Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)
1990-05-14 / 16. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. május 14., hétfő Varga Béla elutazott Budapestről Varga Béla, az 1946-os Nemzetgyűlés elnöke vasárnap elutazott Budapestről. A volt politikus a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke, valamint a parlamenti pártok meghívására április 29-én érkezett hazánkba az új Ország- gyűlés alakuló ülésére. Kíséretében volt többek között Belső Gyula és dr. Varga László egykori képviselők is. Varga Béla mintegy két hetet töltött Magyar- országon. Gazdag programja során egyebek között találkozott a koalíciós pártokkal, látogatást tett Balatonbogláron, illetve szülőfalujában, Börcsön. A vendégek búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Antall József, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Vörös Vince, a Független Kisgazda-, Földmunkás; és Polgári Párt elnöke, Gál Zoltán, a Magyar Szocialista Párt részéről és Gerbovits Jenő, a Magyar Parasztszövetség főtitkára. (MTI) Példa hazaszeretetből Ritkán esett meg a nemzeti emigráció történetében, hogy a hazatérő számkivetettet olyan egyértelmű tisztelettel és megbecsüléssel fogadja a nemzeti közvélemény, minta 88 esztendős Varga Béla balatonboglári plébánost, a Magyar Ország- gyűlés volt elnökét, a II. világháború utáni, számban oly jelentékeny és minőségében olyan kiváló nemzeti emigráció köz- tiszteletben álló s fáradhatatlan vezetőjét. Rodostó nagy magányosát, minden idők legideálisabb számkivetettjét, Rákóczi Ferencet, a túri ni remetét, Kossuth Lajost csak hamvaikban tudta tisztelni a nemzet. Az emberi megjelenésben is méltóságteljes, tiszteletet parancsoló Varga Bélát joggal aposztrofálhatta a nemzet nagy fiának Szűrös Mátyás. A hazatérő emigráns az új szabad magyar parlament emlékezetes megnyitó ünnepségén történelmi jelentőségű megnyilatkozásában bölcs eligazítást adott a korszakváltás epochális méretű vajúdásában élő nemzetnek. A tv egyenes adásában közvetített magasztos beszédére felfigyelt nemcsak a képviselőház, hanem az egyetemes magyar nemzet is. Nem ártana ennek a nagyszerű államférfiúi megnyilatkozásnak a gondolatmenetét újra és újra végiggondolni. Igen, mert Varga Béla szavai jelzések, útmutatások a küszöbön álló második évezredre. Nem rövid életű és értékű pártpolitikai programot hirdetett meg a sokat tapasztalt, bölcs öreg, hanem időtálló erkölcsi és etikai értékekre, magyar létünket meghatározó alapigazságokra hívta fel figyelmünket. Az országalapító István király intelmeire, szellemi és politikai örökségére figyelmeztetett Varga Béla, mert mint ezeréves történelmünk tapasztalatai is igazolják, ez a szentistváni állameszme garantálta százados jó- és balsorsunkban nemzeti létünket a dunai térségben, Európának ezen a talán leghuzatosabb geográfiai és geopolitikai pontján. A negyvenéves diktatúra sötét évei után szinte elénk jött a történelem. Reményvesztett állapotunkban ránkköszöntött a szabadság fényes napja. Egy vértelen békés forradalomban, az egész világ rokonszenvétől kísérve lélegzetelállító tempóban, de mégis az evolúció forgatókönyve alapján liturgikus gyász- és örömünnepek közepette született meg a magyar demokrácia. Nagy Imre komor gyászban lezajlott temetése, Március Idusának önfeledt szabad megünneplése, a dicsőségben elbukott ötvenhatos forradalom méltó emlékezete, a Magyar Köztársaság kihirdetése, a szabad magyar sajtó születése, a magyar demokrácia nagy főpróbája, az első szabadon megtartott választások a hazaérkező emigráns országgyűlési képviselők és politikusok megjelenése élükön a balatonboglári plébános szinte karizmatikus, mély szinbólumokat rejtő személyével jelezték a históriai korszakváltás menetrendjét és útját. Az Országgyűlés május 2-i megnyitásán a magyar parlamentarizmusnak e nagy ünnepén — Szűrös Mátyás és Kéri Kálmán ugyancsak helyénvaló és méltó megnyilatkozásaik mellett — Varga Béla bölcs szentenciái adták meg az alaphangot azokban a felemelő ünnepélyes történeti pillanatokban. A nagyszerű orgánummal rendelkező kiváló szónok ékes magyar kiejtéssel — mintha nem is töltött volna 43 évet idegen nyelvközegben — egyszerűen, világosan, szabatosan fogalmazott. Például amikor a szabadságától oly hosszú időn át megfosztott magyarok számára szinte plasztikus tömörséggel meghatározta a demokrácia alapjának legfontosabbikát: a szabadságot. A szabadság nem nyakló nélküli szabadosság. A szabadság feladat, felelősség a másikért, a közösségért. Ez a pontos meghatározás annál is inkább fontosabb, mert a hazatérő számkivetettek, mint e sorok szerzője is—úgy látják, hogy a magyar nép többsége legalábbis egyenlőre még nem tud bánni, nem tud helyesen élni a szabadsággal — legfeljebb visszaélni. Máris, mintha sodródnánk a rendet az egyéni és közösségi érdekéket veszélyeztető szabadosság felé. A parlament feladatának megjelölése kapcsán nagy ha-, fással—és remélhetőleg maradandó hatással—intette á képviselőket, az új honatyákat, hogy munkájukat a szeretet, a kölcsönös megértés és a tolerancia szelleme hassa át, így adván példát a nemzetnek a nagy kibékülésre. Mert a nemzetikibékülésnek nincsen alternatívája. A magyaroknak ki kell békülniük egymással, meg kell bocsátaniuk egymásnak — természetesen az igazság és az igazságosság szellemében. A nemzeti közmegegyezés, a szívek és a lelkek konkordanciája ma elsőrendű közügy, amely nélkül társadalmi béke és nemzeti felemelkedés elképzelhetetlen. Nem jámbor papolás akart ez lenni ennek a bölcs, nagy magyarnak az ajkáról, hanem a felelősség, a hazafi szeretete a hazához, Magyar- országhoz, annak hőn szeretett népéhez, amelyből ő is vétetett, és amelynek önzetlen szolgálatára áldozta fel egész életét. Vajon megértette-e a nemzet e fontos, életbevágóan fontos üzenetet? És a másikat, amely a magyarság nemzetközi reputációját illeti: hírünket a világban. Ha valaha fontos volt, ma igazán fontos, hogy az utóbbi időkében kivívott nemzetközi megbecsülésünket, jó hírnevünket a világban, át nem gondolt, oktalan és hiábavaló ellenségeskedéssel ne tegyük kockára. A költő hadvezér Zrínyi Miklós ma is érvényes politikai koncepcióját juttatja eszünkbe ez a sokat átélt, tapasztalt, bölcs ember amikor felhívja a nemzet figyelmét a magunk erejére valló támaszkodás elvére. Elesett- ségünkből ugyanis csak az önsegély a keresztény felebaráti szeretet, a szolidaritás sarkalatos erényei tudnak bennünket felemelni. Aki Varga Béla minapi balatonboglári hazatérésének boldog, csodálatos óráit átélhette ott a májusi napfényben fürdő- ző Balaton-partján, az leckét kaphatott hűségből, hálából és igaz hazaszeretetből. Gy. Pethe Ferenc Teng Hsziao-ping, a legbefolyásosabb kínai politikus május 13-án fogadta Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt. Az elmúlt napokban elterjedtek olyan hírek a fővárosban, amelyek Teng betegségére, esetleges halálára utaltak Albániában is tapasztalható enyhülés Cuéllar Tiranában Miközben az emberi jogok nagyobb fokú érvényesülését sürgette Albániában az ENSZ főtitkára, az albán vezetők a már megkezdett reformok folytatását ígérték. Javier Pérez de Cuéllar még pénteken kezdte meg tárgyalásait Tiranában az albán vezetőkkel. — Semmi sem tekinthető mozdíthatlannak Albániában— jelentette ki Adil Csarcsani miniszterelnök szombaton, megbeszélésük kapcsán. A főtitkár Reisz Malile albán külügyminiszterrel is találkozott, s kifejtette: a gazdasági és társadalmi jogokat nem lehet az egyéni szabadságjogoktól elválasztani. Elismerően szólt ugyanakkor arról, hogy az albán vezetés reformokat vezetett be, és ezekhez támogatásáról biztosította Tiranát. Pérez de Cuéllar tárgyalásainak fő témája az emberi jogok kérdése. Érkezése előtt csupán néhány nappal jelentette be a tiranai vezetés, hogy feloldja a szabad vallásgyakorlás és utazás eleddig erős korlátozásait az országban. A SOMOGYKER RT. német és angol nyelvtudással, megfelelő szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkező munkatársat keres külkereskedelmi ügyintéző munkakörbe A munkakör főálláson kívül is betölthető. A jelentkezéseket az Rt. személyzeti vezetője részére kérjük beküldeni (Kaposvár, Ady E. u. 2.) tlomogyK (110843) Élénk diplomácia Berlin és Bonn között A német—német államszerződés előkészítése Indianapolis Díszdoktorrá avatták Göncz S Árpádot „Meghívásukkal személyemben Magyarországot, a magyar embert tisztelték meg és — remélem — fogadják szívükbe” — kezdte beszédét vasárnap az india- napolisi Butler egyetemen Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke. Megválasztása óta eiső külföldi beszédét a nagyhírű oktatási intézmény meghívására az egyetem végzős hallgatói előtt mondta el. Göncz Árpádot az ünnepségen írói, műfordítói tevékenysége elismeréséül az egyetem díszdoktorává avatták. Az államfő vasámap^saj- tóértekezletet tartott, ma pedig indianai gazdasági és politikai vezetőkkel találkozik. Helmut Kohl szövetségi kancellár hétfő délután Kelet-Ber- linbe utazik, hogy találkozzék Lothar de Maiziere NDK-beli miniszterelnökkel. Nyugatnémet rádióállomások közlése szerint a két kormányfő még egyszer át akarja tekinteni a helyzetet azután, hogy Bonnban a hét végén befejeződtek a szakértői szintű megbeszélések a pénzügyi, gazdasági és szociális uniót keretbe foglaló német—német államszerződés tervezetéről. A kancellári hivatalban elégedetten nyilatkoztak a megbeszélések lefolyásáról és eredményeiről. A tervezet készen áll, noha némely részkérdésben, így például a nyugatnémetek telek- és ingatlanvásárlása, vagy a mezőgazdasági és üzemigazgatási problémák területén még szükség van tisztázó érintkezésre. E tárgyköröket azonban külön megállapodásokban is rendezhetik. Hétfőn Theo Waigel pénzügyminiszter is Kelet-Berlinben tárgyal. Hiteles tájékoztatás alapján pontos képet szeretne alkotni magának az NDK belső gazdasági-pénzügyi helyzetéről. Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter és Otto von Lambsdorff, az FDP elnöke fogadta Günther Krause államtitkárt, az államszerződésről tárgyaló keletnémet küldöttség vezetőjét. A külügyminiszter újra kinyilvánította: mindent meg akar tenni azért, hogy a 2 plusz 4-es megbeszélések keretében a német egység külpolitikai szempontjait még a helsinki folyamatban részt vevő államok őszi csúcsértekezletéig megoldják. Van aki bírja... Hé, ti lusták, hozzátok jobb formába magatokat!— kiáltott George Bush elnök a fehér házi sajtótudósítókra. — Kocogjatok rendszeresen — buzdított szokásos reggeli futására indulva az amerikai elnök. Leszögezte, hogy „a fit Amerika erős Amerika”. Ám a fitek és erősek között ott kellene lenniük a riportereknek is, akik csak ücsörögnek a kameráik mögött, míg mások (a Fehér Házból) erőnléti futásra indulnak—érvelt élcelődve George Bush. Az egyik riporter erre megjegyezte, hogy az elnök nincs tisztában vele, milyen kondíció kellene ahhoz, hogy a súlyos riporter— felszereléssel valaki annyit fusson, mint amennyit az elnök szokott. Csupán egyetlen egy vállalkozott az ügetésre Bush nyomában.
