Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)
1990-05-22 / 23. szám
1. évfolyam, 23. szám Ára: 4,30 Ft KÖZÉ JETI NA -'ILá L_ Biztosítani kelli a kutatás szabadságát-o Kapcsolatteremtő látogatók A Magyar Tudományos Akadémia 150. közgyűlése «. ' formált kormány megalakításával, a rendszerváltás jegyében, napjainkban fejeződik be — kezdte beszédét Berend T. Iván, az Akadémia elnöke a Magyar Tudományos Akadémia ez évi közgyűlésének megnyitásakor hétfőn. — A hazánkban végbement átalakulásnak a magyar tudományosság, és azon belül akadémiánk is része, részese volt — mondotta. Emlékeztetett arra az akadémiai tevékenységre, amely az 1980-as évek második felében elmélyülő, átfogó válságban és kiútkeresési törekvésekben a kormányzati politika nem egyszer igen éles kritikájának hangot adva szolgálta az átalakulást. Szólt arról a tevékenységről, amellyel a magyar tudomány műhelyei, az egyetemek és nem utolsósorban az Akadémia úttörő szerepet vállalva kiemelték a tudományt az izolációból, amelybe a szűkkeblű politika korábban belekényszerítette. A Magyar Tudományos Akadémia is kiveszi részét a nemzet előtt álló feladatok megoldásából — mondotta Berend T. Ivén. — Tudatában vagyunk, hogy ehhez akadémiánknak is változnia kell. A közéleti pluralizmust pótló kormányzati döntéselőkészítésben játszott szerep a parlamenti demokráciában feleslegessé válik. Annál fontosabb lesz azonban a kutatás és felsőoktatás valódi helyének és lehetőségeinek biztosítása, az Európai Közösségbe kapcsolódó tudományos integráció előmozdítása és a tanácsadó tevékenység szélesítése. Az Akadémia megújulásához az alapszabály változtatásával, a demokratikus működés új belső rendjének kialakításával megtettük az első lépéseket — folytatta az elnök —, de nélkülözhetetlen, hogy az immár két éve kezdeményezett új törvény visszaadja az Akadémiának 1949-ben megnyirbált, teljes autonómiáját, amely a tudomány szabad művelésének létfeltétele. Egy erősebb, függetlenebb, semmiféle állami hivatalnak, bürokráciának alá nem rendelt, demokratikus önkormányzatú Akadémia szolgálhatja majd a tudomány, és ezáltal a nemzet ügyét — hangsúlyozta Berend T. Iván. Ezután átadta az Akadémiai Aranyérmet Horn Artúrnak, az MTA rendes tagjának, az Állattudományi Egyetem állattenyésztési tanszéke nyugalmazott egyetemi tanárának. Az elnök Akadémiai Díjat adott át a tudomány 22 képviselőjének kimagasló tudományos munkásságuk elismeréseként. Ugyancsak ez alkalommal nyújtott át két Akadémiai Újságírói Díjat is. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke tisztelettel és meleg barátsággal köszöntötte a közgyűlést. Tudom — mondotta —, hogy az a teljesítmény, amit a .Tudományos Akadémia tagjai, az Akadémia intézetei nyújtanak, örök értéket képviselnek, de eltéko- zolhatók. Kívánom, hogy ezeket az értékeket soha ne téko- zolják el — mondotta. A felhalmozódó tudás, olyan eleven erővé váljék, ami áthatja a magyar életet. Kívánom a Tudományos Akadémiának, hogy soha ne kövüljön meg, mindig követni tudja az élet változásait — hangsúlyozta az ideiglenes köztársasági elnök. Berend T. Iván az elnökség beszámolóját kiegészítő beszédében hangsúlyozta: szükséges a teljes európai tudományos integráció, olyan tudománydiplomácia, amelynek révén új, külföldi anyagi és szellemi forrásokat is bekapcsolhatunk az Akadémia működésébe. (Folytatás az 5. oldalon) 120 személyes kollégiumot épít a Bázis Marcaliban, a gimnázium mögött. A háromszintes épületet az év végére fejezik be. Jégverés pusztított Somogy közepén Több ezer hektáron több tízmillió forint a kár Pénteken délután négy és öt óra között 10 percig zuhogott a jég—mondta Kirkovlts István, a Kutasi Állami Gazdaság igazgatója. Aztán hozzátette: Tíz éve nem volt ilyen ítéletidő, szinte mindent elvert. A kozmapusztai almást éppen úgy, mint a nagybajomi szilvást. Az őszi árpa 60 százaléka nálunk teljesen megsemmisült. A kukorica ezer hektáron károsodott. Hogy mi lesz belőle, azt ma még nem tudni. (Folytatás a 2. oldalon) NAGY FERENC JÓZSEF NYILATKOZOTT A SOMOGYI HÍRLAPNAK ,,Az új kormánytól sem lehet csodát várni” • A mezőgazdasági termelés feltételrendszerének alakulása Somogy jövőbeni fejlődése szempontjából különösen meghatározó. Az új kormány tagjai közül ezért kértük elsőként nyilatkozatra Nagy Ferenc József földművelésügyi minisztert. A beszélegetésre még a kormány összetételének hivatalos bejelentése előtt került sor, mikorra azonban már nyílt titok volt, hogy pártja kezdeményezésére a 67 éves kisgazda-képviselő a tárca új minisztere. (Folytatás a 3. oldalon) Ludwigsburg és Essex grófság képviselői Somogybán Ifjúsági csoportokat cserélnének Segítség a magánvállalkozóknak Új külföldi kapcsolatok kialakításáról tárgyal két napig Somogybán dr. Ulrich Hartmann, az NSZK-beli Ludwigsburg megye elnöke, a baden- württenbergi parlament tagja éfe Robert W. Adcock, az angliai Essex grófság Chelmsford székhelyű megyei hivatalának vezetője. Dr. Kerékgyártó István, a megyei tanács önkor- rpányzati és elnöki hivatalának vezetője egy budapesti önkormányzati fórumon találkozott dr. Úlrich Hartmann-nal, s ott került szóba a két megye, s a Ludwigsburggal 12 éve együttműködő Essex grófság közötti kapcsolat. (Folytatás a 3. oldalon) VISZONY A PIACGAZDASÁGHOZ Konferencia Balatonszéplakon Átmeneti időszakban élünk. Az utasításos tervgazdálkodás már nem működik, a piacgazdaság pedig még nem funkcionál. Ebben a helyzetben is biztosítani kell a gazdaság működőképességét. Milyen eszközökkel? Mit tehetnek az állami szervek: az árhivatal, a pénzügyminisztérium illetékesei? Hogyan kell viselkedniük az új helyzetben a gazdálkodó szervezeteknek, a vállalkozóknak és a piac főszereplőinek: a vevőknek és eladóknak. A „ Verseny és árszabályozás a piacgazdasági modellben” címmel Balatonszéplakon tegnap megkezdett konferencián a gazdasági szakemberek arról kapnak tájékoztatást, hogy az alakuló hazai piacgazdaságban a megszokott árszabályozást felváltó versenyszabályozás milyen váltást kell eredményezzen a piac résztvevőinek szemléletében, magatartásában. Vajon marad-e az államnak árakat befolyásoló gzerepe, hatásköre, s ha igen, mely területeken és milyen eszközökkel gyakorolja? A legfőbb szakigazgatási szervek képviselőinek előadásában kerülnek átvilágításra a leginkább aktuális problémák —gyakorlati és elméleti oldalról egyaránt. Új törvények, adó- és támogatáspolitika, vagyonértékelés, — kezelés kérdései szerepelnek még többek között a napirenden. A rendezvény vitafórum is, ahol szakértők teszik közzé tapasztalataikat, lehetőséget adva a résztvevőknek, hogy saját munkahelyük tapasztalatai alapján megvitassák azokat. Van belföldi légi közlekedés! Ismét indul: Kaposvár—Budapest repülőjárat Hétfőn 9 óra 15 perckor a nyíregyházi repülőtéren, 14 utassal a fedélzetén a levegőbe emelkedett a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Repülőgépes Szolgálatának keretében szervezett repülőtéri és légiforgalmi egység menetrendszerű utasszállítója. A gép egy óra múlva landolt Budapesten, a budaörsi repülőtéren. A visszautat délután teszi meg a főváros és Szabolcs-Szatmár- Bereg megye székhelye között. Ezzel, három évtizedes szünet után, ismét megindult a belföldi légiforgalom Magyarországon. A MÉM repülőgépes szolgálatnak nyíregyházi országos központjában Pokaraczki András igazgató elmondta az MTI munkatársának, hogy Nyíregyháza—Budapest között egyenlőre — kísérleti jelleggel—csak hétfőn és csütörtökön közlekednek a gépek. Ha az igények úgy alakulnak, akkor akár naponta indítanak egy-egy járatpárt. A második — Kaposvár— Budapest közötti — légijárat kedden indul, s a kezdeti, kísérleti időszakban ez is hetente kétszer, kedden és pénteken vehető igénybe. Az igazgató szerint később Szekszárdot és Egert is bekapcsolják a belföldi légi közlekedésbe. * A MÉM Repülőgépes Szolgálatának Légiforgalmi Egysége természetesen nem csak személyeket, hanem árut is szállít, elvállal speciális megrendeléseket, sőt gyorspostai szolgálatot is. A légiforgalmi egységen kívül, később az Aviaexpress Kft. gépei is részt vállalnak a belföldi légi közlekedésből. A társaság tervei szerint a Siófok—Budapest, illetve a Békéscsaba— Budapest útvonalon indítja első járatait. 1990. május 22., kedd Történelmi időpontban ült össze 150. közgyűlésünk: az 1988 tavaszán kezdődött békés forradalom, 1990 tavaszára, az általános, titkos, szabad választások lebonyolításával, a népképviseleti parlament ösz- szehívásával és a többségi pártkoalícióból
