Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)
1990-05-22 / 23. szám
1990. május 22., kedd SOMOGYI HÍRLAP 5 Biztosítani kell a kutatás szábadságát (Folytatás az 1. oldalról) ígéretes lehet az a világbanki tárgyalássorozat és előkészítő munka is, amelynek 120 millió dolláros összkonstrukcióján belül Akadémiánk előkészítésében olyan 20 millió dolláros hitel szerepel, amely a műszer- központok továbbfejlesztését, fiatal kutatók ösztöndíjait és az információs infrastruktúra fejlesztését szolgálja. Láng István főtitkári beszámolójában felhívta a figyelmet: az Országos Tudományos Kutatási Alap első ötéves ciklusa ez év végén lejár. Ha nem döntenek további sorsáról, akkor 1991-től a kutatók és oktatók ezrei maradnak kutatási támogatás nélkül, sokan munkanélkülivé válnak. Az OTKA-bizott- ság javasolja: a következő évtől az OTKA alakuljon át önálló intézménnyé, saját vezetéssel. Az Akadémia újjáalakult szakmai bizottságai bírálják el és rangsorolják a pályázatokat és ezekről az OTKA kuratóriuma döntsön. Nagyon fontos, hogy a kormány stratégiai kérdésként kezelje a tudomány, a felsőoktatás és a műszaki fejlesztés ügyét és ezeket jelentőségüknek megfelelő mértékben támogassa — hangsúlyozta a főtitkár. Biztosítani kell a kutatás szabadságát, a kutatási és oktatási intézmények nagyobb önállóságát. Szükséges az is, hogy kormányzati eszközökkel javítsák az egyetemi kutatás, a posztgraduális képzés, a kutatói utánpótlás feltételeit. A kutatók véleményét tolmácsolva hangsúlyozta: olyan finanszírozásai rendszert kell kialakítani, amelyben az állami kutatási és fejlesztési források elosztásáról nem az államigazgatási szervek, hanem szakmailag illetékes szervek döntenek. Olyan tudománypolitikára van szükség, amely versenyhelyzetbe hozza a kutatókat és a jobbak munkafeltételeit javítja. A közgyűlés első napján megválasztották az Akadémia új tagjait. Ez alkalommal 34 rendes és 58 levelező tag került a testületbe, közöttük azok is, akiket korábban politikai okok miatt mellőztek. Megválasztották továbbá az új tiszteleti tagokat, köztük Teller Edét, a világhírű fizikust. Az idén első ízben — az Akadémia új alapszabályának előírásai szerint—a külföldön élő tudósok közül úgynevezett külső tagokat is is választottak. Három Nobel-díjas tudós: Abdus Salam pakisztáni fizikus, Manfred Eigen NSZK- beli kémikus és Jan Tinbergen holland közgazdász is az MTA külső tagja lett. A közgyűlés csütörtökön folytatódik. SZAKMÁK FOGÁSAIT LESTÉK EL Véget ért Siófokon a mozgássérültek nemzetközi balatoni találkozója. A tíz napos programon 200-an vettek részt. A kirándulások, beszélgetések mellett számos kézügyességet igénylő szakma fogásait is elsajátíthatták. Leendő iparművészek bemutatkozó kiállítása Művészi fokon, a kézművesség igényességével T udományos felfedezés JÓL DOLGOZIK AZ ŰRTÁVCSŐ Rögtön tudományos felfedezést hoztak a Hubble űrteleszkópról vasárnap érkezett első felvételek. A problémák leküzdése után a szakemberek még nem kutatási céllal, hanem az óriástávcső irányzásának ellenőrzésére készítették a felvételeket, amelyekből kiderült: egy már ismert, a Földről is megfigyelhető objektum tulajdonképpen nem egyetlen fényes nap, hanem kettős csillag. — Több az újság, mint amennyit a piac meg tud tölteni hirdetéssel. — Nyilatkozta az egyik nagy amerikai reklámügynökség vezetője a Wall Street Journal hasábjain. Ha csökken a hirdetés, kisebb a bevétel. Ha nincs elég pénz, esik a lapok példányszáma. Az újságcsinálás e jól ismert tünetét vajon hogyan kezelik a tengerentúl? Az amerikai recept szerint reménykedni kell abban, hogy a gazdasági fellendülés elkövetkezik. De addig is, jó cikkekkel kell megtartani az olvasókat. Ilyen egyszerű... A másik javaslat: el kell zavarni a menedzsereket, mert azok nem az olvasók, hanem a politikusok és a pénzemberek érdekeit tartják szem előtt. Az USA Today szerint viszont ideje abbahagyni az olvasók „etetését”, Az első sikeres kísérlet során a teleszkóp a Naprendszertől 1260 fényévnyire található Hajógerinc (Carina) csillagkép egyik részletét vizsgálta, amely a déli féltekéről a földi távcsövekkel is megfigyelhető. A rendkívül nagy teljesítményű óriástávcső a vártnál lényegesen jobb minőségű, tisztább és élesebb képeket továbbított a Földre. azaz semmiben sem kell állást foglalni, aki fizet, az döntse el, hogy „jobb, vagy baloldali szempontból fontos a szóban- forgó esemény.” A vita zajlik, a lapok példányszáma esik., még a nagynevüeké is. A másutt modellnek tekintett sajtóról tehát kiderül, hogy a helyét és szerepét keresi. Milyen legyen hát ezek után a sajtó? Graig Ladwig, az egyik kiterjedt napilaphálózat igazgatója szerint: „Az újságnak, az olvasók szempontjából mindennapos vendégnek kell lennie, akit azért hívnak meg, mert tájékozott, történeteket mesél emberekről és eseményekről. Ha nem ilyen, más vendég után néz a nyájas olvasó, és nem is kell messzire mennie, minthogy a házába már be is telepedett— a televízió.” Szeptemberben még csak az anyaggal küszködtek. Megismerkedtek a korongozóval, a szövőszékkel és megpróbálták fegyelmezni rakoncátlan fantáziájukat. Azóta eltelt egy tanév. A kaposvári Iparművészeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet 23 kerámia- és textilrajzoló szakos tanulója a múlt hét végén mutatkozott be alkotásaival a közönségnek. Az iskola könyvtárát valóságos múzeummá varázsolták az igényes, egyéniségüket is tükröző munkákkal. A kiállítás, — melyet Pandur József, a pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem rajztanszékének docense nyitotta meg,—igazolta: a fiatal oktatók és az ország legkülönbözőbb vidékeiről érkezett diákok egy év alatt valóban iskolát teremtettek. Sikerült ugyanis egy olyan egyéni arculatot, a somogyi műhelyre jellemző alkotói világot megteremteniük, mely biztosíték arra, hogy érdemes volt a képzésnek ezt a formáját meghonosítani. — Talán nem véletlen az sem, hogy épp ezen a helyen Rippl-Rónai József és testvére Ödön, hajdani kertjének találkozásánál épült föl az ifjú művész- palántákat képző intézet — mondta a megnyitón Pandur József. A rendezőket dicséri, hogy a figyelmes szemlélő nemcsak élvezheti a kiállított tárgyak szépségét, hanem gondolatban végigkövetheti azt az utat is, ahogy a diákok látásmódját, vizuális érzékenységét, technikai készségét fejlesztették az oktatók. A tanulmányrajzokon felfedezhetjük a pontosságot, fegyelmezettséget, a tér és a sík felületek megjelenítésének sokszínűségét. S bár iskolai jellegűek, mégis megcsillan mindegyik rajzban az alkotói fantázia. Nagyszerű, technikailag és a látásmódot tekintve is izgalmas fotogramok, mívesen megrajzolt betűk vezetnek át bennünket a térbeli formákig. A felrakással és korongozással készült agyagedények, — amelyeket ők maguk kézzel festettek — valamint az ötletes figurális kompozíciók, a szőttesek, több tehetséget is sejtetnek. Az anyaggal való játék, az anyagok keverésének izgalmas megjelenései ámulatba ej- tőek. Gombostű, nejlonharisnya, só, víz, liszt, cigarettahamu — és sorolhatnám a képtelennél, képtelenebbnek tetsző alapanyagokat, — itt az alkotóképzelet megnyilatkozásának lehetőségeit adták. Szándékosan nem emelek ki egyetlen nevet sem az ifjú alkotójelöltek közül: itt szinte minden diák jeleskedik valamiben'. Igaz, az „iskola” egyéb területén, például a rajzban, vagy a betűírásban ezek még a tanulóknak csak átlagos teljesítményük. Az összahatás a figyelemre méltó. Úgy gondolom, hogy ez a szép anyag a város bármely kiállítótermében megállnáa helyét. Feltétlenül meg kell azonban említenem azt a fiatal alkotói és tanári gárdát, amelyet Hausz Árpád igazgatónak sikerült megnyernie. A Halléban, textilszakon végzett Jancsikityné Lieber Erzsébet, a mesterséget Hollandiában elsajátított Losonci Ágnes, és az Iparművészeti Főiskola két végzős növendéke, Beiczer Judit, valamint Dolezsán Ágnes friss szellemiséggel, remek szakmai tudással irányították a diákokat. Az ő érdemük is, hogy az olyan tapasztalt és elismert művészek, mint Gera Katalin, Hon- ty Márta, Takács Zoltán és Tamás Károly együttesében az iskola immár biztos „lábakon" áll. Reméljük, hogy pár év elteltével ezek a tehetséges diákok Somogy művészeti arculatát is döntően befolyásolják. Vórnai Ágnes Fotó: Kovács Tibor Recept lapszerkesztőknek
