Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)

1990-05-12 / 15. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. május 12., szombal A lapterjesztők álma, hogy ne legyen kötelező (Folytatás az 1. oldalról) Bérbe adják a pavilonokat Az eladóhelyeken pedig óriá­si a zsúfoltság. A Posta 40 év alatt mindössze tízszer volt nyereséges. — Ennek hatása létpen-nyomon érzékelhető. Máig nem tudni: mennyibe is kerül a lapterjesztés, mert számtalan közös ponton talál­kozik más postai szolgáltatá­sokkal. Példaként csak a szállí­tást említem. Rengeteg komp­romisszumot kötöttünk az utób­bi időben, melyek mind veszte­séget okoznak. Számos lap jócskán emelte árát (például a Magyar Nők Lapja), de a növek­vő árrésből mi nem részesül­tünk. Dolgozóinknak mégis töb­bet kell fizetniük, ha több Magyar Nők Lapját adnak el, mert ők százalékra dolgoznak! A rokonszenves vezető el­mondta: üzleti tevékenységgé szeretnék fejleszteni a lapter­jesztést. — Ne jelentsen ez törvényből eredő kényszert számunkra, hanem minden újsággal külön- külön kell megegyeznünk. Vál­lalatunknak egyébként léte függ a terjesztési díjaktól; üzletpoliti­kai koncepciónk szerint a mo­nopolhelyzetet szolgáltatá­saink magasabb szintre való emelésével szeretnénk biztosí­tani. Van tennivalónk. 10 000 dolgozónk foglalkozik újságter­jesztéssel. Az ő egzisztenciális biztonságuk megteremtése számunkra alapvető feladat. A szervezetet azonban egészé­ben át kell szervezni: a folyama­tot az árusítóhelyek bérbeadá­sával fogjuk megindítani. A „megkésett” újság sorsa Számomra úgy tűnik: nem mindenben azonos a Posta és a hírlapterjesztéssel foglalkozó osztályának az érdeke. A válla­lat más célú tevékenysége miatt például sok esetben csak kilenc órakor indít járatot vidék­re. A levelek, göngyölegek, cso­magok között az újság így csak későn kerülhet az árusító pavi­lonokba, s akkor már elment a munkahelyére (az üres stand mellett) egy jelentős fizetőké­pes kereslettel bíró réteg. A vezérigazgatói tanács döntött arról, hogy vállalkozókat keres nyilvános pályázatok útján a szállítási feladatok ellátására. — Semmiképpen sem akar­juk rákényszeríteni dolgozóin­kat arra, hogy munkavállalóból vállalkozóvá váljanak — tette hozzá Dubinyine Lénárd Mar­git. — A távolabbi jövő azonban ez. A jövedelmeket^ teljesít­mény szerint kell díjaznunk. — Ma az a helyzet, hogy minél több lapot ad el az árus, annál kisebb százalékot fizetünk. (Ha kevés újságra akad vevő, akkor 8 százalékot kap, ha lényege­sen többre, akkor mindössze 2,4 százalékot!) — Én abba a táborba tartozom, amelynek S ai úgy gondolják, hogy szét választani az előfizetést, (mely inkább illik a postáról kia­lakult képbe) és az árusítást. Ez utóbbi szerepe egyébként je­lentősen növekszik, mert az új lapokat az újságosstandon is­merik meg az olvasók. Tanácsot kértek az Axel Springertől Az árusítás Romániában pél­dául már régóta a Kereskedelmi Minisztériumhoz tartozik, az Axel Springel szakemberei ké­résünkre vizsgálták meg az egész technológiai folyamatot, gondolkodásunkban teljes az összhang: nem akarunk nagy- kéreskedőket, akik felverik az árakat. Ma a vezérigazgatóság­tól az árusig öt áttétel található. E kitérők nélkül egyből az utcá­ra kell kivinni a lapot! Jelentős gondot okoz az is, hogy az új­ság megjelenését követően a lapkiadók túlnyomó többsége nem végez paickutatást. Ki­nyomják valami nagy példány­számban a terméket, mi pedig kívánságuk szerint terítjük a tér­ségben. Napilap esetében egy hétig senki sem tudja: mekkora az olvasók igénye. A remitten­dát, a megmaradt példányszá­mot eddig nyűgnek tekintettük; most a lapindítások közben döbbentünk rá, hogy mennyire komoly információ hordozó ez. Ma mar ennek alapján módosít­juk a példányszámot. Nem az árus érzelmei döntenek abban, hogy mit és mennyit árul, ha­nem a piackutatók szakvélemé­nye. A falvak ellátásáért — Három területen „félünk” a konkurenciától. A megyei és városi lapok esetében (a falu­siért még senki nem jelentke­zett!), illetve az előfizetési díjak miatt. A kiadók megkérdőjelezik azt, hogy miért nálunk marad a pénz. Sajnos félő, hogy a mono­póliumot megszüntető törvényt követően továbbra is bennün­ket köteleznek az alapszolgál­tatások ellátására. Ezzel kap­csolatban a vezérigazgató egyik mondását szeretném idézni: A húst a csonttal együtt vigyék! Czene Attila Diáknap divatbemutatóval A kaposvári művészeti szakközépiskola és szakmunkásképző intézet tegnap délelőtt a diáknapon divatbemutatót rendezett. A tavasz és nyár legújabb modelljeit vonultatták fel. Közlekedési verseny A kerékpáros iskola-kupa és ifjúsági közlekedésbiztonsági kupa megyei döntője volt teg­nap a kaposvári Gárdonyi Géza Általános Iskolában, amelyet a Somogy Megyei Közlekedés- biztonsági Tanács, a Didaktika Kft., az ATI és a Start Gmk szer­vezett. Sinkovics Ferencrendőr százados megnyitója után el­méleti KRESZ- és egészség- ügyi vetélkedőn, valamint sza­bályossági és ügyességi verse­nyen vettek részt a kerékpáros és segédmotoros általános- és középiskolai diákok. A legügye­sebbek részt vesznek június­ban a szombathelyi országos döntőn. (Fotó: Jakab Judit) A szorosadi Koppártyvölgye Mg. Termelőszövetkezet nyilvános árverést hirdet május 22-én JL 4 órakor a termelőszövetkezet gépudvarában, amelyen az alábbi gépeket kínálja eladásra: 1 db JD 970 amerikai arató-cséplő gép, kukorica- és búzaadapterrel 2 db IFA/W50/LA/Z3SK típusú teherautó, 1 dbE—301 -es ßikasza 1 dbMBP—6,5 pótkocsi 1 db RBL—4 típusú pótkocsi. (i io844) Rendhagyó árubemutató Üzlet és szövetkezetpolitika A kis üzlet is üzlet — vallják a kereskedők ebben a pangó gazdasági helyzetben, s az csak természetes, hogy keresik az új partnereket. Lehetőleg olyanokat, akik keresett dolgo­kat kínálnak — mérsékelt áron. A lengyeltóti áfész is ezt tette, s így jutottak el a székesfehérvári Terszol kisszövetkezethez. Ez a cég mezőgazdasági terméke­ket exportál, a valutából pedig ipari termékeket vásárol — el­sősorban nyugatról. A szövet­kezet nagysága lehetővé teszi a gyors alkalmazkodó-képes- séget, a piaci igényekhez, s mivel nem a nagy haszon a cél­juk, az áraik is kedvezőek. Az áfész és a szövetkezet ta­lálkozása így törvényszerűnek mondható, ám a pénteki árube­mutató ennél többet sejtetett. Jelen voltak ugyanis a megyei áfészek vezetői, a nagyobb üz­letek igazgatói is, hogy szemé­lyesen győződjenek meg a kí­nálatról. A lengyeltótiak ugyanis • kibővítették a kört: kiderült, hogy a kisszövetkezet bőséges árualappal rendelkezik, s lehet, hogy ami jó üzlet a helyieknek, az hasonlóan kedvező lesz a többieknek is. Teveli László, a helyi áfész elnöke köszöntőjében ezt az óhaját fejezte ki: — Számunkra a mai árube­mutató üzlet, de egyben szövet­kezetpolitikai kérdés is — mondta. Szövetkezeti fórumo­kon ma állandóan visszatérő probléma: hogyan tovább? Azt hiszem, hogy a maihoz hasonló találkozók, börzék adhatnak erre feleletet. Fürst József, a kisszövetke­zet kereskedelmi vezetője rövi­den ismertette a műszaki-tech­nikai eszközök paramétereit. A világszínvonalú hűtők, rádiók, darálók és egyéb háztartási berendezések „képességeit” senki sem vitatta — talán csak az árakat. A barcsi áfész keres­kedelmi főosztályvezetője Kusz Ernő szerint kissé magasak az árak, de Fürst József elmondta: — Energiafogyasztásuk annyi­ra kedvező, hogy egy-két éven belül a különbség visszatérő. Beszélt arról, hogy hamarosan piacra dobnak egy új parabo­laantenna-típust, 35—40 ezer forintért. Mint minden aukciónál, itt is az árak és a minőség körül for­gott a beszélgetés. A búcsúzás­nál a kézfogásaok egyben azt is jelezték — üzletet kötöttek. Reméljük, hogy végre nemcsak a kereskedők, a vevők is észre­veszik ezt. (Süli) AMERIKAI—MAGYAR SZEMINÁRIUM Közös kutatási téma a mezőgazdaság és az idegenforgalom Az MTA Regionális Kutatá­sok Központja szervezésében magyar—amerikai szemináriu­mot tartottak a héten Pécsett az intézmény székházában. A nemzetközi rendezvény témá­ja: a szerkezetátalakítás hatása a területi fejlődésre.. Az Egyesült Államok-beli vendégek a nyugat-virginiai egyetemről érkeztek, vala­mennyien az elített témakör egy-egy ágának elismert szak­értői. A nyolcfős amerikai kül­döttséget Andrew Isserman, a nyugat-virginiai egyetem terü­letfejlesztő intézetének igazga­tója vezette, aki előadásában az elöregedett ipari és bányá­szati területek foglalkoztatási gondjaival és fejlesztési lehető­ségeivel foglalkozott. A szeminárium magyar cso­portját Enyedi György akadémi­kus, a Dél-Dunántúli Regionális Kutatási Központ főigazgatója vezette, előadói között szere­pelt Laczkó László belügymi­niszter-helyettes és Bartke Ist­ván, az Országos Tervhivatal osztályvezetője. A szeminárium végén mind­két fél megerősítette korábbi együttműködési szándékát. A szerkezetátalakításon belül kö­zös témák lehetnek az ipar, a mezőgazdaság, az idegenfor­galom és a környezetvedelem aktuális kérdései. (ke) Rendkívüli kedvezmények a TELEVIDEO-nál Új és előnyös kölcsönzési feltételek! Gyermeknapi ajándék! Május.28-ig minden gyermekfilm 200 Ft-tai olcsóbban vásárolható. Keresse fel márkaboltunkat. Cím: Kaposvár, Beloiannisz u. 2. (110840) L. _ _ _-----------------------------------------------------------­A Nagyatád és Vidéke ÁFÉSZ 1990. június 15-től 1995. december 31-ig bérleti üzemeltetésbe adja a simongáti söröző II. o. Nagyatád vendéglátó üzletét A pályázatokat 1990. június 10-ig lehet írásban benyújtani az ÁFÉSZ központi irodájába: 7500 Nagyatád, Mártírok útja 16. A versenytárgyalás 1990. június 12-én 9 órakor az ÁFÉSZ központi irodájában levő tanácsteremben . lesz. Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást a kereskedelmi főosztály és a főkönyvelőség ad.

Next

/
Thumbnails
Contents