Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)
1990-04-07 / 82. szám
1990. április 7., szombat SOMOGYI NÉPLAP 7 KÖZELKÉPEK Kaszó kerítések nélkül A Kaszói Erdészeti Üzemigazgatóság vezető' je, Végvári Jenő okleveles erdőmérnök díszes prospektust tesz elénk. Német nyelven íródott a kísérőszöveg... No, de kezdjük talán előbb mással. „Kaszópuszta Nagykanizsától délre, Kaposvártól délnyugatra helyezkedik el egy 16 000 hektáros összefüggő erdőterület közepén. Megközelíthető Nagykanizsa felől a 61-es útról Iha- rosberényből leágazó úton, Kaposvárról — a Balaton felől érkezve — a 68-as útról Segesdnél leágazva Somogyszob felé." — olvasom a tájékoztatóban. Ebből tudjuk meg azt is, hogy Kaszópuszta már egy 1784-ben készült térképen is szerepel a Dél-Somogyot borító erdőrengeteg közepén. ....a buckák között meghúzódó ősi l ápfoltjai jellegzetesek. A legnagyobb kiterjedésű — mintegy 100 hektáros — ilyen terület a Baláta-tó, amely természetvédelmi terület.” Természetvédelmi terület? Mindeddig a fotós kolléga sem juthatott be. A most is működő kisvasúira sem Szánhattunk föl. Most megteheti az, aki vált egy négyforintos jegyet. Az igazgató, a 37 éves üzemmérnök ennek okát természetesen nem tudhatja, hiszen két éve lett kaszói igazgató. Van még egy egykori erdész, aki mesélhetne, de őt nem ajánlják beszélgetőpartnernek. — A sokat emlegetett Bokor-könyvberf olvasható, hogy a Magyar Néphadsereg (akkor még ez volt a neve) egyik ezrede Czinege utasítására kerítést épített Kaszó 16 000 hektárja körül. Ez az ezred a nagyatádi harckocstezred volt. Igazgató úr, mekkora volt ez a kerítés? — Körülbelül 130 kilométer hosszú, aminek javarészét lebontották már. — Lebontották? Ez már csak azért is furcsa, mert egy szakember azt állította, hogy ennek komoly veszélyei lehetnek a dél-somogyi vadállományra. Egy zárt területen előbb-utóbb kialakul egy belterjes tenyészet, ami minőségromláshoz vezethet. — Honnan van az információjuk? — Ennyit titkolódzás után ez maradhasson a mi titkunk. — Csak azért kérdeztem, mert ez így nem igaz. — Arra gondol, hogy a közelmúltban itt aranyérmes trófeákat lőttek? — Igaz. — Es az is, hogy ezekért nem fizettek egy fillért sem? — Igaz, de mindig és mindenütt voltak vendégvadászok. — Ha már itt tartunk, akkor megkérdezném, hogy igaz-e, hogy Czinege úr helikopterről vadászott Kaszón? Mert azt tudjuk, hogy helikopter-leszállópálya valóban van Kaszóban. — Ez fizikai lehetetlenség. A helikopter csak a fák fölött tud repülni, onnan pedig nem lehet vadászni. És a többi legendából ugyan mi az igaz? Kárpáti László vendégházvezető kísér bennünket a kaszói birodalomban. Egyebek között megmutatja a Czinege-lakosztályt is. Puritán, s egyszerű — a nagy szállodákhoz képest. Igaz, hogy külön borospincéje volt (van), Az asztalon még ott a piros és a zöld telefon. Nem kell sok fantázia ahhoz, hogy valaki rájöjjön, miért is kellett két telefon. Amikor az úgynevezett vendégház szoláriumában és szaunájában jártunk, ugyancsak meglepő volt, hogy ott a telefon. Ugyan, minek? Az asztalról elcsencselt telefonkönyvből kiderül, hogy innen a helikopterpályát is fel lehetett hívni. Minek? Ki tudja! No, de menjünk vissza a lakosztályba. A nagy fölszereltségből csupán annyi luxusra futotta, hogy egy Szinnyei Merse Pál- festmény reprodukciója került az ágy fölé. Az előszoba, az úgynevezett tárgyalóterem sokkal ízlésesebben van berendezve. Rejtély: hogy miért éppen egy reprodukció jutott a legfontosabb lakosztályba, amikor elsőként itt voít műholdas adások vételére alkalmas antenna, színes tévé... Raffay Ernő vezette azt az országgyűlési bizottságot, amely a Bokor-könyv körül kialakult botrányt vizsgálta. Ő egy választási beszédében állította, hogy egy tavalyi vadászaton a tábornokok itt szövetkeztek a Németh Miklós által is említett katonai összeesküvésre. Nos, atény az, hogy nem volt ilyen tábornoki összlövöldözés — vadakra — Kaszón. Egyébként azt sem árt megjegyezni, hogy Raffay Ernő nem járt Kaszóban, legalábbis az utóbbi időben nem. — állítja Végvári Jenő igazgató. Pedig szívesen látták volna őket, hogy saját szemükkel győződjenek meg a tényekről. Merthogy Kaszó nem is olyan egyszerű ügy. Itt külön kellene választani a dolgokat: van egyszer az erdőgazdaság, van a vadgazdálkodás, van a faipar és vannak az üdülők. Ez utóbbit már nagyon sokszor és nagyon sokféleképpen nevezték. Volt a katonai pilóták rehabilitációs létesítménye, aztán elkeresztelték a Magyar Néphadsereg 4-es számú üdülőjének. Ottjártunkkor, kint volt ez a cégtábla. Április elsejétől azonban már ez is az erdészet gondnoksága alá tartozik. Aki járt az Utazás ’90 kiállításon, az találkozhatott már a kaszói prospektusokkal: nyitott üdülőközpont lett a „rejtelmes" település. Aki meg tudja fizetni áraikat, az akár egy esküvőt, vagy egy bankettet is megrendezhet itt. Kárpáti Lászlónak ehhez egyetlen megjegyzése volt: első osztályú színvonalon csak első osztályú árakkal szabad dolgozni. A vendéglátó szakember szerint egyszerre nyolcvan embert tudnak fogadni Kaszón. (Pótágyakkal együtt kilencvenet.) Van egy korsze,- rűen felszerelt sportcsarnokuk, ahol azonban a kondicionáló eszközöket előbb-utóbb ki kell cserélni. Válogatottak voltak itt edzőtáborban. AmiMiként készült ez a riport? Mondhatná bárki, hogy a magánügyünk. Fél évig talpaltunk azért, hogy bejuthassunk Kaszóra. Aztán egyik napról a másikra kiderült, hogy nincsenek sorompók, eddig is betérhettünk volna. Bár így lett volna! Kaszóra még a huszonöt kilométerre odébb lakó tudósító is csak baráti kapcsolatok révén, szigorú inkognitóban léphetett be. írni természetesen semmiről sem írhatott. Kaszó neve legendákat költött, pedig nincs benne semmi különös. Vagy mégis? Ennek próbáltunk utánajárni. ről biztosan tudunk: a birkózók. Velük ugyanis riportot készítettünk abban az időben — Nagyatádon. Kaszó tehát áll a maga nem kis egyszerűségében. Nem véletlen hát, hogy sokan fenték a fogukat erre a területre, a Sefag vezérigazgatója ugyanúgy, mint a Siotour vezetője. A lényeg: a HM nem akar lemondani nyereséges vállalkozásáról. Ez a nyereség egyébként a Pénzügyminisztérium kasszájába folyik be. Más dolog, hogy a költségvetésen keresztül így-úgy visz- szaáramlik a tárcához. Az viszont igaz, hogy a kaszói üdülőközpontot a Siotour közreműködésével értékesítik. De a „birodalom” nem a Siotour tulajdona. Az idegenforgalom paradicsoma lehet Kaszó. * Mindenekelőtt jó minőségű útjai miatt. Ki tudja, hogy egy vadásziakhoz miért kellett ilyent építeni. A helikopter-leszállóhely is kamatoztatható — annak ellenére, hogy állítólag évek óta nem használták — hiszen ma már van olyan légitársaság, amely hajlandó Ferihegyről helikopterrel elszállítani azt, aki ezt meg tudja fizetni. Vad és hal akad bőven. A horgásztóban nagyméretű halak vannak. Telepítették őket. Egyszóval a halandó nyugodtan jöhet Kaszóba. Legfeljebb nyugatnémet vadászokkal találkozhat, mert ők 1988 óta járnak már ide. Nagy Jenő riportja Kovács Tibor fotói