Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)
1990-05-22 / 23. szám
1990. május 22., kedd SOMOGYI HÍRLAP 3 ,,Az új kormánytól sem lehet csodát várni” (Folytatás az T. oldalról) — Miniszterként milyen lesz jövőbeni kötődése a kisgazda- párthoz? — Valóban nem lesz könnyű összeegyeztetnem kisgazdapártelnöki, valamint miniszteri feladataimat. Annyi bizonyos, hogy miniszterként a kisgazda- párt által meghirdetett agrár- program megvalósítására törekszem. Emellett fontos feladatomnak tartom a párt erősítését és összefogását is. Mindenekelőtt azt, hogy a pártnak új arcát mutassuk meg, feledtetve a közelmúlt néhány rossz emlékű kisgazdapárti megnyilvánulását. — A választási kampány során tapasztalt heveskedésekre gondol? — Úgy mondanám, az egyiptomi hét csapás elérte a kisgazdapártot. Ezek közé sorolom a szerencsétlen egyéni megnyilatkozásokat, tv-szerepléseket csakúgy, mint az úgynevezett nemzeti kisgazdák elszakadását a független kisgazda párttól. Mindezt persze már nem lehet semmissé tenni, így csak beismerhetjük férfiasán ezeket a negatívumokat, levonva a megfelelő következtetéseket. Most a legfontosabb a pártnak a — történelmi kisgazdahagyományokhoz méltó — megerősítése, az, hogy a helyhatósági választásokig mindenütt kiépítsük helyi szervezeteinket, megfelelő képviselethez juttatva a vidéki embereket a helyi hatalomban is. —A kérdés arra is utalt, hogy egy miniszternek nemcsak pártban, hanem nemzetben is kell gondolkodnia, esetenként pártok fölött is állva. — Nem hinném, hogy esetemben ez ilyen kiélezett lenne, hiszen koalíciós partnerünk, az MDF az agrárprogramunkat, ezen belül a 47-es alapokhoz való visszatérést elfogadta. Hasonlóképpen a privatizációra és a vállalkozások támogatására vonatkozó elképzeléseinket is. A mindebben létrejött konszenzus azt is jelenti, hogy az agrárügyeket tekintve a kisgazdaprogram és a nemzeti érdek nagyrészt egybeesik. — Engedjen meg néhány konkrét kérdést. Milyen esélyét látja a várhatóan létrejövő kis- birtoknak a 25 százalékos bankkamatok és a mezőgazda- sági termelésben jó esetben 10—15 százalékos nyereség- ráták világában? — Ebben a hitelkonstrukcióban valóban nem kecsegtetnek nagy eredménnyel a magánvállalkozások, s így nem is várható nagy vállalkozói kedv. Jó esélyei így egyelőre csak a már megfelelő anyagi háttérrel rendelkező vállalkozóknak vannak. Az már a kormányzati munka során dől majd el, hogy milyen új mezőgazdasági köl- csönfeltételeket nyújtanak a bankok, netán a Nemzetközi Valutaalap. Az biztos, hogy a 25 százalékos kamat elviselhetetlen. — Ennél kedvezőbb feltételek között is nem lát-e olyan veszélyt, hogy számos új kisgazdaság már a startnál csődbe jut, melyeket azután más tőkeerősebbek fölvásárolnak? — Ugyancsak kormányzati feladat lesz annak eldöntése, hogy engedjük-e a vásárlásokat, elejét véve a spekulációnak. Amíg országos föl mérések nem teszik nyilvánvalóvá, hogy hányán kívánják tulajdonjogukat érvényesíteni, illetőleg hányán kívánják a földet megművelni, addig türelemre van szükség. Addig nem lehet e kérdésekről dönteni. Biztosra veszem, hogy a társadalom, amely 40 évet várt sérelme orvoslására, kibírja azt az egy-két évet, amíg a piaci működések és az ennek megfelelő kedvezőbb hitelfeltételek kialakulnak. Nem akarjuk a nagyüzemeket szétrobbantani Közben az élet, a termelés nem áll meg, a nagyüzemek is termelnek. Szó sincs arról, hogy a nagyüzemeket szét kívánnánk robbantani. Maguknak a nagyüzemeknek kell majd megtalálniuk a formát, illetve gazdálkodási területeket, melyek megfelelnek a piaci követelményeknek. A piacgazdaság kiteljesedésével a múltbelihez hasonló állami irányításnak nincs létjogosultsága. — Az elmúlt években az agrárolló jócskán szétnyílt és emiatt eltorzult az élelmiszer- piac. A kialakult feszültségek mellett, s a kisgazdaságok alakulásával számolva biztosítható lesz-e a zavartalan élelmiszer-ellátás? — Azt látni kell, hogy az új kormánytól sem lehet csodát várni, például azt, hogy néhány hónap alatt megállítsa az inflációt. Az máris látható, hogy az élelmiszerárak emelkedése nem áll meg. Ezt más intézkedésekkel kell ellensúlyozni, mindenekelőtt bérreformmal. Jómagam például ellene vagyok az indokolatlanul nagy prémiumoknak. Ezek helyett a bérek igazságosabb elosztásának kell biztosítania a nagyobb ösztönző erőt. Az agrárolló mérséklése nem oldható meg máról holnapra. Az elszaladt ipari árak visszaszorítását szolgálhatja a monopolhelyzetek megszüntetése. Nagy lehetőségeket látok a termelésre épülő feldolgozási és értékesítési rendszerek kiépítésében is. Ami az életszínvonalat illeti, ott csak a további romlás megállítása lehet a közvetlen cél. A termelési rendszerek jövője —Hogy látja az iparszerű termelési rendszerek jövőjét? Ezek sok esetben világszínvonalú technológiái csak alig adaptálhatók a kisgazdaságokra. — Azt még nem tudom, hogy a számos meglévő elképzelés miként állja ki az idő próbáját. A rendszerek szakembergárdája, illetve gépparkja átmenetileg működhet például szolgáltatómenedzselő vállalkozásként. Egyszerre segítve a magánvállalkozókat és a megmaradó nagyüzemeket is. A rendszerek szakemberei nyilván elég élelmesek ahhoz, hogy megtalálják a piac adta új lehetőségeket. — Miniszterként kíván-e támaszkodni az eddigi MÉM szakértői apparátusára ? Domus-akció nagycsaládosoknak Akcióval segíti a Nagycsaládosok Kaposvári Egyesületét a Domus Kft. Ha június 1—15. között nálunk vásárolnak tartós fogyasztási cikket, elektronikai eszközöket, bútorokat a nagy- családosok, akkor erről jegyzéket készítenek. A Domus a vásárlások összesítése után az árrés felét a nagycsaládos egyesület számlaszámára átutalja. A nagycsaládosok személyi igazolvánnyal bizonyíthatják ezt. Közvetlenül is részesülhetnek az árrés visszatérített pénzéből a nagycsaládosok: egyesületük a fele összeget karácsonyra, a másik felét pedig a még nem tag nagycsaládos vásárlók jövő évi nyaralására teszik félre. — Igen, bár ezt végérvényesen eldönteni csak az ottani helyzet alaposabb megismerése után lehet. A nagy tudású szakembereket nyilván meg kell tartani, mindenekelőtt természetesen megkérdezve őket, hogy közülük kik értenek egyet mezőgazdasági programunkkal, s kik hajlandók azt támogatni. Aki ezt nem tudja magáévá tenni, annak lehetőséget kell adni a tisztességes távozásra. — Az ön által is felemásnak ítélt választási kampány során elhangzott kisgazdapárti vélemények sokakban aggodalmakat keltettek. Nemcsak azt, hogy a '47-es tulajdonviszonyok helyreállításával olyanok is földhöz juthatnak, akiknek a földhöz semmi közük, inkább, hogy a máig a földből élő, ám eredeti földtulajdonnal nem rendelkező emberek létalap nélkül maradnak. Mindenkinek jut föld — Ez csak valamilyen szerencsétlen megfogalmazásból adódó félreértés lehetett. Mi azt mondjuk, hogy akinek tulajdona van és azt használni is kívánja, jogot kapjon, hogy a tsz-ből vagy állami gazdaságból kive- hesse a földjét. Az új tsz-tör- vény erre már lehetőséget is ad az úgynevezett tagi földekből. A vita azon volt, hogy a városiaknak, akiket az 50-es években elüldöztek a faluból, lesz-e azonnal ilyen lehetősége? Én ezt kétlem. Más kérdés, ho^y ezeknek az embereknek azért meg kell adni azt, hogy amíg a földforgalom nyugvópontra jut, amíg földjüket értékesíthetik, addig is megfelelő haszonbérletet kapjanak. Ugyanakkor földet kaphatnak azok is, akiknek nem volt földtulajdonuk, ám szeretnének földműveléssel foglalkozni. Bízom benne, hogy a már teljesen kidolgozott új földtörvény az elfogadása esetén közmegelégedésre szolgál. — Köszönjük a beszélgetést. Bíró Ferenc Kapcsolatteremtő látogatók (Folytatás az 1. oldalról) A két vendég tegnap délelőtt somogyi pártok vezetőivel találkozott a megyei tanácson, fogadta őket dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke, majd délután Ecsenyben a német ajkú lakossággal ismerkedtek. A vendéglátók elvitték őket Szántódpusztára, a Balaton- boglári Mezőgazdasági Kombinát bormúzeumába. Dr. Ulrich Hartmann, Robert W. Adcock ma a szennai falumúzeumot, a gálosfai idegenforgalmi központot nézi meg, s ellátogat a Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposári Állattenyésztési Karára is. Dr. Ulrich Hartmanntól megkérdeztük: miért szeretnének kapcsolatot kialakítani So- moggyal. — Már tíz év óta van kapcsolatunk, főképpen megyei vezetőkkel Magyarországon. Mivel már az egész országot ismerjük, most egy megyével szeretnénk kapcsolatba lépni. Somo- gyot azért tartjuk megfelelőnek, mert német ajkú nemzetiségi kisebbség is van. — Mire terjedne ki az együttműködés? — Ami a kapcsolatokat illeti, nagyon sok tapasztalatot szereztünk Franciaországban és Angliában. Most keressük a lehetőséget, hogyan alakíthatnánk ki ezt Somogy megyével. Az első lépés az lenne, hogy Ludwigsburg megye, Essex grófság és Somogy tanácsának - vezetői, tagjai megismerkednének egymással, meghatároznák a tennivalókat. Természetesen az lenne a fő feladatunk, hogy a kereskedelem, az ipar, a sport és a kultúra területén, az ifjúság között alakuljon ki együttműködés. Amikor a tanácsok, a tanácstagok már kapcsolatban állnak, akkor a vállalatok, az egyesületek stb. tagjai szintén találkoznának. Nagy lehetőséget látunk abban is, hogy Somogybán fejlett az idegenforgalom. — A pártok vezetőivel folytatott megbeszélésen szóba került a magánvállalkozások esetleges pénzügyi, képzési támogatása. — Azonnal ajánlatot tettem, hogy az ipari, a kereskedelmi kamara, a parasztszövetség majd meghív egy csoportot Ludwigsburgba. Akkor tanácsokat, útmutatást is tudunk adni. Nagyon sok lehetőség van a magánvállalkozások segítésére. — Az angol kormány támogatja, hogy e kapcsolatok kialakuljanak, különösen Magyar- országgal — mondta Robert W. Adcock. — Nagyon sok tapasztalatot szereztünk az Essex grófság és a Ludwisburg közötti ifjúsági, kulturális, mezőgazda- sági együttműködésünk során, s ezt eredményesen tovább szeretnénk adni Somogy megyének. Reméljük, hogy a kétnapos tájékozódás megalapozza a három terület közötti együttműködés mielőbbi megkötését. Lajos Géza Egy Kisfaludy utcai gödörásás volt a jel Százhúszezer volt a fejünk fölött Az egyik reggel dr. Sebők László garázsa mögött elkezdtek ásni a munkások egy négyszer négy méteres gödröt. Már betonoztak, amikor a kaposvári Kisfaludy utca 99. számú családi ház gazdája észbe kapott, s kiderítette, hogy egy 120 ezer voltos vezeték halad majd el a telke közelében. — Megtudtam, hogy 1984- ben a Kaposvári Városi Tanács műszaki osztálya a vasúthálózat villamosítása miatt kiadta a területhasználati engedélyt, s a szakemberek meghatározták a nyomvonalat is. Ezt azonban elfelejtették közölni a lakossággal. Pedig ők érdekeltek ebben, hiszen — még ha közterületen is fut a vezeték —, nekik kellene megbarátkozniuk a magasfeszültséggel — mondta dr. Sebők László, aki azzal magyarázza a munkálatok több éves késését, hogy a korábban a laktanya területe fölött húzódó vezeték ellen a honvédség tiltakozott, mert káros hatást föltételezett. Nyugtat a tanács — Nincs ennek semmilyen káros hatása az egészségre — jegyezte meg Menyhárt Viktor, a városi tanács kommunális osztályának főelőadója. — A korábbi 35 kilovoltos teljesítmény helyett építik meg ezt a 120 kilovoltos távvezetéket. Nagyatádon és Szigetváron már 12 éve épült egy ugyanilyen rendszerű vezeték, és senkinek nem okozott gondot. Kaposváron, a Vörös Hadsereg útja 80. számú ház felett több mint egy évtizede ugyanilyen vezeték van. Megkérdeztük a lakókat — semmi problémájuk nincs vele. A tervet eredetileg a Sopron utcában akarták megvalósítani, ám a budapesti OVIT a MÁV beruházását módosított vonalon végzi. A vezeték 30—40 méter magasságban halad majd. Számomra teljesen érthetetlen és értelmetlen az aggályoskodás, mivel a beruházó minden törvényes előírást betartva építteti a Zaranyi-lakóteleptől északra tervezett távvezetéket, amely káros hatást nem fejt ki környezetére. Dr. Sebők László volt a szóvivője az érintett családoknak, s a garázsvárosban levő garázsok tulajdonosainak. Nem kapott orvoslást a panaszára, a munkák tovább folytatódtak. A lakók képviselője Király Bélához fordult segítségért. A képviselő távirata Az országgyűlési képviselő az alábbi táviratot küldte a kaposvári tanácsházára. „Kérem megfontolni azt, hogy ideiglenesen leállítsák a Zaranyi-lakótelepen átvezetett magasfeszültségű elektromos vezeték építését, hogy ezzel dr. Sebők László időt nyerhessen a lakosság óhajának megfelelő törvényes óvással élni.” Király Béla táviratára Papp János tanácselnök nyomban válaszolt. Megírta, hogy nincs módjában leállítani a távvezeték építését. A vezetékjogi engedélyt 1987. október 12—27-e között a tanácsi hirdetőtáblán kifüggesztették, lehetőséget adva a lakosság véleményére. (Kevesen tudtak erről.) Sebők László kérésére azonban ismét Kaposvárra hívták a beruházót, hogy reagáljon a lakossági észrevételekre. Sebők László tiltakozó nyilatkozatot nyújt majd át Lebó Gábornak, a városi tanács kommunális osztályvezetőjének. Ebben többszáz aláíró azt kéri, hogy a végrehajtó bizottság, a beruházás nyomvonalát meghatározó (területhasználatot engedélyező) döntést helyezze hatályon kívül, vagy úgy változtassa meg, hogy a villamos távvezeték a város lakott területét kerülje el. Lakossági aggályok Kérelmüket azzal indokolták, hogy a határozatot a lakosság megkérdezése nélkül hozta meg az illetékes műszaki osztály, amelyről az érintetteket eddig senki nem értesítette, s föl- lebbezési jogot sem biztosított. Kifejtették—az építendő oszlopok villámlevezető képessége műszakilag lehet, hogy megoldott, de úgy vélik, hogy nem tökéletes, ez a megoldás és egyébként sem szeretnének a 7 szálas magasfeszültségű vezeték „vonzásában” élni. Egy vihar vagy műszaki hiba esetén veszélyforrás lehet, ez okozhat még tv-vételi zavarokat is. Varga Lajos, a két kaposvári laktanya között, a Füredi út 150. alatt lakik. Ő is aggódik a vezeték megépítése miatt, hiszen az elmúlt esztendőben hasonló — nem megalapozatlan — félelmek miatt leállították a Pilisbo- rosjenő—Üröm között tervezett magasfeszültségű vezeték építését. Lőrincz Sándor
