Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)

1990-05-26 / 27. szám

1990. május 26., szombat SOMOGYI HÍRLAP 5 Computer-tomográf a kaposvári állattenyésztési karon (Folytatás az 1. oldalról) Az egyetem területén 1988 szeptemberében kezdődött a CT biológiai központ építése, és idén februárban üzembe he­lyezték; a vizsgálatok állatte­nyésztési célokat szolgálnak. Az embervizsgálatok még nem kezdődhettek el. A mentő­autók Pécsre és Budapestre szállítják az ilyen vizsgálatra a betegeket, pedig itt jók a körül­mények. A CT biológiai központ meg­valósításához a pénzt külföldi és hazai szakemberek közre­működésével összeállított pá­lyázaton nyertük — mondta dr. Baka József, az egyetem gaz­dasági főigazgatója. — A terve­ket már úgy készítettük el, hogy a központ legyen alkalmas ál­lattenyésztési kutatási és hu­mánvizsgálati célokra. Termé­szetesen ez jobb lehetőséget jelentett a megvalósítás során. De nyilvánvalóan helytelen lett volna, hogy ezt a humánbeteg­ségek korrekt diagnosztizálá­sában mérföldköveket jelentő készüléket csak állatvizsgálat­ra használják. Nemzetközileg is egyedülálló a CT kettős hasznosítása. A kaposvári állattenyésztési ka­ron megvalósított különleges műszer- és kiszolgáló épület- rendszer lehetővé teszi ezt. Al- latnemesítési kutatásokra csu­pán Norvégiában használnak egy ilyen cégét. A világon min­denütt másutt humán célokat szolgál. — Mi, agrárszakemberek, szívügyet csináltunk abból, hogy javuljon a megyei betegel­látás — mondta a főigazgató. — Bíztunk abban, hogy a készülék humándiagnosztikai és állatge­netikai felhasználása azonos időben indul. Találkozót kezde­ményeztünk az Egészségügyi Minisztérium és a megyei egészségügy irányítóival, vala­mint a megyei kórház vezetői­vel. Megbeszéltük, hogy mi kell ahhoz, hogy itt embereket is vizsgálni lehessen. A közel­múltban járt itt az egészségügyi államtitkár is, és minden illeté­kes jelenlétében megegyez­tünk lényeges kérdésekben. E megállapodás alapján június 1 - jétől fogadhatjuk a betegeket. A szervezést a megyei tanács egészségügyi irodája vállalta, a megyei kórházzal közösen állí­tottuk össze azt a listát, amely a költségeket tartalmazza. A Tár­sadalombiztosítási Főigazgató­ság pedig megígérte, hogy ezt finanszírozza. — Hogyan tudták biztosítani a szigorú higiéniai feltételeket? — Ami higiéniai rendszerünk TASKI-szisztéma. Ez egyetlen megyei kórházban sem terjedt még el. Budapesten is csak a legjobb kórházakban alkalmaz­zák. Ez osztrák—svájci vállal­kozás, svájci gépekkel és vegy­szerekkel. Itt jártak a cég szak­emberei, és előírták, hogy me­lyik helyiséget hányszor, milyen eszközökkel, vegyszerekkel kell föltakarítani, lemosni, fer­tőtleníteni. Erre kiképezték a takarítónőket is. Van például egy olyan gépünk, amelyik egy óra alatt vízszintesen 500, füg­gőlegesen pedig 250 négyzet- méternyi területet fertőtleníteni tud úgy, hogy utána tükörsima marad a felület.' Meghívtuk az ország legnevesebb radiológu­sait. Elismerően nyilatkoztak, s a véleményük az volt, hogy iszonyatosan nagy bűn lenne nem használni humándiag­nosztikai célokra a készüléket. A megyei kórházzal mindig jó volt a kapcsolatunk, s ezt a jövő­ben is jó lenne fenntartani. Jú­nius 1 -jétől együtt örülhetünk az egészségüggyel. A Világbank a CT-nek az embergyógyászatban való fel- használását nem támogatta, hiszen ez nem érdeke. Arról kért számításokat, hogy milyen népgazdasági haszna lesz a készüléknek. Mi azonban nem tudtuk és nem is akartuk elke­rülni a kettős hasznosítást. A közeljövőben norvég egye­temről érkeznek tudósok és vi- szontlátogatásra a kaposvári szakembereknek is lehetősé­gük van. Még el sem készült a létesítmény, amikor megkeres­ték az egyetemet a norvégok és a németek, s javasolták, hozzák létre az európai állatvizsgáló tomográfok kerékasztalát. A rektor néhány hete aláírta ezt az együttműködési megállapo­dást. — Hány műszakban dolgozik a CT? — Terveink szerint három­ban, de ez csak rajtunk múlik: négy nap elég ahhoz, hogy ele­get tegyünk külföldi partnere­inknek. Humán célú hasznosí­táshoz két nap áll rendelke­zésre. Az új épületrendszert dr. Pászthy György, a CT biológiai központ igazgatója mutatta be. ízlésesen berendezett és ra­gyogóan tiszta az előtér; min­den cirmosszürke márvány. Kényelmes az ülőgarnitúra, s ezekből színestévét lehet néz­ni. Van videomagnó is. — A betegek figyelmét el kell terelni akár egy természetrajz­filmmel, akár a rájuk váró tomográfvizsgálat bemutatásá­val — magyarázta az igazgató. — Ez utóbbival a félelmüket, az ismeretlentől való rettegésüket is le lehet küzdeni. Az orvosokat és a kisegítő személyzetet már korszerű be­rendezéssel, telefonnal felsze­relt szoba várja. A fektető és a kezelő helyiségek technikai háttere is biztosítva van. A gépterem másik oldalán az „állatrész” van. A hermetikusan záródó hatalmas fémajtók a sci- fi világát idézik. Az állat ketrec­be kerül, kétszer lemossák, szárítják, fertőtlenítik, mérik, aztán elaltatják. Az elkülönítő­teremből így szagtalanul és szinte steril állapotban kerül a CT-hez. —Saját munkánkhoz elegen­dő lett volna egy, a tomográfba gördülő ágy. A humándiag­nosztika miatt azonban négy darab cserélhető ágyat vásárol­tunk. Ennek darabja 50 ezer nyugatnémet márka. Az ember tehát az állattal itt egyetlen négyzetmilliméternyi területen sem találkozik. A te­rem 15 perc alatt tökéletesen fertőtleníthető. A vezérlőteremben a pultnál már a humánvizsgálatokra is felkészített operátorok ülnek. A számítógépterem hatalmas „okos masinája” állandó 20— 22 fokban dolgozik. A légkondi­cionálásról, a mechanikailag szűrt steril levegőről klímate­rem gondoskodik. A központ tárgyalótermében dr. Berényi Ervin humán-kuta­tóorvostól kérdeztük: milyen vizsgálatokra használják a computer tomográfot. — Főként koponya- és ge­rincvizsgálatokra, belgyógyá­szati és sebészeti esetek diag­nosztizálására. A készülékkel mindenféle daganat, kóros ana­tómiai elváltozás kimutatható. A CT óriási népgazdasági értéke, hogy megfelelő indikációval le­rövidíti a kivizsgálást, a diag­nosztikai procedúrát. — Az állatvizsgálatoknak mi a célja? — A nyugat-európai piacon csak a minőség biztosítja a fennmaradást. Jó tenyészálla­tokra van tehát szükség. A készülékkel — az állat el­pusztítása nélkül — megállapít­ható, hogy például egy száz ki­lós sertésnek mekkora az érté­kes izomzata, a szöveteknek milyen a zsír- és folyadéktartal­ma. Nyugat-Európából máris jelentkeztek azzal az igénnyel, hogy vizsgáljuk az állataikat. A tomográf hasznát 1—2 év alatt ugrásszerű termelékenységi mutatók bizonyítják majd. — Mi a véleménye az egész­ségügynek a computer-tomog­ráf kettős célú felhasználásá­ról?— kérdeztük dr. Varga Le­ventét, a megyei kórház főigaz­gató főorvosát. — Nagy előrelépést jelent a diagnosztikában. Természete­sen az volna az optimális, ha ezt a készüléket teljes időben tud­nánk használni. Most két na­punk van rá. Ideális helye itt a kórházban lenne, de végül is el kell fogadni, hogy nincs itt, és azt is, hogy négy napon az egyetem kutatási céljait szol­gálja. Vásároltunk egy mikro- buszt, és azzal szállítjuk a bete­geket. — Ön szerint kevés a két nap? — Ez a két nap lehetőség arra, hogy ezt a vizsgálati módszert begyakoroljuk. Akut esetben, akár éjszaka, vagy hét végén az egyetem készséggel áll a betegek rendelkezésére. — Higiéniai szempontból nem voltak kifogásai? — Nem. A két rész annyira megbízhatóan van egymástól izolálva, hogy nincsenek aggá­lyaink. Mindezek mellett a diag­nosztikai szempontból elavult­nak minősíthető megyei kórház tervei között szerepel egy diag­nosztikus tömb létrehozása. Reméljük, hogy ebben az új egészségügyi kormányzat part­ner lesz. És ebben az új épület­ben nagyon szeretnénk egy computer-tomográfot működ­tetni. Ha az illetékesek nem emelnek szakmai kifogást, ak­kor a tervezés idén megkezdő­dik és négy-öt év múlva már fogadhatjuk a betegeket. Hang­súlyozom, hogy ez csak terv! Tamási Rita Fotó: Kovács Tibor A tablóképeken nem így festettek azok a diákok, akik a kaposvári 512. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézettől készülnek búcsút venni. Tegnap délelőtt maskarába öltözve ballagtak az ötletesen kifestett lányok a megyeszékhely utcáin. Fotó: Gyertyás László ISKOLAAVATO NAGYATÁDON Nagyatádon tegnap délelőtt a műszaki átadással megkezdő­dött a kereskedelmi szakközép- iskola birtokbavétele. Mohári Jenő igazgatótól tudjuk: az ipari és kereskedelmi szakmunkás- képző intézetet tavaly azért kezdték el bővíteni, hogy első­sorban a leányok továbbtanulá­si lehetőségét biztosítsák. A megyei tanács 14 millió forintos céltámogatásával készült el a 29 millió forintos beruházás. — Jelentős támogatást kap­tunk a városi tanácstól és vállal­kozásainkkal is sok pénzt tud­tunk megtakarítani — mondta az igazgató. — Az iskola szak­munkástanulói, szaktanárai voltak az építkezés alvállalko­zói. Vállalkozói tevékenységet folytatunk a megyében megbí­zások útján is. A lakásszövetke­zet rendszeresen ad munkát tanulóinak, de vállaltunk csalá- diház-alapozást és strandépí­tést is. Mintegy 50 tanulónk az iskolánkkal kötött szerződést: tőlünk kapnak ösztöndíjat is. A keresetüket az iskola korszerű­sítésére tudtuk fordítani: van már tv minden tanteremben, zárt videorendszerünk és szá­mítógépparkunk. Az új épületben négy tante­rem és egy zsibongó lesz. Dr. Schiller Mária, a Somogyterv tervezője rajzolta papírra elő­ször a megszépült iskolát. A te­tőtérben további lehetőség is kí­nálkozik: az iskola saját erőből további két tantermet is ki tud alakítani. A kereskedelmi szakközépis­kolát a múlt évben indítottuk. Emelt óraszámban tanulnak németet a diákok. Az érettségi­vel együtt a középfokú nyelv­vizsgát is meg lehet szerezni. Több fakultációs lehetőséget is biztosítanak: telefon-telexkeze- lői, pénztárgépkezelői, gépírói és számítógépes ismereteket oktatnak. Az idén 80 jelentkezőt tudnak fölvenni. Jelentős volt a túljelentkezés, elsősorban a Dunántúl déli részéből. Az isko­lát korszerű kollégium egészíti ki, ígyatávol lakókat isfel tudták venni. (Hunyadkürti)

Next

/
Thumbnails
Contents