Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)

1990-05-08 / 11. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. május 8., kedd Időszerűtlen még az új alapszabály SOMOGYI HORGÁSZOK MEGYEI KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉSE NŐK REFORM-ISKOLÁJA / / / / OHOM ES KATANGKAVE Két határozatot fogadott el, s két ajánlást, Somogy horgász­egyesületeinek küldöttközgyűlése a hét végén. A felszólalók me­gyénk közel tizenhatezer horgászát — negyvenöt egyesület tag­ságát — képviselve tárták a fórum elé a gondokat, és higgadtan mérlegelve vitatták meg tennivalóikat. Külön határozat igényli az országos szövetségtől a Balaton horgászkezelésbe vételének további szorgalmazását. A Balaton sorsa, az egyesü­letek tevékenysége, a horgász­mozgalom szervezeti telepíté­se, a Mohosz új alapszabály­tervezete és a megyei intézőbi­zottság munkája volt a központi téma a negyvenöt somogyi égésűiét küldöttének kaposvári tanácskozásán. A vitához jó alapot adott a Mohosz megyei intézőbizottságának munkáját összegező írásos beszámoló; ezt Száler Endre, az IB titkára egészítette ki a közgyűlések tapasztalataival. A horgászok száma me­gyénkben —cáfolta a borús jós­latokat— tovább növekszik (ta­valy 15 968 volt), s négy új egyesület alakult. Á horgászke- zelésü vizek területe azonban számottevően nem gyarapo­dott. A „túlnépesedett egyesü­letek gondjai szerteágazóak" az intézőbizottság rendszeres kapcsolattartása segíti munká­jukat. A halfogás — az üzem­terv szerinti gazdálkodás egyik fontos mutatója—az egyesüle­ti vizeken számottevően nőtt az utóbbi években. (1989-ben 96 635 kg volt.) Ugyanez mond­ható el az IB kezelésében lévő Desedáról is: itt a tavalyi összes fogás 66 258 kg, s ez 2265 kg- mal több az 1988 évinél. A so­mogyi egyesületiek 1989-ben mintegy ötmillió forintot fordítot­tak halasításra; az intézőbizott­ság kezelésében lévő vizekbe 2 millió 172 ezer forint értékű hal került. A naplók összesítése szerint a somogyi horgászok fogásai átlaga 23,2 kg. (Az országos átlag 19,02 kiló.) Megjegyzen­dő: a somogyi egyesületeknek 40 százalékában a fogás jóval magasabb a megyei átlagnál; a legtöbb balatoni HE fogási átla­ga azonban lényegesen kisebb. A balatoni halasítás — amelyben súlyos milliókat kép­visel a területi jegyek ára, a Mohosz-támogatás, a „hor­gászpénz” — azonban erősen nyugtalanító. A Balatoni Hal­gazdaság (a halászati jog birto­kosa a tavon) a múlt évben tíz vagonnal (100 000 kg) keve­sebb halat helyezett ki, s ezt — a tervek szerint — márciusban kellett volna pótolnia; a somogyi részen telepítendő öt vagonnyi pontynak azonban csak kis hányada került a vízbe. A fel­szólalók, elsősorban a balatoni egyesületek küldöttei—többek között Háry László (DRV, Siófok), Harai Károly (Balatonlelle), Horváth Lajos (Marcali), Somos Ferenc (Sió­foki HE) — hosszan sorolták a tóparti gondokat és a horgászo­kat sújtó visszásságokat. A ha­lászati üzemterv ugyanis a BHG-re is kötelező (volna!). Várnagy József (Siófok) hi­vatkozva a 80-as évek balatoni kutatásaira, amelyet a Mohosz hárommillió forinttal támogatott, a telepítés és visszafogás el­lentmondásaira hívta föl a fi­gyelmet. Egyöntetű a véle­mény: „a balatoni rablógazdál­kodás már kritikán aluli”. A vitá­ban szót kérők ismét hangsú­lyozták: az elkerített, lezárt partszakaszok ellenőrizhetetle­nek, ezért az orvhalászok búvó­helyei. Gondok vannak a Nyu­gati-övcsatornán; a horgászhe­lyek megközelítése, a csónak­használat, a fegyelmi helyzet... Élesen kritizáltak a küldöttek az országos szövetség elhamar­kodott intézkedéseit, a területi jegyelosztás visszásságait. A vita összegezésében Kosa Ferenc, az intézőbizottság el­nöke javaslatot téve, a nagyobb figyelmet és gondosságot hangsúlyozta; a Balatonnal való törődés — tekintettel az idegenforgalomra — nem parti­kuláris, hanem nemzeti, sőt európai ügy. A küldöttközgyűlés és a Mo­hosz alapszabály-tervezetét végülis időszerűtlennek ítélte. Az esedékes új halászati (horgászati) törvény figyelem- bevételével készülhet majd csak új alapszabály. Ha Feri bácsi, a portás benyit az alkalmi konyhába és meg­kérdezi: No kislányok, mit főz­tek ma? — akkor biztos a siker. Feri bácsit érzékeny orra akkor csalogatja a kaposvári Kilián művelődési központ kuktakép­zőjébe, ha az ínycsiklandó éte­lek illata már a huzatos portás­pultig „lopakodik". — Mindig megdicsértem őket a kóstoló után azért, hogy leg­közelebb még finomabbat ké­szítsenek — mondja huncutkás mosollyal és kedvesen integet a vizsgáról távozó fehércselédek után. A reformkonyha-tanfolyam tíz résztvevője szombaton délu­tán sütötte-főzte a február köze­pétől megtanult különlegessé­geket a kalória- és fehérjesze­gény, de vitamindús ételeket. Az alkalmi konyhában — ahol két villanytűzhely, mosogató és edény várta a hétvégeken négy órán át együtt tüsténkedőket — mindenki tudta a dolgát. Sz. Keczeli Ágnes, a tanfolyam vezetője néha adott csak egy­két jótanácsot a cserfes fehér­cselédeknek. — A tanfolyamot az igények alapján szerveztük meg a ház­ban, Máté Anita segítségével— mondja. Amit a kezdetkor befi­zettünk, azt el is fogyasztottuk. A tematikát én állítottam össze, egy korábbi életreform-tábor- ban szerzett tapasztalataim alapján. Az évekig tartó szoron­gató betegségtudatom leküz­désének egyik hatásos módját is megleltem a reformtáplálko­zásban. L. Szabó Tünde megyei fő­építész naplójában minden re­ceptet, tapasztalatot rögzített. A különböző, hasznos gyógynö­vényeket, mint a vérehulló fecs- kefü,-a medvehagyma, vagy a cickafark, diáklányos precizi­tással bele is préselte a recep- tes könyvbe. Pillanatok alatt vi­lágosít föl a reformkonyha elő­nyéről. Azt is megtudom, hogy az Öhöm olyan pásztorétel, melyet nem szabad kevergetni, csak rázni. Azt, hogy a lédús gyümölcsökből úgynevezett lényerő edényben préselhetjük ki a vitamindús italokat, s a hús­ételeket teljesen száműzték. A sztár: a szója. A piskóta egyik fontos alapanyaga pedig a ku­koricadara lett. — A savképző és a lúgos éte­lek megfelelő arányát mindig be kell tartani — magyarázza —, miközben illatos katángkávéval * kínál. — Tejszínt? — kérdezi. — Tejszínt?!!! No, de hát a reform... mi lesz akkor a reform­mal? — hebegek, mert éppen az „áttérés” gondolatát melen­getem. — Ha egy hónapig ilyen étele­ket fogyaszt valaki, akkor egy­szer minden lelkiismeretfurda- lás nélkül megengedheti azt a kis tejszínt — hallom a tanfo­lyam vezetőjét. Reszelt alma, reszelt sárga­répa, dejó, zabpehely, méz, cit­romlé, mazsola. Mindezt össze­gyúrjuk, majd kókuszreszelék­be forgatjuk — magyarázza a legfiatalabb résztvevő, a 16 éves Kulcsár Tünde. A barcsi diáklány már otthon is bevezet­te — több-kevesebb sikerrel — a reformétrendet. Simon Dénesné a Ka- postervtől, Zag Józsefné pedig a Balaton Füszérttől járt el szombatonként a foglalkozá­sokra. Simonná öt gyermekével és férjével szeretné elfogadtat­ni az új ízeket, hétvégi házuk kertjében pedig már a bioker­tészetről szerzett tapasztalatait is kamatoztatja. Az asztalon mindenféle jó: túró- és gyümölcstorta, mandu­lával díszített, almás szója- kagyló. — Mit sütöttek ma, kislá­nyok? — kukkant be Feri bácsi a búcsúfalatozóra. Őt már sike­rült „megfőzni”. — S ha a lányok—asszonyok igyekeztét otthon is támogatja a külcsín, meg egy kedves mo­soly, akkor talán még a férjek is reformkonyhapártiakká válhat­nak. Várnai Ágnes Kurucz Ferenc A társadalmi szervezetek nyilvántartása Talány 18,50-ért Találtam konzervdobozba zárt, cukor nélkül sterilizált, sűrített tejet. Magyarországon, magyar abc-ben, magyar pulton. Örültem neki. Régi „betegségem", hogy a kávét tejjel (tejszínnel, tejkrém­mel) iszom, — de cukor nélkül. Ez a 320 grammos a Délker forgal­mazásában megjelenő sűrítmény hűtőszekrényben akár egy évig is eláll — vagyis kifejezetten számomra találták ki. Forgatom a dobozt: ahol a címkén virágok között a tehénke szerepel, ott találtam egy emblémát, amely tudatja velem, hogy ezt a terméket a Kompexim AG Zürich-Svájc készítette. Máris két do­bozzal a kosárba teszek, mert ami tehénnel, tejjel kapcsolatos és svájci, az nekem egyből garancia! Vesztemre tovább olvasom amit a dobozon olvasni lehet, — és a másik oldalon mit látok? „Szovjet sűrített tej”, alatta: Tiszta tömeg 320 g. Fogyasztói ár... Ft. OETI eng. szám 2169/1989. Most akkor mi van a dobozban ? Szovjet tej, vagy svájci tej? Vagy maga a doboz ludas a keve­redésben? A dobozt készítették a Szovjetunióban vagy a tejet, vagy a magyar szövegű címkét nyomtatták pontatlanul? Egyálta­lán: milyen sűrített tejet töltök én a kávémba ?! 18,50-ért nem rossz talány. (A helyes megfejtők között tíz adag Kompexim AG Zürich- Svájc Szovjet sűrített tejeskávét sorsolok ki! (Vörös) Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. sz. tör­vényalapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel, nem rendelke­zőszervezetei — tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint—társadalmi szervezetet hozhat­nak létre és működtethetnek. A társadalmi szervezet meg­alakulását követően köteles kérni a bírósági nyilvántartásba vételét. — A szervezetet a székhelye szerint illetékes me­gyei bíróság veszi nyilvántar­tásba, mégpedig nem peres el­járás során, soron kívül hozott határozatával. Atörvény kötele­zővé tette azt is, hogy ha a tár­sadalmi szervezet neve, szék­helye megváltozik, vagy a tár­sadalmi szervezet képviseleté­re új személy lesz jogosult, azt a bírósághoz be kell jelenteni. A pártok működéséről és gazdálkodásáról az 1989. évi XXXIII. sz. törvény rendelkezik. — A pártok nyilvántartását ugyancsak a bíróság végzi. A pártként való működés előfelté­teleként a vagyonmérlegnek a bírósághoz történő benyújtását is előírja a 16. §-ában. Erre azért van szükség, hogy ismert­té váljon az a vagyoni állapot, amellyel a pártok megkezdhetik működésüket. Pártként csak az a társadalmi szervezet működ­het, amely a bejegyzés iránti kérelméhez a vagyonmérleget is csatolja. A lelkiismereti és vallássza­badságról, valamint az egyhá­zakról rendelkező 1990. évi IV. törvény ugyancsak nyilvántar­tási kötelezettséget ír elő. A tör­vény 9. §-a szerint az egyházat a székhelye szerint illetékes bí­róság veszi nyilvántartásba. Hasonlóképp az egyház vallá­sos célra létesülő önálló szer­vezete (pl. szerzetesi szerve­zet) nyilvántartásba vétele szükséges ahhoz, hogy jogi személlyé váljék. Ugyanígy, ha az egyházak szövetséget hoz­nak létre, azt is a bíróság veszi nyilvántartásba. Nyilvántartásba vétellel kapcsolatos rendelkezést tar­talmaz a módosított Polgári Törvénykönyvünk is. A 74/A. § szerint magánszemély és jogi személy tartós célra alapító oki­ratban alapítványt hozhat létre. Az okirat érvényességéhez, annak bírósági nyilvántartásba vétele szükséges. Az alapít­ványt annak székhelye szerint illetékes megyei bíróság veszi nyilvántartásba, ugyancsak nemperes eljárás során és so- ronkívül hozott határozatával. A Somogy Megyi Bíróságnál az utóbbi időben az volt tapasz­talható, hogy a megyében létre­jött és a fentiekben felsorolt nyil­vántartásba vételt igénylő tár­sadalmi szervezetek (egyesü­letek, stb.) a megyei bíróságot mint cégbíróságot keresik fel nyilvántartásba vétel iránti ké­relmeikkel. Ugyancsak a me­gyei bíróságot, mint cégbírósá­got keresik meg az érdeklődők személyesen és telefonon is. írásbeli kérelmeikben határo­zataikban a nyilvántartásba vé­telt foganatosító bíróságot rendszeresen cégbíróságként jelölik. A bírósági cégnyilvántartás­ról és a cég törvényességi felü­gyeletéről rendelkező 1989. évi 23. sz. rendelet szerint a cég­nyilvántartásban olyan cég sze­repelhet, amelynek bejegyzé­sét jogszabály kötelezővé vagy lehetővé teszi. A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. sz. törvény felsorolja azokat a gazdasági társaságokat, amelyek alapítá­sa után kötelesek a megyei bí­róságnál mint cégbíróságnál a törvény 23. § (1) bekezdése szerint bejegyzésüket és köz­zétételüket kérni. A .13/1989. számú igazságügy-miniszteri rendelet a cégbejegyzésről és a cégjegyzékről lehetővé teszi az egyéni cégek cégnyilvántartá­sát is kérelmükre. Ugyanakkor a 3/1989. sz. kereskedelmi mi­niszteri rendelet kötelezően előírja, hogy a külföldiek ma­gyarországi közvetlen kereske­delmi képviseletét információs vagy szervizirodáját cégbe­jegyzésre az illetékes megyei bírósághoz mint cégbíróság­hoz be kell jelenteni. A fentiekből pedig az követ­kezik, hogy a társadalmi szer­vezetek, pártok, egyházak, ala­pítványok nyilvántartásba vétel iránti kérelmeikkel a székhelyük szerint illetékes megyei bírósá­got kell, hogy megkeressék nem pedig a megyei bíróságot mint cégbíróságot. Megyénk­ben a társadalmi szervezetek nyilvántartását a megyei bíró­ság külön irodájához előterjesz­tett kérelemmel kell kérni. A kérelmekhez az egyes jogsza­bályokban felsorolt mellékletet csatolni kell. A nyilvántartásba vétel ezen rendjét, a megyei bíróság nem­peres eljárását egyébként az igazságügyi miniszter 6/1989. sz. rendelete részletesen sza­bályozza. Dr. Torma Ákos P KONFEKCIÓÁRUT IS vásárolhat 5000 Ft értékhatár felett — RÉSZLETRE! A CSIBI gyermekruházati kisáruház tavaszi-nyári kínálatából: — nyári bébi-, lányka- és bakfisruhák — szabadidőruhák kicsiknek és nagyoknak áliltfllL 1ST« NKBAN I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I j

Next

/
Thumbnails
Contents