Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)

1990-06-23 / 51. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. június 23., szombat ANTALL JÓZSEF PÁRIZSBA ÉRKEZETT (Folytatás az 1. oldalról) Antall József részletes átte­kintést adott a kormányzat rövid távú és hosszabb időszakra szóló elképzeléseiről, külön hangsúlyozva, hogy a külföldi tőkebefektetőknek nem kell tar- taniok a politikai stabilitás hiá­nyától. Hozzátette, hogy az eddigi eredmények biztatóak és a legutóbbi üzletkötések azt mutatják, hogy a fejlődés jó üte­mű az üzleti kapcsolatokban. ,,A magyar—francia kapcsola­tok múltját semmi olyan nyo­masztó emlék, politikai tényező sem terheli, amely meggátol­hatná az együttműködés dina­mikus fejlesztését” — hangsú­lyozta egyebek között Antall József francia partnerével, Mi­chel Rocard-ral pénteken dél­ben a Matignon palotában meg­tartott tárgyaláson. A két kor­mányfő tanácsadói kíséretében több mint egyórás megbeszé­lést tartott, majd az eszmecse­rét a francia kormányfő által adott munkaebéden folytatták. Antall József arra kérte Fran­ciaországot: ne tekintse egyne­mű térségnek Közép- és Kelet- Európát, kezelje differenciáltan a térség országait, hiszen jelen­tős különbözőségek is jellemzik ezeket az államokat. Rocard válaszában hangsúlyozta, hogy a francia kormány készen áll erre. „Nagy figyelemmel kí­sérjük az új magyar kormány első diplomáciai lépéseit és támogatjuk csatlakozási szán­dékát az Európa Tanácshoz” — mondotta egyebek között. Rocard hozzáfűzte, Magyar- ország ugyan nem számíthat Franciaország részéről olyan méretű gazdasági segítségre, mint amilyet az NSZK nyújtott és nyújt, ugyanakkor azonban számos csúcsiparban Franci­aország a világ élvonalában van. Ez jó alapot teremthet a gazdasági együttműködés fej­lesztéséhez. Rámutatott: az elmúlt években dinamikus fejlő­dés volt tapasztalható a vegyes vállalatok alapításában, az ipari kooperációk megvalósításá­ban. A kormányfő kíséretében levő dr. Matolcsy György és Martonyi János államtitkárok a gazdasági kapcsolatépítés né­hány gyakorlati kérdésére is ki­tértek. Kérték, hogy a kisvállala­tok létrehozására biztosított kü­lön 50 millió frankos hitelkeretet bővítsék ki és szélesítsék ki fel- használásának lehetőségeit is. Hangsúlyozták: szeretnénk, hogy ha a francia pénzintézetek is megjelennének a magyar bankéletben. Rocard miniszter- elnök megígérte: ezeket a té­mákat megvitatják az illetékes szakminiszterek. A francia miniszterelnökkel megtartott rendkívül szívélyes légkörű találkozó és munka­ebéd után Antall József felke­reste a parlament két házának elnökét. Laurent Fabius, a Nemzetgyűlés elnöke biztosí­totta a magyar kormányfőt: a francia törvényhozók minden támogatást megadnak a ma­gyar parlamentnek ahhoz, hogy demokratikus törvényhozások tapasztalatait felhasználva vé­gezhesse munkáját. A Nemzet- gyűlés elnöke több konkrét kér­désben kikérte a magyar kor­mányfő véleményét. Antall József ezután felkereste Alain Pohert, a Sze­nátus elnökét, a francia—ma­gyar parlamenti kapcsolatok egyik úttörőjét. Vele a két tör­vényhozó testület együttműkö­déséről folytatott eszmecserét. Pusztító földrengés Iránban A károk felmérhetetlenek Legalább 25 ezer halálos ál­dozata és mintegy 100 ezer sebesültje van az Irán északi részén csütörtökre virradóra bekövetkezett földrengésnek, amely a Richter-skálán elérte a 7,3-es, más források szerint 7,7-es erősséget. Az elemi csa­pás Rest, Lahidzsán, Zendzsán és Asztara városokban okozta a legnagyobb pusztítást, több falu a földdel vált egyenlővé. A rossz idő következtében a men­tő helikopterek és a segélyt szállító repülőgépek nehezen tudnak eljutni a katasztrófa helyszínére. A földcsuszamlások miatt az utak nagy része járhatatlanná vált. Sok helyen elszakadtak a villanyvezetékek. Az iráni kabinet rendkívüli ülésén minden kormányintéz­ményt teljes riadókészültségbe helyezett. Irán nemzetközi se­gítséget kért. Többek közt Nagy-Britannia, Franciaország, Japan, Svájc és az Egyesült Ál­lamok ajánlotta fel máris segít­ségét. Ali Hamenei, Irán szellemi vezetője, valamint Rafszan- dzsáni elnök a katasztrófa súj­totta vidékre érkezett. Az elnök háromnapos országos gyászt rendeltei. De Gaulle tábornok történelmi rádióbeszédének megismétlését hirde­tő szórólapot olvas egy asszony június 18-án Párizsban, a híres felhí­vás 50. évfordulóján. A háttérben a negyvenes évek stílusában épített 35 méter magas rádiómakett, amelynek korabeli példánya a nevezetes nap híreit sugározta Eseménynaptár SZOMBAT: A litván kormány javasolta a köztársasági parlamentnek, hogy ideiglenesen függessze fel a március 11 -i függetlenségi nyilatko­zatot. —Jurmalában összeült a három balti köztársaság népfrontmoz­galmainak közgyűlése. — Az OSZSZSZK alkotmányából is törölték az SZKP vezető szerepét rögzítő cikkelyt. — Kétnapos közép-amerikai csúcstalálkozó kezdődött a guatemalai Antiguában. — Az EK és hét közép- és kelet-európai ország környezetvedelmi minisztereinek ta­nácskozása Dublinban; VASÁRNAP: A bulgáriai választások végeredménye: a BSZP 211 mandátumot szerzett a 400-ból. — Német—német kormányfői és kül­ügyminiszteri tanácskozás Berlinben. — Moszkvában befejeződött az SZKP Demokratikus Platformjának országos értekezlete; HÉTFŐ: Genscher—Sevardnadze megbeszélés Münsterben a NATO és a VSZ jövőjéről, a német egységről. — De Maiziere NDK- miniszterelnök Párizsban tárgyalt. — Antall József találkozott Vranitz­ky osztrák kancellárral; KEDD: Francia—afrikai csúcstalálkozó kezdődött Párizsban, húsz afrikai államfő részvételével. — Megkezdődött az OSZSZSZK pártér­tekezlete. — Aláírták a schengeni megállapodást az NSZK, Francia- ország és a Benelux-országok közötti határellenőrzés megszüntetésé­ről. — Antall József hivatalos látogatásra az NSZK-ba utazott. — Manfred Wörner, a NATO főtitkára a szervezet nevében nyilatkozat­ban ítélte el a romániai eseményeket. — A dél-afrikai parlament eltöröl­te a 37 éve érvényben lévő szegregációs törvényt; SZERDA: Az OSZSZSZK pártértekezlete megalakította a köztársa­ság kommunista pártját. — Bush elnök felfüggesztette a PFSZ-szel folytatott párbeszédet. — Beiktatták tisztségébe Ion Iliescu román el­nököt,.— Az Ü.zbég LT függetlenségi nyilatkozata. CSÜTÖRTÖK: Antall József miniszterelnök Bonnban Weizsäcker szövetségi elnökkel, Kohl kancellárral és Genscher külügyminiszterrel tárgyalt. — Jeszenszky Géza külügyminiszter Belgrádban tárgyalt. — A két német parlament határozatot hozott az Odera—Neisse határ véglegességéről és elfogadta az államszerződést. — Prunskiene lit­ván miniszterelnök Varsóba érkezett. — Baker amerikai külügyminisz­ter Berlinben találkozott a két német külügyminiszterrel. — Iránban ka­tasztrofális erejű földrengés volt; PÉNTEK: Antall József Párizsban tárgyalt Mitterrand elnökkel és Rocard miniszterelnökkel.—4+2 külügyminiszteri tanácskozást tartot­tak Berlinben. A Somogy Megyei Tanács V. B. közgazdasági főosztálya PÁLYÁZATOT HIRDET az 1990. július 1-jével létrehozandó Megyei Munkaügyi Hivatal igazgatói munkakörének betöltésére A pályázat feltételei: — közgazdaság-tudományi vagy jogtudományi egyetemi végzettség — munkaügyi területen szerzett vezetői gyakorlat » — erkölcsi feddhetetlenség — a pályázó vázlatos elképzelése a megváltozott munkaerő-piaci helyzetből adódó megyei foglalkoztatáspolitikai feladatokról. Az államigazgatási gyakorlattal rendelkezők előnyben részesülnek! A pályázat beadásának határideje: 1990. július 10. Cím: Somogy Megyei Tanács V. B. közgazdasági főosztály, 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. (11122: Nyilatkozott Brezsnyev udvari szabója Politikus­fazonok avagy: egy öltöny is tükrözi a jellemet Ha az ember megengedheti magának, hogy ízlése szerint öltözködjék, akkor ruházatának tükröznie kell jellemét, stílusát, s a ruhának természetesen tük­röznie kell az adott kor szelle­mét is — vallja Alekszandr Ig- mond. A 47 esztendős férfi neve nem keveseknek cseng isme­rősen, pedig a férfi munkájának eredményeit egykoron az egész világ jól ismerte. Igmond — akit a Nacsalo (Kezdet) című új szovjet lap mutatott be első próbaszámában — 1970-től volt a néhai szovjet pártfőtitkár, Leonyid Brezsnyev „udvari szabója” egészen a politikus 1982-ben bekövetkezett halá­láig. Igmond az interjúban nem­csak az úri divat avatott meste­reként, hanem a kelmék filozó­fusaként is bemutatkozik. — A változások nem csupán a politi­kában és a gazdaságban ér­ződnek. A vélemények pluraliz­musa mellett megjelenik a visel­kedés és a külcsín pluralizmusa is — vallja a szabómester. Mint említi, egykoron elkép­zelhetetlen lett volna, hogy a szovjet törvényhozásban nyak­kendő nélkül, lezseren öltözve jelenjen meg valaki, pedig ma még olyan vezető személyisé­gek is hódolnak a sportos divat­nak, mint a moszkvai tanács új elnöke, Gavriil Popov. Igmond mester a honatyák számára követendőnek Anatolij Szob- csak leningrádi tanácselnök öl­tözködését jelöli meg. Az egykori szovjet vezetés tagjai öltözékének egyöntetű jellegtelensége, szürkesége Igmond szerint a nézetek külön­bözőségének hiányát is tükröz­te. Brezsnyev személye, öltöz­ködése kisugárzott környezeté­re is. Közvetlen munkatársai — a főtitkár iránti lojalitás jeleként — mind sötétszürke, fekete öl­tönyt hordtak, mígnem egy szép napon Leonyid lljics sötét­kék öltönyben jelent meg körük­ben. Napokon belül a felső kö­rök új „divatszíne” a sötétkék lett. Igmond mester 1970-ben kapott először megrendelést, amikor az Indiába készülődő főtitkár számára könnyű nyári öltönyt kellett készítenie. Ezt a megrendelést a következő 12 évben újabbak egész sora kö­vette. A siker persze nem egye­dül az övé, hiszen az ilyen meg­rendelések teljesítésén egész kis csapat munkálkodik. Brezsnyev nagy figyelmet fordított öltözködésére, s sza­bója szerint nem volt rossz ízlé­se. Ebben kirítt környezetéből. Bár Igmondot első alkalommal figyelmeztették, hogy kerülje a szóváltást a főtitkárral, ízlés- és fazonbeli kérdésekben mégis csak össze-összeszólalkoztak. A jelek szerint mindez nem bon­totta meg a sírig tartó együttmű­ködést. Igmond hozzáteszi: vi­szonylagos jóléte és szakmai elismertsége független a főtit­kár mellett töltött évektől, mert nem Brezsnyev egyengette út­ját. Mint kiderült, Brezsnyev alakja amolyan konfekcióméret volt, de Igmond szerint egy ál­lamférfi nem engedheti meg magának, hogy importöltö­nyökben jelenjen meg a világ előtt. (Az szóba sem került, hogy Brezsnyevnek netán a szovjet ruhaboltok silány vá­lasztékából kellett volna öltöz­ködnie.) Ez ugyanis presztízs­kérdés is—jegyzi meg Igmond. A politikai vezetőnek és felesé­gének megjelenésére figyel a világ. Éppen ezért Igmond elis­meréssel szólt a mostani szov­jet első hölgy, Raisza Gorba- csova ízléséről, s hozzátette: ő is a Szovjetunióban öltözködik. (De ő sem a konfekcióipar ter­mékeiből válogat!) A mai vezetés tagjai közül néhány miniszter öltözködését a mester egyszerűen nevetsé­gesnek tartja. Viszont ragyogó­nak minősíti, ahogy a külügymi­niszter, Eduard Sevardnadze öltözködik. A szakember szeme kifogás­talannak látja Mihail Gorbacsov ruháit is, bár jellegüket egysíkú­nak tartja. — Ha tehetném, ja­vasolnék neki néhány más vál­tozatot — mondja végezetül. Szántó András r n* Ne várjon szeptemberig, már most vásárolja meg első osztályos gyermekének az * ISKOLATÁSKÁT, TOLLTARTÓT ÉS FÜZETCSOMAGOT! Az íródeák szaküzletben mindent egy helyen beszerezhet! 1 » 5 0 - 1 H « ■afflSws / /

Next

/
Thumbnails
Contents