Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)
1990-04-29 / 5. szám
I. évfolyam, 5. szám Ára: 5,30 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1990. április 29., vasárnap-*-3Május elseje Békés forradalmunk országútján sok az újragondolásra felszólító állomás. Hosszú évtizedek után az első szabad választásokat követően nem kis vajúdásokkal sok dolgot kell újrafogalmazni. Rendszerváltozás—minden fennálló „kíméletlen” kritikája... Vonatkozik ez az eddigi ünnepnapokra is. Ebből a sorból nem maradhat ki Május 1. sem. Ugye, emlékszünk: a korábbiakban az ünnepre való felkészülés során a magyar sajtó már hetekkel korábban közölte a hivatalos jelmondatokat, és jelszavakat, s sokak napi elfoglaltságává lett a díszítés, a transzparensgyártás. A propagandagépezet is aktivizálta magát. A felvonulás kötelező! Ünnepi beszédek, melyek közös tartalma: mi már elértük azt, amelynek jegyében az ünnep megszületett, A munkás- osztály ünnepe! Napjainkra — meglehet — eljutottunk a polgárosodás olyan fokára, ahol már nem szükséges „demokráciára” kényszeríteni nagy tömegeket. Sajátosan szabad Május 1. Ki-ki maga döntheti el, hogyan gazdagítja a munka ünnepét. Egy már biztos: nem lesz „túlkoordinált” hivatalos pártpolitikai ünnep. Egy idő után visszakapja majd valós tartalmát, s az lesz, ami. Kinek majális, kinek kikapcsolódás, ki pedig továbbra is munkával ünnepel. Ki pedig tovább küzd azért, aminek jegyében, a történelmi előzmények szerint fogant e nap. Mert ez a nap, s az ezt előkészítő gondolat az, hogy a munkásság nemzetközi méretekben ünnepelje május elsejét, időpontját ősi tavaszünnep sugallta, már régebbi korszakokban, mozgalmakban született. A munkaidő humánus korlátozásáért, a pontos időbeli korlátok meghatározásáért már sok-sok évszázaddal ezelőtt kezdődött a küzdelem. A 11—14 órás munkaidő ellen a „három nyolcas” kivívásáért az Újvilágban, az Egyesült Államokban viharos erejű mozgalom bontakozott ki. S a 19. század második felében, táptalajra lelt Európában is. Amire addig a történelemben nem volt példa, 1890 május 1 -jét a világ sok-sok országában egyszerre, egyidőben hatalmas tömegek ünnepelték. E kibontakozó mozgalomban sok szakszervezeti, munkás érdekképviseleti és politikai irányzat kapcsolódott be. A hosszú évtizedeken át — mind a történeti visszatekintésekből is kiderül — ki-ki a maga módján használta fel e napot, ám nem függetlenül a politikai hatalom változó természetétől. Nyolc órás munka, nyolc óra szórakozás és kikapcsolódás, nyolc óra nyugalom és pihenés: az elmúlt évszázad során sok-sok változó tartalmat kapott igény. Ám minden más törekvés, ideológiai és politikai burokba zárás ellenére valahol mélyen mindig megtartotta igazi lehetőségét. A munka, a munkálkodók ünnepe! Az értéket teremtő emberé! Mert csak a munkának van értelme, az teremt embert, értéket. S nem arra való, hogy produktív és improduktív kategóriákba sorolják. Pátosz és cinizmus nélkül kellene már kezelnünk. Új, emberibb világok akarunk. 1990. május 1. Eltűnődöm. Talán megértettem. Egyszerre kell érezni múltat, jelent és jövőt. Csak így egész az ember. Egy század év. Évszázadok és évszázadok között a jelen csak egy pillanat, s ahogy a pillanat falja a perceket, órákat, éveket, évszázadokat, úgy emelkedik a roppant torony, az emberi történelem. Értelmes munkával. Lengyel János • /{\ pft'i'v Pártmegállapodások az Országgyűlés alakuló üléséről Király Béla, a honvédelmi bizottság alelnöke Csaknem háromhetes egyeztető munka után szombaton megszületett a megállapodás a parlamenti pártok képviselői és a független képviselők megbízottja között az Országgyűlés alakuló üléséről. A dokumentumban a legapróbb részletekig rögzítették a május 2-án kezdődő ülés kereteit: az országgyűlési tisztségviselők megválasztásának módját, a parlamenti állandó és különbizottságok számát és összetételét. A megállapodást a Magyar Demokrata Fórum részéről Antall József, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről Töl- gyessy Péter, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt részéről Torgyán József, a Magyar Szocialista Párt nevében — Pozsgay Imre távollétében — Gál Zoltán, a Fiatal Demokraták Szövetsége részéről Orbán Viktor, a Kereszténydemokrata Néppárt nevében Füzessy Tibor és a független képviselők megbízottja, Fodor István írta alá. A végső formába öntött dokumentum lényegében szentesítette a szakértői tárgyalásokon, illetve a frakcióvezetők megbeszélésén született megállapodásokat. Eszerint az ország- gyűlés elnökének személyére — aki ideiglenesen ellátja a köztársasági elnöki feladatokat —a legtöbb mandátu mot kapott parlamenti párt, a Magyar Demokrata Fórum tesz javaslatot. Az aláíró felek javasolják, hogy az Országgyűlés három alelnö- köt válasszon. Személyükre — a pártok parlamenti súlyának megfelelően — az SZDSZ, az FKgP és a Magyar Szocialista Párt tesz javaslatot. Az Ország- gyűlés elnökének feladatait — amíg a megválasztott elnök a köztársasági elnök jogkört gyakorolja—az Országgyűlés által kijelölt alelnök megbízott házelnökként látja el. Személyére az SZDSZ tesz javaslatot. Pártközi megállapodás alapján két párt egymás javára javaslattételi jogáról lemondhat, ez azonban más párt javaslattételi lehetőségét nem sértheti. Az aláírók javasolják, hogy az Oszággyű- lés nyolc jegyzőt válasszon. Közülük két-két jegyzőt a Fidesz, és a Kereszténydemokrata Néppárt ajánlhat, a fennmaradó négy helyre megválasztandó személyekre pedig a többi párt tesz javaslatot. Már korábban nyilvánosságot kapott az is, hogy az új Országgyűlés tíz állandó és öt különbizottságot alakít. Az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi; a gazdasági; a szociális és egészségügyi; a kulturális, oktatási, tudomá(Folytatás a 2. oldalon) Sárgultak a gazdászok Patkócsattogás és kocsizörgés a belvárosban rokonság, ismerősök gyűrűjéSiófok légikikötője Polgári jreptereket adtak át Az első napon száz gép érkezett — Jelképes is a siófok—kiüti reptér megnyitója. — mondta tegnap a létesítményt átadó KálnokiKiss Sándorközlekedé- si miniszterhelyettes. — Gyakorlati szakaszába lépett ezzel az 1988-ban született ötlet kibontása; a hazán belüli polgári repülés újrahonosítása. Akkoriban Siófok mellett Békéscsaba neve vetődött fel a szakemberekben, de a koncepciót a szovjet osapatok kivonulása miatt teljesen újra kellett fogalmazni. Mert számos, már kész repteret tudunk emiatt az idegenforgalom fejlesztése és a vidék felzárkóztatása érdekében bekapcsolni a struktúrába. — Menetrendi közlekedés az ország méretei miatt csak később kerülhet szóba — folytatta a miniszterhelyettes —, s a távlati elképzelések még újabb pénzeket és összefogásokat kell, hogy motiváljanak. A nemzetiszínű szalag átvágását követően a repteret átvették a légiforgalmi és repülőtéri igazgatóság szakemberei. A kivitelezésben élen járók munkáját magas kitüntetésekkel és pénzjutalmakkal ismerték el. Már tegnap csaknem száz, főleg Nyugatnémetországból érkezett gép kért engedélyt az általunk épített irányítótoronytól a leszállásra. Hagyományos sárgulási ünnepélyüket tartották tegnap a Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Karának hallgatói. Az intézeti ballagás után a konferenciateremben gyűltek össze a végzős hallgatók, a családtagok, a tanárok és a tanszéki dolgozók. A központi ünnepség elnökségében foglalt helyet Horn Péter akadémikus, a Pannon Agrártudományi Egyetem rektora, Széles Gyula dékán, Stef- /er József dékánhelyettes, intézeti igazgató, Holló István oktatási dékánhelyettes, Dér Ferenc docens és Sárosdy Iván lektorátusvezető, évfolyamfelelős tanár. A búcsúbeszédek sorát az évfolyamfelelős tanár nyitotta, majd Benke Miklós köszönt el a végzős hallagatók nevében. Kovács Tibor másodévfolyamos hallgató vette át a szellemi stafétabotot. A kari tanács köszöntőjét Széles Gyula dékán tolmácsolta. Dér Ferenc a végzős hallgatók tudományos diákköri munkásságát ismertette, majd jutalmak átadásával zárult az intézeti búcsúünnepség. Az oktatási, kutatási intézmények dolgozóinak, az egyetemi kar hallgatóinak tömege és a ben kapaszkodtak fel a végzős hallgatók a központi parkolóban összesereglett fogatokra. A hagyományos hintós felvonulást a Kiskunsági ÁG. és a kiskunfélegyházi Lenin termelő- szövetkezet négyesfogatai nyitották, majd megcsodálhattuk a bólyi ÁG. kettesfogatait és a balatonnagybereki ÁG. fogathajtó világbajnokságon edződött fogatát. A környékbeli gazdaságok és magángazdák jóvoltából a 89 hallgató emlékezetes módon, Kaposvár utcáin végigkocsikázva vett búcsút a diákélettől. DIÁKSZÍNJÁTSZÓK CSURGÓN Tegnaptól három napon át háromszáz fiatallal több lakost mondhat magáénak Csurgó. Tizennyolc együttest hívtak meg a XII. Országos Csokonai Diákszínjátszó Napokra, aminek a megnyitójára szombaton 19 órakor került sor a helybéli patinás gimnázium előtti téren, ahol ünnepélyesen fölvonták a fesztivál zászlaját és a részt vevők megkoszorúzták a költő szobrát. A Magyar Rádió máris élt a különleges alkalommal. Tegnap délben innen közvetítette népszerű zenei vetélkedő műsorát. A Ki nyer ma? nyertese Varga Imréné, a helyi postahivatal főpénztárosa lett. Gál Endre Csurgó polgár- mestere a fesztivál ünnepi megnyitóján utalt is arra, hogy a.város ebben a néhány napban bizonyára az országos figyelem homlokterébe kerül annak köFotó: Kovács Tibor szönhetően, hogy a hazai diákszínjátszóknak fórumot biztosítanak. Csurgó továbbra is kész arra, hogy otthont adjon a rendezvénynek. (Folytatás a 2. oldalon) Szeretjük a szépirodalmat? Főszerkesztők tanácskozása Fonyódon A nagy, országos politikai, gazdasági és kulturális átrendeződésből nem maradhattak ki a folyóiratok sem. Az írott sajtó az első között volt, amely felvette a kesztyűt és kihasználta a diktatúra gyengülését. Az irodalmi és kulturális folyóiratok azonban ennél is többet tettek a Kádár-rendszer sorvadása láttán: maguk is elősegítették annak bukását. Néhány éve még különös szenvedélynek hódolt az értelmiség: a sorok között olvasott, s az újságok gyakran ellenzéki szerepük miatt voltak rendkívül népszerűek. (Folytatás az 5. oldalon)
