Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)
1990-05-03 / 7. szám
1990. május 3., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 ja kormánya lemondását. Kifejtette a leköszönő Minisztertanács minden olyan segítséget megad a kormányprogram kidolgozóinak, amelyet a központi kormányzati szervektől igényelnek. Az új kormány hivatalba lépéséig a Minisztertanács eleget tesz alkotmányos kötelezettségének, amelyhez kérte az Országgyűlés támogatását. Törvény 1956 jelentőségéről A kormány lemondásának tudomásulvételét követően a plénum 366 egyetértő szavazattal törvényt alkotott az 1956- os októberi forradalom és szabadságharc jelentőségéről. E törvény kimondja, hogy 1956 őszének magyar forradalma megalapozta a reményt: létrehozható a demokratikus társadalmi rend, és a haza függetlenségéért semmilyen áldozat nem hiábavaló. Az új Országgyűlés pedig kötelességének tartja, hogy ébrén tartsa és ápolja ’56 emlékét; egyben kinyilvánítja, hogy '56 szellemének megfelelően mindent megtesz a többpártrendszerű demokrácia, az emberi jogok és a nemzet függetlenségének védelme érdekében. A törvény rögzíti azt is: október 23-át, az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napját nemzeti ünneppé nyilvánítja. A törvényjavaslatokhoz néhány gondolatot fűzött Szabad György, hangsúlyozva: 1956 a legfőbb kapocs a történelmi múlthoz és a legfontosabb alap a jövő Magyarországának megteremtéséhez. Emlékeztetett rá: mióta az ember rádöbbent az elmúlás könyörtelen valóságára, arra törekszik, hogy ércnél maradandóbb emléket állítson azoknak az embereknek és azoknak a tetteknek, akikre és amelyekre emlékezni akar. Bizonyítani kell, hogy 1956 valóban a magyar jövő alapja, csak így válhat a magyar történelem kitörölhetetlen részévé — hangoztatta. Mint mondotta: '56 tényei és tanulságai ösztönzői a nagyhatalmi alávetettséggel való szembenállásnak, a visz- szavívott függetlenség biztosításának örök időkre. 1956 az ösztönzője annak, hogy ebben az országban mindenki, aki betartja a törvényt, származásától, nemzetiségétől, felekezeté- től függetlenül szabadon éljen, a törvény előtt egyenlő legyen és örök időkre védett a zsarnokságtól. Az Országgyűlés nagy tapssal, 366 egyetértő szavazattal fogadta el a törvényt. Az Európa Tanács üzenete Az elnöklő Szabad György bejelentette, hogy az Európa Tanács Parlamenti Gyűlésének elnöke, Anders Björck üzenetet intézett a magyar Országgyűléshez. Ebben a magyar Országgyűlés megnyitó ülése alkalmából jókívánságait, és nagy örömét fejezte ki afélett, hogy Magyar- ország visszanyerte demokratikus, pluralista és szabadon választott parlamenti intézményeit. Szabad György emlékeztetett arra: már az elmúlt parlamenti ciklusban tárgyalások kezdődtek arról, hogy hazánk az Európa Tanács és annak Parlamenti Gyűlése teljes jogú tagjává váljék. Úgy vélekedett, hogy e törekvések folytatását a most megalakult Országgyűlés a legjobban azzal fejezhetné ki, ha arról már a mostani ülésszakán szándéknyilatkozatot tenne közzé. A parlamenti képviselőcsoportok vezetői és a független képviselők megbízottja által előzetesen támogatott, a törvényhozásban pedig egyhangúlag elfogadott szándéknyilatkozat szerint ,,a Magyar Köztársaság 1990. március 25-én és április 8-án szabadon és demokratikusan megválasztott Országgyűlése, az Országgyűlésben képviselt valamennyi politikai párt ünnepélyesen kinyilvánítja eltökéltségét, hogy alkotmányosan biztosítja az Európa Tanács alapokmányában megfogalmazott eszmék és célok megvalósítását, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok oltalmáról Rómában, 1950. november 4-én aláírt Európai Egyezmény tiszteletben tartását. Az Országgyűlés hangot ad annak a reményének, hogy Magyarország rövid időn belül az Európa Tanács teljes jogú tagjává válhat”—tartalmazza a nyilatkozat. A T. Ház végezetül egyetértett abban, hogy az alakuló ülésre díszvendégként meghívott, de a lábadozása miatt távollevő Sütő Andráshoz táviratot intéznek, amelyben kifejezik jókívánságaikat. Az elnöklő Szabad György valamivel 15 óra után berekesztette az alakuló ülés első munkanapját. Az új parlament képviselői ma reggel folytatják ülésüket. (MTI) (Folytatás a 2. oldalról) Lemondott a kormány Németh Miklós miniszterelnök kért szót ezután. Bejelentette: benyújtja kormánya lemondását. Kijelentette: a testület munkája gyümölcsének tekinti, hogy most benyújthatja kormánya lemondását. Hosszú évtizedek óta ugyanis ez volt az a kormány, amely közvetlenül és valóban a parlamentnek, s nem egy pártnak volt felelős, amely egy teljesen szabad, demokratikus választás eredményeként létrejött Országgyűlésnek nyújthatja be lemondását. A kormány tagjai büszkék arra — mondta —, hogy kormányzásuk hozzájárult e pillanat eljöveteléhez. Jó partnerként említette ebben a korábbi törvényhozó testületet és az új parlamentben helyet foglaló pártokat — akkor is, ha nem egyszer inkább ádáz ellenfélnek mutatkoztak —, mert elismerték egymás céljait. Németh Miklós bejelentette: az újrakezdés egyik formális föltételeként, az alkotmány előírásainak megfelelően benyújtMEGALAKULT A TÖBBPÁRTI PARLAMENT ,,A szabadság fényét ne sötétítse pártoskodás” PARLAMENTI TUDÓSÍTÓINK JELENTIK (Folytatás az 1. oldalról) Egy interjú története Az ülésszak szünetében beszélgetésre kértük Varga Bélát, aki eleget is tett kérésünknek, mikor megtudta, hogy Somogy- ból jöttünk. Mielőtt azonban az első kérdés elhangozhatott volna, az ideiglenes köztársasági elnök fogadására invitálták a vendéget. „Szűrös Mátyás várja önt”. „De hiszen Szűrössel már beszéltem” — válaszolta—, „most somogyi barátaimnak ígértem oda magam. ” Végül az odaérkező és Varga Bélát szívélyesen üdvözlő másik díszvendég, dr. Habsburg Ottó oldalán mégis csak bement a fogadásra, ahol többen épp Király Béla jelenlétét hiányolták. Később itt kerülhetett sor a beszélgetésre, melyben Varga Béla Balatonboglárt talán némi túlzással — ám nagy szeretettel, a világ közepének nevezte, s egyebek közt arról szólt, hogy rövidesen sorra kerülő bogiári látogatása során ellátogat szülei sírjához s kezdeményezni fogja egy Gaál Gaszton-emlék- mű felállítását. Nyilatkozatát teljes egészében holnapi számunkban közöljük. A Parlament folyosóin különösen sok szó esett az MDF és az SZDSZ közötti megállapodásokról, a képviselők a további közeledés esélyeit latolgatták. Nem kétséges, hogy Varga Béla békítő szavainak hátterében is az az amerikai álláspont áll, mely csak egy nagykoalícióban lát az amerikai tőke befektetéseit ösztönző garanciát. Király Zoltárma\, az MDF színeiben már az első fordulóban biztos győzelmet szerzett képviselővel beszélgetve egyebek között megkérdeztük, hogy a két legnagyobb párt óvatos kéznyújtása, illetve az MDF által az SZDSZ-nek adott gesztusok mögött nem az áll-e, hogy az MDF nem akarja veszni hagyni azt a tőkét, amely az SZDSZ jó amerikai kapcsolatai révén érkezhetne. A válasz egyértelmű volt: én is úgy gondolom, hogy ez van a háttérben. Minderről az MDF és az SZDSZ rendkívüli érdeklődés kísérte közös sajtótájékoztatóján nem esett szó. Az újságírók így sem távoztak azonban szenzációs bejelentések nélkül. Marad a kiskoalíció Antall József, az MDF és Töl- gyessy Péter, az SZDSZ parlamenti frakciójának vezetője lényegre törően ismertette a két párti megállapodást. Antall József elmondta: fontos ez a tájékoztatás azért is, mert el kell oszlatnunk azokat a híreszteléseket és pletykákat, amelyek e megállapodással kapcsolatban már most szárnyra kaptak. Az MDF továbbra is a Kisgazdapárttal és a Kereszténydemokrata Néppárttal kíván kormánykoalíciót alkotni — hangsúlyozta a párt elnöke. Ezen túl tárgyalásokat folytatnak a Fidesz képviselőivel is. Tehát e tekintetben semmiféle változásra nem került sor. Minden más hír, mely szerint az MDF és az SZDSZ külön koalíciót kíván kötni, minden alapot nélkülöz. Ugyanakkor az elmúlt időszakban mindkét párt teljes felelősséggel felismerte, hogy a magyar parlamentarizmus alapjainak lerakásában a jelenlegi általános válság küszöbén levő ország összefogást igényel az alapvető kérdésekben. Tehát a kormányzat és az ellenzék között jó partneri együttműködésre van szükség. A két párt azt is felismerte, hogy az alkotmány jelenlegi rendelkezései sok-sok kormányzati kérdésben kétharmados szavazattöb- séget igényelnek. Ez a többpártrendszerű demokráciában egyszerűen működésképtelenné tehetné a kormányzatot. Mindezek tisztázására kötöttek megállapodást, keresve az együttműködés lehetőségét. A tárgyalások több napon át tartottak. Megállapodtak abban, hogy — ezen az ülésszakon, amikor megválasztásra kerül az Országgyűlés elnöke — az MDF hozzájárul ahhoz, hogy Göncz Árpád — az SZDSZ vezetőségének tagja, a Magyar írók Szövetségének elnöke — legyen az Ország- gyűlés elnöke. Ez a megállapodás személyre szóló — hangsúlyozta Antall József. Göncz Árpád jogász, agrármérnök, író és műfordító. Ot tartják alkalmasnak arra a magas tisztségre, amely pártatlanságot, pártok feletti tevékenységet igényel. Megválasztása után ő gyakorolja az ideiglenes államfői jogköröket. Szintén személyre szólóan állapodtak meg abban, hogy az Országgyűlés első alelnöke, dr. Szabad György professzor legyen, aki ebben az időszakban átveszi az Országgyűlés megbízott elnöki tisztét. Alkotmányt módosító javaslatok A megállapodás kiterjed arra is, hogy a két párt az alkotmány módosítását kezdeményezi mindazon kérdésekben, amelyek a kormányzatot érintik, s az ország kormányzása szempontjából fontosak. E körökben a kétharmados többség szükségességét megszüntetik. Ezzel együtt a korábbi országgyűlés egyik utolsó döntését, amely a köztársasági elnök választását közvetlen választássá tette, módosításra javasolják. Azt kezdeményezik, hogy a köztársaság elnökét az országgyűlés válassza meg. Mindez azonban nem zárja ki— mondta Antall József —, hogy ha az új országgyűlés elfogadja a végleges alkotmányt, akkor legközelebb közvetlen választásra kerüljön sor. Ebben az esetben támogatják Göncz Árpád végleges köztársasági elnökké választását, illetve Szabad György országgyűlési elnökké választását—mondta az MDF elnöke. — A nemzet sorsa iránt érzett felelősség miatt írtuk alá ezt a megállapodást — így Tölgyes- sy Péter. — Felelős ellenzékként nem tehetünk mást, mint hogy hozzájáruljunk az ország kormányozhatóságához. Három alapvető ok tette szükségessé e megállapodást. Az egyik az ország kormányozha- tósága. Ezért javaslatunkban pontosan felsoroljuk azokat a tárgyköröket, amelyekben a továbbiakban is szükséges a kétharmados többség. Húsz ilyen témakör van, köztük a sajtótörvény. A másik meghatározó tényező, hogy az országnak olyan köztársasági elnöke legyen, aki kifejezi a nemzet egészének akaratát, a nemzet egységét. Ezért arra törekedtünk, hogy olyan embert találjunk e posztra — aki először ideiglenesen, majd pedig utóbb véglegesen — nem pártpolitikus, s egész életével bizonyította a magyarság iránti elkötelezettségét. A harmadik elem, amiért fontos ez a megállapodás — mondta Tölgyessy Péter az az, hogy több kisebb-nagyobb hibája van a ma hatályos magyar alkotmánynak. Ezeket pedig mielőbb ki kell igazítani. A megállapodás kiterjed a tévé, a rádió és az MTI munkájára is. A két párt vezetői úgy látják, hogy ezek az intézmények nem lehetnek a pártpolitikai csatározások színterei. Ezért megállapodtak abban, hogy e médiumok leendő vezetőit a miniszterelnök javaslatára a köztársaság elnöke nevezi ki. A tévé, a rádió, az MTI tevékenységének pártatlanságát 18 tagú szakemberekből, érdek- képviseleti szervek delegáltjaiból és pártpolitikusokból álló testület felügyeli. Ismerkedés az épülettel Úgy gondolom — hangsúlyozta Tölgyessy Péter—, hogy ezzel a kiterjedt megállapodással jó esélyei lesznek a kibontakozó magyar demokráciának, amelynek alapintézményeit részben még ezt követően kell kiépíteni. Egy, a nagykoalíciót firtató kérdésre válaszolva hangzott el, hogy a megállapodások ellenére is sok az eltérő elem a két párt között, így nagykoalíciós kormányzásról továbbra sincs szó. Elhangzott az is, hogy a nemzeti médiumokra vonatkozó megállapodás megyei lapokra nem terjed ki. Azt is megtudtuk, hogy a koalíciós partnereket a megállapodást követően időben tájékoztatták. A szünetekben a képviselők, akiknek többsége most először lépett a Parlament kapuján, megilletődötten csodálta a díszes folyosókat, a kupolatermet. Rövidesen tapasztalni fogják, hogy ez is munkahely, nem is a legkönnyebbek közül való. Bíró Ferenc Lengyel János
