Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)

1990-05-15 / 17. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. május 15., kedd EMBEREK, SORSOK IZRAELBEN (I.) Tegnap este ostoros szél­ben ültünk Dávid tornya alatt a vár fokán, s amíg a Jeruzsá­lem történetét megidéző fény­játékban gyönyörködtünk, pokróccal óvtuk magunkat a szokatlan hidegtől. Ma ismét hőség van, kemény fényve­résben a város, a „világ köz­pontja”, s a Titus légiói által lerombolt templom maradvá­nya, a roppant Siratófal. A fehér mészkőizzásban éles kontraszt az évezredes gyász, az elrabolt arany Me- nóra emléke, amely tragiku­san sötétlik az imákban s a vallás legszigorúbb paran­csait követő zsidó férfiak vise­letén. Az itt kötelező „kipávai” a fejünkön állunk a kövek su­gárzásában, s elfogódottan nézzük a sűrűn hajlongó fo- hászkodókat, s a fal repedé­seit kitöltő összehajtogatott cédulákat, a Jáveh-hoz szóló megannyi levelet. Eljátszom a gondolattal: vajon az izraeli állampolgárok közül hányán kérnek csakis maguknak, szűkebb famíliájuknak vala­mit az Úrtól, és hányán egész népüknek, hazájuknak? Csak néhány napos tapasztalat bir­tokában ugyan, de gyanítom, hogy az utóbbiak lehetnek többen. Mondok is erről vala­mit a mellettem álló delegátus társnak, mire a közelünkben egy idős férfi fölkapja a fejét. —Jó napot kívánok!—szó­lít meg. — Kegyed magyar? — Jó napot... Igen, magyar vagyok. — Mi újság Magyarorszá­gon? — Választékosán be­szél, a kiejtése tökéletes. Miután véleményemet tud­tára adom, önérzetesen jegy­zi meg, hogy ez egyáltalán nem csoda, hiszen ő ott szüle­tett, nevelkedett, ahol a Toldi szerzője, s csak 1959-ben hagyta el Nagyszalontát s vándorolt Izraelbe. —Szamosújváron tanultam ki az asztalos szakmát—foly­tatja —, egy igen jó magyar mesternél. Ugye, hallotta hí­rét Szamosújvárnak, ahol va­laha az a híres betyár, Rózsa Sándor raboskodott? — Hát persze hogy hallot­tam. — Kedves kis város volt, jól­esik rá visszagondolni. Elmondja, hogy ma lett vol­na a kisunokája metélése, de a fiúcska megbetegedett, nem súlyosan szerencsére, mégis kellemetlen, lehangoló, hogy el kellett halasztani a szertartást; a veje — aki na­gyon vallásos ember — rette­netesen el van keseredve. Ő kijött ide egy kicsit imádkozni, elmélkedni, noha régebben ritkán foglalkozott isteni dol­gokkal, nem volt ideje bibliai kérdéseken töprengeni, világ­életében sokat dolgozott, Romániában is, Izraelben is. Már évek óta nyugdíjas, de azért még mindig vállal egyet- mást, hogy támogassa a lá­nyát, aki a veje mellett szintén nagyon vallásos lett, s rendkí­vül szerény az anyagiakat ille­tően; ő azonban — őszintén megvallva — nyugtalan amiatt, hogy ezek a fiatalok egyáltalán nem törekednek arra, hogy vigyék valamire, hogy legyen valamijük, a veje például semmi mást nem tesz, csak reggeltől estig a Tannal foglalkozik. A lány meg, ahelyett, hogy rábeszél­né a férjét valamilyen hasznos tevékenységre, boldog, hogy ilyen ember az ura. — Mit tehetnék? — sóhajt az öregember, majd udvaria­san megemeli a kalapját bú­csúzáskor. Mi pedig felsora­kozunk nagy tudású és gyors lábú idegenvezetőnk mögé (Bíró Ernő pozsonyi születésű izraeli polgár), és továbbma­sírozunk. A legközelebbi cél a Szűz Mária elszenderedése nevű templom, ahol a magya­rok oltára fölött Muzsinszky Nagy Endre siófoki művész­nek Árpád-házi szenteket ábrázoló festménye látható. A Balaton fővárosából érke­zett tíztagú küldöttség (amely azért utazott Izraelbe, hogy testvérvárosi kapcsolatba ke­rüljön a Földközi-tenger part­ján fekvő Netanyával) e törté­nésekor már eleget tett küldetésének. Yoel Elroy ne- tanyai polgármester és So­mogyi Gyula, Siófok megbí­zott tanácselnöke egy nappal azelőtt írta alá a díszes okira­tot a tengerparti város impo­nálóan ékes kultúrpalotájá­ban, ahol a hatalmas színház­terem zsúfolásig megtelt ün­neplőbe öltözött netanyaiak­kal, akik közül a legtöbben ér­tettek magyarul. A szép lá­nyok minden érkezőnek piros virágot tűztek a szíve fölé, a virtuóz zenekar pedig a két nemzet Himnusza után tüzes magyar zenét játszott. Észre­vettem: a „Csak egy kislány van a világon”... kezdetű nóta hallatán az idősebbek szeme megpárásodott. Az ünnepségen egy délceg, szakállas öregember ült mellettem: Drach Sámuel, Netanya díszpolgára, aki 1919-ben született Ózdon. — Birtokomban van egy írás, amelyben Esterházy gróf tudomására hozza az illetéke­seknek, hogy a dédapámnak joga van Pápán tartózkodni— mondta. — Ezt a ma már mu­zeális értékű tartózkodási en­gedélyt sikerült megóvnom a kivándorlás viszontagságai közben is. Továbbadom majd az utódaimnak... Apám még Pápán született, de a munkája más vidékekre, városokba szólította; például Ózdra, a szülővárosomba. Főkönyvelő volt, magyar katonatisztként harcolt az első világháború­ban, s négyesztendős korom­ban Erdélyben, Szászmegye- sen vállalt munkát. Magyar állampolgár maradt Romániá­ban is. Én német gimnáziumot végeztem, majd két évig Pá­pán tanultam a rabbiképző­ben. Az első zsidótörvény utá­Kubikosbrigád, vagy építőipari gépkezelővel kiegészített brigád jelentkezését várjuk Balaton-térségi munkára, Marcali—Somogysámson térségéből. Folyamatos munkát és napi szállítást biztosí­tunk, megbízható kere­seti lehetőséggel. Jelentkezés: Déldunáhtúli Környezet- védelmi és Vízügyi Igazgatóság építésveze­tősége, Fonyód, Ady E. u. 55., telefon: (84)61-461. (110846) ni évben, 1939-ben jöttem ki meglehetősen kalandos úton- módon Izraelbe. A szüléimét miután porig alázták és meg­verték Szászmeggyesen, át- zsuppolták Besztercebányá­ra, ahonnét föltehetőleg de­portálták volna őket, ha egy pápai magyar katonatiszt fel nem ismeri apámat a vonaton. Ez az ember a pártjukat fogta, segített nekik letelepedni, apámnak elhelyezkedni, s a németek bevonulásáig békén hagyták őket. Aztán irány a haláltábor... Én idekint elő­ször tisztviselőként dolgoz­tam, majd tíz évig szövőmés- terként egy gyárban. Még Meggyesen tanultam ki a szakmát, egy kétéves keres­kedelmi iskolában. 1951-ig Tel-Avivban dolgoztam, majd a netanyai városházán lettem főkönyvelő, s városi pénztár­nok, 1978-ig. Ez évig a városi tanács tagja és a szociális osztály vezetője voltam, s fél éve választottak meg díszpol­gárrá. Az összes háborút vé­gigharcoltam. A „hatnapos”- ban én voltam a legöregebb katona: 47 esztendős. A fele­ségem dunaszerdahelyi lány, a fiamból kapitány lett; két lá­nyom is van. A családban mindenki ért magyarul; a na­gyobbik lányom olyan jól be­széli a nyelvet, hogy csak a kiejtéséből lehet arra követ­keztetni, hogy Izraelben szü­letett. Éppen tegnap lettem dédnagyapa. — A kilenc díszpolgár közül — teszi hozzá egy kis szünet után — négyen magyarul be­szélők vagyunk... — Őriz-e valami kellemes élményt is Magyarországról? — Egyik hajnalon fölkere­kedtünk néhány pápai diák­társammal, s elutaztunk Bu­dapestre, az olasz—magyar válogatott futballmérkőzésre. Akkor még a Sárosiék ját­szottak... — Kivándorlása óta járt-e Magyarországon? — Nem. De most elmegyek! Nem a küldöttséggel, hanem turistaként. Júniusban uta­zom. Elhatároztam, hogy Sió­fokra is ellátogatok. (Folytatjuk) Szapudi András Megkésett húsvéti ajándék Kapós vajkrémek Az egészségesebb táplálkozásért Új termékkel lepte meg a vá­sárlóit a kaposvári tejüzem. A hét végén először a megye- székhelyi üzletek hűtőpultjain, majd a fogadtatástól függően az egész megyében szeretnék megismertetni a Kapos vaj­krémcsaládot. A 125 grammos, műanyag csészés kiszerelésű termékükről kérdeztük Tóth Gá­bor üzemigazgatót és Horváth Páíertermelési vezetőt. — A fogyasztás erőteljes visszaesése késztetett ben­nünket új utakra. Ismereteink felhasználásával, az üzem je­lenlegi kapacitását és lehetősé­geit figyelembe véve fejlesztet­tük ki termékcsaládunkat. Elő­zetes sikeréről csak annyit, hogy a Kermi kiváló minősítést adott az általunk előállított vaj­krémcsaládra — mondta az üzemvezető. A heti húszmázsás termelé­sük természetesen csak bemu­tatkozás: a piaci igényeknek megfelelően fogják bővíteni. Egyelőre három változattal is­mertetik meg a vásárlókat, a natúr, a magyaros és a zelleres vajkrémmel. Kizárólag termé­szetes anyagokat használnak ízesítéshez és színezésre. A Kapos vajkrém biológiai össze­tevőit Horváth Péter ismertette. — A hasonló termékekhez képest kisebb a zsírtartalma, több a fehérjetartalma, azonnal kenhető, kategóriájában ol­csóbb. Gyártástechnológiáját úgy találtuk ki, hogy könnyen emészthető zsírsavakat és a fehérjedús aminosavakat tar­talmaz. Szakorvosi vélemé­nyek szerint rendkívül tápláló ez a termék. Csak a szellemi tőke kihasz­nálásával — no, meg némi vál­lalkozási kényszerrel is ilyen egyszerű egy új termék megje­lenése. Ha ez kedvező fogadta­tással párosul, mindenki jól jár. Mészáros Tamás Heller László- alapítvány Heller László nevével fémjel­zett oktatási alapítványt írtak alá tegnap a Budapesti Műszaki Egyetemen. A Kossuth-díjas gépészmérnök magyarországi hagyatékának felét, mintegy 10 millió forintot két unokaöccse: Stewen és Charles Heller aján­lotta föl a magyar gépészmér­nök-hallgatók képzésére és a kiváló eredményeket elért, fő­leg a hőtechnika, energetika területén tevékenykedő kutatók támogatására. A letét 2 és fél millió forint évi kamatának elosztásáról, illetve odaítéléséről kuratórium dönt a beküldött pályázatok elbírálása során. Az elhunyt Heller László leg­híresebb szabadalma az ős és Forgó László gépészmérnök nevét viselő Heller—Forgó lég­kondenzációs berendezés. Ma az egész világon alkalmazzák a hőerőművekben. Mivel a berendezés szük­ségtelenné teszi nagy mennyi­ségű hűtővíz felhasználását, lehetővé vált, hogy a világ víz­szegény térségében is építhes­senek hőerőműveket. | Értesítjük Tisztelt Ügyfeleinket, hogy ismét érkeztek : korszerű, energiatakarékos, francia, j Thomson gyártmányú hűtőkészülékek CVL 2601 215 literes fagyasztószekrény 29140 Ft CVL 2851 265 literes fagyasztószekrény 34 890 Ft DFS 2601 kombinált hűtőszekrény, 245 literes 29 900 Ft DFS 2902 kombinált hűtőszekrény, 275 literes 33 700 Ft CF 4000 G fagyasztóláda, 375 literes 36 900 Ft A Thomson garancia a vevőnek. Mindezfek megtekinthetők és megvásárolhatók MINI MARKET boltunkban, központi telepünkön. Ezenkívül forgalmazunk rozsdamentes acéllemezeket, különféle méretben. Vállalkozunk eseti, speciális igények beszerzésére is. Forgalmazunk szelepeket, NA-15-töl NA-300-ig, nagy teljesítményű hűtőkompresszorokat 30 000 kcal-tól 500 000 kcal-ig. Várjuk ügyfeleink szíves jelentkezését. Érdeklődni: Vas-Műszaki és Hűtőgépjavító Szövetkezet 8630 BoglárleUe^ Klapka u. 11. Telefon: (84)50-912,50-602 Telefax: (84)50-602 Telex: 226870 (110801) /XVX ■ •' : ~ 4 ’ , .. ■''' "fi "v ' A TŰÉ A ^P/^Y * II p.v r^.r% JL I II v ^ • ‘^Vrv .. > "-d..-t^ D ÉDAPÁIG ;V ‘';/;" <!

Next

/
Thumbnails
Contents