Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)
1990-05-28 / 28. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. május 28., hétfő Antall József hazaérkezett Nyugat- Berlinből Nyugat-Berlin: Antall József magyar miniszterelnök, Kazimiera Prunskiene litván miniszterelnök és Helmut Kohl nyugatnémet kancellár május 26-án, a 90. nyugat-berlini német katolikus találkozón (Folytatás az 1. oldalról) Antall József elöljáróban elmondta, hogy útjának egyik legfontosabb eseménye az a beszélgetés volt, amelyet Helmut Hohl szövetségi kancellárral folytatott. Ez a megbeszélés — melyre a meghívást Antall József még miniszterelnöki kinevezése előtt kapta — egyben előkészítette a két politikus közötti, június 21-éré tervezett bonni hivatalos találkozót. A mostani eszmecserén mindenekelőtt Magyarországnak Európához fűződő kapcsolatairól volt szó. Helmut Kohl reálisnak vélte, hogy hazánk 1992-t követően, még az évtized végéig teljes jogú tagja legyen Európai Gazdasági Közösségnek. Ez természetesen nemcsak rajtunk múlik — fűzte hozzá Antall József—, hanem a Közös Piac belső szervezetén, a tagállamok belső viszonyain. És azt is figyelembe kell venni, hogy még Ausztria sem csatlakozott, nekünk pedig nyilvánvalóan csak azután lesz esélyünk a tagság elnyerésére. Kohl kancellár egyértelműen biztosított minket arról — folytatta a miniszterelnök —, hogy az NSZK továbbra is nagyre értékeli azt a szerepet, amelyet Magyarország a német egység előkészítésében játszott. A megbeszélésen kijelentette, hogy az NSZK kész közvetlen anyagi támogatásban részesíteni Magyarországot és megadni a gazdasági struktúránk átalakításával kapcsolatos átképzési segítséget. Mindezeken túl Németország részt kíván vállalni a magyarországi menedzser- képzésben, az új helyhatósági szervezetek hivatalnok-gárdájának, sőt még a rendőröknek a továbbképzésében is, tehát mindabban számíthatunk a segítségre, ami egy modern államszervezet kialakításához szükséges. A kétoldalú megbeszélések napirendjén szerepelt az európai politikai helyzet áttekintése is — folytatta Antall József. Ezen belül Kohl kancellár tájékozódhatott a magyar Parlamentnek a varsói paktummal kapcsolatos állásfoglalásáról. A két fél megállapította: mindkét ország érdekelt abban, hogy Gorbacsov megőrizze politikai helyzetét és súlyát. Antall Józsefnek sikerült találkoznia Lothar de Maiziere-rel, az NDK miniszterelnökével, akivel áttekintették a két országot érintő kérdéseket és megállapodtak például abban, hogy a varsói paktummal összefüggésben koordinált álláspontot alakítanak majd ki. Egyetértettek abban is, hogy — mivel teljesen új helyzetet teremt a német valutaunió — a két ország felülvizsgálja összes eddigi gazdasági szerződését. Az NDK továbbra is egyik fontos gazdasági partnerünk marad — folytatta Antall József —, és bizonyos lehetőséget is nyújt számunkra, hogy általa is kötődjünk a Közös Piachoz. Ugyanakkor egyetértettünk abban is, hogy a két ország együttesen épít ki új típusú gazdasági kapcsolatokat a Szovjetúnióval. A külkapcsolatokról szólva egyébként leszögezte: a magyar kormány különösen fontosnak tartja a német kapcsolatokat, ám ez nem jelenti azt, hogy más országokkal ne törekedne jó együttműködésre. Egyre intenzívebbek a magyar—francia kapcsolatok, ezt jelzi például, hogy a romániai kérdésben szinte először a történelemben FranöiaorSzág nagyobb Összhangot alakított ki Magyarországgal, mint Romániával. De a brit és az olasz kormányzat is maximálisan támogatja az új magyar kormányt. Jelcinnek még nem sikerült... A második szavazási fordu- konzervatív krasznodari párttit- lóban sem sikerült megsze- kár, Ivan Polozkov. 458 voksot reznie Borisz Jelcinnek, az kapott. A legközelebbi, harma- Orosz Föderáció elnöki tiszté- dik választási fordulót valószí- hez szükséges számú voksot. nűleg a jövő hét elején ejtik Ebben az újabb fordulóban meg. Jelcin némelyest növelte a 503 képviselő szavazott a rá szavazók számát. Most hat radikális nézeteiről ismert po- vokssal kapott többet, mint az litikusra, így csupán 28 szava- első fordulóban, Polozkovra zattal maradt el a megkövetelt azonban tizenöttel kevesebben többségtől. Legfőbb riválisa, a szavaztak, mint korábban. A pápa Máltán A kommunizmus kelet-európai bukása után keresztény gyökerekbe kapaszkodva kell felépülnie az új Európának — hangoztatta vasárnap II. János Pál pápa, befejezve háromnapos máltai tartózkodását. Első ízben látogatott pápa a csaknem 100 százalékban római katolikusok lakta szigetre. Málta népe nagy lelkesedéssel fogadta az egyházfőt. Bármerre járt, tűzijátékkal és díszsortűz- zel fogadták, s gyakran alakultak ki tumultuózus jelenetek. Becs: Jeszenszky Géza külügyminiszter május 26-án találkozott és megbeszélést folytatott osztrák kollégájával, Alois Mockkal HORN GYULA AZ MSZP ELNÖKE (Folytatás az 1. oldalról) A választók nyolcvan százaléka valóban a rendszerváltásra szavazott, s ez nem véletlen — mondotta. Ez önmagában a társadalom gondolkodásmódjának kifejezése volt. Épp e gondolkodásmódból fakad az MSZP hátrányos helyzete, az emberek ugyanis ma még nehezen tudják a Szocialista Pártot a volt állampárttól elválasztani. Ennek ellenére a szocialisták — a körülményekhez képest — tisztes eredményt mutathatnak fel. Mindezt figyelembe véve Horn Gyula úgy ítélte meg: érdemes a baloldali értékekért dolgoznia. Hozzáfűzte viszont, hogy továbbra is szeretne a külpolitikában tevékenykedni, hiszen több évtizede foglalkozik e területtel. E szándékából fakad, hogy megtartja a parlament külügyi bizottságának elnöki tisztét, ezt a hatályos jogszabályok is lehetővé teszik. A párt előtt álló feladatokról szólva hangoztatta: rendkívül nehéz lenne fontossági sorrendet kialakítani. Mégis elsődleges a párt kiépült struktúrájának megerősítése, azokra az emberekre támaszkodva, akik ma nem egzisztenciális érdekből, hanem önzetlenül, meggyőződésüket követve dolgoznak e pártban. Ehhez olyan „normális” pártműködésre van szükség, amelyben az emberek tudják, hogy milyen szervezethez tartoznak, amelyben „normális", nyitott szervezeti életet élhetnek, amelyben politikai feladatokkal foglalkoznak. Horn Gyula különös nyomatékkai szólt a nyitottságról — ondolva itt a szakszervezetekei és a Parlamenten kívüli pártokkal való együttműködésre is — a hasonló érdekek-értékek képviseletében. Annak a meggyőződésnek adott hangot, hogy az MSZP tagjai között sokan vannak, akik ugyanígy gondolkodnak, s a kongresszus is egyértelművé tette: a párt elsősorban a szociáldemokrata értékekre építve, a Szocialista Ihternacionálé elvi nyilatkozatának szellemében kíván működni a továbbiakban. A párt új elnöke rendkívül fontosnak tartotta a felkészülést a helyhatósági választásokra. Ebben kritériumként azt jelölte meg: nem azt kell nézni, hogy a jelölt tagja-e a Szocialista Partnak, vagy sem, hanem azt, hogy mennyire tisztességes, személye garancia-e arra, hogy valóban alakosság, a helyi közösség érdekében cselekszik majd. A pártnak mindenképpen jelentősen erősítenie kell befolyását e választásokon, s nem elsősorban az önkormányzati szervek vezető funkcióira pályázva. Végezetül Horn Gyula kijelentette: programja tartalmában nem, csupán stílusában különbözik elődjétől, Nyers Rezsőétől. Arról, hogy Pozsgay Imre csupán a parlamenti frakció vezetői tisztét vállalta, úgy nyilatkozott: Pozsgay Imre személye nagy érték a párt számára, kiváló képességekkel rendelkezik, ám lényeges, hogy egy párt megfelelő munkamegosztás alapján tevékenykedjék, mert csak így működhet jól. A párt parlamenti frakciójának vezetője megerősítette, hogy egy indítvánnyal összefüggésben valóban szó esett arról: talán jó lenne, ha a kongresszus bizalmi szavazásnak vetné alá a párt parlamenti csoportját. Kijelentette: ez közjogi abszurdum, hiszen a párt képviselőit nem a párttagság, s különösen nem a kongresszus választotta, hanem a választópolgárok. Ötszázharmincezer választópolgár akaratából ülnek a parlamenti padsorokban. A bizalmi szavazás felvetésének okai között szerepeltek minőségi kifogások — mondotta: taláh tehetségesebb, rátermettebb emberek is akadtak volha, mint a most leköszönt elnökség tagjai. A Szocialista Párt elnökségének tagja lett az elnök, a két alel- nök és az országos titkár mellett Kovács László, Kosa Ferenc, Géczi József, Baja Ferenc, ifjú Marosán György, Szabó Lajos Mátyás és vargáné Kerékgyártó Ildikó. Nicu Ceausescu a bíróság előtt — Mindig arra kértem a megye katonai vezetőit, hogy ne lövessenek a tüntetőkre. Én nem adtam ki tűzparancsot — jelentette ki Nicu Ceausescu, a kivégzett diktátor fia, akinek politikai bűnpere szombaton kezdődött Nagyszebenben. A vád szerint Nicu Ceausescu, aki 1989. decemberében az RKP Szeben-megyei első titkári tisztét töltötte be, részese a népirtásnak. Állítólag az ő utasítására lőttek a tüntetőkre, s ebben a sortűzben 89 felkelő meghalt, 219 pedig megsebesült. A tanácselnök leintette, amikor arról vallott, hogy tavaly, december 22-én délelőtt Pos- telnicu belügyminiszter telefonon közölte vele. Bukarestben váratlan fejlemények következtek be, s hogy ezek hátterében Ion Iliescu és Corneliu Manescu áll. Ez a mozzanat alátámasztani látszik azokat az utóbbi időben mindinkább hallható véleményeket, hogy a romániai forradalom hátterében politikai államcsíny rejlik. Nicu Ceausescu azt is állította, hogy apjával már régebb idő óta politikai nézeteltérései voltak. A vádlott egy másik kijelentése: Temesvárott „idegen ország” végzett aknamunkát. Ezt az országot nem nevezte meg. Volt azonban egy olyan célzása, hogy magyarok kezdeményezték a rendszer megbontását. A tanácselnök kérdésére kijelentette, hogy nem azokra a magyarokra gondolt, akik Romániában éltek. Vallomása szerint ő december 22-én nem szökött el Nagy- szebenből. — Aznap — mondotta — Bukarestbe utazott, hogy tárgyaljon az új hatalom képviseloivef. Gépkocsival kellett mennie, mert nem érkezett meg a nagyszebeni repülőtérre az a katonai helikopter, amelyet előbb Ilié Ceausescu tábornok, majd később Postelnibu bel- miniszter ígért meg neki. tárgyaláson — amelyet ma folytatnak — megkezdődött a tabuk kihallgatása. Oltványi Ottó A súlyos szabálytalanságok es tragikus balesetek megelőzésének érdekében októberig tartó fokozott ellenőrzési akció kezdődik az M1-es autóúton Országos MDFfórum (Folytatás az 1. oldalról) A tevékenységük szintetizá- ciójaként elkészült koncepciókat már a jövő heti ülésén megvitatja majd az új kormány. így még júniusban megalkotható lesz a két törvény, s ezt követően a köztársasági elnök kiírhatja szeptember 23-ára a hely- hatósági választásokat. Bízik abban — hangsúlyozta a miniszter, hogy a törvénytervezetek vitája nem válik majd parttalanná, s sikerül felülemelkedni a pártpolitikai érdekeken. Ugyanis szerinte valós a veszélye annak, hogy egyes parlamenti pártok későbbi időpontra szeretnék kitolni a helyhatósági választások idejét. Horváth Balázs utalt arra is, hogy a rendszerváltás már lezajlott ugyan a parlamenti választásokkal, de az ország számára a képviselő- választásoknál meghatározóbbak a helyhatósági választások. Abban az esetben, ha nem sikerülne szeptemberben megtartani az önkormányzati választásokat, akkor nem lesz lehetőség arra sem, hogy az új testületek kellő körültekintéssel készítsék elő a jövő évi költség- vetésüket. Ezzel pedig egész jövő évi működésük kerülne veszélybe. A fórumon felszólaló szakértők hangsúlyozottan szóltak a megye szükségességéről, de funkcióinak tervezett változásairól is. Fontos kérdésként ismertették az önkormányzati rendőrség létrehozása esetén szükségszerűen jelentkező feszültségeket, a központi államrendőrség és az önkormányzati rendőrség között. Az egésznapos tanácskozás résztvevői számos észrevételt fogalmaztak meg az önkormányzatok optimálisabb működése érdekében. Bevásárlási láz Moszkvában A hét végén sem csillapodott a felvásárlási láz sem Moszkvában, sem más szovjet városokban. Az élelmiszerüzletek — miután Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő csütörtökön ismertette a tervezett árreformot — valóságos ostrom alatt állnak. Csak többórás sorbah állás után lehet bejutni az eladótérbe. A moszkvai üzletek amúgy sem bőséges kínálata még szűkösebb lett, a vevők valósággal „kisöpörték” az árukat. Két nap alatt annyi étolaj, vaj és tea fogyott, mint amennyi máskor a moszkvai üzletek egyhónapos ellátására elegendő. Lisztből három hónapi tartalékokat halmoztak fel a kamrákban a szovjet főváros és környékének lakosai, a Moszkvába érkező „batyuzók". Száraztésztából, darából hét-nyolcszoros mennyiség fogyott, sóból pedig a szokásos 100 tonna helyett most 200 tonnát vittek haza. A moszkvai lapok ismertetik a városi tanácsnak azt a döntését, hogy vasárnaptól kezdve Moszkva és környéke üzletei csak személyi igazolvány, vagy a helyi illetőséget igazoló más okmány bemutatása mellett szolgálják ki a vásárlókat.
