Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)
1990-05-09 / 12. szám
1990. május 9., szerda SOMOGYI HÍRLAP 5 KÖNYVESPOLC Sztrájk a pokolban CSIKÓS GYÖRGY KÖNYVE Ez a könyv a magyar GU- LAG-irodalom legmegdöbbentőbb alkotása. Néhány lapjáért — alig húsz éve — még börtönbe került a szerző. Ezért a könyvért Csikós Györgynek 1977-ben el kellett hagynia az országot. A diktatúra nem tudott megbocsátani leleplezőinek. Szikár, szemüveges férfiarc néz ránk a kötet hátsó borítójáról. Vádló, kemény, mégis szomorú tekintettel. Egy arcaz életben maradottak közül. Olyan emberé, aki megjárta a „krasz- nojarszki vörös húsdarálót”, aki hetekig utazott meztelenül a ,,vaskoporsóban’', a szállítóhajó bűzös, forró aljában. Egy emberé, aki életben maradt a fagyos Norilszkben. Abban a hírhedt városban, ahol dúsan terem az arany és a gyémánt, de a város az elítéltek csontjain épült föl... Mi volt Csikós György „bűne", amiért oda küldték? 1944-ben — alig 16 évesen — sebesült német katonákat rejtegetett és ápolt. Ezét először halálra ítélték, majd 25 évi börtönre. S már csak egy szám lett. Egy szám, a Z—93-as, és 2000 napot töltött a GULAG-on. „A történelem kegyetlen fintora, hogy bár a Szovjetunió 1964-ben rehabilitálta, itthon továbbra is rendőri felügyelet alatt állt, s 1977-ben el kellett hagynia szülőföldjét. Torokszorító memoárja először Cleveland- ben látott napvilágot, 1987-ben. S most itt van a magyar olvasók kezében is. Mementóként és tanulságul! Hogy minél többen ismerhessük meg a sztálini diktatúra igazi arcát. Csikós György könyve ellen a fő vád a „szovjetellenesség” és az „izgatás” volt. Ez törte keresztbe mérnöki pályáját. Szovjetellenesség — mennyire meg nem alapozott ez a vád! Memento és figyelmeztetés — a szovjet rabok ezreiért is — akiket fölfalt a GULAG. A meggyötört halálbamenők jajkiáltása az igazságért. S ezt a hangot többé már nem lehet elfojtani. Csikós György sok társával együtt került a rabszállító hajó gyomrába. S míg haladt a hajó a Je- nyiszejen a fagyos észak felé, ott szövődött a szerző életre szóló barátsága Szergejjel, a „blatnojok” egyik vezetőjével. S miközben fönt a fedélzeten lövésre kész őrök vigyáztak, az úszó „vaskoporsóban” az egymás mellett fulladozó rabok között lassan megindult a beszélgetés és kibontakozik az olvasó előtt is a GPU félelmetesen kiépült rendszere... A végállomás Norilszk „Ahol a legdrágább a kenyér, és legolcsóbb a mi életünk... Ha naponként ezrek, tízezrek hullanak el, a hiány nem okoz problémát... Az utcák kövezetét elpusztultak karjai tartják a magasba, nehogy nyomtalanul elsüllyedjen a feneketlen, néma mocsárba.” A GPU-nak a „blatnojok” a legnagyobb ellenfelei. A sztálini totális diktatúra megfogalmazása szerint ezek bűnözők... S mindenütt ott vannak, ahol az elítélteket pártfogolni kell. És kíméletlenül leszámolnak a GPU kollaboránsaival. Peregnek a szűkszavú krónika lapjai; tényeket közöl, adatokat. Talán épp ezért megrázób- ban minden más irodalomnál. Itt van már Norilszk, „az ezerszer elátkozott város”. Sűrűsödő őrtornyokkal, kegyetlen őrökkel, még vicsorgóbb kutyákkal. S az idegtépő, megnyomorító „munka” —a lötty levessel, a pár falat petróleumízű kenyérrel. Az olvasó már nem hiszi, hogy növekedhet a borzalom. Ám ekkor Holló, az öreg — hetvenes éveiben járó—gályarab, számtalan szökés túlélője kezd beszélni a szökés borzalmairól. Hogyan készítette őt és társait a kannibalizmusra... Selérkezika norilszki dráma végső epizódja; az elkeseredett, minden reményt elvesztő rabok sztrájkot szerveznek. A GPU pedig nem késik a válasszal. Megszünteti még a nyomorúságos élelmezést, és megszünteti a vízszolgáltatást... Majd elkövetkezik a véres leszámolás. Kattognak a gépfegyverek, s az orkánsze- rűen kitört zivatar, a véres, agyagos föld rabok ezreit siratja... A véres leszámolás után azonban „valami mégis történt”, az események nem tűntek el az emberek emlékéből nyomtalanul ......1953. augusztu s 22-én elindultunk — először a szovjet történelemben — a Jenyiszejen hajóval visszafelé. Európa és talán a szabadság felé.” Dr. Sípos Csaba Mese-horror Úgy bámultam vasárnap este a tévét, hitetlenkedve, mint akit leszögeztek. No nem. nem afömüsorról van szó. csupán az esti meséről. Figyelmemet nem infantilizmus okozta, hanem a csodálkozás. E néhány perc arra hiva tott. hogy jó éjszakát kívánjon a gyerekeknek, hogy álmaik főszereplője a bölcs medve, afélénk nyuszi vagy a szúrós tekintetű sündisznócska legyen. És mit láttunk álompuszi gyanánt? Egy sötét szekrényben lejátszódó mini-horrort. Nem tudom, milyen meggondolásból született a ..mű", a Szekrénymesék sorozat. írója, rendezője vajon milyen gyermeki tanulságot látott e borzalomban? Mert hát ugye. ez a mese egyik lényege... Mármint a tanulság. A nyakánál Jollógatott kiskutya, a rémült tekintetű rongybaba, amely mintha haláltusáját vívná amint a lágy fuvallat lekergeti róla a földréteget... Nem igazán álomba ringató látvány! Értetlenségemet, meglehet csupán az okozza:,,megragadtam" a Lolka-Bolkánál, a Magyar népmesék tanulságos sorozatánál. Mégsem hiszem, hogy erre, a Szekrénymesékre szükség van. így készítjük fel a gyereket az életre? Ne csodálkozzunk hát növekvő agresszivitásukon, s azon se, hogy az erdélyi segélycsomagokba bizony bekerül a játékgéppuska és a tank. Sokkal jobban kellene óvni utódainkat a szörnyű háborúkat, terrorizmust, no meg az ilyen meséket bemutató műsoroktól. Hiszen tőlünk —felnőttektől — függ, hogy agresszivitást sugalló kiadványokkal. ..mesékkel”, vagy megragadóan bájos Grimm-történetekkel gyarapítjuíc-e a minden jóra fogékony gyermekeink belső világát... Tamási GYERGYAI SZELLEMÉBEN A francia irodalom Magyarországon Orosz tanárokból francia szakosok? — Éledő kapcsolat Plakátok, videofilmek, diafelvételek idézik fel a francia forradalom kétszázadik évfordulója megünneplésének eseményeit hétfőtől a kaposvári Gyergyai Albert Középiskolai Kollégiumban, ahol a hét elején francia kulturális napot rendeztek. A tízéves múltú budapesti Francia Intézet oktatási és nyelvi attaséja, Jean-Luc Dubreuil a francia—magyar kapcsolatok hagyományaira épülő újabb lehetőségeiről szólt a kollégium lakóinak. Afrancia nyelvet tanuló általános és középiskolások számára lehetőséget kívánnak biztosítani Franciaországban is a nyelv gyakorlására. Kétszázötven magyar diákot vár az ország az idén, Kaposvárról eddig tízen jelentkeztek. A nyíregyházi, egri tanárképző főiskolákon be kívánják vezetni a francia nyelvszakos tanárok képzését, az orosztanárok átképzésében is segítenek — mondta Jean-Luc Dubreuil. Támogatják a kétnyelvű oktatást Magyarországon; eddig három gimnázium vállalkozott rá, másokat is szorgalmaznak rá. Az egyik talán Kaposváron lesz? — nem rejtette véka alá érdeklődését a somogyi megyeszékhely középfokú oktatási intézményei iránt. A hely szelleme, Gyergyai Albert öröksége mindenesetre azt diktálja — ezzel a korábbi művelődési miniszter, Köpeczi Béla akadémikus is egyetértett —, hogy a somogyi megyeszékhely is kapcsolódjon be a magyar— francia kapcsolatok ápolásába. Franciaország könnyített a fiatalok beutazásán, 25 éves korig vízum nélkül látogathatnak a tanulók az országba. Miniszterként a névadón szerepelt Köpeczi Béla a kaposvári Gyergyai Albert Középiskolai Kollégiumban, most akadémikusként szólt a francia irodalom huszadik századi hazai fogadtatásáról. — Én Gyergyai Albertre úgy tudok emlékezni, hogy felhívom a figyelmet arra, ebben a világ- kultúrában, az európai műveltségben a francia kultúrának is helye van. Magyarországon kötelességünk, hogy ne engedjünk megint az egyoldalúság előtérbe állításának. Európa kultúrája nem a közös vonások összessége, hanem a különbözőségek is megjelennek benne. Az előadó a továbbiakban a francia irodalom e századi magyar fogadtatásáról adott a teljesség igénye nélkül tanulmányba illően összefoglalt képet. A magyar írók és az olvasók a század elején kezdték fölfedezni igazán Zolát és a naturalizmust. Móriczra különösen nagy hatást tett a francia író. Az első világháború előtt az érdeklődés Anatole France felé fordult. A költők Baudelaire lírájából merítettek. Ő volt az, aki Ady, Kosztolányi számára a modernet, a dekadenst jelképezte. Az első világháború végén Barbuce hökkentette meg a magyar olvasót. Kitűnő műfordítóink kedvence'lett a húszas évektől Romain Rolland. A két világháború között a két legnépszerűbb író Verne és Victor Hugo volt. Prustot a szélesebb értelmiség csak a harmincas években kedvelte meg. 1923-ban Gyergyai Albert emlékezett meg róla. Németh László és Déry Tibor prózáján már érzékelhető Prust hatása. Gide Visszatérés a Szovjetunióból című könyve, mire ugyancsak Gyergyai hívta föl a figyelmet, fordítójának Déry Tibornak kellemetlenséget okozott, bíróság elé állították... — Amikor Gyergyai Albertre emlékezünk — mondta az előadó — Verlaine-ről írt cikkét is szükséges fölidéznem. írása a Nyugatban látott napvilágot 1937-ben. Dolgozatának címe: Veraline az erényről. Gyergyai ritkán értekezett az erényről, de fontosnak tartotta Veralinnel kapcsolatban. Roger Martin du Gard-t szintén Gyergyai mutatta be Magyarországon. Az 1945 után leszűkült a kiadáspolitika Magyarországon, de napvilágot látott Aragon több regénye — szintén Gyergyai Albert fordításában. A hatvanas-hetvenes években sorra jelentek meg újból a francia irodalom remekei. A fordítók sorában Gyergyai mellett Benedek Marcellt és Illés Endrét találjuk, a versek fordításában Illyés, Szabó Lőrinc és Somlyó György jeleskedett — idézte a francia—magyar irodalom közelmúlt kapcsolatának történetét Köpeczi béla akadémikus. A francia kultúra hazai apostolaként ismert akadémikus nemcsak arra ügyelt, hogy népszerűsítse a francia irodalmat ebben az előadásban is, hanem tanulságul szolgálhat az alábbi megállapítása is: „A jövőben hogyan tartsuk számon a nemzeti irodalmakat?” kérdésére válaszolva fogalmazta meg:—A globalitás, az integráció, illetve egy bizonyos totalitásképe különösen erőteljesen jelentkezik mindazzal kapcsolatosan, ami ma Európában történik. Arról beszélünk, hogy egész Európában kell gondolkodnunk. És ezzel tulajdonképpen egyet lehet érteni. Horányi Barna ARGUS Új kulturális folyóirat Árgus címmel új kulturális, társadalmi folyóirat jelent meg a közelmúltban. A szép kivitelezésű folyóiratot forgatva kitűnik, milyen sokoldalú feladatot vállaltak a lap munkatársai.. A szépirodalom-ciklusban helyet kaptak a már ismert alkotók mellett a pályakezdő írók, költők is. Mekis János A halnak is füle van című esszéjében a nemrég leleplezett lehallgatási botrányról mondja el véleményét. — De uraim, miért ez a nagy meglepetés? Én már ötéves korom óta tudom, hogy ebben az országban a falnak is füle szokott nőni. Én már évek óta tudom, hogy még a halnak is lehet füle, ha az illetékesek úgy akarják... A cenzurázatlan irodalom első termékei: Takács Imre, Kántor Péter, Nagy Gáspár, Hell István új versei. A művek-alkotók rovat érdekes beszélgetést tartalmaz többek között Sík Ferenc rendezővel, Sára Sándor filmrendezővel. Hajnóczy Péter halálának 10. évfordulója alkalmából „Embólia úr 190” címmel posztumusz interjút olvashatunk Tódor János tollából. — Titkon úgy remélte, ő nem hal meg alkoholmérgezésben, nem őrül meg, és nem lesz öngyilkos, talán ő az, aki a sors által kiszemeltetett, akinek az a küldetése, hogy éljen és írjon... Hajnóczy Péter írta ezeket a sorokat Perzsia című munkájában, önmagáról. Lóska Lajos tanulmánya az elmúlt 15 év magyar képzőművészetét elemzi a székesfehérvári kiállítás kapcsán. Dolgozatát gazdag fotódokumentummal egészíti ki a szerző. Csak néhány írást ragadtunk ki az új folyóiratból. Ajánljuk mindazoknak, akik a való világ dolgai iránt nem érzéketlenek, akik figyelemmel kísérik az új nemzedék művészeti törekvéseit és akik szívesen olvasnak a színházi életünk, képzőművészetünk sikereiről, gondjairól. H.l. VIZSGA ELŐTT A SZÉCHENYIBEN Vizsgára készül Kaposváron a Széchenyi István Kereskedelmi Szak- középiskola és Szakmunkásképző Intézet mintegy 50 szakmunkástanulója. Az iskolában felszolgáló, cukrász, szakács és vendéglátó eladó szakmát oktatnak. Képünkön Vámosi Lajos szakoktató a terítés és tálalás művészetét gyakorolja a fiatalokkal. Fotó: Gyertyás László A GYERMEK- VÉDELEM MEGÚJÍTÁSÁÉRT Tanulmányokat várnak Nyilatkozatban fordultak a gyermek-, és ifjúságvédelemben dolgozó valamennyi szakemberhez a gyermek- és ifjúságvédő intézetek, a nevelőotthonok és a gyermekvárosok vezetői, továbbá a gyámügyi irányításban részt vevők. Olyan tanulmány elkészítéséhez kérik a segítségüket, amelyben a haladó nyugat-európai gyermekvédelmi elmélet és gyakorlat Magyarországon is alkalmazható tudnivalóit összegezik. Emellett a mai magyar ifjúságvédelmi gondok elemzését is várják tőlük. A javaslatokat, észrevételeket és tanulmányokat a megyei gyermekvédelmi intézményekbe, valamint a gyámügyi szakigazgatási szervekhez lehet eljutattni 1990. május 15-ig. Ugyanott adnak részletes felvilágosítást a pályamunkák elkészítésével kapcsolatban.
