Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)

1990-04-02 / 77. szám

1990. április 2., hétfő SOMOGYI NÉPLAP 5 Költészetnapi randevú Szárszón Tehetséggondozás és nemes vetélkedés Recsek Renáta, a kapos­vári Munkácsy Mihály Gim­názium II. osztályos tanulója bizonyult legjobbnak idén a balatonszárszói József Atti­la szavalóversenyen. A hét végén minden korábbinál je­lentősebb érdeklődés mel­lett találkoztak a versek sze­relmesei a költészetnapi randevún. A mintegy 30 ve­télkedő mellett számos ba­rát, családtag és pedagógus szorított a gyerekek sike­réért. A 2. helyen Kovács Kriszta, a megyeszékhely Táncsics Mihály Gimnáziu­mának diákja, a 3-dikon Bá­lint Sugárka, a Móricz Zsig- mond Mezőgazdasági Szakközépiskola tanulója végzett. Biztosan ők is Re­nátához hasonlóan gondol­kodnak, aki elmondta: szá­mára nem a vetélkedés volt a legfontosabb, hanem a részvétel a műhelymunká­ban, a szavak, rímek titkai­nak közös felfedezése. Városi Ibolya, az immár hagyománnyá váló rendez­vény házigazdája a Berzse­nyi Dániel Irodalmi és Mű­vészeti Társaság által ösz- szegyűjtött képek—magyar' származású alkotók magyar irodalmi művekhez készült — illusztrációi segítségével varázsolta a versek közelé­be a látogatókat. Elmondta, hogy többen a gyerekek kö­zül már sokadszorra töltöt­tek egy tavaszi hétvéggét Szárszón. A diákoknak a programok közül a leginkább a Munkácsy Mihály Gimná­zium lánykarának koncertje tetszett. De rendkívül érde­kesnek és nagyon hasznos­nak bizonyultak azok a stú­diógyakorlatok is, melyet dr. Klujber László mutatott be ta­nítványai, a somogyi teátrum tagjainak segítségével. — Lemérhető, hogy a gye­rekek ma jobban mondanak verset, minttegnap—értékelt dr. Sződy Szilárd, a magyar Rádió Rádiószínházának munkatársa, a zsűri tagja. — Híve vagyok annak, hogy a gyerekek a versenyre közös műhelymunkával ké­szüljenek fel. Csodát tenni persze nem lehet, de képes­ségeik határán belül jelentő­sen tudják szakmai segítség­gel a hibákat korrigálni. Saj­nos rengeteg a kontroll nélküli versmondó. A mostani részt­vevők egyébként meglepően érettek voltak — sokan közü­lük jó érzékkel választottak a költő korai, kamaszkori mű­veiből. Ők tudtak igazán ki­nyílni. Nemes Márta, a helyi általá­nos iskola tanára, a zsűri el­nöke örömmel újságolta: a néhány nap alatt is egymást segítő, egymásért drukkoló közösség alakult ki. Komoly eredménynek tartom, hogy sokak megmozgatására is képes maradt az irodalom. Czene Attila Minősítő a Munkácsyban Fesztiválkórus a pedagógus férfikar — Hangversenykórus a Vikár Szombaton este a későn ér­kezőknek már nem jutott ülő­hely a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium aulájában, ahol a kórusok az Éneklő Ma­gyarország című országos minősítőjét rendezte meg a Somogy Megyei Művelődési Központ. A hangversenyen az 1957- ben alakult Somoy Megyei Pedagógus Férfikar és a 65 éves Vikár Béla Vegyeskar mérettetett meg a zsűri előtt, amelynek tagjai voltak: Zámbó István Liszt-díjas érdemes művész, Csík Miklós, a Magyar Kodály-Társaság elnökségi tagja és Tóth Mihály, a KÓTA nyugalmazott főmunkatársa. A két kar az érett rene­szánsztól napjainkig vonultatta föl a kórusirodalom remekeit. A bemutató a Pedagógus Férfikar Karai-Juhász Küzdj és bízva bízzál című művével kez­dődött. Szépen szólt Gumpelz- haimer Bús éjünk gyásza és Mendelssohn Beáit mortui című alkotása is Pauker Zoltán vezényletével. Karai-József Attila Rög a röghöz című műve után felcsendült Kodály egyik remeke, az Ének Szent István királyhoz, amelyet Kodály— Kölcsey Huszt című, majd Ady híres verse nyomán Fölszállott a páva vármegyeházára... című követett. E veretes művek a magyar nyelv belső zenéjére épülnek, a kodályi muzsika dallamépítke­zésének legfőbb konstruktív tényezőjeként. A megszólalta­tott magyar darabok mindegyi­ke a nemzeti sors kérdéseivel foglalkozik; bizonyára ezért kaptak ily előkelő helyet a re­pertoárban. Bárdos Lajos Huszártánca jelentette a zenitet; a közönség A Vikár Béla Vegyeskar szűnni nem akaró tapsa után utolsó számként a Dana dana csendült föl. A Zákányi Zsolt vezette Vikár Béla Vegyeskar Kodály: János köszöntője előtt zenei ars poe­ticául 9 szárnyas szó öröméről énekelt. Bevallom: e kórust — éppen a választott művek alap­ján —szívesen hallottam volna valamelyik kaposvári templom­ban. Az égbe törő falak, a mél­tóságteljesség csak emelte volna azt a nagyszerű zenei élményt, amellyel találkoztunk. Vastapsot kapott Gasparini Adoramus te, Christe című műve, Bruckner Ave Maria-ja, Brahms: Bűvös éje, Bárdos Lajos—Ady Endre: Az úr érke­zése című alkotása, Thomp­son Alleluia-ja Weelkes Tava­szi dalocskája. S lehetett még fokozni a zene nyújtotta gyö­nyört, Vivaldi Glóriájának rész­A Somogy Megyei Pedagógus Férfikar leteivel. A hat tételt orgonán Kardos Kálmán kísérte. Vége­zetül a két kórus Vikár Béla gyűjtéséből egy népdalcsokrot nyújtott át a közönségnek. A minősítő után a zsűri a Somogy Megyei Pedagógus Férfikarnak fesztiválfokozatot, a Vikár béla Vegyeskarnak a legmagasabb elismerést, a hanversenykórus fokozatot adta át. . „ . _. Lorincz Sándor T Együd Árpád emlékére Gyereknéptáncosok Barcson és jövőre? Az idén 899 éves a somogyvári apátság Megtelt a ház szülőkkel, ismerősökkel, barátokkal, érdeklődőkkel Barcson, szombaton koradélután a Somogyi Művészeti Szemle gyerektáncegyütteseinek te­rületi versenyén. Ezt nyolca­dik alkalommal Együd Árpád emlékére rendezték meg. Résztvevői voltak az ünnepi eseménynek azok a környék­beli táncegyüttesek is, ame­lyek még bontogatják szár­nyaikat. Hat együttes mutatkozott be és versengett a díjakért Bar­cson. Az Olsvai Imre vezette zsűri olyan értékeket fedezett föl a táncoslábú fiatalok hagyo­mányápolásában, amelyeket talán túl is becsültek, ám az igazi eredmény nem a díjak, hanem a népi kultúra folyama­tának maradandóságát szol­gáló nevelés. Ez még olyan esetben is dicséretes, amikor a csoportok műsorában a kor­osztálynak nem éppen megfe­lelő táncokat találtunk. A terüle­ti bemutató, illetve a verseny hiányossága, hogy az együt- tesvezetók nem fordítottak kel­lő figyelmet a gyermek népi já­tékok megtanítására, gyorsan igyekeznek az utánpótlás­együttesek felnőttesítésére. Érvényes ez az első díjat érdemelt Kisboróka Tánc- együttes esetében is, hiszen a zsűri véleményében is az áll: megközelítik a nagyegyüttes A szuloki hagyományőrző együttes fiatal táncosai színvonalát. Ők a gyerek népi játékokból építkező műsorukat felnőtt lakodalmas tánccal fe­jezték be. A német nemzetiségi hagyo­mányok ápolásában a szuloki gyereknéptánc együttes jeles­kedett: második díjat kaptak. Wirth József Mihály tanítvá­nyainak őszinte előadásmódja megragadott, karakteres tán­caikban a nemzetiségi szoká­sok öröme érződik. A gyereknéptáncegyüttesek területi versenyének igazi meg­lepetése a Barcsi II. Számú Ál­talános Iskola csoportjának Érik a dinnye című összeállítá­sa volt. Bizonyítja ez azt, hogy a népi gyerekjátékok kitűnő is­kolái a felnövekvő nemzedék­nek. Itt jegyzem meg: a gépi zene nem szolgálhatja igazán a tán­cok örömteli, élményszerű, őszinte előadását. Épp a Bar­csi II. Számú Általános Iskola táncosai bizonyították, hogy énekükkel teljesedhet ki műso­ruk. A zsűri a harmadik díjat ítélte nekik. A gépzene és az ének, illetve a furulya hangja keveredett a lábodi művelődési ház gye­rekcsoportjának előadásában. Az egyébként ügyesen előa­dott táncok megjelenítésében ez mesterkéltséget okozott. Fölfigyelhettünk arra az igye­kezetre is, amit a Nagyatádi I. Számú Általános Iskola gye­reknéptánccsoportja nyújtott. Az ének-zene tagozatos osz­tály tanulói tudásukkal jeles­kedtek, de fölfedezhető már táncaikban az igény is a hagyo­mányápolás iránt. A barcsi mű­velődési ház néptánciskolája igazán jó példa arra, hogyan olthatok be a gyerekek a koruk­nak megfelelő táncokkal a ha­gyományápolásra. Sok sze­replőt foglalkoztatnak s ez színpadi megjelenítésben oly­kor zavaró volt. Ezt most aligha kérhetjük tőlük számon, hiszen amikor ők játszottak, egy mű­sorral kedveskedtek nekünk. Békési Margit néptáncoktató nevét eddig azért nem említet­tem, mert több együttes veze­tője. Többet mond, hogy több éves, kiemelkedő munkássá­ga, példamutató oktatói tevé­kenysége elismeréseként pe­dagógiai díjat vehetett át. A szuloki együttes vezetője, Wirth József Mihály, a nagy­atádi csoport irányítója, Mayer Károlyné és a lábodi gyerekek táncoktatója, Perák Zsuzsan­na osztozott még a díjon. Egy zenekar is figyelmet ér­demelt, a barcsi gyereknép­táncegyüttesek találkozóján: a Boróka népizenekara, amely ügyelt arra is, hogy a szép, tisz­ta hangzású dallamokat a gye­rekeknek szánva csillantsák föl. Horányi Barna A jövő év izgatja már hosszú évek óta a somogyvári lokál- patriótákat. Az, hogy miként tudnák méltóképpen megün­nepelni a bencés apátság ala­pításának 900. évfordulóját. Balázs József, a helyi műve­lődési ház igazgatója hivatalból is sokat foglalkozik az előké­születekkel: — 1987 óta tervezzük a jubi­leumi év programját. Abban biztosak vagyunk, hogy ez csak akkor lehet sikeres, ha az apátság helyét, jelentőségét a magyar kultúrában a somogy- váriak körében is tudatosítjuk. Az előkészítő bizottság havon­ta ülésezik—a helyi és megyei vezetőkkel, régészekkel, műemlékvédelmi szakembe­rekkel. Mi magunk is tanulunk közben. A szervezésben min­dig közbejöhetnek előre nem várt események. Ez év nyarán már negyedik alkalommal ren­dezzük meg egésznapos prog­ramunkat a Kupavári napot, az idei egyben főpróba is lesz. Június 30-án délelőtt koszo­rúzással kezdődik a rendez­vénysorozat: az ásatásnál az egyházak és a politikai pártok is elhelyezik koszorúikat. ‘A szentmisét dr. Szendi József veszprémi megyés püspök ce­lebrálja, jelen lesznek a pan­nonhalmi bencések képviselői is. Balázs Ferenc, az egykori Korái együttes vezetője is részt vesz a szertartás zenei anya­gának összeállításában, "sőt, orgonán ő is közreműködik. Szeretnénk, ha a kaposvári Vikár Vegyes kar fellépésével emelné az ünnepség színvo­nalát. A vallási, kulturális rész tehát délelőtt lesz, délután pedig szórakoztató műsorokat rendezünk. Roncsderby, mo­tor- és kerékpárcross-verseny adja ennek a vázát, amelyet magyarnóta-est zár. Balázs József elmondta, hogy a jövő évi ünnepség két­napos lesz, de elképzelhető, hogy két hétvégén is szervez­nek programot. —Az előkészületek folyama­tosak, az apátság területén megkezdték a füvesítést, s ez a munka jövő év tavaszán feje­ződik be. A 900 éves jubileum­hoz kapcsolódóan több kiad­ványjelenik meg: egy a megyei könyvtár gondozásában, egy monográfia dr. Kanyar József szerkesztésében. Dr. Bakay Kornél ásatás vezető régész — az apátság Saint-Gills-i kötő­désére utalva — francia, ma­gyar nyelvű színes ismertetőt tesz közzé. S. F.

Next

/
Thumbnails
Contents