Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)
1990-06-11 / 40. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — SPORT 1990. június 11., hétfő MONDIALE A-CSOPORT Olaszország— Ausztria 1:0 (0:0) Rene Higuita, a kolumbiai válogatott kapusa, aki rendszerint mezőnyjátékosként is remekül elszórakoztatja a közönséget. Könnyedén fogja meg a labdát a június 6-i edzésen. „ B-CSOPORT Románia— Szovjetunió 2-0 (1-0) D-CSOPORT Kolumbia—Egyesült Arab Emírségek 2-0 (0-0) Róma, 83 200 néző. V.: Wright (brazil). Olaszország: Zenga—Barest—Bergomi, Ferri, Maidini— Donadoni, Ancelotti, de Napoli, Giannini—Vialli, Carnevaie. Ausztria: Lindenberger—-Aigner— Russ, Peel, Streiter—Adner, Linzmaier, Schottel, Herzog—Ogris, Polster. Cserék: Ancelotti helyett de Agostini (a szünetben), Carnevali helyett Schillaci (75. p.), illetve Linzmaier helyett Hödnagl (78.). A várakozásoknak megfelelően heves rohamokkal mutatkoztak be első világbajnoki mérkőzésükön a házigazda olaszok, de a fiatal osztrák válogatott igen okosan lefékezte az iramot. A lelkes közönségtől támogatott itáliaiak kapujuk előterébe szorították ellenfelüket. Minden jel arra utalt, hogy még a félidőben megszerzik a vezető találatot a hazaiak, ám a kék mezes rohamokat — ha néha szabálytalanul is — megállították az osztrákok. A félidő második részében kevesebb játékot, annál több durvaságot láthatott a római közönség. Érdekes, hogy Wright brazil játékvezető a FIFA előzetes intelmei ellenére mindössze egy sárga lapot osztott ki ebben a játékrészben, holott több esetben is megérdemelt lehetett volna a figyelmeztetés. Szünet után változatosabb lett a játék. Többet támadtak az olaszok, ám a szerencsének és a kirobbanó formában védő LindenbergerA nápolyi rendőrség szombaton titkos nyomdára bukkant, ahol a világbajnoki döntőkre állítottak elő hamis belépőket. A „feketenyomdászok” a legtöbb belépőt a Szovjetunió—Románia, valamint a Szovjetunió— Argentína mérkőzésekre kívánták értékesíteni. Olaszországban tartanak attól, hogy a jegyek illegális adás-vétele ellenőrizhetetlen lesz a következő napokban. A tengerbe zavarták az autogramvadászokat A holland válogatott Palermo közelében fekvő szálláshelyét három fiatal „tengeri úton” próbálta megközelíteni. A lelkes szurkolókat, miután partra szálltak, az éber őrök visszaparancsolták a tengerbe. Mint kiderült, a vállalkozó kedvű rajongók Marco van Basten autogramjáért kockáztattak... Beckenbauer elégedetlen A nyugatnémet szövetségi kapitány bírálta a nemzetközi szövetséget, miután elutasították azt a javaslatot, hogy a szakvezetők a kispadon ülő játékosok közül bárkit becserélhessenek a mérkőzés közben. A jelenlegi szabály szerint ugyanis, bár valamennyi kerettag helyet foglalhat a kispadon, csak az öt, előzetesen kijelölt futballista közül cserélhetnek az edzők. Piatini, az újságíró A világbajnoki döntőn a torinói La Stampa című lap kommentátoraként működik közre Michel Piatini, a francia válogatott és a Juventus egykori csillaga, a selejtezőkön kiesett gall- kakasos együttes szövetségi kapitánya. A máig is rendkívül nek köszönhetően az osztrákok tartották a gólnélküli döntetlent. Ahogy múlt az idő, egyre idegesebb lett Azeglio Vicini olasz szövetségi kapitány, s nyugtalansága érhető volt, hiszen, bár többet támadott csapata, az osztrák ellenakciók megtréfálhatták volna a hazaiakat. Ez az itáliai szempontból kellemetlen meglepetés azonban nem következett be, s a 78. percben a csereként beállt Schillaci megszerezte a vezetést, miután Vialli tisztára játszotta magát a jobb oldalon, s pontosan ívelt a fejére. Lindenberger kapus csak épphogy érintette a labdát (1:8). A hátralévő percekben az olaszok már csak a nehezen kiharcolt győzelem tartására törekedtek. A mérkőzés megfelelt a várakozásnak, a képzett erőkből álló, fiatal osztrák csapat végig egyenrangú ellenfél volt, de a hazai pálya előnyeit élvező itáliaiak megérdemelten szerezték meg a két pontot. A két szakvezető véleménye: Azeglio Vicini(Olaszország): — Roppant boldog vagyok, két pontot szereztünk, s nem is rossz játékkal. Nem vitás, a jobbik csapat győzött. Josef Hickersberger (Ausztna): — Tizenkét perc választott el bennünket attól, amit álmaim netovábbjának tartottam: a pontszerzéstől. Roppant balszerencse, hogy kiválóan záró védelmünk egy közeli fejesre módot adott. népszerű Piatini az olaszokat tartja a legesélyesebbnek a győzelemre, s mint az újság hasábjain kifejtette, a mai mezőnyből az itáliaiak kiemelkednek. Ellopott zászlók Panaszkodnak a torinói polgárok, mert a szombati nap során — fényes nappal! — 300 zászlót „gyűjtöttek be” az utcákról azok, akik ingyen szuvenírekkel kívánják felszerelni magukat a Mondialéról. — Maguk a lobogók ugyan nem túl értékesek, de városunk majdnem 25 ezer dollárt költött arra, hogy a lehető legelőkelőbben kicsinosítsuk utcáinkat, tereinket. A rendőrség tétlenül szemléli a tolvajlásokat — mondta az egyik torinói honatya, Alfredo la Penna. Összecsapás a pályán kívül Pénteken Cagliariban bekövetkezett az, amitől sokan tartottak: megtörtént az angol szurkolók és az olasz rendőrök közötti első összecsapás. A tengerparti város egyik szórakozóhelyén csaknem száz ittas huligán randalírozott, a hatóságok felszólítására sem csitultak el a kedélyek, a hatalom őrei kénytelenek voltak keményebb eszközökkel véget vetni a rendbontásnak. A jelentések szerint a verekedés következtében hatan szenvedtek kisebb sérüléseket, és mintegy tucatnyi angol szurkolót tartóztattak le. Ügyükben szombaton dönt a cagliari bíróság. Az ügy pikantériája, hogy az eset mindössze pár órával négy ország rendőrfelügyelőinek tanácskozása után történt. Bari, 42 000 néző. V.: Cardel- lini (Urugvayi) Románia: Lung—Klein— Rednic, Andone—Gh. Popes- cu, Sabau, Rotariu, Lupescu, Raducioiu—Timofte, Lacatus Szovjetunió: Daszajev—Hi- gyijatullin—Besszonov, Kuznyecov—Gorlukovics, Alejnyi- kov, Rác, Litovcsenko, Zavarov—Proteszov, Dobrovolszkij Csere: Litovcsenko helyett Jaremcsuk (66.), Dobrovolszkij helyett Borogyuk (72.), illetve Raducuoiu helyett Bálint (80.), Lacatus helyett Domitrescu (87.) Nem úgy kezdődött a találkozó, mintha bármelyik csapat is a győzelemre tört volna: úgy tűnt, mindkét együttes az egy pontot tűzte ki célul. A 41. percben váratlan fordulat követekezett: lacatus maga mögött hagyta az átjátszhatat- lannak látszó szovjet védelmet, s nyolc méterről jobb lábbal, a kapu baloldalába vágta a labdát (1:0). A második félidőben alaposan megváltozott a játék képe. Az első játékrészben óvatos románok végig utalták a mezőnyt, s szinte esélyt sem hagyA nemzetközi sajtó és a hír- ügynökségek egyaránt „megsemmisítőnek" ítélik az argentinok pénteki, a nyitómérkőzésen elszenvedett 1:0-ás vereségét a lényegesen esélytelenebbnek tartott kameruni válogatottól. Mint azt az értékelések hangsúlyozzák: az elképzelés nélküli játék volt megszégyenítő a dél-amerikai világbajnokra nézve. Lehet, hgy igazságtalan ez az ítélet, de a kudarcot elsősorban Diego Maradona számlájára írják. A csapatkapitány kénytelen volt mentegetőzni: — Semmi sincs elveszve! A románok és a szovjetek ellen még nyerhetünk. Tény, hogy újabb pontvesztést már nem engedhetünk meg magunknak. tak a két évvel ezelőtti Európa- bajnoki ezüstérmeseknek. Az 55. percben Higyijatullin a a 16-os vonalánál kezezett. Cardellino uruguayi játékvezető azonba úgy ítélte meg, hogy az eset a büntetőterületen belül történt. Lacatus állt a labda mögé, s a 11 -est a léc alá vágta (2:0). Ezután a románok — főleg a világklasszis teljesítményt nyújtó Lacatus — egyik gólveszélyes támadást vezették a másik után. Vélemények a találkozó után: Jenei Imre román szövetségi kapitány: — Sokan a szovjeteket és az argentinokat tartották esélyeseknek a csoportgyőzelmekre. Nos, mint láttuk, manapság nem könnyű „jósnak” lenni. Sikerünket szervezettségünknek köszönhetjük, játékosaim mindent úgy csináltak a pályán, ahogy azt megbeszéltük. Valerij Lobanovszkij szovjet szövetségi kapitány: — Az első félidőben betartották utasításaimat a játékosok, a sorozatos hibákat azonban a románok kihasználták. Ezután elveszítették a fejüket, s legfeljebb a lelkesedésért dicsérhetem a csapatot. Bologna, 30 000 néző. V.: Courtney (angol) Kolumbia: Higuita—Villa, Perea, Escobar, Gi. Gomez—Alvarez, Valderrama, Ga. Gomez, Redin—Iguaran, Rincon. Egyesült Arab Emírségek: Faraj—Y. H. Mohamed—E. M. Abdurrahman, Kh. Gh. Mubarak—I. M. Abdurrahman—M. Gh. Mubarak, A. M. Abdullah, Jumaa, Abbas—F. Kh. Mubarak, AI Taliyani. Csere: Iguaran helyett Estrada (78.), illetve F. K. Mubarak helyett Bilal (59.), E. M. Abdulrahman helyett Sultan (76.) Nem túl meggyőző teljesítményt nyújtottak a kolumbiaiak a szerényebb képességűnek ítélt Egyesült Arab Emirátusok válogatottja ellen. A dél-amerikaiak az első félidőben csak ritkán tudták áttörni az ellenfél védelmét, de akkor is elhibázták lehetőségeiket. Rincon akár egymaga három gólt szerezhetett volna, azonban kétszer nem találta el a labdát, egyszer pedig fölé lőtt. Az Emirátusok meglehetősen ismeretlen futballistái kevéssel a félidő lefújása előtt kis híjján betaláltak. Afordulás után ritmust váltottak a kolumbiaiak, s az 51. percben Redin fejesével vezetéshez jutottak. Ennél a helyzetnél az arab védők óriási hibát vétettek, igen gyatra kísérletet tettek a lestaktimas volt az öröm, hiszen a kameruniak továbbra sem találtak legyőzőre a világbajnoki döntőkben. A kameruni főváros, Yaoundé utcáin karneválhoz hasonlítpéntek kora délután sugárzott milánói tv-közvetítés után az utcákon úgy kerülik egymást az emberek, mintha szégyellnék magukat a történtek miatt. Az argentin tv riporterei és kommentátorai azzal igyekeztek magyarázni a bizonyítványt, hogy a francia bíró kiengedte kezéből a gyeplőt az első félidőben, emiatt a kameruniak „el- kanászodtak”. ka alkalmazására (1:0) Mindenki azt várta, hogy az esélyesebb kolumbiaiak könnyedén folytatják, s látványos játékkal fölényes győzelmet aratnak. Nem így történt, sőt, többször is Higuita bravúrjainak köszönhették, hogy megtarthatták előnyüket. A cseppet sem megilletődött öböl menti játékosok azonban a végén újra „fellazultak” s a 85. percben az Estrada indításával kiugró Valderrama beállította a végeredményt (2:0). Nyilatkozatok a mérkőzés után: Francisco Maturana kolumbiai szövetségi kapitány: — Feltétlen szükségünk volt a győzelemre, mivel egy pontvesztéssel végleg elbúcsúztunk volna p továbbjutástól. Tagadhatatlan viszont, hogy sokat kell javulnunk, ha a nyugatnémetek és a jugoszlávok ellen is helyt akarunk állni. Carlos Alberto Parreire, az Egyesült Arab Emírségek szövetségi kapitánya: — Kiegyenlített volt a játék, de a kolumbiaiak a második félidőben kihasználták helyzeteiket, ezért veszítettünk. Számunkra most nem is az eredmény a fontos, hanem inkább az a tény, hogy részt vehetünk ezen a világtalálkozón. ES MEGINT KAMERUN Bevallom, végig úgy éreztem, legyőzzük a kameruniakat, s csak az ellenfél gólja után merült fel bennem, hogy akár ki is kaphatunk... A győztesek táborában hatalNem táncol Buenos Aires Buenos Aires síri csendbe burkolózott az argentin válogatott Kameruntól elszenvedett véresége, a kényszerűen lenyelt keserű pirula miatt. Még mindig nem hiszik el, ami a mexikói világbajnok csapattal történt, körülbelül olyan a hangulat, mint Magyarországon a szovjetek elleni: 6:0-ás mexikói vereség után. A del-amerikai idő szerint ható hangulatban ünnepelték a győzelmet a szurkolók. A máskor néptelen szórakozóhelyek még hajnali órákban is hatalmas forgalmat bonyolítottak le, s a meghatott kameruniak a rádió székháza előtt többször is elénekelték az ország himnuszát. A sportkommentátorok többsége mindazonáltal semmi kétséget sem hagyott aziránt, hogy Kamerun jobb volt Argentínánál, így hát a „békát le kell nyelni”. Nem rejtették véka alá, hogy Bilardo csapatának komoly feladatot jelent majd az elvesztett két pont behozása, de azt sem tartják kizártnak, hogy Argentína nem jut tovább a legjobb tizenhat közé. Mondi-morzsák Titkos nyomdára akadtak Nápolyban
