Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)

1990-05-07 / 10. szám

1990. május 7., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 3 Százmilliós tartozás A Somogy Megyei llletékhi- /atalra nagy teher hárul a meg- lövekedett forgalom miatt. Saj­nos, akadályozza a gyors mun­kát, hogy az esetek nagy részé- nen nem jelzik az egy éven be­üli adásvételt, hanem csak ké­sőbb, amikor már kiszabták az lletéket. Ilyenkor egy határo­zattal kell helyretenni a már ki­adottfizetési meghagyást. Sze- encsére a gépesítés óta gyor­sabb a feldolgozás, pontosabb a munka, mégis előfordulnak dsebb-nagyobb hiányosságok. 3éldául az, hogy harminc na- aon belül nem tudják elintézni az ügyet a levelezgetések miatt. A hivatal létszáma egyéb­ként tíz év óta nem változott, miközben az iratérkezés meg­kétszereződött. Tavaly ez csak­nem húszezerre rúgott, s közü- ük 4200 volt a hagyatéki ügy, 2797 az ajándékozás, 11 185 aedig az adásvétel. Az elma- adt bírói perilletékekkel és a /állalati illetékekkel kapcsola- os ügyek száma több mint 1800 volt. A joghézag ajándéka Nem véletlen, hogy olyan sok /olt az ajándékozások száma. \z állampolgárok — kihasznál- /a egy úgynevezett joghézagot —a húsz éve kikötött haszonél­vezettel, szinte bejegyzési ille- ékkel szerezték meg az ingat­an tulajdonjogát. Az ország- gyűlés decemberi törvénymó­dosítása alapján azonban ja­nuár elseje óta megszűnt ez a ehetőség. Az állampolgári fegyelem la­zulása miatt évről évre több az lletékhátralék a hivatal nyilván- :artása szerint. Ez 1988 végén 46 millió, a múlt év végén 88 millió forintot tett ki. Dr. Takács László hivatalve­zető sajnálkozva mondta el, nogy nem változott a helyzet: az 3lső negyedévi zárás mar száz­millió forinton felüli hátralékot mutat. Tény, hogy az illeték nyolcról két százalékra csök­kent a lakásvételkor, tizenötről nyolc százalékra a villa, a zárt­kert, a mezőgazdasági ingatlan rételekor. Sokan azonban még ovábbi kedvezményeket sze- •etnének. Nagyon sok a méltá­nyossági vagy egyéb fizetési könnyítést kérő ügyirat. (Ezek száma .tavaly mintegy 2100 volt.) Érdemes megemlíteni, hogy akkor két és fél millió fo­rintnyi illetéket töröltek, s ez a másodfok után csaknem há­rommillióra nőtt. Az első lakásért A Somogy Megyei Illetékhi­vatal messzemenően segíti az első lakást megszerző fiatalo­kat. A jogszabály nem mondja ki, hogy kötelező kedvezményt adni ilyen esetben, mégis kiala­kult az a gyakorlat, a megyei tanács pénzügyi osztályának egyeztetésével, hogy eltörlik az illetékük felét a benyújtott kére­lem alapján, ha ezt egyéb körül­ményeik indokolttá teszik. • Noha az állampolgári fegye­lem, a fizetési morál továbbra sem javult, mégis kevés a per. Ugyanakkor nagyon sok az úgynevezett behajtási intézke­dés. Ez további kölségeket ró azokra, akik időben nem tesz­nek eleget befizetési kötelezett­ségüknek. Letiltanak a fizetés­ből, a nyugdíjból. Az elmúlt időszakban száz ingatlan elár­verezését rendeltették el. Ezek általában nem íakások, hanem üdülők. T ulajdonosaik többszö­ri felszólítás után sem fizették ki az illetéket. Nem öröm ez a hi­vatalnak sem, a tények azon­ban tények, vannak ugyanis, akik két, három, négy év után sem tesznek eleget a kötele­zettségeiknek. Csak ilyen eset­ben lépnek föl a törvény szigo­rával. Az a százmillió forint illeték- hátralék, amelyről már szó volt, csaknem egyharmada a hivatal tavalyi illetékkivetésének. Dr. Takács László szerint nagyon jó volna, ha fel tudnák számolni az illetékhátralékot, vagy elfo­gadható szintre sikerülne csök­kenteni. Ezt az összeget ugya­nis a megyében működő kórhá­zak, iskolák, óvodák, bölcsődék fenntartására fordítanák. S ha ezt nem szedik be, akkor a szol­gáltatások látják kárát. A hivatal számít a helyi taná­csok segítségére is, a hátralé­kok kimutatásában és behajtá­sában. Lajos Géza Tudósok tanácskoztak Visegrádon befejeződött a Tu­dományos Egyesületek Nemzet­közi Tanácsának (ICSU) csúcs­konferenciája, amelyen 60 világ­hírű tudós tanácskozott. Mint 77- gyi József, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia alelnöke elmon­dotta: a konferencia feladata az volt, hogy tisztázza a tudonány és a kormányok, a kormányközi szervezetek és az ipar kapcsola­tát, s ezeket újragondolja. A vi­segrádi tanácskozáson a tudósok ajánlásokat dolgoztak ki, és az érdekelt szervezet vezetőihez el­juttatják. Vásári pillanatok Grácban SOLARAUTÓ ÉS BÚTORCSODÁK Amikor rápillantottam a gráci vásár térképére, az volt az első gondolatom: „Csak ekkora? Mennyivel kisebb ez, mint a mi budapesti vásárvárosunk! Ezt bejárni aztán igazán egysze­rűbb lesz, mint otthon egy BNV-t.” Néhány óra múlva az­tán be kellett látnom: a térkép alapján alkotott ítélet igencsak téves. Mert a terület lehet, hogy kisebb, a látnivaló viszont ve­tekszik az otthonival. Utolérhetetlen osztrák preci­zitással minden négyzetdeci- métert rendkívül célratörően hasznosítanak. A kiállítócsar­nokok is — legkevesebb két­szintesek. Egyszóval ahogy a budapesti vásárvárosban, itt is kemény dió: a lábizmokat és a A Bramac név (nálunk sem ismeretlen), egyúttal óriási vá­laszték is. Ami itt a tetőfedő cserepekből látható, valóban a bőség zavarába ejti az embert. Az építőanyagok mellett min­den tenyérnyi helyen megannyi különleges virágpalánta, örök­zöld-, csemetekínálat. Hallot­tam, hogy a gráciák különösen szeretik a zöldet, a virágokat. Bizonyosan ez is magyarázza: a vásár területén több helyen is megállásra készteti a látogatót a szebbnél szebb, különleges dísznövények tömege. S ha már kész a ház — egy kétszintes, fedett csarnokban — a berendezések sorából, bútorcsodákból válogathat az érdeklődő. A moderntől a ruszti­cipőtalpakat gyötrő, próbára tevő feladat alaposan körülnéz­ni. Donner kusig, az egyszerűen variálha­tótól a különleges, luxusigénye­ket kielégítőig minden megtalál­ható. Konyha- és étkezőberen­dezések, hálószobák, szalo­nok, dolgozó- és ötletes gye­rekszobák sora. Talán fél nap sem lenne elég ahhoz, hogy az ember végigjárva a fedett csar­nokot dönteni tudjon, melyik is tetszik a legjobban. Természe­tesen mellette ott volt a kiegé­szítők gazdag kínálata: szőnye­gek, függönyök, csillárok. A bútorcsodák mellett az egyik legtekintélyesebb terüle­tet az aufó/cfoglalták el, s ahogy nálunk is lenni szokott, termé­szetesen itt nyüzsgött a legtöbb ember. A Citroentől a Toyotáig, wm fpf i az Opeltől a Peugeot-ig meg­annyi 1990-es újdonság. Lu­xus- és sportkocsi, terepjáró és lakókocsi, s megjelent a nap­elemekkel működő solarautó, amely elsősorban a városi köz­lekedésben lesz kitűnő eszköz. Ha a magángazdálkodó, a kistermelő vásárlási szándék­kal jött, üres kézzel bizonyosan nem távozott. Mindenfajta, a mezőgazdasági termeléshez szükséges erő- és munkagép felsorakozott ezen a vásáron. Az új Ford kistraktorokat nézve akaratlanul is arra gondoltam: de boldogok lennének nálunk sokan ha hozzájutnának! A vásárt járva nem lehetett nem észrevenni, hogy mennyi és milyen gazdag a fából ké­szült termékek sora. Nálunk az utóbbi években van föllendülő­ben, Ausztriában hagyományo­san nagy kultúrája van a fának. Kerítéselemek, teraszkorlátok, oszlopok, burkoló anyagok, vi­rágtartók, faragott, esztergált, natúr és pácolt változatai töme­géből lehetett válogatni. Mindez csupán egy szelet a gráci vásárból. Az idő is rövid volt, a lábizmok sem régiek már. Böngésztem a prospektusokat, róttam a vásár „utcáit”, keres­tem, hátha találok valahol egy „ungarische" kiállítót. Már-már lemondtam róla, mikor megpil­lantottam a vásár egyik végét határoló, lépcsőzetes teraszok­kal épített vendéglőt. A felirat messziről hívogatott: Unga­rische fíestaurant. Na, végre! Azért mégiscsak itt vagyunk... Vörös Márta A tavaszi nemzetközi gráci vásár jellegéről azt hallottam, hogy ez valójában az évszak­hoz kötődő vásár. Az emberek tavasszal kezde­nek el építkezni, tavasszal ala­kítják kertjüket, kezdik művelni földjeiket, tataroznak, átalakíta­nak, újítanak. A vásár célja, hogy elsősorban ezeket, a ter­mészetes emberi törekvések­kel összefüggő igényeket elé­gítse ki. A kínálat zavarbaejtően gaz­dag. Beton, vasbeton, kő és műkő, márvány és műmárvány elemek tömege, amelyek a kertépítésnél, teraszok kialakí­tásánál sokoldalúan haszno- síthatóak. A Semmelrock cég különösen bőséges kínálatot nyújtott azoknak, akik ezen a ta­vaszon ilyen feladat elvégzését tűzték maguk elé. Hova tűnt a jókedv? És több mint egymiiliárd forint? Nemcsak a jókedv, a téli nyugalom is elszállt a <ödös balatoni hajnalokon. A kereskedőknek összeszűkült az éjszaka, s ha fölébredtek, azon törték a fejüket, milyen fórum segíthetne megol­dani az ő nagy bajukat. Hírét vettek, hogy először Boglárlellén, majd a többi Balaton-parti települé­sen is drasztikusan emelni akarják a közterület­használati díjakat, véget nem érő általános ár­emelést indítva el ezzel. Tiltakoztak is: képvise­lőik vb- és tanácsüléseken, szakmai összejöve­teleken hangoztatták, hogy ami a hangzatos szavak és kinyilatkoztatások mögött van, az nem azonos a vállalkozásbarát politikával! Téli-tava­szi programjaikon megjelentek már a pártok kül­döttei, a körzetek országgyűlési képviselőjelöltjei közül is néhányan, hogy biztosítsak a jelenlevő­ket — csak az o személyük, az ő pártjuk a biztosí­ték arra, hogy a választások után másképpen lesz majd... Boglárlellén emlékeztek az ígéretekre, s úgy gondolták: itt az ideje, hogy a megválasztott kép­viselőt is munkára fogják. Dr. Gaál Antal látranyi állatorvos az MDF szí­neiben jutott a parlamentbe — programjában a magánkezdeményezések, egyéni vállalkozások patronálását ígérte. Néhány nappal ezelőtt a he­lyi Kisosz-vezető, Hajdinák József találkozóra hívta a képviselőt. A randevún részt vett dr. Ba- radlai György Kisosz-elnök, Kertész Rezső me­gyei Kisosz-titkár, Pintér Csaba, az országos és megyei elnökség tagja, valamint néhány vállalko­zó. Téma természetesen bőven volt, hiszen ezer­nyi gond halmozódott föl, rengeteg jogszabály fon athatolhatatlan kerítést a kisiparosoK, kiske­reskedők szabad tevékenysége elé. Szóba került az adóátalányra való áttérés, amely néhány évvel ezelőtt már bizonyította élet- képességét. Ebben az időszakban 30 százalék­kal nőtt a befizetés, mert a vállalkozó úgy érezte: ha kevesebbet adminisztrál, több ideje jut az üz­letre. Az amatőrök által készített könyvelés nemcsak időrabló volt, hanem gyakran fölösle­ges is. Az ellenőrzés pedig bármikor beleköthe­tett. A vállalkozók végre tisztességes adó-, üzlet- és hitelpolitikát szeretnének, amely segíti a tőke mobilitását, s amely egyben ösztönző erő is, és újabb befektetésekre motiválja az üzletembere­ket. Szeretnék elérni, hogy egy érdekképviseleti törvény létrehozásával a szakembereknek lehe­tőségük legyen részt venni a döntések előkészí­tésében, s a választott képviseleti testületük egyetértése nélkül ne születhessenek többé meghatározó döntések. Szükségesnek tartják a társadalombiztosítási rendszer megváltoztatását. Kiderült a beszélge­tésen, hogy a „maszekok” 1975 óta egymii­liárd—kétszázhuszonnyolcmillió forinttal többet fizettek be SZTK-díj címén, mint amennyit ők fel­használtak. Az a javaslatuk, hogy az alapellátás egységes legyen, s az egyéb szolgáltatásokat, esetleges kiváltságos kezeléseket mindenki fi­zesse meg. A kereskedők nem nagyon szeretik, ha kivéte­leznek velük. Eldöntött kérdés, hogy ez évtől — a különböző szektorokban más-mas időpontban ugyan, de—bevezetik részükre a kötelező nyug­taadást, míg az állami és szövetkezeti kereske­delemben ez csak 1995-től lesz kötelező. Hajdi­nák József egy szóban foglalta össze erről a véleményét: diszkrimináció, Ugyancsak ő fogalmazott úgy beszélgetésünk végén: változás csak akkor lesz, ha az ország ve­zetése átérzi a vállalkozás fontosságát, ha kiala­kul a kínálati piac. Addig marad a csúszópénz, ami körbejár, s amit észrevesz mindenki, aki vásárol. A kenőpénz ugyanis egy helyen feltétle­nül jelen van: az árban. süli Ferenc TURISTÁK —AZ NDK-BA Milyen márkáért utazhatunk? Az NDK-ba tartó turistaforgalmat érzéke­nyen érinti a két német állam július 2-re terve­zettvalutauniója. Nem kevés gondot jelent ez a változás az idegenforgalmi hivatalok kalkulá­ciójában sem. — Az utazási irodák kiszolgáltatott helyzet­ben vannak — panaszolja Pássá Jánosné, a Siotour kaposvári hivatalának ügyintézője. — Hetek óta minimális összegű keletnémet már­kát kapunk; ezzel csak a leglndokoltabb igé­nyeket tudjuk kielégíteni. Semmi jóval nem biztathatja sajnos, az NDK-ba készülőket. — Július 2-a után kénytelenek lesznek a be­váltható 50 dollárból fedezni kinti költségeiket utasaink. Mivel a jövőben az egyéni és csopor­tos szervezésű NDK-beli utakat valutában kell fizetni, jelentős kiesést okoz az utazási iro­dáknak. Félő, hogy a csereüdültetések, a tábo­rozások, a példásan jól működő baráti kapcso­latok visszaszorulnak, F.l.

Next

/
Thumbnails
Contents