Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)
1990-05-19 / 21. szám
1990. május 19., szombat SOMOGYI HÍRLAP Sajtótájékoztató a BNV-ről Valódi vásárt ígér az igazgatóság (Folytatás az 1. oldalról.) — A külföldi működő tőke érzékenyen figyeli hazai változásainkat — mondotta Szabó Imre államtitkár is, aki vendége volt a sajtótájékoztatónak. A professzor úr néhány mondatára különösen érdemes volt odafigyelni: „Mi azt hittük, hogy a külföldi működő tőkét elsősorban a feldolgozóipar érdekli. Ez nem igaz. Elsősorban az alapanyagok hasznosítása foglalkoztatja őkét, s ezen a szakvásáron is bebizonyosodik majd”. Az államtitkár professzor okfejtései kissé elvitték a „témát” a BNV-ről. Maradjunk tehát a praktikus információknál. Ugyancsak Rózsa B. Györgytől hallottuk, hogy a 70 éven felüliek ezentúl ingyen látogathatják a Hungexpo kiállításait. (Azok az újságírók, akik nem rendelkeznek újságíró-igazolvánnyal, külön belépőt igényelhetnek.) A BKV is felkészült a forgatagra. Ezt az újságírók is elismerték. Azt viszont meglepetéssel hallottuk, hogy tízezer négyzetméterrel csökkentették a kiállítási területet. Ennek is van azonban magyarázata. így a kiállítók gépkocsijainak több hely jutott. Sokan mondták azt, hogy a BNV-n való részvétel drága buli. Ez is igaz. De ahogy elhangzott: nagy az érdeklődés, s aki hosszú távra tervez, annak előbb-utóbb megtérül a befektetés. A BNV-díjak értéke is! Ezeket a vásárnyitás előtt egy nappal korábban fogják átadni. Mint ahogy a BNV díszpolgára címet is. (Ezt minden bizonnyal a General Elektric elnöke kapja meg.) Az viszont bizonyos, hogy a legnagyobb kiállító, az NSZK képviseletében itt lesz dr. August Lang államminiszter egy delegáció vezetőjeként. S ez sejteti: újabb magyar— NSZK üzletek köttetnek. Várnak más üzletembereket is. Hogy kikkel tárgyalnak? Egyelőre nem tudni. Mint ahogy azt sem, hogy hány somogyi kiállítóval találkozhatunk. Az viszont ugyancsak tény, itt lesz a vásáron a Vállalkozók Országos Szövetsége — a 36-os szabad területen — önálló pavilonokkal. A Magyar Gazdasági Kamara új helyen, az „A” pavilonban az eddigieknél nagyobb helyen mutatkozhat be. Lehet, hogy nehéz lesz eligazodni a vásári forgatagban, de segítséget kaphatunk a magyar nyelvű vásári tájékoztatóból, amit naponként visznek a placcra. A külföldi vendégeket pedig négy nyelven tájékoztatják. S végre telefonálni is lehet a vásárközpontból! A BNV új telefonközpontjával 600 újabb mellékállomást lehet kapcsolni. A többi érdekességről majd később szólunk. Találkozzunk a vásárváros kapujában május 23-án! Nagy Jenő Konferencia Széplakon Társadalmi reform a vállalaton belül A politikai rendszerváltás felgyorsította a piacgazdaságra való áttérést. A valós tulajdonosok belépése, a vegyes tulajdon, a társasággá alakulás, a piachoz való alkalmazkodás fokozódó kényszere számos ponton feszíti a vállalati belső viszonyokot. Kiutat a nehéz helyzetből a vállalatok és a gazdaság számára is döntően szellemi és fizikai erőforrásaink maximális hasznosítása jelenthet. Társadalmi reform a vállalaton belül címmel a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság konferenciát szervezett Balatonszéplakon. Olyan indítványok összeállítását tervezi, amelyeknek gyakorlati megvalósítása hozzájárul a társadalmi-gazdasági nehézségek mérsékléséhez, a válság eredményes kezeléséhez. A kétnapos fórum célja: együttgondol- kodási lehetőséget teremteni a vállalati szakemberek számára, a gyorsuló ütemben kibontakozó piacgazdaság követelményeihez igazodó vállalati belső irányítás kialakításához. A megmaradás, a fejlődés szükségessé teszi átfogó humán- stratégia kialakítását a vállalaton belül; ebbe szervesen illesztendő az új típusú kapcsolat a munkaadók és munkavállalók között, a dolgozói részvétel az irányításban, a részvénytulajdonos alkalmazottak megjelenése, valamint az újonnan megalakított és a saját maguk megújítására törekvő hagyományos érdekvédelmi szervezetek tevékenysége. A rendezvény vitafórum is. Vezető hazai és külföldi menedzserek teszik közzé tapasztalataikat, kutatók összegzik vizsgálataik eredményét, lehetőséget adva a résztvevőknek, hogy ezeket saját munkahelyük tapasztalatai alapján megvitasSák' C.A. Nyomdaipari világkiállítás DRUPA ’90 Düsseldorf — Az elektronizáció megállíthatatlan Két hétre ismét Düsseldorfba vándoroltak a világ nyomdaiparának reprezentánsai, hogy szokásos — négyévenkénti — kiállításukkal elkápráztassák a látogatókat. A múlt héten kapuit záró-bemutatóra 1600 kiállító cég hozta el termékeit, s mintegy 370 ezer látogató csodálta meg mind a sajtó, mind a különböző könyvek, kiadványok előállításának újabb fejlődését. A Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalattól az igazgató és a főmérnök mellett az idén kilenc más nyomdai szakember is részt vehetett e kiállításon. Ahogy Mike Ferenc igazgató mondta: — A fejlesztési lehetőségek kényszere miatt egyre fontosabb, hogy naprakész információkkal rendelkezzünk, és ez a munkatársaimra is vonatkozik. Pogány Zoltán főmérnök szerint az utóbbi három év kialakította az igazi versenyhelyzetet a nyomdaiparban. A kaposvári vállalatnál is áttértek a fényszedésre, a nyomásnál is a legújabb technikát alkalmazzák. A piac törvényszerűségei miatt eltűnőben a kényelmesség is. — Május húszadikán mutatják be a legújabb Schwarze- negger-filmet, a Ragadozót. A könyv kéziratát április 20-án kaptuk meg, és május 15-re már az árusok standjára kell kerülni a kész kiadványnak — mondta a főmérnök. Düsseldorfi élményeiről kérdezve megtudtam, hogy az ott bemutatott gépek már a csúcs- technológiát jelentik. —Az elektronizáció fejlődése megállíthatatlan. A DTP-rendszer, amelyet itt, Kaposváron is alkalmazunk, mint asztali szövegszerkesztő az integrált kép- és szövegfeldolgozásra is alkalmas. Düsseldorfban ennek olyan változatát láttuk, amely színes kép előállítására is alkalmas. Az európai és a tengerentúli kiadványok megjelenítése már csak színes formában képzelhető el. A MAN Roland 200-as nyomógépen a festékszabályozás is teljesen elektronikus úton történik; ez a gép négy szín nyomására alkalmas. A könyv- és lapelőállításban is jelentősek a változások. A rotációs ofszetnyo'mtatás is egyre jobban eltolódik a színes nyomás irányába. A kaposvári nyomda NDK-gyártmányú rotációs gépén 1+1 színben, óránként maximum 11 ezres fordulattal állítja elő a 16 oldalas Somogyi Hírlapot, míg a MAN Roland OCTOMAN rotációs gépe 4+4 színben óránként 64 ezres fordulattal működik. — Ez utóbbi minimális zajjal és elképesztő technikai biztonsággal dolgozik. Természetesen egy ilyen teljesítményű gép kihasználását is kellőképpen meg kel szervezni. A Somogyi Hírlapot ez a gép egy óra alatt tudná kinyomtatni. A csomagolástechnika fejlődésére nagy hatással volt fogyasztói társadalom igénye. A szita- és f lexonyomott termékek sokasága és minősége elképzelhetetlen változásokat ért meg napjainkban. A könyvterjesztés színvonala hazánkban kissé eltolódott az egyszerűbb kiadványok felé, de a fejlett országokban csak igényes kiadványok kerülnek a polcokra. — Komplett gyártósorokat láttunk, az ívek összehordásától a puha- vagy keménytáblás kész könyv előállításáig. Egy- egy ilyen gépsor ára úgy 120 millió forint körül van. Anyagi lehetőségeink hiányában ilyen gépről ma még csak álmodozhatunk, de a fejlesztési stratégiánkban már számolnunk kell minden lehetőséggel — mondta a főmérnök. — A négy évvel ezelőtti látogatás eredményeképpen fejlesztettük a fényszedési technikát. A jelenlegi információhalmaz elég arra, hogy a későbbiekben ismét helyes döntéseket hozhassunk — fűzte hozzá Mike Ferenc igazgató. — Fejlesztési elképzeléseinket meghatározzák a különböző piaci variációk. Jelenleg a lapelőállítás bevételünknek mintegy 12 százalékát adja. A tömegkommunikáció változása, ennek eltolódása fogja meghatározni a további irányt. Vállaljuk a versenyhelyzetet. A Düsseldorfban látottak kaposvári megvalósulása várhatóan lapunk napi megjelenésén is tapasztalható lesz. És akkor elmondhatjuk, nem volt hiábavaló a DRUPA ’90 kiállításra való kiutazása a 11 szakembern6k- M.T. Alapvető változások szükségesek a gazdaságban Vállalatok — amputált végtagokkal Az elmúlt három héten a XX. somogyi műszaki közgazdasági hetek során tíz egyesület és kamara tizennégy rendezvényt szervezett, s ezeken csaknem félezer érdeklődő vett részt. Bár a jövő héten még lesz egy-két rendezvény, a műszaki értelmiség és az MTESZ a sorozat záró aktusának azt az eszmecserét tekintette, amelyen dr. Bihari István, a Chinoin vezérigazgatója, az MTESZ elnöke vett részt. Nemcsak egy tudományos rendezvénysorozat tapasztalatait összegezték ez alkalommal, hanem egy hosszabb időszakot értékeltek. Vizsgálat és önvizsgálat, szembenézés: hova jutott, milyen helyzetben van ma a műszaki értelmiség, a megújulás során milyen feladataik vannak, lehetnek? Dr. Bihari István összegezése mellbevágó. Nemcsak őszintesége, hanem a csokorba gyűjtött, több mint sajnálatos tények tartalma, igazsága miatt. Az MTESZ tisztújító közgyűlésre készül, elengedhetetlen az önvizsgálat, a mérleg elkészítése. — Mi jellemezte az MTESZ múltját? — tette föl a kérdést az előadó. — A különböző programok, pártakciók előkészítését volt hivatott segíteni, és bár az ezekkel kapcsolatos reálértelmiségi fórumokon számos észrevétel elhangzott, a megszületett határozatokban ezek nem tükröződtek. így a műszaki értelmiség fokozatosan leértékelődött. Az alkotó munka értékelésére, megbecsülésére sem a párt, sem a kormány nem alkalmas; az egyedüli igazi értékítélő a piac lehet. A műszaki értelmiség tevékenységének elmúlt évtizedeire az volt jellemző, hogy a programokhoz kapcsolódóan szlogeneket keresett. Ilyen volt a hetvenes években az innováció. Azután lomtárba tette, jött egy másik szlogen: arccal a műszaki fejlesztés felé. Később ezt váltotta fel a még ma is használatos szerkezetkorszerűsítés. — Véleményem és tapasztalatom szerint — hangsúlyozta dr. Bihari István — nem a termékszerkezet átalakításának kellene adni elsőbbséget, mert ez csak egy láncszem az innovációban, éppúgy, mint a műszaki fejlesztés. Ahhoz, hogy az innováció komplexen érvényesülhessen, a gazdaságban kell alapvető változásokat végrehajtani, hogy káros folyamatok megálljának. Magyarországon a technikai, gazdasági színvonal alacsony, a költségérzékenység, a piaci munka szinte nem is értékelhető, elvették a vállalatoktól és többnyire központosították a kutatási, fejlesztési tevékenységet, s olyan elemi funkcióktól fosztották meg őket — mint például a külkereskedelmi jog —, amelyek nem választhatók el a piaci, kereskedelmi tevékenységtől. — Hogy tud innovatív lenni egy vállalat, ha a hatáskörén kívül vannak olyan funkciók, amelyek nélkül nincs innováció? — tette föl a kérdést dr. Bihari István. — Központilag amputálták, mozgásképtelenné tették a magyar vállalatokat! Fakezekkel, falábakkal próbáljuk most pótolni a hiányzó végtagokat, de ez nem lehet végleges megoldás. A gazdaságban végrehajtandó szükséges változásokról szólva az előadó hangsúlyozta: elengedhetetlen, hogy a külkereskedelem joga visszakerüljön a vállalatokhoz, s ez épp annyira fontos, mint az, hogy ott történjen a kutatási, fejlesztési tevékenység is. A költséggazdálkodás javításánál igen lényeges elem a beszerzési piacok korlátainak ledöntése. — Nálunk a beszerzési piac katasztrofális — mondta. — A hazai teljesítések kiszámíthatatlanok, bizonytalanok, a szocialista teljesítések elkeserí- tőek; a harmadik úton ott a sorompó, az importkorlátozás. Nincs a világon olyan vállalat, amelyik ezt kibírja! Hogy a magyar vállalatok egyáltalán még léteznek, az csoda. Ha nincs megfelelő gazdasági környezet, a legtökéletesebb alkotás is halálra van ítélve. Egyedül a valódi piacgazdaság hozhat föllendülést az országnak, állíthatja vissza a műszaki értelmiség alkotókedvét, s ezzel együtt szellemi, erkölcsi rangját. A műszaki pályák iránti társadalmi érdeklődés napjainkra aggasztó módon visz- szaesett. Ahogy az eszmecserén elhangzott: ennek a rendkívül veszélyes tendenciának a visszafordításáért a tudományos egyesületeket, a vállalatokon belüli egyesületi csoportok sokat tehetnek. A közgyűlésre való készülődéshez Somogy műszaki értelmiségének bizonyosan jó „segédanyagot”, útravalót adott a dr. Bihari Istvánnal folytatott eszmecsere. V.M.
