Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)
1990-04-05 / 80. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP 1990. április 5., csütörtök MINDENKI ERRŐL BESZÉL Menekülés a forinttól Éveken át írtak róla, mára valóság lett: Magyarországon lényegében kettős valutarendszer működik. Amióta minden eredetigazolás nélkül, bárki berakhatja nyugati valutáját a bankba, ez lett a lakossági megtakarítások megőrzésének legnépszerűbb formája. Érzékelhetően csökkent az érdeklődés az ékszerek, festmények iránt, aki csak teheti — s ma jogilag mindenki teheti — valutában tartja pénzét. A dollár, marka, schilling iránti kereslet minden korábbit felülmúl, a hivatalos és a feketeárfolyam közötti rés 35—40 százalékos. A nyugati valuták feketepiaci kelendőségét jelzi, hogy az idegenforgalomból minden ellenkező célzatú intézkedés dacára folyamatosan csökken a hivatalos „devizabevétel”. így 1989 első 11 hónapjában 46 százalékkal nőtt a konvertibilis elszámolású országokból érkezők száma, a dollárban számított devizabevétel pedig csak 9 százalékkal. Az egy beutazórajutó, hivatalos beváltásból származó devizabevétel az 1988-as 63,3 dollárról, 47,1 dollárra csökkent. A lakosság tulajdonképpen racionálisan viselkedik, hiszen a dollár feketepiaci árfolyama nagyjából az inflációt követve emelkedik. A forintot valutára cserélő állampolgár abban a nem is alaptalan hitben él, hogy pénzének értékét meg tudja őrizni. A pénzügyi szakemberek most mégis vészharangokat kongatnak, és drasztikus korlátozásokat sürgetnek a kettős valutarendszer ellen. Vajon miért? Milyen veszélyei vannak ennek a látszólag kényelmes megtakarítási módszernek? Az egyik veszély, hogy a jelenség nem marad meg a megtakarítások szférájában, hanem átszivárog a kiskereskedelem, a szolgáltatás, az „ingyenes" egészségügy területére is. Márpedig, ha egyes termékeket, gyógyszereket, szolgáltatásokat csak kemény valutáért lehet megvenni, akkor a lakosság túlnyomó része, amely forintjövedelméből nemhogy dollárban megtakarítani, megélni is alig tud, elviselhetetlen hátrányba kerül. A kettős valutarendszer az inflációt is növeli. A jó pénz kiszorítja a rossz pénzt—a Gres- ham-törvény logikája szerint mindenki menekülni akar a forinttól. Ennek az egyre gyorsuló folyamatnak a vége a forint ellehetetlenülése. A forint konvertibilissá tétele a magyar gazdaság talponma- radásának egyik feltétele. Márpedig ez csak akkor következhet be, ha a forint erős, mindenki által elfogadott, forgalomké- es pénz. Ilyen értelemben a ét egymáshoz látszólag nagyon hasonló pénzügyi aktus, nevezetesen, hogy a polgár a forintját a kapualjakban dollárra cseréli, meg az a lehetőség, hogy hamarosan, ha akarja, forintját a bankban hivatalos árfolyamon dollárra válthatja, nos, ezek kizárják egymást. Amíg menekülünk a forinttól, nyilvánvalóan a forint nem lehet konvertibilis. P. É. Komposztálás A városi szennyvízből nyert fekáfia komposztálását végzik a Kapos- táj tsz-ben. A szennyvízből centrifugálással elválasztott iszapot érlelés után szállítják ki a tsz területén levő betonozott telepre, ahol szalmával keverik és kétszeri átforgatás után a megérlelt trágyát takarmány- növények tápanyagvisszapótlására használják fel. , RENDŐRSÉGI KÖZLEMÉNY Egyszerűbb és gyorsabb ügyintézés a külföldieknek A külföldiek magyarországi tartózkodásával kapcsolatos ügyintézés 1990-ben egyszerűbb és gyorsabb lett. A 3/1990. (I. 18.) BM- rendelet a külföldi állampolgároknak csak azt a kötelességet írja elő, hogy a lakcímbejelentéshez szükséges adatokat közölni kötelesek a szállásadóval. A lakcímbejelentés a szállásadó kötelessége. Kereskedelmi szálláshelyen (szálloda, kemping, fizetővendég-szálláshely) a külföldi lakcímét a szállásadó köteles bejelenteni, az üzleti körben előírt nyilvántartást vezetni. A fizetővendéglátó-engedélyszámmal ellátott állampolgárok jogosultak a külföldi kiutazási lapján az engedélyszámmal, aláírással a bejelentkezés tényét igazolni, kötelességük a bejelentőlapot postán a lakhely szerinti rendőrkapitányságra eljuttatni. Bejelentőlap a postahivatalokban vásárolható meg. Nem kell bejelentkezni:—a vízumfelvételre nem kötelezett állampolgároknak (szocialista országok állampolgárai, osztrák, finn, svéd, olasz, máltai, ciprusi, nicaraguai és 1990. május 1-től NSZK), 30 nappal rövidebb idejű magyarországi tartózkodás esetén. Ezt követően bejelentkezni kötelesek és egyben tartózkodási engedélyüket is hosszabbítani kell. A lakcímbejelentést tenni illetve hosszabbítást kérni csak a rendőrkapitányságokon, a Balaton-parton Fonyódon és a boglárlellei rendőri egységnél lehet. A tanácsi ügyfélszolgálaton a külföldiek lakcím-bejelentkezését megszüntettük. Reméljük, sok kellemetlen utazgatástól, várakozástól sikerült megmenteni kedves vendégeinket, az erre fordítandó időt is kellemes időtöltéssel, kikapcsolódással tölthetik. Személyi igazolvánnyal rendelkező letelepedett külföldiek lakcímét, annak megváltoztatását a magyar állampolgárokra megállapított rendelkezés szerint kell teljesíteni. Új épületben a marcali postahivatal Április 2-án a Rákóczi utcai szép épület földszintjén megnyílt az új marcali posta- hivatal. Hétfőn reggel 8 órakor minden ünnepélyes külsőséget mellőzve kezdődött a postások munkája az új helyen. A bejárati ajtó előtt sokan várták, hogy igénybe vehessék a posta szolgáltatásait. Az épületben kapott helyet a város új hírlapstandjaKülön fölvevőhelyen foglalkoznak a hivatali kézbesítéssel és a csomagfelvételekkel. Az első csomagot épp az NSZK-ba adták fel a húsvéti ünnepekre. Külön főpénztár kapott helyet a hivatalban. Három tágas telefonfülkét állítottak fel. Az új postahivatal az újonnan épült postaépület földszintjén kapott helyet. A tervezők, a kivitelezők szép munkát végeztek. Talán a megye egyik legszebb postaépülete készült el Marcaliban. POLITIKUS PORTRÉ Horn Somogy jelöltje Sikeres magyar — VAN TÉT a 4-es számú választási kerületben Megjelent egy könyv — „Itt vagyunk, Európa!” — egy portré Horn Gyula külügyminiszterről. A kiadó a Sikeres Magyarok Alapítványa. Az alapítvány fő feladatának azt tekinti, hogy összefogja a történelem fel-feltámadt szélviharai közben határon túlra került, de ott meggyökeresedett, nevet szerzett, a nemzetünk hírét is öregbítő sikeres magyarokat. A hazalátogatókat — és a végleg hazakészülőket. Az őket bemutató könyvsorozat első kötete azonban egy itthonmaradt sikeremberről szól. A politikusról, aki szabadabbá tette a magyarokat és beleszólt a történelembe is. „Az, hogy dr. Horn átvágta a szögesdrótot a magyar—osztrák határon, a kelet-nyugati viszony döntő fordulata volt — írja róla az NSZK külügyminisztere, Hans-Dietrich Genscher. — Ma a legőszintébb tisztelet és elismerés hangján állítható, hogy ez a széles látókörről és személyes bátorságról tanúskodó tett Európát igen nagy lépéssel vitte közelebb átfogó békerendhez.” Új lehetőségek Horn Gyula Somogy 4. számú választókerületének képviselőjelöltje. Már az első fordulóban megszerezte a szavazatok egyhar- madát. Amikor megkezdte választási kampányát a Balaton melletti és közeli településeken egy újságíró megkérdezte tőle: Miért éppen Somogybán jelölteti magát? Ha nem is „ejtőernyős”, de nem „berepülő?” hiszen addig nem voltak közvetlen kapcsolatai a déli parttal. A külügyminiszter ugyan válaszolhatta volna azt is, hogy ő igenis „berepülőnek” tartja magát, mintegy berepülő pilóta, tud és mer új dolgokat, új koncepciókat kipróbálni. A felelet azonban valójában egyszerűbb. Mert nem jelöltette magát—hanem jelölték. Választópolgárok, egyesületek—sőt pártok —, háziasszonyok és professzorok keresték meg levélben és élőszóval: nem csupán Somogyból, hanem Komáromból, Hevesből, az Alföldről is. És érdeklődtek telefonon budapesti választók: hogyan szavazhatnának rá. Közvetlenül, személy szerint is. Horn Gyula Somogy, a 4. számú választókerület hívását fogadta el. „Köszönöm a bizalmat — mondta egyik gyűlésén —, amit úgy érzek egy nagy-nagy választókörzetért, egész Magyarországért végzett munkámmal érdemeltem ki”. Miért éppen Somogy? És miért éppen a Balaton-vidék? Mert ez a körzet a megye jövőjének egyik kulcsa. Változó körülmények és változó idegenforgalmi feltételek között Somogy számára az európaivá válást az utak, a telefonhálózat, a vezetékes víz — és az elvezetett, nem egyszerűen a Balatonba zúdított szennyvíz jelentik. A minisztert nemcsak kérdezték—hanem kérték is. És Horn Gyula már eddig, szó szerint hetek alatt sokat tett a somogyi polgárokért. A tennivaló azonban még több. Nyelveket beszélő, művelt embereket kell nevelni az iskolákban. Mert kellenek a külföldi vállalkozók, akik a változtatásokban segíteni tudnak, de olyan magyar fiatalok is kellenek, akik ezeket a változtatásokat végrehajtják. „Teljesen el kell sajátítani korszerű szinten az informatikát, a szabad és szociális piacgazdálkodás irányításához szükséges gazdasági és kereskedelmi ismereteket,”— mondja Josef von Ferenczy, nyugati pénzügyi és vállalkozó körök magyar tanácsadója. „Ezt kívánom elősegíteni”— teszi hozzá Horn Gyula. Mert kellenek nyugati ösztöndíjak, mert szükség van a műszaki alapokra, és mert szükség van világnyelvek ismeretére. Mert nemcsak a választási eredményeket (kellene) összeszámolni. ígérgetések nélkül Van egy ember, aki vállalja a feladatokat. Aki nem ígérget— „azzal már tele a padlás” — hanem dolgozik, olyan iramban, hogy politikai vetélytársainak megkeseredik a szája. Mert „legmerészebb” poénjaikat is lelövi. És igencsak furcsa, gyenge politikai érv vele szemben, hogy Horn Gyula már úgyis képviselő, minek erőltetni őt a második fordulóban. Mert van tét Mert a 4. számú választókerület településeinek lehet a képviselője, az ott élő emberek gondjait vállalhatja magára az ő munkatempója közismert dinamikájával. Hornnak van humorérzéke is. Amit Genscher történelmi tettnek minősít, ő maga az angyalföldi munkásgyerek öniróniájával, a meghatottság könnyei nélkül így mesél el, amikor az osztrák külügyminiszterrel közösen elvágták a határ szöges drótját: „elvittem egy darabot az eredetiből, amit én vágtam el azzal az életlen ollóval. Szerintem direkt kitoltak velem. Mert nem vágott. Utána Nagy János nagykövetünk is kipróbálta, de neki is nehezen ment. Ott röhögött rajtam az összes újságíró. Mock meg könnyedén átvágta, mert bezzeg neki egy jó éles ollót adtak.” A poentírozott történetnek komoly a tartalma. Történelmien és véresen komoly. Mert magyar oldalról valóban sokkal-sok- kal nehezebb volt átvágni azt a drótot. Horn Gyula, a 4-es számú kerület képviselőjelöltje mégis megtette! Most, tisztelt választópolgárok Önökön a sor. (Fizetett választási hirdetés)
