Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)

1990-05-23 / 24. szám

SOMOGYI HÍRLAP I. évfolyam, 24. szám Ára: 4,30 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1990. május 23., szerda A nemzeti megújulás programja az Országgyűlés előtt A négy alapelv követelményei Legnehezebb feladat: a piacgazdaság megteremtése Véleményt mondtak a frakcióvezetők Parlamenti tudósítónk jelenti Hangvételében is ünnepé­lyes volt tegnap délután az Országgyűlés. A miniszteri bársonyszéksorban utoljára foglalt helyet a Németh-kor- mány. Antall József kijelölt mi­niszterelnök a koalíciót alko­tó MDF, Kisgazdapárt, Ke­reszténydemokrata Néppárt nevében hirdette meg a kor­mányprogramot. Történelmi követelménynek nevezte a négy alapelvet, hogy ez az új kormány a szabadság, a nép, a gazdasági fordulat kormá­nya kíván lenni, ugyanakkor pedig európai kormány is lesz. Mint az várható volt, leg­nehezebb feladatnak a gaz­dasági fordulatot, a szociális piacgazdaság megteremté­sét tartotta. A parlamenti pár­tok frakcióvezetői sorban elmondták a véleményüket a kormányprogramról. Az el­lenzékben lévő pártok—elté­rő mértékben — bírálták az el­képzeléseket. Fontos állomáshoz érkezett a másfél hónappal ezelőtt újon­nan megválasztott Országgyű­lés: tegnap 15 órakor kor­mányalakító ülésszakra szólí­totta a képviselőket a parlamen­ti csengő. A korszakos jelentőségű ülésszakot Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnö­ke nyitotta meg. A plénum határozatképessé­gének megállapítása után — 353 képviselő volt jelen a terem­ben— kezdődött az érdemi munka. ,,Dr. Antall József kije­lölt miniszterelnök úr benyújtot­ta a kormányprogram irányel­veit és megnevezte az új kor­mány miniszterjelöltjeit. A Házszabály rendelkezéseinek megfelelően hétfőn és kedden délelőtt az illetékes bizottságok a miniszterjelölteket meghall­gatták” — mondotta az ülés­szak tárgysorozatának megál­lapításakor bevezetőjében Szabad György, majd hangsú­lyozta: a kormányalakítás olyan jellegű esemény az Országgyű­lés és az ország életében, mely indokolja, hogy a plénum önálló ülésen tárgyalja. Ezért indítványozta—s ezzel a parlament tagjai 349 ingenlő szavazattal, 3 tartózkodás mel­lett egyetértettek —, hogy az ülésszak napirendje a kor­mányprogram ismertetése, to­vábbá vitája, a program elfoga­dásáról és a miniszterelnök megválasztásáról szóló határo­zathozatal, a Minisztertanács tagjainak bemutatkozása, vala­mint a miniszterelnök és a kor­mány tagjainak ünnepélyes eskütétele legyen. Ezután dr. Antall József kije­lölt miniszterelnök lépett a szó­noki emelvényre. Emberközpontú kormányprogram Ünnepi pillanatban állok a magyar Országgyűlés és az egész nemzet nyilvánossága előtt, olyan pillanatban, amelyet végtelennek tűnő várakozás előzött meg, s amelyről gyakran hittük, hogy talán sohasem fog eljönni; de ha el is jön valaha, azt közülünk kevesen érik meg — kezdte beszédét a kijelölt miniszterelnök. Ütött a változás órája Ma­gyarországon, forradalom zaj­lott le, amely ha követel is még lemondást és türelmet, mégis mindnyájunk számára az em­beri jogok teljes körű szabad­ságát hozza el, az egyéni és nemzeti méltóság helyreállítá­sát, a tehetség és a jobbra tö­rekvés kibontakozását ígéri, és véget vet a kettős nyelv, a ha­zugság és az elhallgatott igaz­ságok négyévtizedes országo­sának. (Folytatás a 2. oldalon) A következő száz nap és a jövő lépései Németh Miklós három tévedése — Eltér Gerbovits Jenő és Nagy Ferenc álláspontja Új miniszterelnök, új kormány és új kormányprogram. Az el­múlt hónapok történései után a parlament tegnapi ülésén már sokadszor érezhettük úgy, hogy a rendszerváltás pillana­tainak tanúi vagyunk. A ma bemutatandó kormány terve­zett lépései figyelemre méltóak. Legalább ilyen érdekes lehet azonban az is, hogy mit csinál­na másként a leköszönő miniszterelnök, Németh Miklós, ha 16 hónappal visszaforgat­hatná az idő kerekét. — Sok mindent — kezdte —, de csak hármat említenék. Először is már az elején teljesen új kormánnyal kezdenék, s nem egy meglevő — mint kiderült — nagyon is bonyodalmas átala- kítgatásávai. Hivatalom elfogla­lásakor úgy gondoltam, csak a munka során ismerhetem meg minisztereimet. Tavaly már­ciusban már tudtam, de későn, hogy ez tévedés volt. A máso­dik, hogy tavaly júniusban, mi­kor már érzékelhetőek voltak a BM házatáján bizonyos folya­matok, nem léptem föl határo­zottan, mert elhittem a miniszter állítását, hogy a dolgokat jól kézben tartja. Ha akkor ugyan­olyan határozott változásokat hajtatok végre a BM-ben mint tettem a HM-ben, ha a „rendőr­minisztérium” helyett egyfajta „közigazgatási minisztérium” jött volna létre, egy csomó ké­sőbbi kellemetlenséget elkerül­hetünk. A harmadik és talán legnagyobb hiba az volt: bele­nyugodtam, hogy mások elzár­kózása eltérítsen szándékom­tól, attól, hogy már tavaly feb­ruárban koalíciós kormányt hozzak létre. Az újságírók gyűrűjében zaj­lott beszélgetés során egy kol­légám megkérdezte Németh Miklóst, nem kívánja-e megírni tapasztalatait. — Gondoltam erre, ám ezt végleg majd csak szeptember­ben döntöm el. Addig pihenek. Hadd ülepedjenek a gondola­tok. Akkor kell majd — 42 éve­sen — azt is eldöntenem, hogy politikai pályán maradok-e, vagy visszatérek eredeti foglal­kozásomhoz. Ma még a jövőkutatók lehető­ségeit is meghaladó feladat len­ne, hogy vajon, mondjuk, két év múlva, miként válaszol majd Antall József miniszterelnök a „Mit csinált volna másként?” kérdésre. Tény, hogy az új kor­mány sem kezdi rózsásabb gazdasági föltételek között, vi­szont —s ez a tegnapi üléssza­kot megelőző képviselői be­szélgetésekből is kitűnt—jóval nagyobb az induló -bizalom tő­kéje. Reménykedhetünk tehát, hogy nem lesz túl hosszú az elhibázott lépések majdani lis­tája. (Folytatás a 2. oldalon) Új Máv-menetrend Gyorsabb lesz a balatoni gyors Más európai vasútakéval együtt, május 27-én lép élet­be, és 1991. június 1 -jéig lesz érvényben a MÁV új menet­rendje. E menetrend több újdonsá­got is tartalmaz. A nemzetkö­zi' forgalomban „Avala” né­ven Budapest és Belgrád között, „Kálmán Imre” néven Budapest és Bécs között új gyorsvonatpárokat indítanak. Üj közvetlen összeköttetések lesznek Románia és Magyar- ország között is a Buda­pest—Nagyvárad, a Debre­cen—Nagybánya, a Nyíregy­háza—Mátészalka—-Nagy­károly, valamint a Békéscsa­ba—Arad vonalon. A belföldi forgalomban az utasszám csökkenése, a kedvezőtlen gazdasági körül­mények és az állami támoga­tás további csökkenése miatt a MÁV kénytelen a személyszál­lító vonatok kapacitását mint­egy három százalékkal csök­kenteni. E 300 vonatból 120 személyvonat naponta, a többi csak a hét egyes napjain nem közlekedik ezentúl. Egyes vo­natok rövidített útvonalon köz­lekednek majd. Kedvező változás viszont, hogy a szakaszos villamosí­tás, valamint a pályafejleszté­sek eredményeként, a dél— balatoni vonalon Budapesttől Fonyódig és a dombóvári vo­nalon Budapesttől Sárbogár- dig 5—10 perccel rövidül a gyorsvonatok menetideje. Az utastájékoztató menet­rendek árusítása május 21-én kezdődik, a belföldi és a nem­zetközi menetrend együttes ára 150 forint. PADLÓN A VIDEOTON? 180 dolgozót elbocsátanak Felbolydult méhkashoz ha­sonlít a Videoton tabi gyáregy­sége. Az üzemekben, osztályo­kon napok óta szinte nem halla­ni mást: elbocsátások lesznek a gyáregységben... A munkahelyi szakszervezeti bizottság kezdeményezésére tegnap délelőtt rendkívüli mun­kagyűlést tartottak. Ezen Ku- dich Antal gyáregység-igazga­tó valamennyi dolgozót kelle­metlenül érintő bejelentést tett: drasztikusan csökkenteni kell a létszámot! A következőket mondta: — A torzítás nélküli és a hite­les információ alapján tájékoz­tatom a gyáregység kollektívá­ját a várható létszámleépítés­ről. A gyárigazgató létszámun­kat éves átlagban 691 főben határozta meg. Ez azt jelenti, hogy drasztikus létszámleépí­tést kell végrehajtánunk. A je­lenlegi számítások szerint vár­hatóan 180 dolgozótól kell meg­válni, ugyanis arra a tevékeny­ségre amit eddig végeztünk, a jövőben már ilyen mértékben nincs szükség. Ezt követően az igazgató tá­jékoztatta a töbl>száz fős hall­gatóságot arról, hogy a követ­kező napokban a megyei ta­nács munkaügyi szervének írásban is megküldi azt a beje­lentést, melyet szóban már megtett. A tabi Videoton-gyár- egység vezetése a területen­kénti pontos létszámleépítést ezt követően határozza meg. Az igazgató ígéretet tett arra is, hogy segítik az elbocsátott dol­gozók elhelyezkedését. A to­vábbiakban elmondta: folya­matban van a francia—magyar informatikai vegyes vállalat szervezése, s ebben a gyáregy­ség is szerepet kap. Ez fogja biztosítani a megmaradó lét­szám foglalkoztatását. Ezután Seibin Lászlóné a szakszervezeti munkahelyii bi­zottság titkárhelyettese szólt: elmondta, hogy a szakszerve­zet nem tartja a meghatározott létszámot megalapozottnak, ezért tiltakozó levelet juttatnak el a vállalat elnök-vezérigazga­tójának. A bejelentést nagy taps követte. A tiltakozó levélben ki­fejezésre juttatják: Tiltakozunk a számítástech­nikai gyár igazgatójának a tabi gyáregység létszámleépítési utasítása ellen, ami 180 fő el­bocsátását jelenti. Elfogadha­tatlannak tartjuk, hogy május 17-én határozzák meg a január 1-jén érvényes létszámunkat. Jelenlegi létszámunk 723 fő, az éves megadott 691 fővel szem­ben. A kiadott intézkedés felülvizs­gálatát követeljük. Ha kellő idő­ben dönt a vezetőség a lét­számleépítésről körülbelül 80 főt érintett volna a jelenlegi 180 fővel szemben. Követeljük, hogy az utasítás csak a kiadás időpontjával lépjen érvénybe június 1-től, mivel végrehajtani visszamenőleges hatállyal: a gazdasági törvények megcsú­folása.” A munkásgyűlés végén meg­tört arcú, kétségbeesett dolgo­zók hagyták el a display-szerelő üzem nagycsarnokát. Vala­mennyi dolgozóban megdöb­benést keltett ez a nagymértékű létszámelbocsátás, a bizonyta­lanság. Néhány fiatalasszony arcán könny csordult le, miköz­ben egymástól kérdezték: „Mi lesz velünk?”..

Next

/
Thumbnails
Contents