Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)
1990-06-13 / 42. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. június 13., szerda Hazánkba érkezett a belga király I. Baldvin a Parlamentben Hétfőtől rendkívüli ülésszakot tart az Országgyűlés Horn Gyula, Orbán Viktor és Deutsch Tamás az ülésteremben (MTI-fotó — Kovács Attila felv.) (Folytatás az 1. oldalról.) A találkozót követően maga Göncz Árpád tájékoztatta az MTI munkatársát a királyi párral folytatott kötetlen, őszinte — s mint mondta — nagyon személyes beszélgetésről. A leglényegesebb a mi számunkra, hogy amióta megszületett a magyar demokrácia, Baldvin király az első államfő, aki látogatást tesz Magyarországon. Az eszmecserén kiderült: A királyné spanyol, sőt baszk származású, tehát magától értetődően terelődött a beszélgetés a kisebbségi kérdésre. Elmondtuk gondjainkat, s kértük a segítségüket a nemzetközi fórumokon a kisebbségi kartell létrehozataláéban. Vendégeink véleménye szerint az egyesült Európában ezek a kérdések maguktól meg fognak oldódni. A köztársasági elnök elmondta azt is: sikerült elérni, hogy a ,,res nem ivó” uralkodói pár megkóstolja a tokaji bort, amelyről megállapították, hogy rokonízű a malagával. Végül a találkozó tapasztalatát összegezve Göncz Árpád kijelentette: érzése szerint Baldvin király és Fabiola királyné hazánk barátaiként térnek vissza Belgiumba. Ezt jelzi személyes ajándékuk is: dedikált családi fényképpel lepték meg a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökét és feleségét. Az államfői találkozót követően Szabad Györgyhöz, az Országgyűlés megbízott elnökéhez kalauzolták kísérői a királyi párt. A Parlament dele- gációs termében lefolyt néhány percnyi ismerkedő beszélgetés után közösen indultak az Országgyűlés plenáris ülésére, amelyen a belga király mondott beszédet. Kifejtette: honfitársaival csodálattal követték a magyar nép békés forradalmának történéséit. Sokáig emlékezni fognak azokra a képsorokra, amelyek a Magyarország és Ausztria közti vasfüggöny lebontását mutatták be. Tudatában vannak annak is, milyen úttörő szerepre vállalkozott Magyarország, amikor szabad utat biztosított a Német Demokratikus Köztársaságból érkezett menekülteknek. Ha sikerül összefognunk minden európai erőt egyesítő terveink támogatására, s megalapoznunk a kontinens békéjét a jog és a kölcsönös felelősség alapján, ez a civilizáció nagy eredménye lesz. Kívánjuk együtt, hogy Európának ez a reneszánsza jó hír legyen az egész világ számára — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét a belga király. (Folytatás az 1. oldalról.) Déltájban kezdte meg a plé- num a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Balsai István igazságügyminiszter szóbeli indoklásában egyebek között arról szólt, hogy nem részesülhetnek kegyelemben azok, akiket kémkedés, államtitok, vagy katonai titok kiszolgáltatásának bűntette miatt ítéltek el, a többszörös visszaesők, valamint az emberölésért elítéltek. Ugyancsak nem számíthatnak kegyelemre akiket maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, életveszélyt, vagy halált okozó testi sértés, illetőleg különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, természet elleni erőszakos fajtalanság, terrorcselekmény, légi jármű hatalomba kerítése, kábítószerrel elkövetett visszaélés, pénzhamisítás, rablás, kifosztás, halált okozó, vagy különösen súlyos következménnyel járó zendülés, szándékos emberöléssel végződő elöljáró, vagy szolgálati közeg elleni erőszak, zsebtolvajlás bűntette miatt ítéltekéi, illetve ellenük büntető eljárást folytatnak. Fokozatosan szabadulnak a rabok Az elszaporodó bűncselekmények indokolják, hogy a lopás és zsebtolvajlás elkövetőit is kizárják a közkegyelemből. A törvényjavaslat a szabadságvesztés végrehajtásának teljes elengedését az egy évet meg nem haladó büntetésekre korlátozza, de ebből is kizárja a visszaesőket. Az egy évnél hosszabb, de három évet meg nem haladó szabadságvesztés teljes elengedését csak a gondatlan bűncselekmények miatt elítéltek, valamint bizonyos humanitárius és szociális szempontok fennállása eseténben tartják indokoltnak. A három évet meg nem haladó szabadságvesztés tartama egy- harmadával, az afölötti szabadságvesztés időtartama pedig egynegyedével csökken a javaslat szerint. A közkegyelem gyakorlásában megnyilvánuló megbocsátást juttatja kifejezésre az a rendelkezés, hogy az egyébként kizáró körülmény alá eső elítéltek szabadság- vesztésének tartama az egy- nyolcadával csökken. Az eljárási kegyelmet illetően a törvényjavaslat úgy differenciál, hogy az 1990. június. 1. előtt elkövetett vétségekre a kegyelem föltétel nélkül vonatkozik, míg a bűntetteknél az az általános szabály, hogy nem folytatják az olyan bűntett miatt indított eljárást, amelyre a törvény három évnél kevesebb szabadságvesztést ír elő. Balsai István a társadalom megnyugtatására hangoztatta: a kegyelemben részesülő elítéltek nem egyszerre, hanem fokozatosan kerülnek szabadlábra, Ha három éven belül újból bűncselekményt követnek el, a kegyelem hatályát veszti. Szokolay Zoltán MDF-képvi- selő javasolta, hogy a hivatali visszaélés, a vesztegetés és a hűtlen kezelés bűntettének három évig terjedő szabadság- vesztéssel büntetendő eseteire az eljárási kegyelem ne terjedjen ki. A miniszter ezt elfogadhatónak tartotta, és kérte, hogy az Országgyűlés ezzel a változtatással fogadja el a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot. Korszerűsítsék a Btk.-át Kónyáné Kutrucz Katalin (MDF) az Országgyűlés alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottságának állásfoglalását tolmácsolta. A testület elutasította Torgyán József (FKgP) javaslatát: az erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettére nem célszerű kiterjeszteni a kegyelmet. A bizottsági előadó, szemben az általa képviselt testület véleményével, megfontolásra javasolta az indítványt. Mészáros István, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság nevében hiányolta, hogy a kegyelem nem terjed ki a mellékbüntetésekre és az intézkedésekre, pedig azok következményei gyakran súlyosabbak, mint maga a főbüntetés. A törvényjavaslat feletti általános vitában meglehetősen szélsőséges nézetek csaptak össze. Az SZDSZ-es képviselők egyenesen elfogadhatatlannak tartották a közkegyelem gyakorlásának javasolt módját. Kőszeg Ferenc úgy vélte, ezt a törvényjavaslatot akár a régi pártállam képviselői is készíthették volna, hiszen az túlságosan engedékenynek bizonyul a közelmúltban elkövetett gazdasági bűncselekményekkel, a privatizáció vadhajtásaival szemben. Szabó János (FKgP) azt hangoztatta, hogy nem ért egyet a törvényjavaslattal, bár a pártfegyelemre tekintettel igennel fog szavazni. Úgy vélte: a bűnözés oly mértékben nő, s olyannyira romlik a közbiztonság, hogy indokolatlan a ' közkegyelem gyakorlása. Fegyverkereskedő belügyesek? Ómolnár Miklósi FKgP) interpellációjában szóvá tette, hogy a Belügyminisztérium keretén belül fegyverkereskedelemre szakosodott kft. jött létre, s a vállalkozásban belügyi tisztek és alkalmazottak is mintegy 30 százalékos magántőkével vesznek részt. Az interpellációra adott válaszból kiderült, hogy a belügyminiszter vizsgálatot rendelt el a még az előző minisztériumi adminisztráció közreműködésével létrejött kft. ügyében. Becker Pál (MDF) amiatt interpellált, hogy induljon per a KISZ, illetve jogutódja, a De- misz székházának eladási ügyletével kapcsolatban. A Demisz tavaly júliusban 780 millióért adta el székházát a Magyar Hitelbanknak. Szerinte az egy évvel ezelőtt született vagyonátruházási szerződés — mint alkotmányba ütköző megállapodás — semmisnek tekinthető. Nyíri Sándor megbízott legfőbb ügyész nem látott lehetőséget a szerződés érvénytelenítésére. Sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el a választ. Becker Pál bejelentette: dokumentumok vannak a birtokában arra vonatkozóan, hogy a Demisz milyen célra használta fel a több száz milliós összeget, ellentétben a megbízott legfőbb ügyész föltételezésével, hogy a Demisz a vételárat ifjúsági célokra fordította. Az interpellációt az alkotmányügyi bizottság vizsgálja tovább. Kedvezmény a nyugdíjasoknak A népjóléti tárca támogatta, hogy a közlekedési kedvezmény korhatárát a nyugdíjasok esetében 65 évre szállítsák le, továbbá kezdeményezi a közlekedési — ideértve MÁV — kedvezmények komplex felülvizsgálatát. Szó volt arról is, hogy a hit- és erkölcstan oktatása nem lesz kötelező, az illetékes miniszter kijelentését félreértették, bár kétségtelenül közel áll gondolkodásmódjához ez a megoldás. Az Országgyűlés este háromnegyed hatkor tért vissza a közkegyelemről szóló törvény- javaslat korábban félbeszakított vitájára. Az egyórás szócsatában újabb érveket már nem tudtak felhozni a képviselők, így háromnegyed hétkor sor kerülhetett a határozathozatalra. Az Országgyűlés 207 igen szavazattal elfogadta a Szokolay Zoltán (MDF) módosító indítványával kiegészített törvényjavaslatot. Szabad György, a Parlament megbízott elnöke június 18-án, hétfőn 10.30 órára hívta össze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakát. Ezt a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke és a miniszterelnök kezdeményezte. A keddi plenáris ülés végén Szabad György bejelentette, hogy a Házbizottság csütörtöki ülésén áttekinti a rendkívüli ülésszak előkészítésével kapcsolatos teendőket, és javaslatokat tesz a Parlament elé a napirendről. Végül bejelentette, hogy június 16-án, Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének évfordulóján, nemzeti gyásznapunkon Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke katonai tiszteletadással megkoszorúzza a mártírok sírjait, és az eseményen az Országgyűlés is képviselteti magát. Göncz Árpád és I. Baldvin ellép a Parlament előtti téren felsorakozott díszegység előtt MTI fotó: Soós Lajos BATUMI BÁMÉSZKODÓK Egy csokor virágot és Mihail Gorbacsovhozcímzett üzenetet hagyott Batumi légikikötőjében annak a sportrepülőgépnek a pilótája aki a hét végén sértette meg a Szovjetunió légterét, és sértetlenül távozott egymotoros gépével. A szovjet légvédelem ezúttal is ölbe tett kézzel ült, csak az éber határőrök nyitottak tüzet — géppisztolyokból — a kora délutáni órákban távozó határsértő gépre. Az Izvesztyija szerint a katonák „elbambulták" az alacsonyan szálló gépet, a határsértőt, aki a határőrök fegyverei által leadott „díszsortü- zek” kíséretében távozott. n A korábbi évekhez hasonlóan a PATE Állattenyésztési Kar matematikai és számítástechnikai tanszéke a SZÁMALK-Kelenföld Kft. szervezésében ismét meghirdeti az 1990/91-es tanévre az információrendszer-szervező, információrendszer-programozó, személyi számítógép-szoftverüzemeltető tanfolyamokat. A képzés időtartama, információrendszer-szervező és információrendszer-programozói tanfolyamoknál 3 év (6 félév). A tanfolyamok sikeres elvégzése után a hallgatók szakmai — felsőfokú — képzettséget igazoló oklevelet kapnak. A tanfolyam díja félévenként: 14 OOO Ft A személyi számítógép-szoftverüzemeltető tanfolyam időtartama 1 1/2 év (3 félév). A tanfolyam sikeres elvégzése után a hallgatók szakmai középfokú képzettséget igazoló oklevelet kapnak. A tanfolyam díja félévenként: 13 OOO Ft A jelentkezés feltétele: mindhárom tanfolyam esetén érettségi bizonyítvány. Jelentkezési lap és tájékoztató beszerezhető: PATE Állattenyésztési Kar, Kaposvár, matematikai és számítástechnikai tanszék 7401 Kaposvár, Dénesmajor2. Pf. 16 Dr. Pósa Alajosné Telefon: (82)14-155/147 A jelentkezési határidő: 1990. július 31. A jelentkezési lapot az alábbi címre kéijük: SZÁMALK-KELENFŐLD KFT.. Budapest, pf. 146, 1518 (XI., SzakasitsÁrpád u. 68.) (149202) 2x7 napig olcsóbban 06.12.—06. 25. minőségi számítógépek azonnal vagy kéthetes szállításra XT 49 900 Ft XT-20 MbW. 73 900 Ft AT-40 MbW. 99 900 Ft 1 év garancia + 10% Tekintse meg, próbálja ki gépeinket! 3M DS-DD mágneslemez 79 Ft 3M DS-HD mágneslemez 129 Ft Áraink az áfát nem tartalmazzák. YJ VE-KAPOSSYSTEM kft 7400 Kaposvár, Munkásőr sor 4—5. Tel.: (82)21-340,12-976 Üzlet: Kaposvár, Április 4. u. 20. Tel. + Fax: (82)14-141 (111134)
