Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)
1990-05-04 / 8. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. május 4., péntek Befejezte alakuló ülését az Országgy&lés (Folytatás az 1. oldalról) befektetések lesznek és mozgósítani tudjuk a nép gazdasági, politikai erőit. Antall József kifejezte reményét, hogy az első koalíciós kormány azon politikai erők összefogását jelenti majd, amelyek már a választási szövetség keretében is együttműködtek. A magyar politikai életnek az Országgyűlés olyan közös otthona lesz, ahol kormánypártiak és ellenzékiek a politikában egymással érintkezve, magánemberként pedig egymással tisztes emberi kapcsolatban állva, egymást megbecsülve, nem gyanakodva alkotnak közösséget. Mert szemben állhatnak ugyan egymással, de egy kérdés megítélésében nem lehet különbség: valamennyien a parlamentarizmus és a politikai többpártrendszer hívei. „Arról meg lehetünk győződve — bízom abban, hogy erre soha többé nem kerül sor —, ha itt még egyszer, és ezt csak elméletileg mondom, egypárti diktatúra lenne, ebből az Országgyűlésből nem sokan maradnának szabadlábon. Ez a tudat tartson bennünket össze, bármelyik oldalról jöttünk, mert ez az, ami mindnyájunkat összeköthet. Ez a mi közös örökségünk és a magyar alkotmányosság, amelyre büszkék lehetünk” — mondta nagy tetszést aratva Antall József. A történelmi örökségnek kell meghatároznia magatartásunkat, hogy megőrizzük mindazt a múltból, ami jó. De most hozzá kell fognunk a jövő építéséhez, mert a magyar nép problémái megoldását, hitének visszaadását és szorongásainak, belső feszültségeinek megszüntetését várja tőlünk — hangoztatta. ,,E hittel, szolgálatként kísérlem meg teljesíteni a számomra megrendítően és — nyugodtan mondhatom — igen nagy megtiszteltetéssel átvett megbízatást”— mondta végezetül Antall József. A képviselők felállva, nagy tapssal fogadták Antall József szavait. Beszédének elhangzása után minden parlamenti párt frakcióvezetője, a leköszönt kormány elnöke és több tagja gratulált a kormányalakítással megbízott politikusnak. Ezután a képviselők rátértek az Országgyűlés állandó és különbizottságainak megalakításáról szóló határozati javaslat megtárgyalására. Az elnöklő Szabad György elöljáróban kifejtette: a parlamenti pártok frakcióvezetői, valamint a független képviselők megbízottja előzetes tárgyalások során már megállapodtak az Országgyűlés bizottsági szervezetének kialakításában. Mindemellett személyi javaslatokat is tettek az egyes bizottságok tisztségviselőire. Ennek értelmében a parlamentnek egyszerre kell határoznia a bizottságok megalakításáról és vezetőinek személyéről. „Nyelvészeti” nézeteltérések Az új parlamentben az első vita az Országgyűlés létrehozandó bizottságainak elnevezése körül támadt. A mintegy egyórás polémiában több mint húszán — néhányan többször is — mondtak véleményt. Töl- gyessy Péter, az SZDSZ parlamenti csoportjának vezetője elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiosztott javaslatban a kulturális, oktatási, tudományos, sport,televízió- és sajtóbizottság nevében minden bizonnyal csak technikai hiba folytán került bele a felügyeleti szó, mert hiszen a parlamenti pártok frakcióvezetői nem így állapodtak meg előzetesen. Mivel valóban elírás történt, a javasolt elnevezést módosították. A Tisztelt Ház — a képviselők 67 százalékának igenlő szalalását úgy értelmezték, mintha általában akarná elejéLvenni a parlamenti vitáknak—visszavonta javaslatát. Dr. Tarján. Lászlóné azonban változatlanul fenntartotta névváltoztatási szándékát, de azt a képviselők leszavazták. Mindeközben többen figyelmeztettek arra, hogy ez a vita méltatlan a parlamenthez — jó néhány honatya — köztük a fideszesek többsége — el is hagyta az üléstermet —, mások a témában a hozzászólások berekesztését kérték, de az elnök ragaszkodott ahhoz, hogy minden jelentkezőnek szót adjon. A napirendtől eltérően , a plenáris ülést megszakítva délben az Országgyűlés különböző csoportjai külön tanácskozásra vonultak el. Zárt ülésre invitálta tagjait a külügyi bizottság, s megbeszélést tartottak a frakciók, majd a frakcióvezetők is. Glattfelder Béla, a legfiatalabb és Kéri Kálmán, a legidősebb képviselő az ülés szünetében. vazatával — egyetértett Kulin Sándor (MDF) javaslatával, hogy a szociális és egészség- ügyi bizottság nevét szociális, családvédelmi és egészség- ügyi bizottságra egészítsék ki. A bonyodalom abból keletkezett, hogy Papp Sándor (MDF) a környezetvédelmi bizottság nevének környezetügyi és településfejlesztési bizottságra változtatását indítványozta, abból a megfontolásból, miszerint a környezetvédelmi megnevezés túlságosan passzív magatartást jelölne. Dr. Tarján Lászlóné (FKgP) pedig a környezet- és természetvédelmi bizottság elnevezést ajánlotta megfontolásra. Ezzel összefüggésben Tölgyessy Péter kifogásolta: ha a pártfrakciók előzetesen már megállapodtak a bizottságok elnevezéséről, akkor az egyik parlamenti csoport most miért terjeszt elő újabb változatot, s arról miért nyitnak vitát. Kiderült azonban, hogy Papp Sándor nem az MDF parlamenti csoportja, hanem annak környezet- védelmi Szekciója nevében tette meg indítványát. Az MDF képviselője, hogy véget vessen az időközben kibontakozott nyelvészeti nézeteltéréseknek — amelyben többen Tölgyessy Pétert is támadták, mert felszóMegállapították a képviselők tiszteletdíját A képviselőcsoportok vezetőinek tanácskozása miatt hosszúra nyúlt szünet után az Országgyűlés megtárgyalta a képviselői tiszteletdíjak és költségtérítés ideiglenes szabályozásáról szóló határozati javaslatot. A képviselők — vita nélkül — 308 egyetértő szavazattal elfogadták a tervezetet, melynek értelmében havi tiszteletdíjuk a miniszteri illetmény íjO százalékának megfelelő összeg, azaz bruttó 32500 forint Emellett tisztségenként eltérő mértékű pótdíjban részesül az Országgyűlés elnöke, alelnöke, jegyzője, valamint az egyes bizottságok képviselői. Az elfogadott határozat szerint a képviselők havonta tiszteletdíjuk alapösz- szegének 30 százalékáig költségtérítési átalányra, valamint szállásköltség megtérítésére jogosultak. A határozathozatal után Szabad György bejelentette, hogy a Parlament május 9-én, szerdán ismét összeül. Hozzátette: ez azért szükséges, hogy még a kormányalakítást megelőzően — egyúttal azt segítendő — az Országgyűlés napirendre tűzhesse az alkotmány néhány rendelkezésének felülvizsgálatát, valamint a minisztériumok felsorolásáról, illetve a jogalkotásról szóló törvényeket. Szabad György ezután bejelentette, hogy fontos külpolitikai — Litvániával kapcsolatos — kérdésben közös állásfoglalást alakított ki a Külügyi bizottság, valamennyi parlamenti pártcsoport, valamint a pártfrakciók vezetői és a függetlenek megbízottjának értekezlete. Javasolta, hogy — mivel ilyen módon valamennyi képviselőnek lehtő- sége volt véleményének közvetlen illetve közvetett kifejtésére — a plenáris ülésen már ne nyissanak vitát a nyilatkozatról, következzék a határozathozatal. Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője kért ekkor szót, s közölte: ismeretei szerint nem is egy állásfoglalás-tervezet született ebben a fontos külpolitikai kérdésben. A vitától akkor tudnak eltekinteni, ha mindegyik tervezetet—így a Fideszét is — szétosztatják és azokat még a határozathozatal előtt — áttanulmányozhatják a képviselők. A dokumentum-tervezet szétosztásáig az elnök ismét felfüggesztette a plenáris ülést. Állásfoglalástervezet Litvániáról Az ismételten hosszúra nyúlt technikai szünet után tértek vissza a képviselők a Litvániával kapcsolatos kérdés tárgyalására. A Külügyi bizottság állásfoglalás-tervezetéhez Horn Gyula (MSZP), a bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítést, miután azt felolvasta. A külügyi bizottság által előterjesztett, s csekély többséggel elfogadott állásfoglalás tartalmazza: „A Magyar Köztársaság Országgyűlése mély aggodalommal kíséri figyelemmel a Litvánia körül kialakult súlyos helyzetet. Elfogadhatatlannak tartja kényszerítő eszközök alkalmazását és minden olyan lépést, amely akadályozza a litván nép önrendelkezési jogának érvényesítését. Az Országgyűlés ezúton fejezi ki szolidaritását a litván néppel és önrendelkezési törekvéseivel. Szükségesnek tartja, hogy a Szovjetunió vezetői érdemi tárgyalásokat kezdjenek a litván nép törvényes képviselőivel olyan megoldás kialakításáról, amely egyaránt biztosítja a litván nép önrendelkezési jogának érvényesülését, valamint a Szovjetunió politikai stabilitását és a nemzetközi biztonság megőrzését”. Az Országgyűlés állandó bizottságai 1. Alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság (26 fő) Elnök: dr. Salamon László (MDF) Alelnökök: dr. Balsai István (MDF) dr. Torgyán József (FKgP) Titkár: dr. Hack Péter (SZDSZ) 2. Önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság (25 fő) Elnök: dr. Weklwr Ferenc (SZDSZ) Alelnökök: dr. Böröcz István (FKgP) Horváth Balázs (MDF) Titkár: dr. Sóvágó László (MDF) 3. Külügyi bizottság (23 fő) Elnök: Horn Gyula (MSZP) Alelnökök: Csóti György (MDF) Hegedűs István (Fidesz) Titkár: Szent-lványi István (SZDSZ) ' 4. Honvédelmi bizottság (24 fő) Elnök: dr. Balogh György (FKgP) Alelnökök: Király Béla (független) Mécs Imre (SZDSZ) dr. Raffay Ernő (MDF) Titkár: Perjés Gábor (MDF) 5. Költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság (26 fő) Elnök: Soós Károly Attila (SZDSZ) Alelnökök: Bethlen István (MDF) dr. Békési László (MSZP) Titkár: dr. Becker Pál (MDF) 6. Gazdasági bizottság (26 fő) Elnök: Bőd Péter Ákos (MDF) Alelnökök: dr. Lakos László (MSZP) Tardos Márton (SZDSZ) Titkár: Sárossy László (MDF) 7. Szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság (26 fő) Elnök: dr. Kiss Gyula (MDF) Alelnökök: Arató Géza (SZDSZ) dr. Baranyai Miklós (MDF) Titkár: dr. Kovács Pál (MSZP) 8. Környezetvédelmi bizottság (23 fő) Elnök: Lukáts Miklós (KDNP) Alelnökök: dr. Papp Sándor (MDF) Ráday Mihály (SZDSZ) Titkár: dr. Tarján Lászlóné (FKgP) 9. Kulturális, oktatási, tudományos, sport, televízió és sajtó bizottság (25 fő) Elnök: dr. Kulin Ferenc (MDF) Alelnökök: Nádori László (SZDSZ) Prepeliczay István (FKgP) Titkár: Elek István (MDF) 10. Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság (25 fő) Elnök: dr. Fodor Gábor (Fidesz) Alelnökök: dr. Lukács Tamás (KDNP) dr. Mészáros István (SZDSZ) Titkár: dr. Baka András (MDF) Az Országgyűlés különbizottságai 1. Ügyrendi bizottság (14 fő) Elnök: dr. Kónya Imre (MDF) Alelnök: dr. Katona Béla (MSZP) Titkár: dr. Szigethy István (SZDSZ) 2. Választási és mandátum vizsgáló bizottság (12 fő) Elnök: Nyers Rezső (MSZP) Alelnök: dr. Isépy Tamás (KDNP) Titkár: Novák Rudolf (SZDSZ) 3. Mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság (12 fő) Elnök: Oláh Sándor (FKgP) Alelnök: Deutsch Tamás (Fidesz) Titkár: dr. Balás István (MDF) 4. Nemzetbiztonsági bizottság (13 fő) Elnök: dr. Demszky Gábor (SZDSZ) Alelnök: Szokolay Zoltán (MDF) Titkár: Bereczki Vilmos (FKgP) Képviselőinkről Parlamenti képviselőink pártállása ismert. De mit tudunk a foglalkozásukról? Ez utóbbi alapján azt kell mondani: többségük kétségtelenül alkalmas erre a fontos közéleti tisztségre, sőt vannak, akiknek értő, nem egyszer szenvedélyes felszólalását alkalmunk volt a múlt parlamentjében is tapasztalni (elég, ha Király Zoltán vagy Szentágothay János felszólalására utalok). Különösen fokozza az ember — a választópolgár— bizalmát, ha képzettségük alapján tekintünk a mostani parlament tagjaira. Az a tény, hogy több mint 90 százalékuk diplomás, önmagában is elegendő a bizalomra (itt nem teszem hozzá: amennyiben a nép, az ország javára dolgozik; felteszem: ezért választották meg). Mint minden kategorizálás, természetesen ez is szubjektív bizonyos mértékig, hiszen pl. egy háromdiplomás képviselő, ha egy negyedik szakmában dolgozik az életrajzi vázlatadás idején, csak szubjektíve sorolható valamelyik foglalkozási kategóriába. Mindenesetre meglepő: tanár képesítésű több van, mint jogász és közgazdász együttvéve. A jelenlegi Országgyűlés tagjainak a negyede fanár (persze ez a skála széles: általános iskolai tanítótól az akadémikusig terjed). Ötödé jogász, csaknem a hetede orvos (állatorvos, gyógyszerész). A képviselők kb. 10—10 százaléka mérnök, illetve közgazdász, és csaknem ekkora a technikusok aránya. Ezeknél valamivel több az agronómusok, lelkészek, írók (újságírók), színészek (művészek) és katonatisztek aránya. Érdekes a pártok szerinti megoszlás. Tanár az MDF-képviselók csaknem 30 százaléka, ugyanakkor legkevesebb a kisgazdák és a kereszténydemokrata képviselők között ez a foglalkozási kategória (10 százalék körül). Jogász a Fidesz-képviselők harmada, a szocialistáknak tizede, a kereszténydemokratáknak csaknem fele (43 százaléka). Orvos az MDF-képviselőktöbb mint ötödé, a kereszténydemokraták között azonban nincs, amint nincs közgazdász sem, ellenben a szocialista és Fidesz-képviselők negyede az. A mérnök foglalkozású-képzettségű képviselők száma és aránya az egyedüli, amely kiegyensúlyozott minden pártnál. A Fídesznél csak a fenti foglalkozási csoportok fordulnak eló, így pl. technikus nincs, akiknek aránya legmagasabb a kisgazdák körében, mintegy ötödük ide tartozik. Lelkésze legtöbb az SZDSZ és az MDF képviselői között (értelemszerűen nincs a szocialisták sorában), míg agro- nómus a kisgazdák között van a legtöbb, ötödük. író (újságíró) minden párt képviselői között van (kivéve — amint említettük — a Fideszt). Katonatiszt csak a szocialisták között nincs, amint színész (művész) csak a kisgazda és kereszténydemokrata képviselők sorában nem fordul elő. Az alábbi táblázat — kerekítve, százalékban — a főbb foglalkozási ágakat mutatja pártok szerint: Az összes képviselőből MDF SZDSZ FKgP MSZP Fidesz KDNP Tanár 25 30 28 11 24 24 13 Jogász 19 14 24 18 9 33 43 Orvos 14 22 8 7 9 9Közgazdász 11 8 10 9 24 29Mérnök 10 12 9 7 12 5 9 Technikus 9 5 8 22 1213 Egyéb 12 9 13 26 1022
