami viszont hátrányt jelent—és természetesen fog is jelenteni —, hogy az egész NB l-es me­zőnyben a kaposvári gárda a legalacsonyabb csapat. S ami evvel együtt jár: a sáncolások­nál és ütőerőben gyengébbnek bizonyult. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a körülményekhez képest — mind a játékosok, mind az edző — szinte ember feletti teljesít­ménnyel érték el ezt a szép si­kert. Hiszen a Kaposvári Tungsram — a többi első osztá­lyú röplabdacsapattal ellentét­ben—valóban „amatőr” együt­tes. A játékosok közül senki nincs sportállásban. Valameny- nyien munka vagy tanulás mel­lett röplabdáznak. S mint meg­győződhettünk róla, nem is akárhogyan. Emiatt csak napi egy—másfél órás edzéssel tud­tak készülni a megméretteté­sekre. S hiába a feljutás, hiába az „A” csoport, a játékosok munkahelyi elfoglaltsága miatt ezen a jövőben sem tudnak vál­toztatni. Továbbra is marad a napi egyetlen gyakorlás. A ve­zetőség — lehetőségeihez feladó szülni megy, ezért rá nagy feladatok hárulnak a kö­zeljövőben. Feltétlenül megha­tározó egyéniséggé kell előlép­nie. Zalavári Andrea sok szem­pontból megváltozott, mégpe­dig az előnyére. Elsősorban a mezőnymunkában kell még fej­lődnie. Rá is ugyanaz vonatko­zik, mint T uba Gabira: önmagá­val szemben az igényszintet magasabbra kell állítania, hi­szen jövőre már teljes értékű harcosként számítanak rá. Gosztonyiné Pintér Vera vé­gig a csapat egyik meghatározó játékosa volt. Bár a folyamatos munkában sérülések zavarták, így is mindig lehetett rá számí­tani. Egy időre most búcsút int a röplabdának, mert kismama­szerepre készül. Magyar Lászlóné végig meg­Az „A" csoportba fölkerült Kaposvári Tungsram csapata mérten — minden támogatást megadott, de kérdéses, hogy ez elég lesz-e a jövőt illetően. S ami még feltétlenül szót érdemel: a Kaposvári Tungs­ram azon kevés csapatok közé tartozik, amely jószerivel csak saját utánpótlására tá­maszkodik. Polgár Mónikakwé- telével — aki két évvel ezelőtt Szombathelyről érkezett — az együttes valamennyi tagja ka­posvári „bennszülött”. Amikor arra kértem Simonné Kutasi Zitát, hogy értékelje és rangsorolja játékosait, azt felelte: nem tud, de nem is akar köztük rangsort felállítani. Hi­szen valamennyi játékosával ki­vétel nélkül elégedett; mindany- nyian — néhány találkozótól el­tekintve — csúcsformában ját­szották végig a bajnokságot. A bajnoki mérkőzéseken ösz- szesen 13 játékos lépett pályá­ra. Tuba Gabriellának nemcsak a Kaposvári Tungsramban, ha­nem az ifjúsági válogatottban is bizalmat szavaztak. A tehetsé­ges, fiatal sportoló nagyon so­kat fejlődött. Nem szabad azon­ban megelégednie. Az igény­szintet magasabbra kell állíta­nia önmagával szemben, hi­szen ehhez megvan a képessé­ge, tudása. Polgár Mónika ke­vés játéklehetőséget kapott az idén. Az edzéseken jó benyo­mást keltett, példamutató volt. Gond'hSla, hogy a mérkőzése­ken egyelőre még hiányzik a kellő önbizalma. A jövő egyik embere. Nagy Andreát sokáig csak mint tartalékot vették szá­mításba. Amikor azonban Gosztonyiné megsérült, első számú játékossá lépett elő a feladó posztján. Beugrása jól sikerült, s nagyszerű teljesít­ményt nyújtott. Mivel mindkét bízható, jó teljesítményt nyúj­tott. Hatalmas lelkesedés jel­lemzi játékát. Mezőnymunká­ban és nyitásfogadásban a csa­pat legjobbjának bizonyult. Novák Magdolna ebben a baj­noki évben játszott a legjobban. Néhány találkozón kicsit elbizo­nytalankodott ugyan, de ösz- szessécjében jó játékot nyújtott. Sáfrány Andrea iskolai elfog­laltsága miatt kevesebb edzé­sen tudott részt venni. A jövő­ben szeretnék kamatoztatni a magasságát. Sántosiné Oláh Edit csapat- kapitányhoz méltóan végig egyenletes, remek teljesít­ményt nyújtott. Minden dicsére­tet és elismerést megérdemel, hiszen kismamaként is végig vállalta a játékot. Marek Anikó későn érő típus; ez volt az első olyan éve, hogy jó átlagot tudott hozni. A bajnoki Simonná Kutas Zita edző küzdelmek során nem voltak megingásai. Végre kezdi elhin­ni önmagáról, hogy jó játékos lehet. A rájátszás során ő mu­tatta a legjobb formát. Halász Márta jó teljesítményt nyújtott ugyan, de tehetsége és képes­ségei alapján még többet kellett volna produkálnia. Az idegen­beli találkozókon furcsa módon sokkal jobban játszott, mint hazai környezetben. Sasvári Rita megbízható, több helyre becserélhető, hasznos tagja volt a csapatnak. A jövőben o is teljesértékű játékosként jön számításba. Csepregi Mónika fejlődött talán a legtöbbet. Első­sorban feladásban, irányítás­ban veszik majd őt számításba. Hogy mi lesz jövőre? Ez fo­gós kérdés. Az biztosnak lát­szik, hogy a feljutást kiharcoló csapat sajnos, nem tud együtt maradni. A mostani kezdő ha­tosból valószínűleg négy játé­kost^) is kénytelen lesz jövőre nélkülözni a Tungsram. Sánto­siné és Gosztonyiné ugyanis szülni fog, Halász és Marek pe­dig továbbtanul. Pótlásuk na­gyon nehéz lesz, de erre vala­milyen úton-módon megoldást kell találni. Nincs hát irigylésre méltó helyzetben Simonné edző, hiszen egy teljesen új csapatszerkezetet kell kialakí­tania. Hogy találkozunk-e majd új játékosokkal a Tungsram­ban, ma még talán senki sem tudja megmondani, de tudomá­sul kell venni, hogy az egyesület anyagi lehetősegei végesek. Simonné Kutas Zita sem túl op­timista a jövőt illetően. Vélemé­nye szerint csapata a soron következő bajnokságban is a rájátszásban fog majd harcolni, de akkor már a benntmaradá- sért. A játékosoknak, a vezetők­nek és a szurkolóknak meg kell érteniük, hogy most majd több lesz a kaposvári vereség, mint korábban. A Tungsram a baljós előjelek ellenére természetesen min­dent megpróbál a jó szereplés érdekében. Tisztában vannak azzal, hogy az „A" csoport nagy felelősséggel jár. Ezért már augusztus elsején megkezdik a közös gyakorlásokat, és egy hónapig napi három edzéssel készülnek a megnövekedett fel­adatok minél sikeresebb meg­oldására. Fenyő Gábor A vb további menetrendje JÚNIUS 23., SZOMBAT Nápoly, 17 óra: Kamerun—Ko­lumbia (Tv1:16.50). Bari, 21 óra: Cseh és Szlovák SZK—Costa Rica (Tv2:20.50). JÚNIUS 24., VASÁRNAP Torino, 17 óra: Brazília—Argentí­na (Tv2:16.50). Milánó, 21 óra: NSZK—Hollandia (Tv1: 20.40, a Telesportban). JÚNIUS 25., HÉTFŐ Genova, 17 óra: Írország—Ro­mánia (Tv2:16.50). Róma, 21 óra: Olaszország— Uruguay (Tv1:20.50). JÚNIUS 26., KEDD Verona, 17 óra: Spanyolor­szág—Jugoszlávia (Tv2:16.50). Bologna, 21 óra: Anglia—Bel­gium (Tv1: 20.50). A Kapos Kereskedelmi Vállalat — Kaposvár, Május 1. u. 57. — ÁRVEREZÉSEN ÉRTÉKESÍTI az alábbi üzemképes járműveket: Frsz.: Típus: Jellege: A gyártás éve: Motorcsere: Műszaki vizsga érv.: Kikiáltási ár: AI 92—02 Volga Gaz—24 Limouzine 1983 1987. március 1991. április 6-ig 165 000 Ft FS 05—24 A—11 platós 1979 1984. május 1991 .január 10-ig 70 000 Ft A kikiáltási árban a járművekhez meglévő szerszámok, fel­szerelések, a tankban lévő üzemanyag, továbbá a Volga személygépkocsihoz rádió vevőkészülék, üléshuzat értéke is benne van. A járművek megtekinthetők: Kaposvár, Rózsa F. u. 2. sz. alatti telepünkön (hétfőtől péntekig) 9—15 óra között. Az árverés időpontja és helye: 1990. június 29-én 9 óra, Kaposvár, Rózsa F. u. 2. (111222)

Next

/
Thumbnails
Contents