Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)

1990-06-19 / 47. szám

Az alkotmány módosításáról vitázott az Országgyűlés Rendkívüli ülésszakot kezdett az Országgyűlés tegnap délelőtt azzal a szándékkal, hogy több törvénytervezetet meg­vitat. Az alkotmánymódosítás részletes vitájának a megkez­dődése előtt több téma szóba került, különféle pártvélemé­nyek ütköztek. Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője szóvá is tette, hogy az ilyen hozzászólások pártpolitikai fórummá ala­kítják át az Országgyűlést. Nem értett egyett az MDF-frakció vezetőjének javaslatával, hogy módosítsák az önkormányzati választások október 14-re kitűzött időpontját. A kisgazdák frakcióvezetője azonban támogatta ezt az elképzelést. Az alkotmánymódosítás részletes vitájában a legtöbb szó a köztársasági elnök meg­választásának módjáról, az új címerről, valamint a nemzetisé­gi kérdésről esett. Kéri Kálmán (MDF) a koronás címer mellett kardoskodott Király Béla, Ka­posvár független képviselője, Szabad György (MDF) azon­ban a Kossuth-címert ajánlotta. Az MSZP kész a kompro­misszumra a köztársasági el­nök megválasztását illetően, noha tegnap beadták az össze­gyűjtött 173 ezer aláírást a népszavazás kiírására. Né­meth Miklós Király Zoltán nevé­ben is kompromisszumos ja­vaslattal állt elő: a parlament vá­lasszon most két évre államfőt, utána azonban a népé legyen a választás joga. Fideszes képvi­selő és szocialista párti hozzá­szóló is amellett volt, hogy a földtörvény elfogadásához két­harmados többséget írjanak elő. A kisgazdapárti honatyák élesen ellenezték ezt, hiszen ennek megszavazása esetén nem lenne biztos a földtörvény elfogadása. (Folytatás a 2. oldalon) Péter-Pál előtt: ár még nincs Kaposmag és kft. lett a Vetőmag Kaszaérett az árpa Rendőrtörvényt vár a főkapitány A megye közbiztonságáról, a bűnüldözés helyzetéről leg­utóbb 1983-ban számolt be a megyei rendőrfőkapitány a megyei tanácsnak. Ma ismét a testület elé kerül ez a fontos kérdés. Megtárgyalását nem­csak az teszi szükségessé, hogy társadalmunkban időköz­ben jelentős változások történ­tek, hanem az is, hogy Magyar­országon a bűnözés egyre na­gyobb méreteket ölt, s egyre szervezettebben jelentkezik. (Somogybán 50,2 százalék a növekedés.) A megyei tanácsülés kap­csán kérdeztük dr. Ferenczi László ezredest, megyei ren­dőrfőkapitányt. (Folytatás a 3. oldalon) 173 ezren írták alá az MSZP javaslatát Az MSZP képviselői hétfőn átnyújtották Szabad György­nek, az Országgyűlés megbí­zott elnökének azt a 173 ezer aláírást tartalmazó listát, amellyel a párt azt indítványoz­za, hogy a köztársasági elnököt- közvetlenül a nép válassza meg — jelentette be Polgár Viktor szóvivő a pártszékházban tar­tott hétfői sajtótájékoztatón. Hozzátette: azért választották a bejelentésnek ezt a módját, mert a parlament házelnöke ^ezúttal úgy döntött, hogy az ak­tus nem igényli a nyilvánossá­got. (Folytatás a 2. oldalon) kezdeményezte, vagyonának mintegy negyven százalékával —470 millió forinttal—alakított kft.-ket. A központ továbbra is államigazgatási irányítású, va­gyonának egy része került kft.- be. Azt a vagyont viszont, amit nem hoztak be a társaságba a vállalati központtól béreljük s bérleti díjat fizetünk. Az apport­ként behozott vagyon után a gazdálkodás eredményessé­gétől függően év végén osztalé­kot fizetünk. A vállalat vagyoni részesedése 60—69 százalék között van. A fönnmaradó 31— 32 százalékot pedig a területün­kön lévő vállalatok, gazdasá­gok hozták be a kft.-be, illetve a volt területi központ dolgozói­nak egy része is beszállt. (Folytatás a 3. oldalon) Már a múlt hét közepén ka­szaérett állapotú volt a Kapostáj Termelőszövetkezet őszi árpá­ja, de a Medárdnak tulajdonított sorozatos esőzések miatt csak tegnap zúghattak föl a kombáj­nok a zimányi határban. — 160 hektárnyi őszi árpát kell levágniuk. Ezzel három nap végeznek a kombájnok — mondta Tarr Attila főmezőgaz­dász, miközben elégedetten szemléli a fogyatkozó táblát. — Jó közepes termésre számí­tunk. Szerencsére a szemek nedvességtartalma alacsony, így elegendő a rostálással egy levegőztetés. Mintha nem is lettek volna olyan nagy esők a hét végén, kavargó porfelhőt vernek az elhaladó E—516-os kombáj­nok. Serényen követik őket a szemszállító Ifák. Délután ket­tőig mintegy tíz vagonnyi ter­mést hordtak be a szérűre. Bodnár Imre termelőszövet­kezeti elnök is elégedett, hiszen a szakvezető számára az igazi sikerélmény a betakarítás. Saj­nálkozik a sarjkalászok előfor­dulása miatt, de büszkén mutat­ja a gyommentes tarlót. J ló alatt már tekintélyes árpahe­gyek sorakoznak. Megkezdő-, dött tehát az év nagy mezőgaz­dasági munkája. Ha az időjárás kegyes lesz a gazdászokhoz, hamarosan or­szágszerte kombájnok zakato­lásától lesz hangos a határ. M.T. — Holnap már dolgoznak a szalmalehúzók. Elmunkáljuk a táblát, és a hét végére már föld­be kerül a rövid tenyészidejű si­lókukorica. így tudunk olcsó, jó minőségű tömegtakarmányt másodvetésből előállítani — mondta a főmezőgazdász. További aratási terveikről Bodnár Imre elmondta: hogy mintegy 10 nap múlva mehet­nek a búzába. A kedvező időjá­rásnak köszönhetően kétheti előnyük van a korábbi évekhez képest. Még dolgoznak a Bábolna tí­pusú szárító teljes rekonstruk­cióján, de a fedett terménytáro­„Azt a fogalmat, hogy nincs kereskedő szervezet nem is­merheti. Vetőmagnak is lenni kell mindig, és akkor, amikor az üzemek igénylik” — mondta dr. Nagy Ferenc, a Kaposmag Ve­tőmagtermelő és Értékesítő Kft. igazgatója. A Baranyát, Tolnát, Somogyot ellátó Dél-dunántúli Vetőmagtermeltető és Értéke­sítő Vállalat nemrég alakult kft.- vé. — A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat tizenkét te­rületi egységet irányított — mondta az igazgató. — A hely­zet már korábban megérett arra, hogy a területi központok önállóságát bővítsék. A köz­pont azonban nem nélkülözhe­tő: a jövőben is fönn kell marad­nia, de oldani.kellett a kötöttsé­get. Az átalakulást a vállalat Diploma­osztó ünnepség Diplomaosztó ünnepsé­get rendezett tegnap dél­előtt a kaposvári sportcsar­nokban a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főis­kola. Az eseményről la­punk 5. oldalán számolunk be. A kelet-európai változásokról Pécsen Az alkotmányosság és a politika (Pécsi tudósítónktól) Fel tudunk-e szállni végre az európai vonatra? És ha már lesz helyünk a fapados fülkék­ben, eljuthatunk-e hamarosan az első osztályú kocsik közelé­be? A kérdés ismerős, a válasz­hoz pedig talán hozzásegíthet az a tudományos konferencia is, amely tegnap kezdődött Pécsett. Az Amerikai Tudományos Társaságok Tanácsának (ACLS) kezdeményezésére, az ÉLTE Jogi Karának és a MTA Jogtudományi Intézetének szervezésében zajló konferen­ciára elsősorban Nyugat-Euró- pából érkeztek vendégek, de jöttek tudósok az Amerikai Egyesült Államokból, Kelet- Németországból, a Cseh és a Szlovák Köztársaságból, illetve Lengyelországból is. A politoló­gusok, jogszociológusok Kelet- Európa e területeinek történel­mi folyamatait, eseményeit, a régió régebbi történelmi hagyo­mányait elemezve különöskép­pen az alkotmányozást befolyá­soló politikai tényezőkkel foglal­koznak, de az előadások, kon­zultációk során szó lesz az emberi jogok kérdésköréről és a térségben lezajló jogpolitikai, gazdasági változásokról is. Foglalkoznak azokkal a tör­vényszerűségekkel, amelyek a hazánkban és a környező or­szágokban ezeket a történelmi­leg egyedülálló folyamatokat kísérik. A konferencia egyik elnöke, dr. Kulcsár Kálmán pro­fesszor — volt igazságügymi­niszter— elmondta: — A mostani tanácskozás egy néhány éve indult sorozat újabb állomása. Az ACLS tartott már konferenciát Latin-Ameri- kában, Afrikában, Ázsiában, tavaly ősszel pedig Nyugat- Berlinben. Az alkotmányosság problémáját próbálják összeha­sonlító elemzés segítségével megvizsgálni, az eredménye­ket pedig tanulmánykötetek for­májában közzé is teszik. — Mi a véleménye a téma hazai kutatásáról? Nem va­gyunk mi egy kissé elmaradva ? — Elmaradva nem; inkább összerendezetlen a magyar- országi kutatási folyamat. Bár az alkotmányosság kérdéskö­rét Nyugaton régebben kezdték vizsgálni, mint nálunk, a tudo­mányos előkészítéssel mi sem vagyunk hátrább. Az viszont tény, hogy a napi politika még mindig erősen uralja a munkát, pedig világosan kell látnunk, hogy az alkotmányozási folya­matnak, s magának az alkot­mánynak a lényege nem ezek­nek az érdekeknek az alátá­masztására szolgál, a minden­kori politikát nem kiszolgálni kell, hanem kereteket szabni a számára. A szakmai tanácskozásía érkezett mintegy harminc tu­dós, köztük Stanley Katz, az ACLS elnöke reméli, hogy a mostani mintegy egyhetes esz­mecsere arra is lehetőséget te­remt, hogy a kutatók eredmé­nyeit az adott országok kormá­nyai is felhasználhassák, s hogy a tudomány hasson ezút­tal a politikára is, már amennyi­re hatni tud... Zimányban elindultak a kombájnok (Hodnik)

Next

/
Thumbnails
Contents